Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG."— Előadás másolata:

1 ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG

2 VÁZLAT 1.SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA 2.SZERZŐI JOG 3.IPARJOGVÉDELEM 4.A SZELLEMI ALKOTÁSOK KÖZÖS VONÁSAI 5.AZ IPARJOGVÉDELEM ÉS SZER- ZŐI JOG ELTÉRŐ VONÁSAI

3 A szellemi alkotások jogának definíciója:A szellemi alkotások joga,a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó munkán alapul, és az alkotó tevékeny séget e téren hatékonyan ösztönzi.

4 TERMINOLÓGIA A SZELLEMI ALKOTÁSOKRA GYAK- RAN HASZNÁLJÁK A „TULAJDON TERMINOLÓGIÁT: NÉMET:GEISTIGES EIGENTUM ANGOL:INTELLECTUAL PROPERTY FRANCIA: PROPRIÉTÉ INTELLECTUEL

5 szerzői jogot és az iparjogvédelmet egyaránt magába foglalja, kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró. sajátos terület, elvileg kizárólagos – azonban számos korlátozás alá eső – személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a szellemi alkotások szerzői és jogosultjai részére.

6 a szerzői jog fogalma és tárgya A szerzői jog:a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely az irodalom, tudomány és művészetek területén, egyéni, eredeti alkotások létrehozatalára ösztönzi a szerzőket, védi a létrehozott alkotásaikat, továbbá a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit,

7 egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők a felhasználók és a széles közönség érdekei között. Ide tartoznak nemcsak a hagyományos műfajok, mint zeneművek, irodalmi alko - tások, hanem a szoftver és az adatbázisok is.

8 Az iparjogvédelem definíciója és tárgya Az iparjogvédelema szellemi alkotások jogá - nak elkülönült területe, amely komplex rend - szert alkot; az iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgyai vé- delmét valósítja meg; és a műszaki alkotá- sok létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja. Az iparjogvédelem tárgyát a jogi szabályozásból kiindulva határozhatjuk meg. A Ptk. 86. § értelmében az iparjogvédelem területére esnek : szabadalmak, know-how,

9 ipari minta (formatervezési minta), véd- jegyek, eredetmegjelölések és szárma- zási jelzések. Az iparjogvédelem PUE-ben, és a WIPO Megállapodásban megjelölt tárgyai mellett, különösen fontos a know-how, amely a Ptk. 86. § (3) és (4) bekezdései szabályoznak Az iparjogvédelem tárgyai közé kell sorolni továbbá -- sem a Ptk.-ban, sem a PUE-ben,

10 sem a WIPO Megállapodásban a nem említett—az un. sui generis alkotásokat. E tárgyak speciális szabályozást igényelnek, új fogalmak bevezetését, új összefüggések megértését követelik meg. Sui generis alkotások közé sorolhatók: a félvezető áramkörök topográfiája, az új növényfajták, a biotechnológiai találmányok.

11 A szellemi alkotások közös vonásai a szellemi alkotások közös vonásai 1. Mind az iparjogvédelmi tevékenység tár- gyai, mind a szerzői alkotások elvileg kizá- rólagos jogot biztosítanak a jogosult részé- re. Az iparjogvédelem tárgyait és a szerzői alkotásokat abszolút jellegű negatív tartal - mú jogosultságok hatékonyan védik. Minden harmadik személy egyaránt kötelezett e jogok tiszteletben tartására.

12 Mind az iparjogvédelem tárgyait, mind a szerzői alkotásokat a kizárolagosság réven jogi monopólium védi. E jogi monopóliumból elvileg gazdasá- gi monopólium építhető ki. Ebből követ - kezik, hogy a szerzői alkotások, különö- sen pedig az iparjogvédelem tárgyai te - kintetében versenyjogi korlátozások(kartell tilalom, erőfölénnyel való visszaélés tilal - ma) alkalmazása is indokoltak lehetnek.

13 2. Mind az iparjogvédelmet, mind a szerzői jogot egyaránt jellemzi a személyiségi jogok (pl. név jog) és vagyoni jogok (pl.a díjazásról szóló jog) megléte. 3. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott, továbbá a szellemi alkotások felhasználása terén mindkét vonatkozásban számos egyéb közérdekű korlátozás érvényesül,

14 pl. előhasználat, kényszer engedély a szabadalmaknál, illetve szabad felhasználás (a szerzői alkotásoknál) 4. A szellemi alkotásoknak kiemelkedő a gazda- sági jelentősége, az ipari tulajdon tárgyainál el - sősorban a szabadalmak és védjegyek vonat- kozásában, a szerzői alkotásoknál pedig főként az informatika, továbbá film, szoftver, valamint a hangfelvételben rögzített zene révén. Az ún. szerzői jogi iparból (szerzői alkotások díjazásából, készülékek CD és DVD lejátszó értékesítéséből, stb.) a nemzeti jövedelem 5-7.

15 %-át kitevő jövedelem keletkezik. 5. MINDKÉT TERÜLETEN KÜLÖNLEGESEN FONTOS SZEREP JUT A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK

16 Az iparjogvédelem és szerzői jog eltérő sajátosságai 1. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a központi nyilván tartásba vétel, azaz a lajstromozás. A szerzői alkotások ezzel szemben automatikusan, létrehozásuk pillanatától, minden alakszerűség nélkül oltalomban részesülnek (az oltalom alakszerűtlen ségé- nek elve).

17 2. Az iparjogvédelem tárgyainál (szabadalmak, használati minták) az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti. 3. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző egyéni személyiség jegyei, tulajdonságai kevésbé játszanak fontos szerepet, vagy egyáltalán szóba sem jöhetnek, mint az árujelzőknél. A szerzői alkotások jobban

18 függnek az alkotó személyiségétől, azaz az adott szerzőtől elválaszthatatlanok. Nemcsak a világirodalom remekei sorolhatók ide, pl. mint például Szent Ágoston vallomásai, hanem különösen a filmek, mint pl.Frederico Fellini, Országúton c., vagy Pierre Broca, Cartouche c.filmje. 4. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid, 5, 10, illetve 20 év, kivételesen 25 év, és azt a bejelentés napjától számítják. A szerzői alkotások oltalmi ideje lényegesen hosszabb. Ezek általában a szerző

19 életében és halálát követően 70 évig részesülnek oltalomban. 5. Az iparjogvédelmi tárgyaknak behatárolt szá - mú fajtája létezik. Az iparjogvédelem minden tár - gyát törvényi szabályozás jellemzi (Pl. a félvezető áramkörök topográfiáját szabályozza az 1991 évi XXXIX. Törvény). A szerzői alkotások szinte meg számolhatatlanok és lényegesen nagyobb fajtagazdagságot mutatnak (L. pl. képzőművészeti alkotások). Számos műfajuk nincs is a Szerzői Jogi Törvényben említve, így gobelinek, pamfletek, egyvelegek, karikatúrák, szlogenek, plakátok, kisplasztikák, domborművek és mások.

20 6. Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, ezzel szemben a szerzői művek közönséghez való eljuttatása elengedhetetlen, így a könyveket terjeszteni szükséges, a színdarabokat elő kell adni, a filmeket vetíteni kell. A közönséghez való eljuttatás igénye legalizálja a szomszédos jogok létét. A nyilvánosághoz közvetítés bizonyos műfajok esetén az előadó művészek, hangfelvétel előállítók, sugárzó

21 szervezetek közreműködését, és számukra speciális jogosultságok (a szerzői alkotásokkal szomszédos jogok) biztosítását követelik meg.


Letölteni ppt "ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések