Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Speciális közvetítői helyzetek Önálló kereskedelmi ügynök Ptk. mint háttér joganyag Ptk. mint konkrét jogviszonyt szabályozó norma Közvetítőkre vonatkozó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Speciális közvetítői helyzetek Önálló kereskedelmi ügynök Ptk. mint háttér joganyag Ptk. mint konkrét jogviszonyt szabályozó norma Közvetítőkre vonatkozó."— Előadás másolata:

1

2 Speciális közvetítői helyzetek Önálló kereskedelmi ügynök Ptk. mint háttér joganyag Ptk. mint konkrét jogviszonyt szabályozó norma Közvetítőkre vonatkozó jogi szabályozás A tőkepiacról szóló CXX. törvény A lakás-takarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) korm. rendelet Az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó évi CXVII. törvény a kereskedelmi ügynöki típusú szerződések háttér- szabályanyagává válik. A törvény a speciális szabályokhoz képest szubszidiárius Mindazokban a kérdésekben, amelyeket sem a speciális jogszabályok, sem az önálló kereskedelmi ügynökre vonatkozó törvény nem szabályoz, a Ptk. rendelkezései irányadóak Létrejöhetnek olyan „közvetítői” jogviszonyok, amelyek nem tartoznak a speciális jogszabályok hatálya alá. Ezek a klasszikus megbízási, bizományi ügyletek

3 Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés Irányelv, jogszabály -86/653/EGK irányelv az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról - Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló évi CXVII. törvény Az ügynök állandó, tartós megbízás alapján, de mégis megbízójától függetlenül, azaz önállóan üzletszerűen foglalkozik meghatározott ügyletek közvetítésével, esetlegesen szerződést is köt, akár saját, akár megbízója nevében, de mindig megbízója javára. A szerződés jellemzője a visszterhesség. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés egyik alanya az önálló kereskedelmi ügynök, s a vele szerződő személy bármely jogalany lehet. Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés Jogviszony alanyai Jogviszony tárgya Áruk adásvételének, vagy az árukra vonatkozó más szerződés közvetítésére irányul (közvetlen tárgy), de az ügynök a megbízó külön felhatalmazása esetén jogosulttá válhat azok megkötésére is (saját, vagy megbízója nevében) - szolgáltatások, - vagyoni értékű jogok, - értékpapírok, - tőzsdei ügyletek közvetítése is. Közvetett tárgya lehet

4 A szerződés létrejötte  Írásbeliség követelménye  Lényeges tartalmi elemek - a szerződés követetett tárgyának a megjelölése, azaz mely árukra vonatkozik a megbízás, - a földrajzi terület vagy földrajzi terület és személyi kör meghatározása, ahol, illetve akik vonatkozásában az ügynök köteles, illetve jogosult a tevékenységét ellátni  kizárólagos közvetítői joggal történő felruházás - Az ügynök felruházható vele, amely azt jelenti, hogy az adott területre megbízója mással nem köthet önálló kereskedelmi ügynöki szerződést

5 Szerződés fajtái  Alaptípus (megbízási típusú) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alaptípusa szerint az önálló kereskedelmi ügynök csak közvetíti a szerződést, így megbízója nevében eljárva tevékenykedik és megbízója javára szerez jogokat és kötelezettségeket  Bizományi típus szerződést meg is kötheti, méghozzá a saját nevében megbízó nem kerül szerződéses kapcsolatba a harmadik féllel annak ellenére, hogy az ügynök a saját nevében, de a megbízó javára köti. ügynököt nem terheli jogszabály alapján a „del credere” felelősség  Alaptípus alfaja feljogosítható az önálló kereskedelmi ügynök arra, hogy a megbízó nevében a szerződést megkösse. ügynök továbbra sem kerül közvetlen jogviszonyba a harmadik személlyel.

6 Kereskedelmi ügynök jogai és kötelezettségei  Megbízója javára köteles eljárni  Adott helyzetben általában elvárható gondosságot köteles tanúsítani  Megbízó utasításait köteles követni.  Tájékoztatási kötelezettsége Versenytárssal fennálló jogviszonyt érintően A szerződés megkötése előtt köteles a megbízót tájékoztatni arról, ha más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú ügynöki tevékenységet végez Ha a szerződés időtartama alatt kíván más megbízóval hasonló tárgyú ügynöki szerződést kötni, azt csak a megbízó írásbeli hozzájárulásával teheti meg A szerződés teljesítésével kapcsolatban folyamatos tájékoztatási kötelezettség a piaci környezetről A közvetített szerződésekről, valamint a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól tájékoztatni kell a megbízót  Üzleti titok

7 Megbízó jogai és kötelezettségei  Az adott helyzetben általában elvárható módon köteles az ügynök kötelezettségei teljesítését elősegíteni  A megbízó tájékoztatási kötelezettsége a következőt jelenti: Folyamatosan köteles a kereskedelmi ügynöki szerződés teljesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni Megbízó számára lényeges a közvetítendő szerződések mennyisége, ezért különösen fontos, hogy „kellő időben” értesüljön a megbízótól arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerződéseket kötni annál, mint amit az ügynök ésszerűen feltételezhet A díj, jutalék összegét, illetve annak esedékességét befolyásolja az ügynök által közvetített szerződés megkötése, ezért arról, illetve a szerződéskötés meghiúsulásáról, valamint az ügynök által közvetített szerződés teljesítésének elmaradásáról a megbízó köteles tájékoztatni

8 Díjazás I.  A megbízó az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységért díjat köteles fizetni  a harmadik szerződő féltől csak akkor köthet ki, illetve fogadhat el díjazást, ha a megbízó hozzájárul.  főszabályként nem eredménykötelmi jellegű Ha a felek a díjazás mértékében nem állapodnak meg, akkor a törvény diszpozitív rendelkezései válnak a szerződés részévé: - A kereskedelmi ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, - szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult

9 Díjazás II.  Ügynöki jutalék Jutalék akkor jár, ha a szerződés létrejött és a harmadik fél, illetve a megbízó a szerződést teljesíti (eredménykötelmi jelleg) – eltérés lehetősége az ügynök javára Jutalék a szerződés hatálya alatt - tevékenységi jutalék - utójutalék - kizárólagos ügynöki jutalék Jutalék a szerződés megszűnése után - harmadik személynek a szerződés megkötésére irányuló ajánlata már a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz megérkezett - méltányos  Inkasszójutalék A felek megállapodjanak abban, hogy az ügynök vállalja a pénzösszegek beszedését, ez után külön jutalék illeti meg  „Del credere” jutalék A kereskedelmi ügynök felelősséget vállalhat a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért

10 Kiegyenlítési jutalék I. Definíció: Olyan kompenzáció, amely az ügynök részére a szerződés megszűnése után a szerződés hatálya alatt fennálló tevékenység, illetve a tevékenység eredményeként, annak arányában a megbízónál jelentkező előnyből történő juttatás Kettős feltétel együttes teljesülése  jelentős előny a megbízónál  méltányos Nem illeti meg a kiegyenlítési jutalék megbízó azonnali hatályú felmondással él ügynök mondja fel a szerződést 2 kivétel: - megbízó tanúsít olyan magatartást, amely miatt a tevékenység folytatása az ügynöktől nem várható el és emiatt él a felmondás jogával - az ügynök életkora, testi fogyatkozása vagy betegsége folytán nem várható el a tevékenység folytatása ügynöki pozícióban alanyváltozás következzen be

11 Kiegyenlítési jutalék II.  A kiegyenlítési jutalék alapvetően a jutalékveszteséggel arányos, de a törvény maximálja is annak mértékét, azaz nem haladhatja meg: - öt évnél hosszabb tartamú jogviszony esetén a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, - öt évnél rövidebb kereskedelmi ügynöki szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számított összeget  A törvény védi az önálló kereskedelmi ügynököt a megbízójával szemben, a jogviszony fennállása alatt a felek nem köthetnek olyan megállapodást, amely a kiegyenlítési jutalék tekintetében az ügynök hátrányára történő eltérést jelentené (klaudikáló kógencia)  A kiegyenlítési jutalék nem érinti az önálló kereskedelmi ügynök kártérítési jogcímen felmerülő igényét

12 Jogviszony megszűnése  Határozott idő eltelik  Közös megegyezéssel  Rendkívüli felmondással  Rendes felmondással felmondási idő: 1. évben: 1 hónap 2. évben: 2 hónap 3. és azt követő évben: 3 hónap (egyoldalúan kógens) Felmondás a naptári hónap utolsó napjára szólhat

13 Versenykizáró megállapodás  A szerződés megszűnése utáni időre korlátozza a kereskedelmi ügynöki tevékenységében  Az ilyen versenykizáró megállapodás érvényesen - csak írásban, - legfeljebb az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, - külön díjazás ellenében, és - csak az önálló kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető Az ügynök a szerződés azonnali hatályú felmondását követő egy hónapon belül írásban a versenykizáró megállapodást is felmondja

14 © Ujváriné dr. Antal Edit – dr. Szuchy Róbert


Letölteni ppt "Speciális közvetítői helyzetek Önálló kereskedelmi ügynök Ptk. mint háttér joganyag Ptk. mint konkrét jogviszonyt szabályozó norma Közvetítőkre vonatkozó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések