Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kopkáné Plachy Judit TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kopkáné Plachy Judit TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010."— Előadás másolata:

1 Kopkáné Plachy Judit TÁMOP E-13/KONV

2 Tartalom Történeti áttekintés Alapfogalmak Célok Izomcsoportok A gimnasztikai gyakorlatok Módszertan Gimnasztika

3 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Claudius Galenus (129–199) Forrás: Honfi, 2011 Gimnasztika

4 ÓKORI GÖRÖGORSZÁG Jelentése: Gymnos – mezítelen – „A ruha megrontja a testet” Természetes mozgásformák: futás, ugrás, birkózás, tánc, úszás Cél: a görög testi ideál, a kalokagathia = tágabb értelemben az erkölcsi jóság és a szépség; a lélek harmóniája Mozgásanyaga - Palesztrika: férfiak - Orkhesztrika: nők - Testnevelési és gyerekjátékok Gimnasztika TÁMOP E-13/KONV

5 ÓKORI RÓMA harcra való felkészítés „Mens sana in corpore sano” = ép testben ép lélek KÖZÉPKOR Vallás Leonardo da Vinci Hieronymus Mercuriális „De arte Gymnastica” ÚJKOR Johan Henrich Pestalozzi „elemi gimnasztika”, a szabadgyakorlatok rendszere Johan Christoph Friedrich Guts-Muts - az újkori testnevelés megalapítója Friedrich Ludwig Jahn: katonai kiképzés; rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok Peer Henrich Ling: gyógytorna, női torna Adolf Spiess: zene François Delsarte: egészség, szépség Gimnasztika

6 MODERN KOR – Magyarország Bess Mensendieck: gyógytorna, gyógytestnevelés Dugonics András, Zimányi József, Matolay Elek, Kelen József, Ambrus Lajos, Szaffka Manó, Szanter Antal, Zsingor Mihály, Markó Lajos, Kerezsi Endre, Metzing Miklós. Gimnasztika

7 ALAPFOGALMAK Gimnasztika Forrás: google. com

8 Gimnasztika meghatározása A gimnasztika a testkultúra rendszerében a mozgásos cselekvések olyan testgyakorlati ága, amely az ember törzsfejlődése (filogenezise) során kialakult alapvető, elemi mozgásmintákat rendszerezi (Honfi, 2011). Variációk Mozgáskombinációk GIMNASZTIKA = TORNA (gymnastics) Gimnasztika Forrás: google.com Forrás: babamamaclub.hu

9 A gimnasztika célja A gimnasztikai gyakorlatok tanítása-tanulása során célunk az alapvető mozgáskészségek kialakítása, a motoros képességek fejlesztése. Fő célok: Egészséges testi fejlődés megteremtése Mozgáskultúra fejlesztése Sportbeli teljesítményfokozás Felkelteni az aktív és rendszeres testedzés iránti érdeklődést (Honfi, 2011) Gimnasztika

10 A gimnasztika feladatai Bemelegítés Sérülések valószínűségének csökkentése A mozgástanulás folyamatának gyorsítása Motoros képességek fejlesztése Mozgásműveltség fejlesztése Regeneráció Prevenció Levezetés, nyújtás, relaxáció Pozitív személyiségvonások kialakítása Gimnasztika Képek forrása: google.com

11 Színterek Általános Testnevelés óra Óvodai testnevelés Tömegsport Versenysport - edzés Rekreáció – wellness – Sports for All Otthoni kondicionálás Speciális Fegyveres erők Rendvédelmi szervek Rehabilitáció Gimnasztika Képek forrása: google.com

12 CÉLOK Gimnasztika Forrás: google.com

13 Mi a cél? 1. Mobilizáció (M-E-MY) A test általános átmozgatása, felkészítés a sport / szabadidős mozgásokra Helyes testtartás kialakítása Fő terület a törzs Bemelegítésnél / levezetésnél légző gyakorlatokkal kombinálva Lehet Aktív: egyéni gyakorlatok Passzív : páros gyakorlatok Gimnasztika

14 2. Bemelegítés (M-E-NY) 5-10 perc Keringésfokozás Felső végtag nyújtó hatású gyakorlatai Felső végtag erősítő hatású gyakorlatai Törzs nyújtó hatású gyakorlatai Törzs erősítő hatású gyakorlatai AVT nyújtó hatású gyakorlatai AVT erősítő hatású gyakorlatai Gimnasztika

15 2.1 Általános bemelegítés élettani háttere: Az izmok hőmérséklete emelkedik Az energiafelhasználás fokozatosan növekszik A hajszálerek perfúziója (áteresztőképessége) nő, mert a hajszálerek kitágulnak A légzés és a szívműködés fokozódik, nő a légzésfrekvencia, emelkedik a pulzusszám Az energiaszolgáltató rendszerek alkalmazkodnak a fokozódó terheléshez, kellő energiát biztosítanak A szervezetben végbemenő biokémiai és biofizikai folyamatok gyorsabb tempót vesznek fel A központi és a perifériás idegrendszer ingerelhetőbbé válik, ennek eredménye a javuló mozgáskoordináció. Gimnasztika

16 2.2 Általános bemelegítés funkcionális hatásai 1. gyakorlatblokk. Mérsékelt nyújtó hatású gyakorlatok. Időtartam: 1–2 perc. 2. gyakorlatblokk. Keringést fokozó, hőtermelő gyakorlatok. Időtartam: 3–5 perc. 3. gyakorlatblokk. Fő nyújtó hatású gyakorlatok. Időtartam: 5–8 perc. 4. gyakorlatblokk. Speciális keringést fokozó gyakorlatok. Időtartam: 2–3 perc. 5. gyakorlatblokk. Erősítő hatású gyakorlatok. Időtartam: 1–2 perc. Gimnasztika

17 2.3 Speciális bemelegítés Sportág- és életkor specifikus Speciális idegpályák bejáratása A technikai elemek intenzitással, majd teljes intenzitással való végrehajtása Időbeli hossza változó, mely függ a tanuló/sportoló egyéniségétől, terhelhetőségétől, környezeti hatásoktól, stb… Gimnasztika

18 Bemelegítéshez szükséges munkapulzus kiszámítása KARVONEN-INDEX Nyugalmi pulzus mérése Reggel, felkelés előtt (pl.: 70 ütés/perc) Maximális terhelési pulzusérték megállapítása 220 – életév (pl.: 220 – 20 = 200 ütés/perc) Munkapulzus érték megállapítása Maximális pulzus – nyugalmi pulzus (pl.: 200 – 70 = 130 ütés/perc) BEMELEGÍTÉS PULZUSÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSA Munkapulzus × 0,4 + nyugalmi pulzus (a terhelési célzóna alsó határa) 130 × 0,4 = = 122 ütés/perc Munkapulzus × 0,5 + nyugalmi pulzus (a terhelési célzóna felső határa) 130 × 0,5 = = 135 ütés/perc Gimnasztika

19 3. Fő rész: erősítés és nyújtás Agonista = támogató izomműködés Antagonista = fékező / megtartó izomműködés m. Bicels brachii – hajlít m. Triceps brachii - feszít Képek forrása: Izometria / Izotónia Statika / Dinamika Gimnasztika

20 Dinamika / statika Lehet erősítésnél és nyújtásnál is Dinamika: az izmok eredése és tapadása erősítésnél közeledik, nyújtásnál távolodik egymástól Statika: az izom eredése és tapadása közötti távolság nem változik. A változás az izomhas keresztmetszetében következik be. Sztrecsing PNF PIR Gimnasztika

21 IZOMCSOPORTOK Gimnasztika Forrás: google.com

22 Légzés Gimnasztika Forrás: google.com

23 Felső végtag Váll- vállöv: m. deltoideus; m. trapezius felső; lapockát közelítő izmok –m. teres minor, teres major-, SIT+subscapularis Gimnasztika Képek forrása: google.com

24 Gimnasztika Képek forrása: visiblebody.com

25 Alsó végtag Gimnasztika Képek forrása: google.com

26 Hátizmok Gimnasztika Képek forrása: google.com

27 Hasizmok Gimnasztika Képek forrása: google.com

28 A GIMNASZTIKAI GYAKORLATOK Gimnasztika Forrás: google.com

29 Anatómiai alapállás Tengelyek Haránttengely Hossztengely Hát-hasi tengely (nyílirányú) Síkok: Nyílirányú/sagittalis median/paramedian Horizontális v. Transversalis Homlok v. frontalis A test síkjai Gimnasztika Képek forrása: google.com

30 A test síkjai Oldalsík: a szélességi tengely mentén áthaladó függőleges irányú sík, ami a testet mellső és hátsó testfélre osztja. Harántsík: a hosszúsági tengely mentén áthaladó függőleges irányú sík, ami a testet bal és jobb testfélre osztja. Mélységi sík: az oldalsíkra és a harántsíkra merőlegesen, vízszintesen halad. A mélységi síkot ezért vízszintes síknak is nevezik. A talajjal párhuzamos sík, amely a testet felső és alsó testfélre osztja. Gimnasztika

31 Az emberi test fő síkjai Közép v. medián sík (1 db!) medialis lateralis Nyílirányú v. sagittalis medián síkkal párhuzamosan Frontalis v. homloksík Vízszintes v. horizontalis haránt v. transversalis sík Gimnasztika Forrás: google.com

32 Függőleges tengely Frontális sík Nyílirányú tengely Sagittalis sík Haránt tengely Horizontális sík Tengelyek és síkok Gimnasztika Képek forrása: google.com

33 A gimnasztikai gyakorlatok jellemzői Sokféleség Az életkornak megfelelően változtathatók Egyénileg és csoportosan is végezhetőek Nem függenek az időjárástól Motoros képességek fejlesztése Javítja a mozgáskoordinációt Célzottan alakítható Globális vagy parciális Pontosan adagolható Kombináció Szerigény Gimnasztika Forrás: google.com

34 Csoportosítás A külső és belső erők viszonya szerint, - statikus gyakorlat, - dinamikus gyakorlat; A formai jegyek alapján, - határozott formájú gyakorlat, - határozatlan formájú gyakorlat; A gyakorlat folyamatos végrehajthatósága alapján, - zárt (ciklikus) gyakorlat, - nyitott (aciklikus) gyakorlat; A testrészek és az egész test arányos foglalkoztatása szempontjából, - szerkezetileg szimmetrikus gyakorlat, - szerkezetileg aszimmetrikus gyakorlat, - funkcionálisan szimmetrikus gyakorlat, - funkcionálisan aszimmetrikus gyakorlat Gimnasztika

35 Az izomrendszerre kifejtett hatásuk szerint, - dominánsan erősítő hatású gyakorlat, - statikus erősítő hatású gyakorlat, - dinamikus erősítő hatású gyakorlat, - legyőző hatású dinamikus erősítő gyakorlat, - fékező hatású dinamikus erősítő gyakorlat, - izokinetikus gyakorlat, - plyometriás gyakorlat, dominánsan nyújtó hatású gyakorlat, - statikus nyújtó hatású gyakorlat, - dinamikus nyújtó hatású gyakorlat, - aktív dinamikus nyújtó hatású gyakorlat, - passzív dinamikus nyújtó hatású gyakorlat, dominánsan ernyesztő hatású gyakorlat, - egyszerű ernyesztő gyakorlat, - nehezebb ernyesztő gyakorlat, - mozgás nélküli ernyesztő gyakorlat, vegyes hatású gyakorlat. Gimnasztika

36 A gimnasztikai gyakorlatok fajtái Gyakorlathalmaz Gyakorlatsorozat Gyakorlatlánc TARTALOM FORMA Gimnasztika Képek forrása: google.com

37 A gimnasztikai gyakorlatok összetevői Térbeli szerkezeti összetevők (táncművészetben plasztika): - a kiinduló helyzet, - a mozgás iránya, - a mozgás terjedelme, - a helyváltoztatás, - a helyzetváltoztatás, - a befejező helyzet. Időbeli szerkezeti összetevők (táncművészetben ritmika): - a mozgás időtartama, - a mozgásütem, - a mozgás sebessége, sebességváltozásai, - a mozgás tempója, - a mozgás ritmusa. Gimnasztika

38 Dinamikai szerkezeti összetevők (külső és belső erők viszonya): Ha a külső és belső erők viszonya: = statikus, ≠ dinamikus külső erő> belső erő → fékező, külső erő

39 A gimnasztikai gyakorlatok variálása A gyakorlatok szervezetre kifejtett hatása befolyásolható pozitív és negatív irányban is a gimnasztika gyakorlatok variálásával. A gyakorlatok variálásának módjai. Térbeli jellemzőinek megváltoztatása Kiinduló helyzet megváltoztatása Irányváltoztatás Terjedelem, kiterjedés megváltoztatása A befejező helyzet megváltoztatása Időbeli paramétereinek megváltoztatása Ütem, tempójának, ritmus variálása (BPM) Terhelési összetevők változtatása A végtagok helyzetének (kartartások, lábtartások) megváltoztatása Kéziszerek, sporteszközök alkalmazása. Gimnasztika

40 A gimnasztikai gyakorlatok kombinálása A gyakorlatok kombinálásával (összekapcsolásával) befolyásolhatjuk azoknak a szervezetre kifejtett hatását. A gyakorlatok kombinálásának módjai. Alapformák összekapcsolása. Egyszerű gyakorlatok kombinálása. Összetett gyakorlatok összefűzése. Szabadgyakorlatok kombinálása. Természetes gyakorlatok kombinálása. Gyakorlatsorozatok kombinálása. Gimnasztika

41 A gimnasztikai gyakorlatok rendszere o A gimnasztika gyakorlatok formai osztályozása Rendgyakorlatok Természetes gyakorlatok Határozott formájú gyakorlatok Szabadgyakorlatok Társas gyakorlatok Kéziszer gyakorlatok Babzsák gyakorlatok Labda gyakorlatok Botgyakorlatok Kézisúlyzó gyakorlat Homokzsák gyakorlatok Ugrókötél-gyakorlatok Gumikötél-gyakorlatok Egyéb szergyakorlatok Padgyakorlatok Bordásfal gyakorlatok Kiegészítő tornakészlet (KTK) gyakorlatok Mozgásos játékok gimnasztikai feladatokkal o A gimnasztikai gyakorlatok funkcionális osztályozása Gimnasztika

42 Forrás: Honfi, 2011

43 Motoros képességek fejlesztése - Erő A legismertebb erőfejlesztő módszerek, csak a felsorolás szintjén: dinamikus (izotóniás), statikus (izometriás), izokinetikus (ellentétes, közegellenállásos), reaktív (pl. mélybeugrás) erőfejlesztő módszer. Az erőfejlesztés eszközei a gimnasztika gyakorlatrendszerén belül a következő: Általános és speciális szabadgyakorlatok Általános és speciális társas gyakorlatok Általános és speciális kéziszergyakorlatok Általános és speciális egyéb szergyakorlatok Természetes gyakorlatok köre Különböző szerek dobása, vetése, hajítása Rúgós-nyúlós ellenállások leküzdése Reaktív (pliometriás-ballisztikus) gyakorlatok (csak élsportolók részére!) Erőfejlesztés gépekkel, speciális eszközökkel Gimnasztika Forrás: google.com

44 Motoros képességek fejlesztése - Gyorsaság A gyorsaság fejlesztésének lehetőségei A reakcióidő, reagálási idő csökkentése. Koordinációs képességek, sportági technika tökéletesítése. A tanuló maximális sebességre törekvése. Az erő fejlesztése. Dinamikus sztereotípek (automatizmusok) kiépítése. A fejlesztés érzelmi hátterének megteremtése. A lazaság, hajlékonyság, elasztikus izomállapot fejlesztése Gimnasztika Forrása: google.com

45 Motoros képességek fejlesztése - Állóképesség Az állóképesség megjelenési formái: Hosszú távú állóképesség (> 15’). Középtávú állóképesség (2–9’). Rövid távú állóképesség (30"–120”). Gyorsasági állóképesség (8”–30”). Erő-állóképesség. Pszichikai állóképesség. Verseny állóképesség. Az állóképességet a hosszantartó, közepesen erős iramú és közepes ellenállású terheléssel jellemezhetjük, fejleszthetjük. Gimnasztika TÁMOP E-13/KONV Forrása: google.com

46 Állóképesség fejlesztésének módszerei Maratoni (tartós) módszer. Fartlek (iramjáték) módszer. Intervallumos (szakaszos) módszer. Mini intervallumos módszer (5–10 másodperces szakaszok). Rövid távú intervallumos módszer (30–120 másodperces szakaszok). Középtávú intervallumos módszer (2–10 perces szakaszok). Hosszú távú intervallumos módszer (10 percnél hosszabb szakaszok). Ismétléses módszer. Gimnasztika Forrás: google.com

47 Koordinációs képességek fejlesztése A koordinációs képességek megnyilvánulási formái: Gyorsasági koordináció. Mozgásérzékelés képessége Egyensúlyozás képessége. Ritmusérzékelés képessége. Reakció, reagálási képesség. Téri tájékozódó képesség. Összekapcsolási – átállási képesség. Differenciálási – irányító képesség. Gimnasztika Forrás: google.com

48 Hajlékonyság, lazaság fejlesztése A lazaság, hajlékonyság megnyilvánulási formái: Aktív Passzív Statikus Dinamikus Speciális (sportágspecifikus) Gimnasztika Forrás: google.com

49 Célgimnasztika Előfeltétele, hogy tervezzük: a gimnasztika mozgásanyagát, a célspecifikumot (sportági profilt), a sportági technikák mozgásszerkezetét (téri, idő, dinamikai és kifejezés összetevők, azok egymással való kölcsönhatásai). az adott sportoló előképzettségét, képességszintjét. A mozgás technikai részleteit tartalmazó célgimnasztika gyakorlatokat rávezető gyakorlatoknak nevezzük. Gimnasztika

50 Testhelyzetek A testrészek helyzetére vonatkozó szakkifejezések Ujjtartások Kéztartások Kartartások Fogásmódok Az egész test helyzetére vonatkozó szakkifejezések (testhelyzetek, statikus elemek) Támaszok Függések Vegyes testhelyzetek Mozgásos (dinamikus) elemek Mozgásos erőelemek (lassú tempó) Mozgásos lendületi elemek (közepes vagy gyors tempó) Gimnasztika

51 MÓDSZERTAN Gimnasztika Forrás: Metzing, 2010

52 A gimnasztikai gyakorlatok szakleírása Cím: jelölni kell, hogy kinek szól a gyakorlat, és milyen gyakorlatról van szó Alcím: 1. gyakorlat blokk Mérsékelt nyújtó hatású gyakorlatok Pl.: Az alcím leírása után ne tegyünk semmilyen írásjelet. Kiinduló helyzet: pontosan meg kell nevezni (a testhelyzet megnevezése; társhoz, szerhez való viszony leírása; kartartás, kéztartás, lábhelyzet, törzshelyzet, lábfej helyzetének megjelölése). Pl.: Kiinduló helyzet: terpeszállás, bal kar magastartás, jobb kar mélytartás Gimnasztika

53 A gimnasztikai gyakorlatok rendszere A gimnasztika gyakorlatok formai osztályozása Rendgyakorlatok Természetes gyakorlatok Határozott formájú gyakorlatok Szabadgyakorlatok Társas gyakorlatok Kéziszer gyakorlatok Babzsák gyakorlatok Labda gyakorlatok Botgyakorlatok Kézisúlyzó gyakorlat Homokzsák gyakorlatok Ugrókötél-gyakorlatok Gumikötél-gyakorlatok Egyéb szergyakorlatok Padgyakorlatok Bordásfal gyakorlatok Kiegészítő tornakészlet (KTK) gyakorlatok Mozgásos játékok gimnasztikai feladatokkal o A gimnasztikai gyakorlatok funkcionális osztályozása Gimnasztika

54 A gimnasztikai gyakorlatok szakleírása 2. Mozgásütem vagy ütemcsoport számának, sorszámának jelölése: Pl.: 1–2. ütem: törzshajlítás balra kétszer, 3–4.ütem: az 1–2. ütem ellenkezőleg. A mozgásának pontos és rövid megnevezése: meg kell nevezni a test és a testrészek mozgását (pl. karkörzés), meg kell határozni a mozgás irányát (pl. karkörzés előre), meg kell jelölni a mozgás nagyságát, kiterjedését, mennyiségét, utánmozgások számát (pl. karkörzés előre kétszer), meg kell nevezni a mozgás befejező helyzetét, amennyiben az szükséges, jelölni kell a mozgásütem, ütemcsoport megismétlését, ellenkező irányba történő végrehajtását is, amennyiben az szükséges. Az ellenkező irányba történő végrehajtását Pl.: 1–2. ütem: törzshajlítás balra kétszer; ellenkezőleg is. Ez egy 4 ütemű gyakorlat! Gimnasztika

55 A gimnasztikai gyakorlatok szakleírása 3. Elemek kapcsolatai Egyidejű kapcsolat Egymás utáni kapcsolat Befejező helyzet Gimnasztika

56 Forrás: Metzing, 2010

57 Gimnasztika Forrás: google.com

58 Gimnasztikai gyakorlatok közlése, ismertetése, vezetése Vegyes (verbális és vizuális elemeket is tartalmazó) gyakorlatközlési módszerek: Rövid szóbeli közlés + bemutatás (gyakorlatvezető). Rövid szóbeli közlés + imitált megmutatás (gyakorlatvezető). Rövid szóbeli közlés + bemutattatás (gyakorlatvezető + tanítvány). Utasítás + bemutatás (gyakorlatvezető). Utasítás + imitált megmutatás (gyakorlatvezető). Utasítás + bemutattatás (gyakorlatvezető + tanítvány). Vezényszó + bemutatás (gyakorlatvezető). Vezényszó + imitált megmutatás (gyakorlatvezető). Vezényszó + bemutattatás (gyakorlatvezető + tanítvány). Folyamatos (non-stop) gyakorlatvezetési módszerek. A megértés ellenőrzése Gimnasztika

59 Gimnasztikai gyakorlatok közlése, ismertetése, vezetése A gimnasztikai gyakorlatközlés, vezetés formái Verbális ismertetés (szóbeli közlés) - Rövid szóbeli közlés módszere (ismert gyakorlat esetén). Nyújtó hatású oldal- és kargyakorlat Kh: terpeszállás, oldalsó középtartás 1–3. ütem: törzshajlítás balra háromszor, karhajlítással csípőre; 4. ütem: törzs- és karnyújtás kiinduló helyzetbe; 5–8. ütem: az 1–4. ütem ellenkezőleg. Gimnasztika

60 Gimnasztikai gyakorlatok közlése, ismertetése, vezetése Utasításos módszer (nem ismert gyakorlat esetén) Nyújtó hatású oldal- és kargyakorlat Kiinduló helyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás 1–3. ütem: törzshajlítás balra háromszor, karhajlítással csípőre; 4. ütem: törzs- és karnyújtás kiinduló helyzetbe; 5–8. ütem: az 1–4. ütem ellenkezőleg. Vezényszavas módszer (ismert és nem ismert gyakorlat esetén is) Terpeszállásba ugorj! Oldalsó középtartásba fel! Ez a kiinduló helyzet! Folyamatos (non-stop) gyakorlatvezetési módszerek Gimnasztika

61 Irodalomjegyzék 1. Dubecz József (2009): Általános edzéselmélet és módszertan. Budapest, ÖM megbízásából, 24– Farkas György (szerk.) (1974): Torna I. gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 14– Farkas György (szerk.) (1986): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 7– Hamar Pál (2001): A testnevelés kerettanterve, tantervi keretei. In: Új Pedagógiai Szemle, 6.,szám, 48– Honfi László (1987): Kísérlet a magyar tornaszaknyelv korszerűsítésére. In: Acta Academiae Pedagogica Agriensis, nova series tom XIX/X. 17–33. o. 6. Honfi László (2004): Tornaszaknyelv. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 9– Kerezsi Endre – Sántha Lajos – Sárkány István – S. Keleti Ágnes – K. Horváth Gizella (1952): Torna alapismeretek. Sport Lap és Könyvkiadó, Budapest, 19– Honfi László (2011): Gimnasztika. TAMOP – /1/A 9. Kerezsi Endre (1972): Gimnasztika. Segédedzői tanfolyam anyaga. Sportpropaganda Vállalat, Budapest, Kerezsi Endre (1992): Torna I. Reprint kiadás. A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezései., Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 170– Kerezsi Endre (1980): Torna III. Tankönyvkiadó, Budapest, Metzing Miklós – Katics László – Lőrinczi Dénes – Tigyi József (1994): Sporttechnikában és motoros képességfejlesztő gyakorlatokban szereplő erőkifejtési módok kvalitatív leírása. In: Válogatott cikkek a torna szakirodalmából, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 5– Metzing Miklós (1996): Tornaspecifikus célgimnasztika-gyakorlatok tervezési szempontjai. In: Tornáról színesen. Szerk.: Karácsony István. Kiadta Hamza István, Budapest, 9– Metzing Miklós (1999): Gimnasztika (segédanyag gimnasztika vizsgához). Magyar Testnevelési Egyetem, Továbbképző Intézet, Budapest, Metzing Miklós (2010): Gimnasztika. Elektronikus jegyzet az OKJ-s sportszakember képzés számára, az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság megbízásából, A könyv címe TÁMOP E-13/KONV Gimnasztika

62 Ábrák jegyzéke Honfi László (2011): Gimnasztika. TAMOP – /1/A Metzing Miklós (2010): Gimnasztika. Elektronikus jegyzet az OKJ-s sportszakember képzés számára, az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság megbízásából google.com GBYS8Oa_OgPgD&sqi=2&ved=0CDMQsAQ https://www.google.hu/search?q=gimnasztikai+gyakorlatok&biw=1280&bih=737&tbm=isch&tbo=u&source=univ &sa=X&ei=xdcOVKG5L8SlO4v7gMgG&ved=0CB4QsAQ https://www.google.hu/search?q=gimnasztikai+k%C3%A9pek&biw=1280&bih=737&tbm=isch&tbo=u&source=un iv&sa=X&ei=GtgOVL65I8XaPKv2gPgE&ved=0CB4QsAQ#tbm=isch&q=gimnasztika https://www.google.hu/search?q=gimnasztikai+képek&biw=1280&bih=737&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X &ei=GtgOVL65I8XaPKv2gPgE&ved=0CB4QsAQ#tbm=isch&q=rendv%C3%A9delmi+szervek babamamaclub.hu Gimnasztika


Letölteni ppt "Kopkáné Plachy Judit TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések