Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mi is az a „Know How”. Jelentés + Jogeset •A know-how angol kifejezés, magyar fordításban nem használják. •A kifejezés magyarul annyit jelent: tudni hogyan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mi is az a „Know How”. Jelentés + Jogeset •A know-how angol kifejezés, magyar fordításban nem használják. •A kifejezés magyarul annyit jelent: tudni hogyan."— Előadás másolata:

1 Mi is az a „Know How”

2 Jelentés + Jogeset •A know-how angol kifejezés, magyar fordításban nem használják. •A kifejezés magyarul annyit jelent: tudni hogyan. •Mentori segítség és referencia szerzés •Business modell elkészítése igen sokrétű ismeretet igénylő, nehéz feladat. •Emiatt okkal gondolhatják az érintettek, hogy olyan alkotással állunk szemben, amit védeni kell. •Milyen jogi védelmet élvezhetnek az oldalak tervezői? •A kérdést nem tudjuk megválaszolni anélkül, hogy a szerzői mű fogalmát ne határoznánk meg. •A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) ad ugyan ehhez pozitív és negatív kritériumokat, a mű fogalmának meghatározását azonban kerüli, éppen annak érdekében, nehogy kirekesszen a védelem köréből olyan alkotásokat, amelyek a fejlődés eredményeként a törvény megalkotásakor még nem ismert formában, illetve tartalommal jönnek létre.

3 Szerzői művek vs nem szerzői művek •Szerzői mű-e az üzleti modell? –E meghatározások adják meg tehát azokat a kereteket, amelyek között az üzleti modell tervezőjének művét el kell helyeznünk. –Ha ezek után választ akarunk adni arra a kérdésre, hogy megilleti-e szerzői jogi védelem az üzleti modell tervezőjét, a válasz úgy kezdődik, hogy attól függ... –A mű megjelenése, elrendezése, terjedelme, a használt képi, grafikai, esetleg más megoldásai ugyanis nagyon széles skálán mozoghatnak. •A szerzői mű színvonalát el nem érő alkotások –Ha az alkalmazott eszközök, formák nem térnek el a szokásostól, semmilyen eredeti tartalmat vagy formát nem hordoznak, a mű nem részesülhet a szerzői jog védelmében. –Ebben az esetben az alkotó és a megrendelő kapcsolatát a közöttük egyébként fennálló jogviszony alapján kell megítélni. Ha az munkaviszony, úgy a munkajog, és speciálisan az egyedi munkaszerződés, ha pedig vállalkozói vagy megbízási jogviszonnyal van dolgunk, úgy az alapul szolgáló szerződés rendelkezései lesznek irányadók a tevékenységre, illetve a teljesítményre. •A szerzői mű színvonalát elérő alkotások –Ha az alkotás eléri a szerzői mű színvonalát, vagyis felismerhető rajta a szerző szellemi tevékenységéből eredő egyéni, eredeti jelleg, az üzleti modell szerzői műnek minősül, és megilleti a szerzői jogi törvény által e művek részére biztosított védelem.

4 Példa •Nagyon gyakran a know-how egy vállalkozás alapja –azaz a tagok nem pénzbeli hozzájárulásként is nyújthatják. •Coca-Cola gyártási folyamata: – szigorúan bizalmasan kezelendő és csak nagyon kevesen ismerik. – a know-how-t a vállalkozás működési könyvében rögzítik, de üzleti titok és szigorúan bizalmas információként kezelik – a tag az apportként átadni vállalt know-how-t tárgyiasult formában - például írásos dokumentumban, video szalagon, CD-n, vagy bármely más elektronikus formában - köteles a társaság rendelkezésére bocsátani, ezt a bejegyzéskor a cégbíróságnak vizsgálnia kell.

5 A fogalom tartalma •A know-how szellemi alkotás, azon belül is a szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. •Olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret, tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, hozzáférése korlátozott. •A know-how-t az oltalom, jogi védelem addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, tehát amíg relatíve új. –Ez a tulajdonsága biztosítja, hogy vagyoni értékkel bíró dolog legyen, –tehát értékesíthető, átruházható –Rögzítettség. •A szerzői jogi oltalom lényege, hogy mindenfajta felhasználás csak a szerző engedélyével történhet. A jogosulatlan felhasználókkal szemben a szerző a törvény által biztosított különböző igényeit érvényesítheti, így például –kérheti a jogosulatlan felhasználástól való eltiltást, –vagy/és követelheti az elért gazdagodás visszatérítését, illetve –vétkes jogsértés esetén kárának megtérítését.

6 Jogosult •A know-how azt illeti meg, aki kidolgozta, vagy aki jogszerűen megszerezte. • A know-how szerződéssel ruházható át. •Hasznosítását speciális szerződések keretében szokták rögzíteni.

7 Elterjedés •A szabadalmazás szigorú követelményei, időbeli elhúzódása miatt, a kis- és középvállalkozások és a multinacionális cégek is egyre gyakrabban használják az oltalomnak ezt a lehetőségét. •Nemcsak egyszerű ismeretről lehet itt szó, hanem –kutatás-fejlesztési eredményekről, –technikai alkotásokról, •melyeknek igen jelentős anyagi vonzata lehet egy-egy cég életében.

8 Jellemzők •Üzleti, kereskedelmi értéke van. •Rögzítettség •Vagyoni jelleg: –nem általánosan hozzáférhető, –a köz számára nem elérhető, azaz titkos, csak korlátozott körben ismerik. •Relatívitás: –ami egy fejlődő országban például know-how szerződés tárgya lehet, az egy iparilag fejlett országban közkincs, nem titkos ismeret; –megvásárlása, megismerése, megtanulása sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárás, mint azt önállóan kifejleszteni, –működő dologról van szó, hiszen már alkalmazták és bevált, tehát a gyakorlatban felhasználható.

9 A védelem létrejötte •A know-how-ra vonatkozó védelem annak létrejöttével keletkezik, nincs szükség hozzá semmiféle hivatalos eljárásra. •Ezen szerzői jogi védelem mellett a know-how jogosultját, birtokosát megilleti a titokvédelem is. •Mivel a know-how lényege, hogy titkos, ezért a titokban maradásához jogos érdek fűződik. •A jogtalan nyilvánosságra hozatal esetén pedig a jogosultat védik a tisztességtelen verseny elleni törvény és a Polgári törvénykönyv üzleti titokvédelemre vonatkozó szabályai.

10 Felhasználási kérdések •A szerző és a felhasználó viszonyában némileg eltérő szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha közöttük jogviszony áll fenn, és a mű elkészítése a szerző valamilyenfajta kötelessége. Ebben az esetben ugyanis a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató/megbízó/megrendelő szerzi meg, és a szerző személyhez fűződő jogai is némileg korlátozottan érvényesülnek. •A felek, vagyis a felhasználó és az alkotó jogviszonyára a felhasználási szerződés rendelkezései lesznek irányadók, amelyre a törvény kötelező írásbeliséget ír elő. •Az alkotó és a megrendelő jogviszonyára a fentebb már írtak szerint nem a szerzői jog, hanem a közöttük fennálló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályozás lesz irányadó, kiegészülve a Ptk. fent idézett rendelkezésével, és amennyiben készült ilyen, a know-how hasznosítási szerződésben foglalt szerződéses kikötésekkel.


Letölteni ppt "Mi is az a „Know How”. Jelentés + Jogeset •A know-how angol kifejezés, magyar fordításban nem használják. •A kifejezés magyarul annyit jelent: tudni hogyan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések