Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.."— Előadás másolata:

1 7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

2 1. Ismétlés • Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret • Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető? – Pacta sunt servanda – Kártérítés • Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi • Miért kikényszerítés? – Bizalmi játék • Szerződési szabadság – Coase-tétel – Tranzakciós költségek csökkentése • Ösztönző hatások • Teljesítés, elővigyázatosság – Hatékony szerízőségszegés – Kártérítés = kár

3 1. Ismétlés: ösztönzők Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: 1.Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? 2.Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? 3.Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? 4.Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? 5.Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? 6.Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? 7.Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? 8.Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? 9.Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

4 2. Információ • Alapdilemma: információs ösztönzés – gyűjtés vs. átadás (ne vegyünk olyat, amiről mást gondolunk) • Információhiány lehet – egyoldalú – megoldás: hazugság tilalma, kötelező információadás, – kétoldalú (egyik fél sem tudja) – megoldási kísérlet: információhiány miatt érvénytelenítés (lehetetlenülés). 1. Egyoldalú: Megtévesztés tilalma • Önmagában csak transzfer, de megszerzése érdekében erőforráspazarlás – vö. kényszer • Nem hatékony allokáció • Hatékony allokáció (Cooter–Ulen): Információ és a tulajdonjog egyesítése: az információ és a tulajdon legyen annál, akinél többet ér

5 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Az információ és a tulajdonjog egyesítése – DE ehhez nem kell tájékoztatási kötelezettség: – Önkéntes információ-feltárás • Példa: kontraszelekció – milyen minőségű az árú? • Vevő átlagost venne – el fogjuk mondani, ha jó • 2. vevő tudja, hogy aki nem szó = rossz; ezért csökkenti értük az árat • Azon belül is jobb szól • Végeredmény: mindenki szól – Feltétel: nincs hazugság! Tudja eladó

6 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Ösztönzi-e az információszerzést? Cél-e, hogy ösztönözzük? Példa: Laidlaw v. Organ (1815): dohányt vásárol egy nappal a zárlat feloldása előtt nyomott áron – ő egy nappal korábban megtudta: jutalmazzuk-e ezért? 1.Produktív információ vs. redisztribúció. 2.Lehet-e ösztönözni? Véletlen szerzést („megtudta, hogy”) nem. Céltudatos keresésVéletlen találás Jólétnövelő, produktívKikényszeríthetőnem Redisztributívnem

7 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Tévedés a helyzetről (tényekről) – Kölcsönös tévedés a tényekről, identitásról már a szerződés megkötésekor is – Sherwood v. Walker (1887) – meddőnek hitt tehén eladása, kiderül, hogy borja lesz. – Infó és tulajdon egyesítése: biztos, hogy ahhoz jut, aki többre értékeli? • Valami megváltozik – a cél meghiúsulása – Krell v. Henry (1903) koronázási menet elmarad. • A menet mentén kiadott szobák (ablakok) bérleti díja – döntés: nem kell megfizetni. • A királyi flotta megtekintése érdekében kivett hajók (vállalkozók veszik ki, hogy kivigyenek fizetővendégeket) – döntés: ki kell fizetni.

8 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Miért / mikor? – Kockázatviselésről kell dönteni – Jobb kockázatviselő teszt: • Ki tudhatja meg könnyebben? • Ki kerülheti el könnyebben? • Ki biztosíthatja magát könnyebben? – Itt: ki viseli könnyebben a kárt (vö. ablak: kiadható újra a valódi koronázáskor vs. Vállalkozók kockázatot szoktak vállalni)

9 2. Információ 4. Lehetetlenülés • Akadály nem szerződéskötéskor, a teljesítés megkezdése előtt, hanem teljesítés alatt. • Európai jog (pacta sunt servanda): lehetetlenülés két jelentése – Lehetetlenülés: nem lehet kikényszeríteni (de még kártérítés) – „2. szintű lehetetlenülés”: kártérítés sem (vö. kb. az amerikai) • Fizikai (jogi) vs. gazdasági lehetetlenülés – Gazdasági: csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen. • Jogi válasz: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik. • Közgazdaságtani elemzés alapja jobb kockázatviselő tesztje: ha a kötelezett, akkor annak ellenére sem kell, hogy fizikai (fizessen kártérítést) – Példa: Taylor vs. Caldwell (1863) – leégő koncertterem – bérbeadó mentesül-e kártérítés alól? • Miért / mikor? – Mint kétoldalú információhiány

10 3. Kártérítés • A kártérítés formái – Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. – Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). – Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). – Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb • Szerződéses megállapodás • Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pacta sunt servanda • Haszonelvonás: nem a kár számít, hanem a szerződésszegő haszna

11 3. Kártérítés • Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális – Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? • Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára. – Groves vs. John Wunder Co. • Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állapotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. • A telek kiegyengetése elmarad. • Ennek költsége $ lett volna, • de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max $.

12 3. Kártérítés Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! • Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. • Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. – Példa: Hadley v. Baxendale – Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni. – Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalája- expedíció képei – Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film. • Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni… – Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!

13 4. Kötbér • Amerikai szabály: – Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. – Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár. • Magyar szabály: – Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. – Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.

14 4. Kötbér • Pro: – vö. magas fix költség, – elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés – nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, – elköteleződés – signalling (jó ez?), – mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess capacity). • Kontra: – morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), – nehezíti a módosítást (biztos?), – több per, – csődbe vihet (fordítva is?) – extern hatások.


Letölteni ppt "7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések