Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szerzői jogról érthetően Dr. Kovács Gabriella Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szerzői jogról érthetően Dr. Kovács Gabriella Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztály."— Előadás másolata:

1 A szerzői jogról érthetően Dr. Kovács Gabriella Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztály

2 A szerzői jog helye a jogrendszerben Polgári jog: A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. [Ptk. 86. § (1)-(2)] Szellemi alkotások joga: Szerzői jog Iparjogvédelem –Védett tárgyak „szellemi” jelleggel rendelkeznek –Tulajdonszerű oltalom

3 A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény A törvény védi : Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint Előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, rádió- és televízió szervezeteket, filmelőállítókat, valamint az adatbázis előállítókat. A szerzői jogi védelem tárgya: a szerzői mű egyéni-eredeti jelleget mutató (nem szolgai másolás) – bírósági döntés, SZJSZT szellemi alkotótevékenységen alapuló, irodalmi-tudományos-művészeti alkotás, esztétikai kritériumokra tekintet nélkül (rossz kritika esetén is) a védelemből kizárt: a folklóralkotás, ötlet, elv, eljárás, matematikai művelet, jogszabály, hatósági határozat, ügyirat, sajtóközlemények alapjául szolgáló hírek, tények.

4 Szerzői jogi védelem keletkezése Szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt – nincs szükség nyilvántartásba vételre MSZH – Önkéntes műnyilvántartás A tanúsítvány sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti ) mivoltának bizonyítását.

5 Kire terjed ki a szerzői jogi védelem? Szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg aki a művet megalkotta – gép, állat nem Közös mű – a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg ( a mű részei nem használhatóak fel önállóan) Gyűjteményes mű a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.

6 Szerzői jog tartalma Magyar szerző Magyarországon létrehozott művére és külföldön nyilvánosságra került műveire, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti, Védelmi idő : Szerző életében és halálát követő év első napjától számított hetven évig tart 70 év Szomszédos jogi teljesítmények : azok a szerzői művel szomszédi viszonyban álló teljesítményeket védi, melyek a szerzői alkotás sajátos felhasználása révén jönnek létre (hangfelvételek, előadások, stb. első forgalomba hozatalát, elkészítése, bemutatása stb. 50 év) a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége.

7 Milyen jogok illetik meg a szerzőt? Szerzői jog: személyhez fűződő + vagyoni jogok személyhez fűződő jogok: nyilvánosságra hozatal, név feltüntetése, műintegritás vagyoni jogok :a mű felhasználásához fűződő jog, illetve bármely anyagi vagy nem anyagi módon történő felhasználás engedélyezéséhez fűződő jog: többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (egyedi műlehívás - Internet), kábeles továbbközvetítés, átdolgozás, kiállítás. vagyoni jogok egy speciális eleme az ún. reprográfiai jogdíj amely azon jogosultakat illeti, akiknek művei fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón, azaz reprográfiával többszörözhetőek. E jogdíjat azok a vállalkozások kötelesek a jogosultak számára fizetni, amelyek másolóeszközöket gyártanak, importálnak, vagy ilyen eszközöket ellenérték fejében üzemeltetnek.

8 A szerzői jog korlátai – a szabad felhasználás A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és a szerző engedélyére sincs szükség. Feltételei: csak már nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

9 A szabad felhasználás releváns esetkörei 1. a mű részletének idézése a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével már nyilvánosságra hozott irodalmi mű vagy zenei mű részlete, tudományos kutatás céljára történő átvétele magáncélú másolás természetes személy által (a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célja kizárt) belső (intézményi célra) történő másolatkészítés, amennyiben tudományos kutatáshoz szükséges, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra

10 A szabad felhasználás releváns esetkörei 2. nyilvános előadások, politikai beszédek tájékoztatás céljára közgyűjtemények részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára történő megjelenítése, feltéve, hogy mindez non-profit jelleggel valósul meg, nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.

11 A szabályozás logikája Adott egy szellemi termék – 4 lépésben vizsgáljuk: 1. lépés:szerzői jog által védett e az alkotás (törvény hatálya, védelmi idő) – ha nem a válasz, nem foglalkozunk tovább a problémával, igen válasz esetén 2. lépés: 2. lépés: adott cselekmény felhasználásnak minősül-e? – igen válasz esetén 3. lépés: 3. lépés :létezik e az adott felhasználásra ún. szabad felhasználási szabály a törvényben? – igen válasz esetén „3 lépcsős teszt”: tv.hozás csak akkor korlátozhatja szerzői jogot: –Jól körülhatárolt, kivételes esetekre alkalmazza –Felhasználás nem sérti szerzők és más jogosultak érdekeit –Felhasználás nem sérelmes a mű rendes felhasználására Nem esik szabad felhasználás alá: engedélyköteles, díjfizetés

12 Szerzői jogdíj- kisjog - nagyjog Szerzői jogdíj fogalma: a mű felhasználására adott engedély ellenében a szerzőt megillető díjazás Fix szabályok nincsenek – felhasználási szerződés megkötésekor arányos részesedést kötnek ki a bevételből a szerzők és szerzői jog egyéb jogosultjai javára „Bestseller” szabály :a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség Nagyjog: a felhasználási szerződést a szerzővel, vagy ügynökségével kötik Kisjog: közös jogkezelő szervezeten keresztül kötik a felhasználási szerződést

13 Közös jogkezelés A művek egyidejű és nagy tömegű felhasználása miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok és díjigények érvényesítésére jött létre. irodalmi, illetve zenei művek, egyéb alkotóművészeti alkotások, filmalkotások,előadóművészi teljesítmények, hangfelvételek, filmelőállítói teljesítmények A közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedély, valamennyi jogkezeléssel érintett szerző műveinek előadására feljogosítja a felhasználót, azon szerzők műveinek előadására is akik nem tagjai az egyesületnek

14 Új jogintézmény:árva művek felhasználásának engedélyezése 1. előzménye: a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági ajánlás javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre mechanizmusokat az árva művek felhasználásának megkönnyítésére, fogalma: árva művek azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, célja: olyan jogi megoldás bevezetése, amelynek révén ezek a művek is jogszerűen felhasználhatóvá válnak, ugyanakkor a jogosult érdekei sem sérülnek, letéteményese: az MSZH, amely ideiglenesen a jogosult helyébe lépve adja meg a felhasználásra az engedélyt.

15 Árva művek felhasználásának engedélyezése 2. hatálya: Magyar Köztársaság területére, legfeljebb öt évre, nem kizárólagos, át nem ruházható, a mű átdolgozására és további felhasználási engedély adására nem jogosít, lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére, felkutatására megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni üzletszerű felhasználás: az MSZH által megállapított felhasználási díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni.

16 Árva művek felhasználásának engedélyezése 3. a jog feléledése: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást. a díj jogosultja: ha a szerző ezen az öt éven belül nem tart igényt a díjra, akkor azt a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló felhasználások esetében nem kell megfizetni, az egyéb célú felhasználások körében pedig a letétbe helyezett díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek utalja át az MSZH, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja. Ha nincs ilyen, az NKA-nak. nem adható engedély, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

17 A szerzői jog megsértése, jogkövetkezmények 1. Polgári jogi jogkövetkezmények, Vámintézkedések, Büntetőjogi jogkövetkezmények, Jogérvényesítést segítő egyéb jogintézmények (Szerzői Jogi Szakértő Testület, Egyeztető Testület, igazságügyi szakértők és más szakértő, tanácsadó szervezetek).

18 Polgári jogi jogkövetkezmények Polgári jogi jogsértés: –ha valaki nem tartotta be a tűrési, tartózkodási kötelezettségét és a szerző engedélye nélkül (vagy az engedély kereteit túllépve) használta fel a szerzői jog által védett művet –szerző személyhez fűződő jogainak a megsértése Érvényesíthető igények: a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, abbahagyás és eltiltás a további jogsértéstől, nyilatkozattal elégtétel, megfelelő nyilvánosság, adatszolgáltatás a jogsértéssel kapcsolatban, elért gazdagodás visszatérítése, sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított dolog lefoglalása, kártérítés (értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek megtérítése)

19 Büntető jogi jogkövetkezmények bitorlás: Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el… szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, műszaki intézkedések kijátszása védelem tárgya: nem maga szerzői jog, hanem a szerzői jogot védeni kívánó műszaki intézkedés sértetlensége Azok a műszaki intézkedések védettek, amelyek a szerzői jog megsértésének megelőzését, illetve megakadályozását szolgálják. (Opera honlap) jogkezelési adat jogosulatlan meghamisítása vagy megváltoztatása

20 Szerzői Jogi Szakértő Testület szerzői jogi szakkérdésekben vagy a felhasználási jog gyakorlásával összefüggő kérdésekben, perben álló felek közötti jogvitában, hatóságok (pl. rendőrség) megkeresésére, peren kívül vagy a pert megelőzően megbízás útján, három- vagy öttagú tanácsokban + külső szakértő szakvélemény elkészítésének alapdíja Ft + ÁFA a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján (nem végez külön bizonyítást és nem idézhető). Május 1. VÁLTOZÁS: –a szakértői véleményt a Testület elnöke által, az ügy természetének megfelelően kijelölt szakértő is kialakíthatja –egyes szakértő jelölhető ki különösen, ha az ügy megítélése egyszerű, és a megválaszolásához a Testület egyetlen tagja is megfelelő szakértelemmel rendelkezik

21 „Példákon keresztül” OTDK dolgozat Szerzői műnek minősül vagy nem? Közös mű, gyűjteményes mű? Megalkotásakor a szerzői jogi szabályok tiszteletben tartása megtörtént-e? (idézés, pontos hivatkozások, jogkezelési adat feltüntetése, stb…) Milyen jogaim/jogaink vannak? Mit kell tennem ha ki szeretném adni? (felhasználási szerződés – külön nevesített kiadói szerződés ) Milyen lehetőségeim vannak ha megsértették a szerzői jogaimat?

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A szerzői jogról érthetően Dr. Kovács Gabriella Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések