Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Motiváció a gyakorlati képzésben 2012. szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Motiváció a gyakorlati képzésben 2012. szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati."— Előadás másolata:

1 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

2 A gyakorlati képzés helye a szakképzésben OKJ szerinti szakmák – Még hatályban lévő: évi – Legújabb: – 2013-tól eszerint kell indítani A szakképzés moduláris Kötött az elmélet-gyakorlat arány Moduláris szakmai vizsga Komplex szakmai vizsga szeptemberFöldi László2

3 A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A szakmai vizsga részei: – Írásbeli vizsga – Interaktív vizsga (kifutó jelleggel) – Szóbeli vizsga – GYAKORLATI VIZSGA 2009-től: duális szakképzés – Gyakorlati foglalkozás időtartama – A gyakorlati foglalkozás helye szeptemberFöldi László3

4 A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A duális képzés előnyei: – A tanuló munkahelyzetben érzi magát – Későbbi alkalmazás esetén a betanítási idő lerövidül – Életszerű gyakorlati tapasztalatok Hátrányok – A cégek számára költséges – A tanulók előképzettsége hiányos, eltérő lehet – A szervezetek specializált tevékenysége szeptemberFöldi László4

5 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

6 A gyakorlati képzés célja, feladatai Cél: felkészítés munkavégzésre – önálló – megfelelő minőségű – előírt képzési szintnek megfelelő Feladatok: – legfontosabb gyakorlati ismeretek elsajátíttatása – szakmai érdeklődés fejlesztése – logikus gondolkodás fejlesztése – módszeres hibakeresés képessége szeptemberFöldi László6

7 A gyakorlati képzés célja, feladatai Feladatok: – a munkavégzés minőségének folyamatos javítása – a hatékonyság folyamatos növelése – önértékelés kialakítása – a személyiség erkölcsi és esztétikai fejlesztése – alkotó szellem kialakítása – hivatástudat kialakítása szeptemberFöldi László7

8 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

9 A gyakorlati képzés szakaszai Bevezető szakasz – szerepe: érdeklődés felkeltése – oktatói feladatok: jellegzetes termékek bemutatása előtte-utána állapot bemutatása jellegzetes munkaműveletek bemutatása a munkavégzés eredményére, értelmére való rámutatás a gyakorlati munkahely bemutatása szabályok, munkahelyi rend ismertetése szeptemberFöldi László9

10 A gyakorlati képzés szakaszai Az alapkészségek kialakításának szakasza – szerepe: alapvető jártasságok, készségek kialakítása – lehet produktív, vagy improduktív – oktatói feladatok: műszaki szakmai fogalmak, ismeretek összekapcsolása a munkafolyamattal célravezető sorrend alkalmazása hiányos elméleti tudás pótolása rossz beidegződés javítása állandó műveltetés szeptemberFöldi László10

11 A gyakorlati képzés szakaszai A termelőmunkára való átmenet szakasza – szerepe: önálló munkavégzés kialakítása – teljesítményfejlesztés – oktatói feladatok: a jártasságok és készségek színvonala ne csökkenjen tervszerű munkaprogram szerinti munkavégzés szakaszos irányítás problémamegoldó-képesség fejlesztése társas munkavégzésre nevelés szeptemberFöldi László11

12 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

13 A gyakorlati képzés módszerei Tárgyi eljárás – készségfejlesztés produktív módon – komplett termék készül – elméleti vonatkozásai vannak – több alapvető műveletet igényel – Előnyei: a tanuló eredménnyel járó tevékenységet végez változatos lehet alkotás öröme az alapműveletek összefüggéseiben láthatók szeptemberFöldi László13

14 A gyakorlati képzés módszerei Tárgyi eljárás – Hátránya: nehezen biztosítható a fokozatosság egyes alapműveletek begyakorlására nincs elég idő az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megvalósítása nehézkes lehet kizárólagosan nem alkalmazható szeptemberFöldi László14

15 A gyakorlati képzés módszerei Műveleti eljárás – célja egy-egy művelet begyakoroltatása – lehet improduktív: szimulátoron, hulladékon, vagy újrahasznosítható anyagokon végzett tevékenység – lehet produktív: sorozatgyártott termék egy-egy művelete – Előnyei: könnyebben programozható illeszthető az elméleti ismeretekhez kisebb a kockázat szeptemberFöldi László15

16 A gyakorlati képzés módszerei Műveleti eljárás – Hátrányok: a műveletek összekapcsolása nem érvényesül a monoton gyakorlás unalmas lehet nincs termékélmény a régebben begyakorolt műveleteknek nagy a felejtés- mértéke a műveleteknek csak egy része gyakorolható be így kevés a módszer szeptemberFöldi László16

17 A gyakorlati képzés módszerei Műveleti komplex eljárás – az előző két eljárás kombinációja – improduktívan néhány alapművelet betanulása – produktív munkával begyakorlás – a termékek kiválasztása fontos – Előnyei: a tanuló eredménnyel járó tevékenységet végez változatos lehet az alapműveletek összefüggéseiben láthatók összefüggő gondolkodási képesség fejlesztő hatású szeptemberFöldi László17

18 A gyakorlati képzés módszerei Műveleti komplex eljárás – Hátrányai: termelési körülmények között nehézségekbe ütközhet nagyobb előkészületet igényel szeptemberFöldi László18

19 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

20 A foglalkozás tervezése A gyakorlat részei – bevezető foglalkozás – tanulók gyakorlata – befejező foglalkozás Bevezető foglalkozás – elméleti ismeretek áttekintése – gyakorlati tevékenység bemutatása – baleseti veszélyforrások ismertetése – a selejt okainak bemutatása szeptemberFöldi László20

21 A foglalkozás tervezése A gyakorlati tevékenység bemutatása – a feladat ismertetése – a szükséges eszközök és használatuk bemutatása – a szakmai követelmények ismertetése – a munkatevékenység bemutatása sorrend, tempó, testtartás, mozdulatok, hatékonyságnövelő javaslatok… – az ellenőrzési módok bemutatása – hibalehetőségek ismertetése szeptemberFöldi László21

22 A foglalkozás tervezése A baleseti veszélyforrások ismertetése – vigyázatlanság – hirtelenség – játékosság – meggondolatlan viselkedés – a munkatevékenység nem ismert – kevés élettapasztalat szeptemberFöldi László22

23 A foglalkozás tervezése A tanulók gyakorlatai – alkotóelemek oktatása, begyakoroltatása – a munkamozdulatok ellenőrzése, korrekciója – alkotóelemek összekapcsolása – a munkatevékenység különböző változatainak gyakoroltatása – az elvégzett tevékenység ellenőrzése (a tanuló eszközeivel) – önellenőrzésre szoktatás szeptemberFöldi László23

24 A foglalkozás tervezése A tanulók gyakorlatai – az ellenőrzés fokozatosan a munka átvételére korlátozódik – beavatkozás ritkul (balesetveszély, károkozás veszélye) – társas munkafeladatok a feladatok konkretizálása irányító kijelölése fordított felállásban is el kell végezni szeptemberFöldi László24

25 A foglalkozás tervezése Befejező foglalkozás – a munkafeladatra vonatkozó kérdések megbeszélése – a tanuló munkájának értékelése a napi tevékenység tapasztalatai alapján az elért eredmények elismerése a hibák számbavétele, lehetséges javításuk a személyes közreműködés tapasztalatai a következő feladatra való utalás a napi tevékenység dokumentációs feladatai (munkanapló vezetése) szeptemberFöldi László25

26 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

27 A gyakorlati képzés eredménye A tanulók mozgásának fejlődése – a felesleges mozdulatok mennyisége csökken – a mozdulatok hatékonyabbak lesznek (kisebb erőkifejtés) – folyamatosság lesz jellemző – a következő lépés automatizmusa – munkaritmus kialakulása – kialakul az „érzéssel” végzett munka szeptemberFöldi László27

28 A gyakorlati képzés eredménye Az érzékelés fejlődése – az érzékszervek által nyert információ szélesedik szín, geometriai formák, szemmérték szag, szag utáni tájékozódás zaj, hang utáni tájékozódás felület ízek – különbségképzés fejlődése szeptemberFöldi László28

29 Motiváció a gyakorlati képzésben szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés módszerei A gyakorlati képzés eredménye A gyakorlati képzés szakaszai A foglalkozás tervezése A motiváció

30 A Maslow-féle szükséglet piramis – az embereket a szükségleteik hajtják – a szükségletek hierarchikusak – az alacsonyabb szintű igényeket kell előbb kielégíteni – a magasabb szintűek ezután motiválhatóak – a kielégített szükséglet nem motivátor – több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének szeptemberFöldi László30

31 A motiváció A Maslow-féle szükséglet piramis szeptemberFöldi László31

32 A motiváció Az aktív tanulás feltételeinek megteremtése – A DIÁK TUD ÉS AKAR TANULNI Összetevői: – Fegyelem (és nyugalom) – Motiváció Figyelem önszabályozó, tartós motiváció szeptemberFöldi László32

33 A motiváció Fegyelem A fegyelem megteremtésének módszerei: – szerződéskötés a tanár és a tanuló közösen fogalmazzák meg a viselkedés szabályait megszegése esetén a közösen jóváhagyott szabályokra kell utalni – rendezett munkakezdés sorba állás, köszöntés, a nap programjának ismertetése – differenciált feladatok képességeknek, ismereteknek megfelelő feladatotok – sok feladat a fegyelmezetlenség első oka, hogy a tanulót nem kötik le a feladatok szeptemberFöldi László33

34 A motiváció Figyelem – alapjai: éberségi szint, változatos ingerek, új információk – az ismeretek elsajátításának első lépése – az ismeret a rövid távú memóriába kerül – a tanuló motivációjának egy feladatra kiterjedő, rövid távú kifejeződése – a figyelem fegyelmet eredményez – a fegyelemnek nem feltétlenül következménye a figyelem szeptemberFöldi László34

35 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – A pedagógus elszántsága, kitartása a lelkesedés sugárzása érdeklődést kelt – Pygmalion-effektus magas, de teljesíthető elvárásokat megfogalmazása hit a diákok képességeiben, fejlődőképességükben jelzése a tanulók felé – a téma felvezetése a kezdésnél olyan részek kiemelése, melyek érdekesek, hasznosak szeptemberFöldi László35

36 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – a téma előzetes felvázolása érdeklődést kelthet a konkrét részekkel kapcsolatban – értékek keresése a diákokban, az elvégzett feladataikban, megszólalásaikban pozitív visszacsatolási lehetőségek keresése – a tudás, mint érték megjelenítése a képességek elsajátítása révén való gazdagodás hangsúlyozása alkalmazhatóság kiemelése szeptemberFöldi László36

37 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – Kérdések megfogalmazása lehetővé teszi az egyéni ötletek kifejtését, előhívhat személyes élményeket, tapasztalatot, tudást – Probléma felvetése tevékenységez tartozó életszerű helyzet – Jutalmazás (és büntetés) a szóbeli és a non-verbális jutalmazás a leghatásosabb (mosoly, szóbeli dicséret, megerősítés) a jutalmazó pedagógusnak a diák számára tisztelt személynek kell lennie szeptemberFöldi László37

38 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – gyakori visszacsatolás, megerősítés előrehaladásról rendszeres visszajelzés megerősíti a helyes megoldási módokat – célok megfogalmazása a módszer tanulásának rövid és hosszú távú hasznossága – a feladattal, tevékenységgel fejleszthető képességek és készségek ismertetése a gyakorlat során szerzett tapasztalat előnyei – önálló ötletek kifejezésének lehetősége versenyhelyzetet teremt szeptemberFöldi László38

39 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – érintetté tétel a tanuló aktív, az eseményeket alakító résztvevője a gyakorlatnak személyes kapcsolat kialakítása a gyakorlatokon – egyéni felelősség a csoport munkájának értéke az egyéni munkákból tevődik össze – beszámolási, bemutatási kötelezettség feladatukat az oktatási egység végén csoportjuk előtt prezentálják szeptemberFöldi László39

40 A motiváció A figyelem és a motiváció módszerei: – a szakma jellegzetes termékeinek bemutatása értelmet ad célt ad – korszerű technológiák bemutatása önbizalmat gerjeszt – a korábbi és korszerű technológiák összehasonlítása elégedetté tesz szeptemberFöldi László40

41 A motiváció „A jól megcsinált dolog jobb, mint a jól elmondott.” Benjamin Franklin „Miért van az, hogy önállóan és alkotóan gondolkodó embert szeretnénk gyerekeinkből nevelni anélkül, hogy nevelésük során hagynánk őket önállóan gondolkodni és cselekedni?” Winkler Márta szeptemberFöldi László41

42 Köszönöm a figyelmet! szeptemberFöldi László42


Letölteni ppt "Motiváció a gyakorlati képzésben 2012. szeptemberFöldi László A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati."

Hasonló előadás


Google Hirdetések