Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TM-NML152-1 A nyelvi agresszió Vázlat 2008. október 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TM-NML152-1 A nyelvi agresszió Vázlat 2008. október 4."— Előadás másolata:

1 TM-NML152-1 A nyelvi agresszió Vázlat október 4.

2 Agresszió és agresszivitás Agresszió ÉKSz:. 1. pol Vmely állam (területi épsége és függetlensége) ellen irányuló (fegyveres) támadás. 2. vál Erőszakosság. Agresszió (a latin agressio szóból, jelentése: támadás) minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni.latinviselkedés

3 Az agresszió alapvetően etológiai fogalom: az adott faj ökológiai élőhelyétől és az adott élőhelyhez történő adaptáció folyamán keresztül, evolúciós előtörténetétől függ, hogy milyen, agresszióként értelmezhető viselkedésformákat alkalmaz az ökológiai erőforrások megszerzéséért folytatott vetélkedés során. Emberi viszonylatban a más vagy mások ellen irányuló támadó viselkedés, amely közvetlen vagy közvetett (testi, lelki és szimbolikus) formában, pl. verbális közlésben is megnyilvánulhat.

4 Az agresszív viselkedésformákat a formai jegyek, a kiváltó okok és a funkció alapján csoportosítják. Az agresszió funkció szerinti formái: szaporodási agresszió, sikert befolyásoló agresszió, szexuális agresszió, territoriális agresszió, szülői fegyelmező agresszió, elválasztási agresszió (szülő-utód konfliktus), dominanciával kapcsolatos agresszió, csoportok közötti agresszió, ragadozó elleni agresszió.

5 Az agresszió egy megvalósult támadási szándék, két fél közül az egyik hátrányára létrejött erőszakos cselekedet.erőszak Agresszión olyan viselkedést értünk, amely szándékosan sért egy másik embert vagy rombol tárgyakat. Elméletek: a) Agresszió mint drive. b) Agresszió mint tanult válasz. c) Agresszió mint katarzis. d) Agresszió mint konfliktus-megoldási technika.

6 Agresszivitás Gyakran jelentkező ellenséges, mások elleni verbális, vagy tettleges támadásokban megnyilvánuló viselkedés, ill. az ellenséges- elutasító és konfrontálódó emberi beállítódás. Megnyilvánulási formái: káröröm, mérhetetlen kiabálás, átkok és rosszkívánságok, szándékos károkozás és rombolás, hideg bosszú, esztelen indulatosság.

7 „Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg J.) Agresszió: szándékosan ellenséges viselkedés, a saját cél erőszakos, nagyon erőteljes követése másoknak kárt, fájdalmat okozva. Megélhető gondolatban, szóban, cselekedetben. Megnyilvánulási formái: káröröm, hangoskodás, önmagunk vagy mások sértése, szándékos károkozás, rombolás, indulatos bosszú.

8 „Agresszióról beszélünk támadó jellegű magatartás, ellenséges – legtöbbször feszültséggel járó – belső rezdületek, élmények jelentkezésekor, amelyek irányulhatnak a külvilágra, személyre vagy befelé az átélőre magára; lehetnek tudatosak vagy tudattalanok, megmutatkozhatnak közvetlenül vagy közvetve, akár átalakult formában is.” (Hárdi István)

9 A verbális agresszió „…az isten szentsége bántódására e mái rossz világ száját a káromkodásra és hamis esküvésre minden irtózás nélkül kevélyen szoktatja; nem félvén az istent, nem is nézvén úgy mint mindeneknek bíráját, zabola nélküli testi bátorságba merülvén még az egymás között való beszélgetés sem tetszik rendesnek, s nem eshetik meg Isten Szent Lelke megbántása és szidalmazása nélkül..”

10 1756.: „Sokszor hallotta szájábul a midön megh haragudott valakire lobogós, lánczos, kutya milliom, millingos forgós disznó lánczos menkü teremtettével káromkodnyi, és förtelmesen átkozódnyi, ha penigh megh fenétették, mégh annál jobban czifrázva szitkozódott.” (Schram II. 687)

11 A verbális (nyelvi) agresszió „olyan verbális viselkedésforma, olyan verbális aktus, amelynek során a beszélő szándéka az, hogy direkt vagy indirekt módon – de mindenképpen szándékosan – az elhangzott nyelvi megnyilatkozás tartalma és/vagy minősége folytán egy másik személyt bántalmazzon, szidalmazzon, sértegessen” (Kegyesné Szekeres Erika).

12 Hej, a Krisztus pofozza fel a büdös németjit, kibánt énvelem: törje ki a hoppáré, egye meg a féreg, hüljön rá a bűr! Küldött nekem bútort: az isten istene ne legyík, nyakvas ájjon belé, a rossz verje meg! De micsoda bútort, fusson ki a szeme, törjön el a bokája, száraggyon le a kezeszára! Bábunak való bútort, rogyassza rá az isten az eget, akassza keresztül benne a karót, boríccsa gyászba a fekete fenével! /…/” (Móricz Zsigmond: A bécsi bútor. Elbeszélések 1900– 1914, Szépirodalmi, )

13 Az agresszivitás beszédbeli megnyilvánulásai - tartalmilag - az egyéntől, műveltségtől, szociokulturális környezettől függően sokfélék lehetnek. Az agresszív beszédben gyakori az átlagostól eltérő, gyakran infantilis szóhasználat Az agresszív beszédben gyakoriak a negatív jelzők. Az indulat a hangerő növekedésében is mutatkozhat.

14 Verbális/ nyelvi agresszió Közvetlen: átkozódás, káromkodás, szidalom. Közvetett: rágalmazás, megszólás, intrika és egyebek. Rejtett: „nyelvi környezetszennyezés”.

15 A közvetlen nyelvi agresszió formái ÁtokKáromkodásSzidalom

16 Átok, átkozódás Az átok „vad indulatból, bosszúból mondott rossz kívánság, hogy valami baj, csapás, szerencsétlenség érjen valakit” (ÉKSz. 70). Káromkodás A káromkodásban egymást, egymás nemzetségét, az Istent és a szentek nevét emlegetik az emberek durva, trágár szavak kíséretében. Szidalom A szidalmak olyan a szavak, kifejezések, amelyek célja – általában – a becsület megsértése, a másik ember gyalázása, becsmérlése, emberi értékeinek kisebbítése.

17 A verbális agresszió Átkozódás SzidalomKáromkodás

18 A szitokszó és a szitokszóvá válás útja A szitokszó Az agresszió nyelvi eszközeinek funkcionális része a szitokszó. Szitokszónak nevezzük azokat sokszor trágár, átkozódó, szidalmazó, káromló szavakat és kifejezéseket, amelyek indulatos beszédhelyzetben elhomályosult jelentéssel érzelemkifejező funkcióban társadalmi érvénnyel használatosak.

19 A szitokszóvá válás útja A/ Tiltott területek a kultúrában. Viselkedési tabuk.  a/ Nyelvhasználati tabuk: nyelvileg tiltott szavak.  B/ Tiltott szavak a kultúrában. Nyelvi tabu.  b/ A tiltott szavaktól a szitkozódásig. 

20 C/ Szitkozódások a kultúrában.  c/ A szitkozódástól a grammatikai szitkozódásig.  D/ Lehetséges szitkozódások a kultúrában.  d/ A grammatikai szitkozódástól az aktuális szitkozódásig.  E/ Tényleges szitkozódás a kultúrában.

21 A közvetlen nyelvi agresszió formái ÁTOK, ÁTKOZÓDÁS Igézéssel és rontással kapcsolatos átkok. Betegséget kívánó átkok. Erőszakos halállal kapcsolatos átkok. Egyéb átkok.

22 KÁROMKODÁSOK Káromlások: Káromlásátkok. Lelkeződések. Mívelések. Gyalázkodások: Adta-teremtettézések. Boszorkányozások, ördögözések. Eufemizmusok (essez< ez és ez).

23 SZIDALMAK Paráznaságra utaló szavak, kifejezések. Származásra utaló szavak, kifejezések. Népnevek. Foglalkozások. Gazemberezés. Állatszidalmak. Egyéb becsmérlő szavak, kifejezések.

24 Az agresszió nyelvi eszközei a szitokszók. A szitokszók a jó ízlést, az erkölcsi, esztétikai érzéket sértő tartalmuknál vagy hangulatuknál fogva nem fordulnak elő az igényes, a választékos nyelvhasználatban; nyilvános beszédben, közösséghez szólásban nem használhatók.

25 Az átok, a szitok, a káromkodás a harag, a felháborodás, a düh nyelvi síkon való megjelenése. A tiltott cselekedet, a meg nem engedett szavak kimondása egyfajta érzelmi szelep, konfliktushelyzetben megkönnyebbülést biztosít akkor, amikor a megkönnyebbülésre más lehetőség nincs. Az eredetileg különböző okok miatt szankcionált formulák megváltozott szerepben és formában ma is élnek a nyelvben: indulatkifejező elemek vagy töltelékszók.


Letölteni ppt "TM-NML152-1 A nyelvi agresszió Vázlat 2008. október 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések