Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pusztahelyi Réka 2013. december 10.. A szellemi alkotások joga  Szerzői jog  Iparjogvédelem  Műszaki szellemi alkotások védelme  Vállalat- és árujelzők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pusztahelyi Réka 2013. december 10.. A szellemi alkotások joga  Szerzői jog  Iparjogvédelem  Műszaki szellemi alkotások védelme  Vállalat- és árujelzők."— Előadás másolata:

1 Pusztahelyi Réka december 10.

2 A szellemi alkotások joga  Szerzői jog  Iparjogvédelem  Műszaki szellemi alkotások védelme  Vállalat- és árujelzők joga  (iparjogvédelmi versenyjog)  know-how(védett ismeret) jogi védelme PTK. 2:47.§

3 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok jellemzői, a PTK szabályozási módszere  A jogi oltalom abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében biztosított  A szellemi alkotások létrehozására, felhasználására, a jogok átruházására vonatkozó jogviszonyok relatív jellegűek  A PTK a személyiségvédelem után, de attól elválasztva rendelkezik a szellemi alkotások védelméről (kiv. know-how 2:47.§) a Második Könyv Negyedik részében. Egyetlen utaló norma formájában! Megszűnik valamennyi emberi alkotás feletti általános polgári jogi védelem (2:55. §)  A jogi oltalmat a különös törvények biztosítják.

4 A szerzői jogi és az iparjogvédelmi szabályozás alapvető eltérései Szerzői jog Iparjogvédelem  Valamennyi szerzői alkotás általános védelme  Az oltalom a szerzői mű megalkotásával keletkezik  Legfontosabb kritérium a mű egyéni, eredeti jellege  A védelmi idő relatíve hosszabb, a személyhez fűződő jogok időben ˝korlátlanok˝  A különös törvények által megteremtett speciális oltalom meghatározott műszaki szellemi alkotások felett  Az oltalom nyilvántartásba vételi eljárás eredménye (de! találmánybitorlás)  Legfontosabb kritérium a műszaki szellemi alkotások körében az újdonság  Az oltalmi idő relatíve rövidebb (20, 10, 25 év), a vagyoni jogok védelme előtérbe helyezett

5 Szerzői jog  évi LXXVI. törvény a szerzői jogról szabályozza  A szerzői jogi védelem legfontosabb kérdései  A szerzői mű kritériumai  A szerzői jogviszony, a szerzői minőség  A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai  A szerzői jog korlátai  szabad felhasználás esetei  szolgálati jellegű művek  Szomszédos jogok  Szerzői jogbitorlás következményei

6 A szerzői mű kritériumai  Az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső alkotás, amely  Pl. az irodalmi mű,a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, a rádió- és a televíziójáték,a filmalkotás,, a fotóművészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez, a díszlet és azok terve, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis stb.  Kizárt az oltalomból: a hivatalos iratok, a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek, ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet, valamint a folklór kifejeződései (pl. népmese, népdal).  egyéni, eredeti jellegű,  minimális szellemi színvonalat elérjen, és  valamilyen formában rögzített (reprodukálható) legyen.

7 A szerzői jogi oltalom  A mű megalkotásával, törvény erejénél fogva keletkezik  A szerzőt illeti meg.  Szerző az, aki a művet megalkotta.  szerzőtársak – társszerzők,  együttesen létrehozott művek  gyűjteményes művek  név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott művek  árva művek  Szerzői minőségét igazolhatja az önkéntes műnyilvántartásba felvett művek esetében az SZTNH tanúsítványával.

8 A szerző személyhez fűződő jogai 1. a szerző személyéhez fűződő jogaira jellemző:  a személyhez fűződő jogok időben ˝korlátlanok˝ (de! védelmi idő eltelte után: szerző emlékének megsértése);  a szerző személyéhez fűződő jogok nem ruházhatók át és más módon sem szállhatnak át más személyre;  személyhez fűződő jogairól a szerző nem mondhat le; 2. a szerző személyhez fűződő jogai  A mű nyilvánosságra hozatala  A mű visszavonásának joga  Névjog  A mű egységének védelme (integritáshoz való jog).

9 A szerző vagyoni jogai  Főszabályként a vagyoni jogok sem ruházhatók át, azok nem szállhatnak át más módon és azokról lemondani sem lehet, DE:  a személyhez fűződő jogokkal szemben a vagyoni jogok örökölhetők és róluk halál esetére is lehet rendelkezni; és  a vagyoni jogok a jogszabály által meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetőleg átszállhatnak, azonban  időben mindig korlátozottak.  Kiterjednek a mű bármely anyagi formában vagy nem anyagi formában történő felhasználására:  többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz való közvetítés, továbbközvetítés, átdolgozás, kiállítás.  A mű egészének vagy részének  a mű sajátos címének a felhasználása vagy  a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének joga is kizárólagosan a szerzőt illeti meg.

10 A szerzői jog korlátai  A szabad felhasználás fogalma, esetei  Csak a már nyilvánosságra hozott művek esetében teljes körű, díjtalan felhasználásra jogosít.  Pl. idézés, oktatási, kutatási célra való felhasználás, oktatási célú többszörözés, magáncélú másolás, rögzítés. (részletes feltételek!)  Szolgálati jellegű művek  munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban készült alkotások  a vagyoni jellegű jogosultságok – főszabályként – a munkáltatót illetik, azonban nem mint szerzőt, hanem mint jogutódot, vagyis ez esetben a jogutódlás törvényen alapul. Amennyiben a munkáltató harmadik személy részére a műre vonatkozóan felhasználási engedélyt ad, úgy a szerzőt díjazás illeti meg.

11 A védelmi idő  A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.  Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.  Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.  Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.  A filmalkotás védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőjének halálát követő év első napjától kell számítani.  A védelmi idő leteltét követően nyilvánosságra hozott művek esetén az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.

12 Szomszédos jogok  Előadóművészek  Hangfelvétel előállítók  Rádió- és televízió szervezetek védelme

13 Szerzői jogbitorlás következményei A szerző az alábbi polgári jogi jogkövetkezményeket támaszthatja: 1. követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; 2. követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; 3. követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; 4. követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; 5. követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; 6. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. 7. A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.(sérelemdíj)

14 A találmányok oltalma, a szabadalom (1995. évi XXXIII. tv.) Használati mintaoltalom (1991. évi XXXVIII. tv.) Formatervezési mintaoltalom (2001. évi XLVIII. tv.) Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma (1991. évi XXXIX. tv.)

15 A szabadalom  A szabadalmazható találmány kritériumai  Újdonság  Feltalálói tevékenységen alapul  Iparilag alkalmazható  Nem kizárt az oltalomból

16 A szabadalom  A feltaláló és a szabadalmas jogai  A szabadalmi igény jogosultja és a feltaláló eltérő személy lehetpl. szolgálati találmány  A szabadalmas kötelezettségei:  A találmány feltárása nem nyer oltalmat  A szabadalom fenntartásamegszűnik továbbhasználati jog keletkezik  A szabadalom hasznosítása kényszerengedély

17 A szabadalom  A szabadalom hatálya  tárgyi hatály a találmány egysége  területi hatály tranziteszközök, áruk  időbeli hatály 20 év elsőbbségi időpontok előhasználati, továbbhasználati jog

18 Példák a szabadalmi bejelentés közzétételére (leírás és igénypontok)

19

20 A szabadalmi oltalom korlátai  Előhasználati, továbbhasználati jog  Tranziteszközökre és árukra vonatkozó korlátozás  Szabadalmi kényszerengedélyek  Közös szabályok  hasznosítás elmulasztása miatt  szabadalmak függősége miatt  közegészségügyi problémák kezelése miatt  Szolgálati és alkalmazotti találmány  Találmányi díjszerződés

21  A szabadalombitorlás jogkövetkezményei:  A szabadalmas a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (így pl. a bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát – országos napilapban vagy interneten); e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését; f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. g) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.  Nemleges megállapítási eljárás Találmánybitorlás és szabadalombitorlás

22 A kisszabadalom

23 A használati minta oltalma  Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részei elrendezésére vonatkozó megoldás,  Oltalmazhatóság feltételei:  újdonság (írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel)  feltalálói lépésen alapul : mesterségben járatos személy (ki?) számára nem nyilvánvaló  iparilag alkalmazható  nem kizárt az oltalomból

24 A használati minta oltalma  Oltalmi idő : 10 év  !nem hatályos: ipari mintaoltalomból való származtatás

25

26 A szerzői jog és az iparjogvédelem határán A design védelme

27 A formatervezési minta oltalma  Formatervezési mintaoltalomban részesülhet: minden  új és  Ha az elsőbbségi időpontot megelőzően azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra.  egyéni jellegű  ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. (alkotói szabadságfok!)  formatervezési minta.  Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.

28  Kizárt a mintaoltalomból  Az a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.  Az a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy szerkezetileg összekapcsolható legyen ! kivéve, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.  ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.  ha az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ;  ha olyan kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.

29 Példa a formatervezési mintaoltalmi feltételek vizsgálatára: újdonság, eltérő összbenyomás Korábbi minta Későbbi minta

30 A végeredmény

31 Vállalat- és árujelzők joga: kereskedelmi név védelme védjegy földrajzi jelzés és eredet megjelölés (földrajzi árujelzők)

32 Védjegyoltalom  Fogalma: olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.  Az lehet különösen: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; HAVE A BREAK... HAVE A KIT KAT ADIDAS, „Balfi, tele élettel!” „MinDigTV Extra – minden, ami kell, semmi, ami nem” Szállunk rendelkezésére! – MALÉV” „Go well, Go Shell” „TIBI BÁCSI ELINTÉZI” „HAVE A BREAK, HAVE A KIT KAT”

33 Védjegyoltalom b) betű, szám,; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; Lego építőkocka (?!) e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; Adidas csíkok, Benetton zöld f) Hang (MÁV szignál); valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.

34

35 Példa a védjegybejelentés közzétételére Példa lajstromozott védjegy közzétételére

36 Védjegyfajták: 1.Áru- vagy szolgáltatásvédjegy 2.Együttes vagy tanúsító védjegy (!területi védjegy)

37 Védjegyoltalom ABSZOLÚT, feltétlen kizáró okok  nem alkalmas a megkülönböztetésre,  kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.  a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;  az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;  rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.  meghatározott felségjelvényt, jelzés, jelképet tartalmaz  lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza.

38 Védjegyoltalom Relatív, viszonylagos kizáró okok  azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;  a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;  eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.  korábban belföldön közismertté vált védjegy  amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;  amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.

39 Lajstromozási eljárások Forrás:

40 Földrajzi jelzés Eredet megjelölés

41  A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. (pl. Hollóháza)  Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. (p. herendi porcelán) Kizárólag közösségi eredetvédelem az agrártermékekre: a szegedi paprika, a Pick szegedi téliszalámi, a Herz budapesti téliszalámi, a csabai kolbász, a gyulai kolbász, a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma, gönci kajszibarack, szőregi rózsatő


Letölteni ppt "Pusztahelyi Réka 2013. december 10.. A szellemi alkotások joga  Szerzői jog  Iparjogvédelem  Műszaki szellemi alkotások védelme  Vállalat- és árujelzők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések