Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI REPETITORIUM A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBŐL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI REPETITORIUM A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBŐL."— Előadás másolata:

1 A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI REPETITORIUM A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBŐL

2 A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI A szerződési szabadság elve (ennek keretében a diszpozitivitás elve) A konszenzualitás elve A visszterhesség elve Pacta sunt servanda elve versus clausula rebus sic stantibus, mint kivétel Az együttműködés elve

3 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE A szerződési szabadság alapelve: 1. A szerződéskötési szabadság (akarok-e szerződést kötni) [kivételek: pl. kötelező felelősségbiztosítás, áram-, víz, stb. szolg.] 2. A szerződő fél megválasztásának szabadsága (kivel kívánom a szerződést megkötni) [korlát: pl. gazdasági monpolhelyzet] 3. A típusszabadság (milyen típusú szerződést akarok kötni) [kivétel: társasági szerződések] 4. A szerződési tartalom alakításának szabadsága (milyen tartalommal kívánok szerződést kötni ) Ptk § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (diszpozitivitás elve) [kivételek: pl. az érvénytelenség, kötelező szerződési tartalom előírása fogyasztói szezrődések esetében]

4 A KONSZENZUALITÁS ELVE Ptk § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. 1. központi elem: A KONSZENZUS SZERZŐDÉSI MINIMUMFELTÉTEL (Hogy mire kell a konszenzusnak kiterjednie, ld. a szerződéskötésnél!!!) 2. A PTK. SZERZŐDÉSEI KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEK a szerződés létrejöttéhez egyik fél részéről sincs szükség teljesítési mozzanatra /a korábbi reálszerződések – kölcsön, haszonkölcsön, letét, zálogszerződés – már konszenzuálszerződések/ Egyetlen reálszerződés a Ptk-ban: A foglaló adása reálszerződés, a foglaló adására vonatkozó megállapodás kötelmi jogi jogviszonyt nem keletkeztet. (BH )

5 A VISSZTERHESSÉG ELVE a szolgáltatással szemben - értékét tekintve - vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia. Ptk § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. (vélelmezett visszterhesség) Az elvet sértő szerződés következményei pl.: 201. § (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. (laesio enormis) (3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelnyújtó szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között - a szerződéskötés egyéb körülményeit is figyelembe véve - feltűnően nagy az értékkülönbség § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

6 PACTA SUNT SERVANDA ELVE és korrekciója a CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS PACTA SUNT SERVANDA: A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZŐ EREJÉNEK ELVE „a megállapodásokat teljesíteni kell” A szerződésnek a felek között törvényereje van, kötelesek azt a szerződésben rögzített tartalommal teljesíteni. Ptk § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (a szerződés általánosan kötelező erejének törvényi megfogalmazása)

7 A természetjogászok érdeme. Grotius, az újkori szerződés atyja szerint: “A természetjogtól folyik a szerződések megtartásának kötelezettsége …s ebből a formából keletkezett az államok belső joga.” A megállapodásokat be kell tartani (pacta sunt servanda) elve lett a természetjog fontos parancsa a forgalom biztonság érdekében. Innen eredt a magánjog egyik fontos tétele: a szerződés törvényt szab a szerződőnek (contractus contrahentibus legem ponit). A szerződés általános kötelező erejének elismerése

8 Hugo /de Groot/ GROTIUS (1583, Delft – 1645, Rostock) Németalföldi teológus, író, politikus és jogász. Leiden és Orleans egyetemén filozófiát, teológiát, klasszikus nyelveket és jogot tanult és ban diplomáciai szolgálatba lépett. … Mint a remonstráns teológus, J. Arminius híve, 1618-ban börtönbe került; fogsága alatt írta meg a háború és a béke jogáról szóló nagy munkáját, amely az újkori természetjogi szemlélet és a modern nemzetközi jog … elméleti alapvetése.J. Arminius

9 CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék” Kivételképpen alkalmazható, korrekciós elv. Jelentőséggel elsődlegesen a tartós jogviszonyok körében bír. A körülményekben utóbb beállt olyan változást feltételez, amely miatt a szerződés teljesítése el nem várható (amit előre látva, a felek szerződésüket meg sem kötötték volna, vagy más tartalommal kötötték volna meg).  az a fél, akire nézve a változás méltánytalanul nehéz helyzetet teremt, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: a/ kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását előre nem látható releváns változás beálltára hivatkozva Ptk § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. b/ szerződést megszüntetheti (felbontás, ill. elállás) Ptk (5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

10 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVE CULPA IN CONTRAHENDO Ptk § (3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Az elfogadott, kihirdetett, de hatályba nem lépett Ptk. A felek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötése és fennállása során, különösen a szerződéssel kapcsolatos jogaik gyakorlásánál kötelesek együttműködni. kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az együttműködési kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az együttműködési kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Ez a kötelezettsége azonban csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy az együttműködési kötelezettség megszegésének lehetséges következményét a kötelezettségszegés időpontjában előre látta, vagy előre kellett látnia.


Letölteni ppt "A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI REPETITORIUM A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBŐL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések