Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szerzői jog. A szellemi termékekkel kapcsolatos jogi szabályozás két nagy területet ölel fel: 1. Az ipari jogvédelem 2. A szerzői jogvédelem A szerzői.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szerzői jog. A szellemi termékekkel kapcsolatos jogi szabályozás két nagy területet ölel fel: 1. Az ipari jogvédelem 2. A szerzői jogvédelem A szerzői."— Előadás másolata:

1 A szerzői jog

2 A szellemi termékekkel kapcsolatos jogi szabályozás két nagy területet ölel fel: 1. Az ipari jogvédelem 2. A szerzői jogvédelem A szerzői jog a személyiséghez szorosan kapcsolódó jogok egyike.

3 Alapfogalmak Évi LXXVI. tv. A Szerzői jogról A szerzői jogvédelem tárgya maga az alkotás. A jogvédelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől.

4 A szerzői jogvédelem alá esik: Az irodalmi mű Az irodalmi mű A nyilvánosan tartott beszéd A nyilvánosan tartott beszéd A számítógépi programalkotás és a a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A számítógépi programalkotás és a a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A színmű, zenés színmű, a táncjáték és a némajáték A színmű, zenés színmű, a táncjáték és a némajáték A zenemű szöveggel vagy anélkül A zenemű szöveggel vagy anélkül A műszaki létesítmény neve A műszaki létesítmény neve

5 A szerzői jog Az alkotás védelmének jogi eszköze, személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, amely a mű létrejöttével keletkezik. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet alkotta (szerző).

6 Egy művön több szerző joga is fennállhat: Átdolgozott mű Átdolgozott mű Együttes mű Együttes mű Összekapcsolt mű Összekapcsolt mű Gyűjteményes mű Gyűjteményes mű Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű

7 Személyhez fűződő jogok: A mű nyilvánosságra hozatalának joga A mű nyilvánosságra hozatalának joga A név feltüntetésének joga A név feltüntetésének joga A mű egységének védelméhez való jog A mű egységének védelméhez való jog

8 Vagyoni jogok: A vagyoni jogok a mű felhasználásával függnek össze. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználásra és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

9 A többszörözés joga: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét töbszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A többszörözés joga: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét töbszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A terjesztés joga A terjesztés joga A nyilvános előadás A nyilvános előadás A nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként A nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként Az átdolgozás joga Az átdolgozás joga

10 A védelmi idő A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

11 Szabad felhasználás A felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon. A szerző megnevezésével bárki idézhet. Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot. A könyvként kiadott mű egyes részei többszörözhetők oktatási célból. Díszletként szabadon felhasználható pl. a fotóművészeti alkotás.

12 A felhasználási szerződések A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződést írásba kell foglalni

13 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések Az új szerzői jogi szabályozás- az egyes műfajok sajátosságainak megfelelő –különös szabályokat is megállapít: A számítógépes programalkotásra A számítógépes programalkotásra Az adattárakra Az adattárakra A reklámozás céljára megrendelt művekre A reklámozás céljára megrendelt művekre A filmalkotásokra és más audiovizuális munkára A filmalkotásokra és más audiovizuális munkára A képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti alkotások, műszaki létesítmények terveire A képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti alkotások, műszaki létesítmények terveire

14 A számítógépes programalkotás Az eredeti programnyelvről más programnyelvre való átírás szerzői jogot sért Az eredeti programnyelvről más programnyelvre való átírás szerzői jogot sért A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók A szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra A szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra Biztonsági másolat készíthető Biztonsági másolat készíthető

15 A szerzői jogsértés következményei Polgári jogi szankciók: Polgári jogi szankciók: - Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása - Jogsértés abbahagyására kötelezés és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől - Elégtétel adása - Jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése a szerző részére - Sérelmes helyzet megszüntetése - Kártérítés a polgári jog szabályai szerint (tényleges kár, elmaradt haszon) Büntetőjogi szankciók Büntetőjogi szankciók

16 Szabadalmi jog, ipari jogvédelem

17 Az iparjogvédelem tárgyai Találmány – Szabadalom (patent) Találmány – Szabadalom (patent) Használati minta Használati minta Formatervezési minta (design) Formatervezési minta (design) Mikroelektronikai termékek oltalma (topográfia) Mikroelektronikai termékek oltalma (topográfia) Védjegy (brand) Védjegy (brand) Földrajzi árujelzők Földrajzi árujelzők

18 Jogszabályok évi XXXIII. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról évi XXXIII. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról évi XXXVIII. törvény, a használati minták oltalmáról évi XXXVIII. törvény, a használati minták oltalmáról évi XLVIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról évi XLVIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról évi XXXIX. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról évi XXXIX. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19 A szabadalmi jogviszony alapja egy olyan találmány, amelyet a törvény jogi oltalomban részesít. Az oltalmi idő 20 év. A szabadalmi jogviszony alanya a feltaláló. A jogviszony tárgya a szabadalmazható találmány: Új szellemi alkotás Új szellemi alkotás Műszaki jellegű megoldás Műszaki jellegű megoldás Gyakorlatban alkalmazható, azaz a termék reprodukálható. Gyakorlatban alkalmazható, azaz a termék reprodukálható.

20 Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban: Gyógyszer Gyógyszer Vegyi úton előállított termék Vegyi úton előállított termék Emberi vagy állati élelmezésre előállított termék Emberi vagy állati élelmezésre előállított termék Hasznosítása jogszabályba, erkölcsi normába ütközik Hasznosítása jogszabályba, erkölcsi normába ütközik Szervezési, oktatási eljárások, kutatási módszerek. Szervezési, oktatási eljárások, kutatási módszerek.

21 A védjegy Védjegy áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan jelzés, melynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. A védjegy az árujelzők csoportjához tartozik.

22 A védjegy funkciói: Megkülönböztető funkció Megkülönböztető funkció Információs és reklámfunkció Információs és reklámfunkció Minőséget garantáló funkció Minőséget garantáló funkció Verseny funkció Verseny funkció

23 A védjegy két legfontosabb fajtája: Áruvédjegy Áruvédjegy Szolgáltatási védjegy Szolgáltatási védjegy A védjegy oltalmi ideje 10 év

24 Földrajzi árujelzők Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők)

25 Mikroelektronikai termékek oltalma Mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem és összekötéseinek térbeli elrendezése Mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem és összekötéseinek térbeli elrendezése Eredeti, ha saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotásakor nem szokásos az iparban Eredeti, ha saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotásakor nem szokásos az iparban Védelme: bejelentéshez kötött, 10 évig tart Védelme: bejelentéshez kötött, 10 évig tart

26 Földrajzi árujelzők Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők)

27 Magyar Szabadalmi Hivatal A szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló évi XXXVII. törvénycikk 23. §-a alapján jött létre 1896-ban. A szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló évi XXXVII. törvénycikk 23. §-a alapján jött létre 1896-ban. Jogállására, gazdálkodására, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes, jelenleg hatályos szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) XIV/C. fejezetének 115/D-115/L. §-ai, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. Jogállására, gazdálkodására, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes, jelenleg hatályos szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) XIV/C. fejezetének 115/D-115/L. §-ai, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. A Kormány irányítja, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. A Kormány irányítja, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki és menti fel. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki és menti fel. Működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel és azok - az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - más célra nem vonhatók el. Működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel és azok - az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - más célra nem vonhatók el.

28 Magyar Szabadalmi Hivatal II. Feladat- és hatáskörébe tartozik az Szt. 115/G. §-a alapján: Feladat- és hatáskörébe tartozik az Szt. 115/G. §-a alapján: a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása; c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén; d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel; e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Feladat- és hatáskörének részletes kifejtése a Hivatal Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában található meg. Feladat- és hatáskörének részletes kifejtése a Hivatal Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában található meg.


Letölteni ppt "A szerzői jog. A szellemi termékekkel kapcsolatos jogi szabályozás két nagy területet ölel fel: 1. Az ipari jogvédelem 2. A szerzői jogvédelem A szerzői."

Hasonló előadás


Google Hirdetések