Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szerződéstan általános rész. A polgári jogviszonyok osztályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szerződéstan általános rész. A polgári jogviszonyok osztályozása."— Előadás másolata:

1 Szerződéstan általános rész

2 A polgári jogviszonyok osztályozása

3 A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása ■ A polgári jogviszony alanyai: azok a személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.

4 Hogy keletkeznek a kötelmek? A kötelmek (két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére) ún. jogi tényekkel keletkeznek: ■Szerződéssel ■Jogellenes (vagy jogszerű) károkozással: aki másnak jogszabályba ütköző módon vagyoni vagy személyi hátrányt okoz és magatartása felróható (kivételesen felróható magatartás nélkül is), a kárt köteles megtéríteni a károsultnak. ■Egyoldalú jogügylettel: pl.: a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal kötelezettséget (alapítványrendelés, díjkitűzés stb.). ■Közhatalmi aktusokkal pl.: kisajátítás. ■ Jogalap nélküli gazdagodással. ■Egyéb törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállásokkal.

5 A jogalap nélküli gazdagodás ■Fogalma: Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. ■Esetei: □Tartozatlan fizetés esetei: pl.: téves címzés, helytelen átutalás, túlfizetés, kétszeri fizetés stb. □Okafogyott szolgáltatás: az eredetileg fennállott jogalap megszűnt vagy a felek által együttesen kívánt eredmény meghiúsult, de már teljesítettek. PL: a megbízó az ügyvédi díjat előre kifizeti, de mielőtt érdemi ügyintézésre kerül sor, meghal.

6 A visszatérítési kötelezettség ■Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha □Számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy □Rosszhiszeműen jutott gazdagodáshoz. ■Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

7 A szerződések közös szabályai

8 A kötelem és a szerződés ■Kötelmet többféle tényállás keletkeztethet. ■Ha az egymástól független jogalanyok gazdasági érdekeiket egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni, akkor szerződésről beszélhetünk. ■A szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, legterjedelmesebb része.

9 A szerződésekről ■Szerződés: két vagy több személy joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata. ■Akaratnyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akarat bármilyen módon történő kifejezése. ■Az akaratnyilatkozat alakja: □ szóbeli, □ írásbeli, □ ráutaló magatartás pl.: automataügyletek. ■Főszabály: az alaki megkötés hiánya.

10 A szerződés alanyai ■A szerződés alanyai: legalább két alanya mindig van, akik jogi értelemben szabadok, egyenrangúak, mellérendelt pozícióban vannak. ■A szerződés alanyai lehetnek: □ természetes személyek, □ jogi személyek, □ jogi személyiség nélküli egyéb jogalanyok (törvényi ill. szervezeti képviselő útján). ■A szerződés alanyait feleknek nevezzük (jogosult és kötelezett; adós és hitelező).

11 A szerződési jog alapelvei és fő jellemzői ■A polgári jog általános alapelvei az egész polgári jogra, így a szerződési jogra is kihat (jóhiszeműség és tisztesség elve, elvárhatóság, együttműködés, rendeltetésszerű joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) ■Azonban a szerződési jogban speciális alapelvek is érvényesülnek (az általános alapelveken kívül). ■Ezek a speciális alapelvek: □ szerződési szabadság és korlátai; □ egyenértékűség; □ pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus; □ együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében.

12 ■A szerződésre lépő alanyok akarata jogi értelemben nincs megkötve, azaz a felek eldönthetik: □szerződéskötési szabadsága: akar-e egyáltalán szerződést kötni; □a partnerválasztás szabadsága: kivel akar szerződést kötni; □szerződési típusszabadság: milyen szerződést kíván kötni; □diszpozitivitás: milyen tartalommal kíván szerződést kötni. A szerződési szabadság elve

13 ■Szerződéskötési kötelezettség: a szerződési szabadság elve alóli kivétel. Pl.: közüzemi szerződés, előszerződés. ■Partnerválasztás tilalma: a partnerválasztás szabadsága alóli kivétel. Pl.: a közforgalmú tömegközlekedést üzemeltető cég az utazásból önkényesen senkit nem zárhat ki. ■Típuskényszer: a szerződési típusszabadság alóli kivétel. Pl.: a gazdasági társaságokról szóló törvény 6 társasági jogi formát ismer. A Gt.-ben nem szereplő gazdasági társasági formát a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni. ■Tartalom szabadságának korlátai: jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Pl.: biztosítási szerződés esetén a biztosított vagy a szerződő fél hátrányára törvény rendelkezésitől sem a biztosítási szabályzat, sem a felek szerződése nem térhet el. A szerződési szabadság korlátai az egyes területeken

14 Az egyenértékűség alapelve ■A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. ■Visszterhesség követelménye: a szolgáltatással szemben éltékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia. ■De: az értékarányosság nem egyenlő az értékazonossággal. Az egyenértékűség követelménye eltűr bizonyos értékeltolódást a szerződés megkötésekor a felek szolgáltatása között. Ez az ún. „alkusáv”. ■A szerződések lehetnek jogszerűen és jogellenesen egyensúlyhiányosak.

15 ■ A szerződés a megkötő feleket kötelezi, akik kötelesek az abban foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani. ■A szerződő felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljainak meghiúsítására irányul. ■A szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni. Pacta sunt servanda, a szerződések megtartandók

16 Clausula rebus sic stantibus, ameddig a dolgok így állnak fenn ■A pacta sunt servanda elv alóli kivételt jelenti: amennyiben a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés további teljesítése el nem várható, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: □ Kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását vagy □ Egyoldalú nyilatkozatával a szerződést megszüntetheti (felmondhatja), esetleg felbonthatja (elállás). □ A felek közötti tartós jogviszonyokban van különös jelentősége.

17 A szerződések létrehozása

18 A szerződések létszakai 1. A szerződés létrehozásának folyamata, ami a szerződés megkötéséig terjed. 2. A szerződés létrejöttétől az előre meghatározott teljesítési határidőig terjedő időszak. 3. A teljesítés: a kötelem tartalmának eredményes véghezvitele. 4. Szerződésszegés vagy helytállás szakasza.

19 A szerződés létrehozása I. ■A szerződéses kötelem alapja az akarategység; azaz a szerződés alanyainak egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. ■Tipikus: kétalanyú szerződésnél az egyik fél ajánlatot tesz, a másik elfogadja. ■Ajánlat: amennyiben a fél akaratnyilatkozata közvetlenül szerződéskötésre irányul oly módon, hogy az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet.

20 A szerződés létrehozása II. ■ Ajánlat megtétele — ajánlat elfogadása. ■ Ajánlati kötöttség fogalma: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig köteles állni ajánlatát, attól egyoldalúan nem léphet vissza. ■ Ajánlati kötöttség időtartama: 1. A felek maguk határozzák meg → ha nem → 2. Jelenlévők között vagy telefonon 3. Távollevők között ■ Ajánlat elfogadása ↔ új ajánlat. ■ Konszenzus: a kontraktus lényeges elemeire kell kiterjednie.

21 Előszerződés ■Fogalma: a felek szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. ■Alaki, tartalmi követelményei. ■Szerződéskötési kötelezettség. ■Bíróság szerepe: kötelem létrehozása, tartalom megállapítása ■Szerződéskötés megtagadása.

22 A szerződés érvénytelensége

23 Az érvénytelenség ■Érvénytelenség: amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk: □ a szerződés a felek akaratából létrejött ugyan, de olyan hibában szenved, amely miatt □ nem fűződik hozzá jogkövetkezmény vagy □ ha már bekövetkezett a változás, a szerződéskötés előtti állapotot állítja helyre. ■ Az érvénytelenség okának a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

24 Az érvénytelenség megjelenési formái ■ Az érvénytelen szerződések megnyilvánulási formái: □ Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat; a bíróság köteles a semmisséget hivatalból figyelembe venni. □ Megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája. A szerződés csak sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné. Az ilyen szerződés mindaddig érvényes, amíg sikeresen meg nem támadják. Megtámadásra jogosult: ■ a sérelmet szenvedett fél és ■ akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.

25 Megtámadási okok I. ■Tévedés: az egyik fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. ■Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: az egyik fél a másik felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére. Fenyegetés: személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolják. Tkp. a szabad akarat kifejeződését gátolja pl. valakit azzal a fenyegetéssel késztetnek szerződéskötésre, hogy különben feljelentik egy általa valóban elkövetett bűncselekmény miatt.

26 Megtámadási okok II. ■Objektív értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződéskötés időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség. ■Az eset összes körülményeinek körültekintő vizsgálata alapján dönthető el, hogy a „feltűnően nagy-e az értékkülönbség”. Elemezni kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi és értékviszonyokat, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját és az ügylet sajátosságait. ■Az alkusávon (+/- 20%) belül kell mozognia a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének. □ 20%-ot el nem érő értékkülönbség általában nem számít feltűnőnek; □ 40-50%-ot meghaladó értékkülönbség általában feltűnő. □ Amennyiben a bíróság megállapítja az értékaránytalanságot, az alkusáv széléig korrigál, azaz megengedi a +/- 20%-os eltérést

27 Semmisségi okok I. 1.Cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága. 2.Színlelt szerződés. 3.Fizikai kényszer: a nyilatkozatot a fél fizikai kényszer hatására tette meg, korlátozták az önálló akaratát, így ehhez nem fűződhet joghatás pl. erőszakkal vezetik a kezét egy okirat aláírása közben. 4.Megszabott alakszerűség hiánya: pl. ingatlan adásvételi szerződést nem írásban kötik meg. 5.Álképviselet: ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét terjedelemben vagy időben túllépi. 6.Tilos szerződés: törvényi tilalomba ütköző szerződés.

28 Semmisségi okok II. 7.Jogszabály megkerülésével kötött szerződés: az ilyen szerződéssel a felek valamilyen, a jog által nem helyeselt állapotot kívánnak előidézni oly módon, hogy a tényleges ügyleti szándékukat egyébként nem tilalmazott formába öntik. 8.Jóerkölcsbe ütköző szerződés: a jóerkölcs fogalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. 9.Uzsorás szerződés: a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki. 10.Lehetetlen szerződés: a szolgáltatás már a szerződés megkötésekor lehetetlen. Fizikailag lehetetlen az a szolgáltatás, amelynek teljesítése a tudomány és a technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges pl. valaki arra vállalkozik, hogy gyalog átkel az óceánon, de ennél gyakoribb a jogi lehetetlenség pl. a polgármester eladja a törzsvagyonba tartozó önkormányzati ingatlant.


Letölteni ppt "Szerződéstan általános rész. A polgári jogviszonyok osztályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések