Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti jog: szerződések joga Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti jog: szerződések joga Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség."— Előadás másolata:

1 Üzleti jog: szerződések joga Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség KA - Dr. Kollár Coaching

2 SZERZŐDÉSTÍPUSOK

3  A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben kikötött dolgot egy későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni (határidős adás-vétel);  A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető teljesítmény létrehozására „vállalkozik” a megrendelő pedig köteles a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni;  A vállalkozó a munkát saját költségén végzi, köteles azonban a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését!;  Alvállalkozói struktúrák → vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult → vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely a nélkül nem következett volna be. A szállítási szerződés és a vállalkozási szerződés

4 VÁLLALKOZÁSISZERZŐDÉSADÁSVÉTEL Főkötelezettség: a dolog előállításaFőkötelezettség: a már meglévő dolog átadása Szerződéses pozíció: – a beszállító van nehezebb helyzetben – a törvény a beszállítót védi Szerződéses pozíció: – az eladó van erősebb pozícióban – a törvény a vásárlót védi

5

6 Alapszabályok szerződéskötéshez A kintlévőség kialakulásának megakadályozása Szerződéskötés előtt üzleti partner ellenőrzése. Fizetési készségének és képességének, pénzügyi helyzetének feltárása. Konkrét, személyre szabott szerződés A szerződés tervezetét szakemberrel készítse el, hogy a megfelelő jogi garanciák és biztosítékok feltétlenül szerepeljenek benne. Számlázáskor figyelni kell az adatokra A számla kibocsátása előtt az üzleti partner cégadatainak ismételt ellenőrzése szükséges. Ezzel elkerülhető, hogy tévesen kiállított számlára hivatkozva, a számla visszaküldésre kerüljön. Későbbi kifogások megelőzése Üzleti partner minőségi vagy határidővel kapcsolatos kifogásaira haladéktalanul, érdemben kell válaszolni. Ezzel megelőzhető az a helyzetet, hogy fizetési késedelem esetén erre hivatkozzon. A határidőkre fokozottan kell ügyelni Teljesítés után haladéktalanul ki kell küldeni a számlát. A fizetési határidő lejártát követően azonnal jelezni kell a részére a nem teljesítést. Az ígéreteknek nem szabad hinni

7 SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYA hatályosság érvénytelenség fogalma, fajai, okai és jogkövetkezményei

8 Hatályosság  A hatályosság a szerződés aktív (lét)szakát, alkalmazási „zónáját” jelenti.  Feltételezi a szerződés jogszabályi feltételeknek való megfelelését: az érvényességet.  A hatályosság jelenthet ◦ időbeli körülhatárolást, vagy ◦ érintett személyi (illetve tárgyi) korlátozását

9 Szerződések időbeli hatálya  kezdő időpont megjelölése (többnyire előre, vagy utólagosan megszerkesztett szerződések esetében, ahol a megállapodás létrejötte/írásba foglalása, és kötelem kialakulása nem egy időpontra esik)  megszűnési időpont meghatározása (határozott idejű szerződések)  felfüggesztő feltétel megjelölése (a szerződés létrejötte jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)  bontó feltétel megjelölése (a szerződés megszűnése jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)

10 Érvénytelenség fogalma  érvénytelen szerződés esetében a felek által körülírt szerződési tartalom nem válik „joggá”, peres úton nem kikényszeríthető.  Az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan,  MERT „HIBÁS” : ◦ A szerződési akarat, vagy ◦ Az akarat kinyilvánítása, vagy ◦ A célzott joghatás

11 ÉRVÉNYTELENSÉG Fajai: semmisség és megtámadhatóság Érvénytelenség lényege, joghatása – érvénytelenségi okok

12 Semmis vagy megtámadható Fajtái:SemmisségMegtámadhatóság érvényesülése bárki, bármikor hivatkozhat rá, hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti, az ok észlelésétől számított 1 éven belül FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG joghatása - eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) - bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás, jövőre irányuló megszűntetés - érvénytelenségi ok kiküszöbölése - állam javára marasztalás - kártérítés (szerződő fél, harmadik személy)

13 Érvénytelenségi okok SemmisMegtámadható Akarathiba- cselekvőképtelenség - színlelt szerződés (a leplezett szerződés érvényes lehet!) - fizikai kényszer - tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli) - megtévesztés - jogellenes fenyegetés Akarat- nyilatkozat hibája - alaki hiba - álképviselet X Célzott joghatás hibája - tilos szerződés - jó erkölcsbe ütköző szerződés - lehetetlen szerződés* - uzsorás szerződés - szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága - egyoldalú indokolatlan előny kikötése

14 Összefoglalás Nem létező szerződés Érvénytelen szerződés Hatálytalan szerződés - disszenzus = nincs konszenzus, nincs szerződés (még nincs, vagy egyáltalán nincs) - van szerződés, DE hibás (joghatás kiváltására alkalmatlan) - van szerződés, érvényes is DE még (vagy már) nem „aktív”

15 SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉ- GEK Szerződés biztosítékai: mellékkötelezettségek csoportosítása, belső garanciák - külső garantőrök, személyi és dologi jellegű biztosítékok

16 Biztosítékok csoportosítása  A szerződéses biztosítékok a szerződéses kötelezettségek teljesítését segítik elő.  Csoportosításuk szempontjai: ◦ a szerződő feleket kötelezi-e valami plusz teljesítésre vagy szolgáltatásra a szerződésen belül, vagy pedig ◦ a szerződéshez kívülről bekapcsolódik egy harmadik személy, „garantőr” ◦ Személyi, vagy dologi jellegű biztosítékok

17 A biztosítékot maga a szerződő fél nyújtja  a foglaló,  a kötbér,  az óvadék,  az (adós saját tulajdonában lévő zálogtárgyra külön kikötött) zálog,  és a jogvesztés kikötése esetében

18 3. A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai – Hibás teljesítés – szerződéses biztosítékok 3. A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai – Hibás teljesítés – szerződéses biztosítékok  Kötbér: írásban; nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére szóló kötelezettségvállalás;  Jótállás: a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli;  Bankgarancia: „A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni” /Ptk §/, az un. „feltétel nélküli” bankgarancia;  Jogvesztés kikötése: „A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné” /Ptk § (1)/

19 Külső garanciák  (nem az adós, hanem külön zálogkötelezett vagyontárgyára kötött) zálog,  kezesség,  és bankgarancia esetében

20 Személyi – vagy dologi jellegű biztosíték  A személyi jellegű biztosítéknál (kezesség) a fő szabály a személyhez rendelt teljes vagyoni felelősség, azonban ez természetesen limitálható összegszerűen, sőt nem ismeretlen az időbeli, határidős korlátozás sem (bankgarancia).  A dologi jellegű biztosítéknál (zálog) a fő szabály a dologhoz (zálogtárgyhoz) rendelt felelősség, a felelősség csak a dologra vonatkozóan váltható be, a dolog átruházásakor a mellékkötelezettség is átszáll („elhagyja” a kötelezettséget vállaló személyt)

21 SZERZŐDÉSSZEGÉS késedelem hibás teljesítés meghiúsulás

22 Késedelem  A késedelem mind a kötelezett, mind a jogosult részéről beállhat.  A kötelezettséget nem a szerződésben meghatározott időben teljesítik (kötelezett határidőre vagy felszólításra nem teljesít, jogosult nem készíti elő az átvételt, nem fogadja el a teljesítést, nem ad nyugtát stb. )

23 Késedelem jogkövetkezményei Kötelezetti késedelemJogosult késedelme a jogosult továbbra is követelheti a szerződés teljesítését kizárt a kötelezetti késedelem (így pl. a jogosult pénztartozás átvételének elmulasztását követően kamatot sem követelhet) elállhat a szerződéstől -érdekmúlás esetén -szerződési fix határidő elmulasztása esetén - eredménytelen póthatáridő-tűzés esetén a jogosult viseli a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit (pl. kötelezett őrzi és megfelelően ellátja a telephelyén a tőle át nem vett állatállományt) kártérítést követelhet a jogosult (a kötelezett felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel) végső soron a kötelezettet szabadulhat a kötelemből – ld. a meghiúsulás szabályait (különösen akkor jön szóba, ha az át nem vett szolgáltatást más részére is értékesíteni tudja) kártérítést követelhet a kötelezett (a jogosult felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel)

24 HIBÁS TELJESÍTÉS Szavatosság - jótállás

25 Szavatosság  Kellékszavatosság Eladó szavatolja, hogy a dolog mennyiség és minőség szerint megfelel a szerződésben vállalt paramétereknek, rendeltetésszerű használatra alkalmas (szerződési célnak megfelel)  Jogszavatosság Tulajdonos (eladó) szavatolja, hogy a tulajdonjog átszállásának és a dolog rendeltetésszerű használatának jogi akadálya nincs („per-teher- és igénymentes)

26 Kellékszavatosság esetén érvényesíthető jogok  kijavíttatás, árleszállítás  kijavítás/javíttatás mással a kötelezett költségén  kicserélés (nem javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható hiba esetén, és csak fajlagos szolgáltatás esetén)  szolgáltatás újbóli teljesítésének a követelése (ez a cserének a megfelelője, ha a szerződés tárgya nem dolog adása, hanem valamilyen tevékenység ellátása)  ellenérték (arányos részének) visszatartása  elállás (ha a javítás, csere nem lehetséges)  kártérítés (a minőségi hibás teljesítésből eredően bekövetkezett egyéb károk esetén, ha a hibás teljesítés a kötelezettnek felróható – pl. az eladó tudott a dolog rejtett hibájáról, és azt nem közölte a vevővel)  a szavatossági jogok között a jogosult választhat, a választott lehetőségről – nyilván indokolt esetben – másik jogra áttérhet (indokolatlan áttérésnél meg kell térítenie az ebből esetlegesen felmerülő kárt)

27 Szavatossági igényérvényesítés határideje  Jogvesztő határidő a teljesítéstől számított 1 év, tartós használatra rendelt termék esetén 3 év, vagy a jogszabályban egyébként megállapított időtartam (5, 8, 10 év stb.). Mint azt a 8. sz. táblázatban kifejezetten kiemeltük, a jogvesztő határidőn belüli igényérvényesítésnek csak az számít, ha az igényt bíróságra kereset formájában benyújtják.  Ezen belül elévülési természetű határidő ◦ a teljesítéstől számított 6 hónap (ha a hiba rögtön felismerhető), ◦ vagy ha a rejtett hibát később ismeri fel a jogosult a teljesítéshez képest, úgy a felismerésétől számított legalább 3 hónap - ha a 6 hónap lejártáig annál kevesebb volna is hátra, vagy éppen a 6 hónap már le is telt (a teljesítéstől a hiba felismeréséig az elévülés nyugszik, és onnan kiegészül 3 hónap határidővel a Ptk. 326.§(2) alapján - ha a felismeréskor a 6 hónapból több mint 3 hónap van még hátra, úgy ez a hosszabb határidő áll rendelkezésre)

28 AZ ELÉVÜLÉS ÉS A JOGVESZTÉS Igényérvényesítési határidők

29 Elévülés - jogvesztés  Elévülés ◦ Időmúlás releváns jogi tény ◦ általános érvényű, a Ptk § alapján általánosan érvényes a követelésekre  Jogvesztés ◦ Időmúlás releváns jogi tény ◦ a jogszabályok külön kimondják bizonyos esetekre, és kifejezetten jelölik a határidő elmulasztásának a jogvesztő jellegét

30 A szerződés megszűnése teljesítéssel, illetve beszámítással  Teljesítéssel: külön tárgyaljuk. A szerződés normál megszűnési módja a teljesítés, ha a szerződés kiváltja a célzott joghatást akként, hogy a szolgáltatás- ellenszolgáltatás is szerződésszerű.  Beszámítással: ◦ Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. ◦ Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. ◦ Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

31 A szerződés (és a kötelem) megszűnése teljesítés nélkül •Megszűnés-megszüntetés. •A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. +elszámolási helyzet! •A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet meg egyoldalú jognyilatkozattal: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget! •Közös megegyezéssel (szerződésszüntető szerződéssel): – a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; –a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. •Egyoldalúan: -a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással -a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja).

32 A megszüntető, illetve felbontó szerződés  A szerződés megszüntetésének a felek közös akaratán alapuló módja.  Tulajdonképpen egy új szerződés, amely vagy a szerződés jövőbeli megszüntetésére (megszüntetés), vagy a szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megszüntetésére (felbontás) irányul.  Reverzibilis szolgáltatások: felbontás.  Irreverzibilis szolgáltatások: megszüntetés.  Elszámolási helyzet mindkét esetben.  Alaki követelmények: a szerződéskötés követelményei főszabály szerint.

33 A rendes felmondás  Lényege, jellemzői: ◦ Jogszabály, vagy a felek szerződése biztosítja a rendes felmondás lehetőségét. ◦ Egyoldalú jognyilatkozat (elfogadásra nincs szükség a hatályosulásához). ◦ Nincs indokolási kötelezettség. ◦ Felmondási időhöz kötött. ◦ Formája főszabály szerint: a szerződéskötés formája. ◦ A szerződést, illetve a kötelmet a jövőre nézve szünteti meg, elszámolási helyzetet eredményez. ◦ Határozatlan idejű, ill. irreverzibilis szolgáltatású szerződések tipikus megszűnési módja (pl. bérlet).

34 A rendkívüli felmondás  Lényege, jellemzői: ◦ Jogszabály vagy a felek szerződése biztosítja. ◦ Egyoldalú jognyilatkozat. ◦ Főszabály szerint szubjektív, azaz: a másik fél szerződésszegésének szankciója (kiv. pl.: megbízás; munkajog: próbaidő alatti megszüntetés). ◦ Van indokolási kötelezettség. ◦ Azonnali hatályú. ◦ Formája: tipikusan a szerződéskötés formája. ◦ Akár határozott, akár határozatlan idejű szerződéseknél alkalmazható. ◦ A szerződést a jövőre nézve szünteti meg (ezért irreverzibilis szolgáltatásoknál tipikus), elszámolási helyzetet keletkeztet.

35 Az elállás  Jogszabály vagy a felek szerződése ad rá lehetőséget.  Egyoldalú jognyilatkozat.  A szerződést visszaható hatállyal, annak megkötésére tekintettel, szünteti meg. Elszámolási helyzetet keletkeztet.  Csak reverzibilis szolgáltatásoknál értelmezhető.  Formája főszabály szerint a szerződéskötés formája.  Két típusa van: ◦ objektív: nincs szó a másik fél szerződésszegéséről; bánatpénzhez kötött. ◦ szubjektív: a másik fél szerződésszegésének végső szankciója érdekmúlás esetén (nincs bánatpénz!).

36 Confusio  A szerződés jogosulti és kötelezetti pozíciója egy kézben egyesül: azaz a követelés és a tartozás ugyanazt a személyt illeti, ekkor a szerződés megszűnik.  Pl.: természetes személyeknél öröklés esetén, gazdasági társaságok egyesülésekor.  Harmadik személyek követelését a confusio nem érinti.  Váltó esetén a confusio nem szünteti meg a kötelmet.

37 Lehetetlenülés •Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)‏ •Fajtái: –fizikai –jogi –gazdasági (vitatott). •Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés. •Mindkét félnek felróható (szubjektív) vagy egyiknek sem (objektív): mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik. •Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye, tehát szubjektív lehetetlenülésnél inkább a kötelem, a szerződés szerződésszegés miatti módosulásáról van szó és nem megszűnéséről. (Hasonló a helyzet a teljesítés jogosa ok nélküli megtagadása esetén.)‏ •Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

38 A halál mint megszűnési ok  Személyhez kötődő szolgáltatások esetén vezet a szerződés megszűnéséhez. A forgalmi jellegű szolgáltatásokat nem érinti.  Tipikus pélkdája a megbízási szerződés; vigyázat: ügyvédi megbízási szerződés nem egyszemélyes ügyvédi iroda esetén nem feltétlenül szűnik meg (társügyvéd, ügyvédjelölt)!, illetve a tartási szerződés.

39 Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat útján történő megszűnés  Megszűnik a megbízási szerződés: ha a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; illetve a megbízott a cselekvőképességét elveszti; vagy ha a megbízás tárgytalanná válik. (Első két eset: tipikusan bírósági határozat eredményezi a megszűnést; harmadik eset: jogszabály biztosítja a megszűnés lehetőségét.)‏  Jogszabálynál fogva szűnik meg a polgári jogi társaság, ha a tagok száma egy főre csökkent.  Gazdasági társaság cégbíróság általi megszüntetése szankcióként.  Tartási, illetve életjáradéki szerződés bíróság általi megszüntetése a felek közötti bizalom végső megbomlása esetén, ha a tartási szerződés nem változtatható át életjáradékivá, ill. az életjáradék szolgáltatása méltányolható akadályba ütközik.  Ingatlan kisajátítása közigazgatási határozattal a bérleti / haszonbérleti szerződés megszűnéséhez vezet.

40 Elévülés 1. •Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. •Kezdete: a követelelés esedékessé válása. •Ideje általában 5 év. •Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

41 Elévülés 2. •Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

42 Elévülés 3. •Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: –a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; –a követelés bírósági úton való érvényesítése; –a követelés megegyezéssel történő módosítása; –egyezség; –tartozáselismerés a kötelezett részéről; –a kötelezett értesítése az engedményezésről.

43 A jogvesztés 1.  Az időmúlás hatása az alanyi jogra lehet: ◦ elévülés: az alanyi jog bírósági kikényszerítésének lehetősége szűnik meg, ◦ jogvesztés: maga az alanyi jog eszényik el; jogszabálynak kifejezetten ki kell mondania a határidő jogvesztő jellegét!

44 A jogvesztés 2.  Szemben az elévüléssel, ahol az alanyi jog már soha nem lép többé igényállapotba, de továbbra is fennmarad, így az önkéntes teljesítés nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, a jogvesztő határidő magát az alanyi jog megszűnését jelenti. Az alanyi jog megszűnése ellenére önként teljesített szolgáltatás jogalap nélküli gazdagodással visszakövetelhető.  Pl.: szavatossági igény érvényesítése főszabály szerint 6 hónapon belül lehetséges (szubjektív, elévülési jellegű határidő), korlátja objektív, jogvesztő határidő: 1 (tartós fogyasztási cikkek esetén) 3 év.

45 Jótállás  A jótállás a szavatossághoz képest kevésbé általános fogalom: ◦ nem érvényesül általánosan, csak ha az adott szerződésben szabályozzák (szerződésben vállalja a kötelezett) ◦ jogszabály írja elő a jótállás szabályainak a kötelező alkalmazását, illetve az érvényesítés időtartamát (pl. kötelező alkalmassági idő – tartós fogyasztási cikkek esetében).

46 Elévülési és jogvesztő határidők Elévülésjogvesztés Időtartama általános határideje az esedékességtől számított 5 év, jogszabály vagy a felek rendelkezése ettől eltérhet az adott jogszabályi rendelkezés határozza meg esetenként (30 nap, 40 nap, szavatosságnál 1 év) Nyugvása - amennyiben a jogosult menthető okból nem képes az igényt érvényesíteni, az elévülési idő meghosszabbodik (1 évvel, illetve 3 hónappal - Ptk. 326.§(2) Megszakadás - kötelezett írásbeli felszólítása - bírói úton való igényérvényesítés - szerződés módosítása, egyezség - tartozás elismerés - csak a bírói úton való igényérvényesítés (keresetlevél benyújtása) jelent érvényesítést, ezért ez nem is „megszakadás”- a határidő nem kezdődik újból, hanem a jogi eljárás formai feltétele teljesül Teljesítés a határidő után Lehet: lehetséges: - önként teljesíthet a kötelezett - perben a bíróság az elévülést hivatalból nem veszi figyelembe, csak ha az elévült követelés kötelezettje erre kifejezetten hivatkozik Nem lehetséges

47 Meghiúsulás  A teljesítés szerződéskötést követően fellépő lehetetlenülése, amelynek lehet az oka lehet: ◦ Objektív vagy ◦ Szubjektív

48 A meghiúsulás objektív és szubjektív oka Objektív: - jogszabályi rendelkezés (pl. jogellenessé válik a szerződés teljesítése, mert engedélyhez kötötté változtat a jogszabály egy addig engedély nélkül végezhető tevékenységet) - fizikai körülmény (a szerződés tárgyának megsemmisülése egyedi szolgáltatás esetében), - érdekbeli lehetetlenülés (ld. clasula rebus sic stantibus), Szubjektív: - lehetetlenülés olyan okból, amiért valamelyik fél felelős (külön szabályozott esete a teljesítés megtagadása)

49 A meghiúsulás következménye Az egyik félnek sem felróható (objektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: a szerződés megszűnése + - ehhez kapcsolódóan az eredeti állapot helyreállítása, vagy - az addigi teljesítések kölcsönös elszámolása A másik félnek felróható (szubjektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: - a jogosult részéről a kártérítés, teljesítés kötelezett általi megtagadása esetén a késedelem, vagy a meghiúsulás szabályainak a tetszőleges választása és alkalmazása, - kötelezett részéről a kötelemből való szabadulás, kártérítés

50  Bírósági eljárás:  Előnye:  végleges, végrehajtható, határozat születik ami mindkét félre nézve kötelező,  Hátránya:  bizonyítás nehézkes,  elhúzódó költségigényes perek, melyek kimenetele kétséges, mert sok év után már a végrehajtás eredményességét meghiusíthatja egy csődeljárás vagy felszámolás.  Választottbírosági eljárás:  Előnye: •az eljárás a bírósági eljáráshoz képest gyors, •az üzleti életben tapasztalt bírák előtt folyik az eljárás, amelyek személyét a felek választhatják meg, •a felekre nézve kötelező döntés születik.  Hátránya: •Rendkívül drága  Közvetítői eljárás:  Döntése nem kötelező Jogviták rendezése


Letölteni ppt "Üzleti jog: szerződések joga Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések