Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6. Szerződés 1. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6. Szerződés 1. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.."— Előadás másolata:

1 6. Szerződés 1. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

2 1. Szerződés fogalma: kikényszerítés • Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret • Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető, hogyan lehet még kikényszeríteni egy ígéretet? – Pacta sunt servanda – Kártérítés • Ehhez először tudni kell: miért kötünk szerződést, mi a cél? – Bizalmi játék

3 1. Szerződés fogalma: kikényszerítés Kikényszerítés • pacta sunt servanda (szerződést teljesíteni kell) (kontinentális): természetben kikényszerítjük. • kártérítés (angolszász): szerződés ígéret = vagy megteszem, amit ígértem, vagy megfizetem a kárt, amit a nem teljesítéssel okoztam. • Különbség: a kötelezett dönthet-e természetbeni teljesítésről? – PSS: nem, csak bíróság, ha LEHETETLENÜLÉST állapít meg (vagy jogosult kiengedi)

4 1. Szerződés fogalma: kikényszerítés A BIZALMI JÁTÉK modellje Példa: Fel akarunk építtetni egy házat. Fizetési hajlandóság: (maximum) 20 millió; építész hajlandó megépíteni 15 millióért – neki 13-ban lenne: kétmilliót nyerne; DE csak akkor kezdi építeni, ha egy összegben kifizettük előre a teljes árat. Kikényszeríthető szerződés: Ha nem teljesít: vissza kell adnia a 15 milliót + 1 millió (kártérítés)! Egyensúly változik: nem fektet be, helyette kooperáció (befektet, teljesít)

5 1. Szerződés fogalma: kikényszerítés

6 2. A szerződés alternatívái • Erkölcsösség – Preferenciái között az is, hogy „akkor jó ember, ha megtartja ígéretét – vö. ha nem teljesít, nem 15-öt nyer – Mennyivel kevesebbet (mennyit ér az integritása?) • Ismétlődő játék – Legközelebb nem kap megbízást TŐLEM – Mekkora előnyt remél későbbi üzletektől? • Hírnév – Legközelebb nem kap megbízást MÁSTÓL, mert tudni fogja, hogy nem teljesít – Mekkora előnyt remél későbbi üzletektől? – Működik-e a reputációs mechanizmus – megtudják-e? • Biztosíték – Ha nem teljesít veszít valamit (amit biztosítékba adott)

7 3. Szerződési szabadság Közgazdaságtan számára: • Coase-tétel a jogban: ha az alku hatékony – legyen is szabad. • Tranzakciós költség csökkentésének követelménye – tegyünk is azért, hogy lehessen alkut kötni. Ismétlés: A Coase-tétel • A szerződési szabadság: a szerződő felek hatékony döntéseket fognak hozni; az összes kölcsönösen előnyös lehetőséget kiaknázzák. • Ha tranzakciós költség nulla! • Szerződési szabadságot növeli: tranzakciós költség csökkentése. Ismétlés: Tranzakciós költség és csökkentése – a bíróságok, a vállalatok szerepe, diszpozitív szabályok • Williamson-modellje – Magas az idioszinkratikus beruházások szintje. – Nem lehet teljes szerződést kötni. – Fenyeget a másik fél opportunista viselkedése. • Szerződési formák (Williamson Macneil [1974] nyomán)

8 4. Joggazdaságtan kérdései Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: 1.Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? 2.Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? 3.Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? 4.Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? 5.Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? 6.Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? 7.Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? 8.Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? 9.Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

9 5. A szerződés teljesítése • Szerződésszegés / elővigyázatosság • Egyéni döntés: szerződésszegés ha – Teljesítés költsége (c) > Nemteljesítés szankciója (d) • Elővigyázatosság: – Extra gondosság költsége vs. – Szerződésszegés valószínűségének emiatti csökkenése ÉS szerződésszegés szankciója • Példa: ha minőségellenőrzést adott módon fejlesztjük (vö. hibás teljesítés esélye csökken) • Költsége: 100 • Hibás termékek aránya csökken 2%-ról 1%-ra • (Várt) kártérítés: 1000

10 5. A szerződés teljesítése • Hatékony szerződésszegés? – Mindig minden ígéretet kikényszerítünk? – Mit jelent lehetetlenülés? – Joggazdaságtan: teljesítés költsége (kötelezett)> teljesítés haszna (jogosult) • Hatékony szankció: – Egyéni összevetés: kártérítés – Hatékony döntés: kötelezett haszna… (kár) – Kártérítés = kár

11 5. A szerződés teljesítése • Mikor kell kártérítést fizetni: objektív, vagy vétkességi? • Magyar jog (2013. évi V. törvény): 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy (a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, [ÉS] (b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (c) nem volt ELVÁRHATÓ, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa [BÁRMIKOR].

12 5. A szerződés teljesítése Objektív felelősség: ösztönzők (i)elővigyázatosság költsége vs. (ii)kár (szerződésszegés) esélyének csökkenése (iii)Kártérítés nagysága (BÍRÓSÁGI TÉVEDÉS) Vétkességi felelősség: ösztönzők • Alapeset: mi az elvárt elővigyázatosság; kártérítés eltűnik (BÍRÓSÁGI TÉVEDÉS) • Speciális eset: nagyon magas elvárás – túl drága teljesíteni (vs. alacsonyabb elővigyázatosság + kár esetén kártérítés), úgy csinál MINTHA objektív lenne – bevállalja a kártérítést! KárokozóKárosult megfigyeltmeg nem figyeltmegfigyeltmeg nem figyelt Objektívoptimális nincs Vétkességielvártnincsoptimális


Letölteni ppt "6. Szerződés 1. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések