Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önismeret. Fogalma • Az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önismeret. Fogalma • Az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének."— Előadás másolata:

1 Önismeret

2 Fogalma • Az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” • (K. Pálffy, p.).

3 Szintjei • Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti.

4 Szintjei 2 • A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?

5 Szintjei 3 • A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989).

6 JOHARI ablak

7 • A Johari ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek.

8 • Mint az ábrán is láthatjuk a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők: • Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. • Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. • Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. • Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.

9 Önismereti kerék

10 • Az önismereti kerék Nunally és Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek, ők öt ilyen területet határoztak meg.

11 Az öt terület • Érzet. Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak. • Értelmezés. Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide. • Érzelem. Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti. • Szándék. Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti. • Cselekvés. Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti.

12 • Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg:

13 Hiányterületek • Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja. • Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert. • Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. • Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe. • Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében. • Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik. • (Miller, Nunally, Wackman, é.n.,Rudas, 2001, Hatvani, 2001)

14 Az önismeret szükségessége • Az önismeretre, önismereti munkára való igény több forrásból táplálkozhat. Egyrészt célunk lehet öngyógyító törekvés, hogy saját belső harmóniánkat, nyugalmunkat megteremtsük, belső feszültségeinket csökkentsük, másrészt célunk lehet a személyes hatékonyság fokozása, harmadrészt a kíváncsiság, a tudatosságra törekvés is (Bagdy, Telkes, 1990, Soós, é.n., Rudas, 2001).

15 • Az önismereti munka feltételezi az egyén aktív, tudatos önmagával foglalkozását. Bizonyos szinten minden embernek szüksége van rá, de mint az előző fejezet végén a kiégésnél láthattuk különösen fontos azoknak a szakmáknak a képviselői számára, akiknek napi munkájához tartozik a más emberekkel való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás.

16 • Különösen igaz ez a tanári pályára. Hiszen a tanár miközben a gyermekeket neveli, óhatatlanul is saját személyiségét használja munkaeszközéül. Mik lehetnek azok a tulajdonságok, amelyek színvonala a tanári munka sikerét meghatározhatja? Milyen legyen egy jó tanár személyisége?

17 • Az, hogy a választott szakterület iránt érdeklődő, abban jelentős tudással rendelkező, ez magától értetődik. De éppen ilyen fontos a világra való nyitottság, a kíváncsiság is. Legyen képes empátiára, érzékenyen viszonyuljon a másik ember problémáira, érzéseire. Legyen tisztában saját értékeivel. Legyen képes a konfliktushelyzeteket kezelni. És végül rendelkezzen megfelelő kommunikációs készségekkel is. Ez utóbbi különösen jelentős, hiszen az iskolai munka a kommunikáción keresztül folyik.


Letölteni ppt "Önismeret. Fogalma • Az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések