Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Tétel Értelmezze saját szakterületén a gyakorlati oktatás célját és feladatait!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Tétel Értelmezze saját szakterületén a gyakorlati oktatás célját és feladatait!"— Előadás másolata:

1 1. Tétel Értelmezze saját szakterületén a gyakorlati oktatás célját és feladatait!

2 A gyakorlati oktatás célja és feladatai. A szakmai gyakorlati oktatás célja: az adott szakma, hivatás elsajátíttatása, a kvalifikált munkatevékenységre való felkészítés, a képzési szint elérése. A szakképzési idő végére reálisan elérhető tudásszint. A tantervek a képzési szintet tartalmazzák, a szakmunkásvizsgán azt mérik, a jelölt elérte-e a képzési szintet. A gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkező szakember tudásszintje. A képzési szint nem azonos a szakmai szinttel!

3 A szakmai gyakorlati oktatás feladatai: A gyakorlati oktatás célja és feladatai. •Sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten.  a tanulók szakmai érdeklődését,  az önművelés igényét és képességét,  a logikus gondolkodást,  a módszeres hibakeresés képességét,  a tanulók személyiségének erkölcsi és esztétikai oldalait,  a tanulók önismeretét, önértékelő képességét. •Biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését. •Segítse, hogy az iskola alkotó szellemű, hivatástudattal bíró, erős akaratú, szilárd jellemű, becsületes szakembereket nevelhessen. •Feljessze

4 Saját szakterületén fogalmazza meg a szakmai szint és a képzési szint különbségét!

5 2. Tétel Ismertesse saját szakterületén a bevezető szakasz sajátosságait!

6 A gyakorlati oktatás szakaszai Bevezető szakasz Szerepe: Az oktató feladatai: Az alapképzés (alapkészségek kialakításának) szakasza A termelőmunkára való átmenet szakasza Motivációs bázis kialakítása a tanulókban az eredményes tanulás érdekében. (A szakmai iránti érdeklődés felkeltése. ) A szakma jellegzetes termékeinek, műveleteinek bemutatása. A munkahely bemutatása. Üzemlátogatás. (Áttekintés az egész üzem munkájáról.)

7 Hogyan szervezné meg saját szakmája esetén a bevezető szakaszt?

8 3. Tétel Ismertesse saját szakterületén az alapképzés szakaszának sajátosságait!

9 A gyakorlati oktatás szakaszai Bevezető szakasz Szerepe: Az oktató feladatai: A termelőmunkára való átmenet szakasza A termelő tevékenység megalapozása, az alapvető jártasságok és készségek kialakítása lehetőleg produktív munkavégzéssel. Az elméletben tanult szakmai-műszaki fogalmakat össze kell kapcsolnia a konkrét munkadarabbal vagy munkafolyamattal. Biztosítania kell a jártasságok, készségek tanulásának célravezető sorrendjét. Pótolnia kell a hiányos elméleti tudást Milyen fogalmak kapcsolhatók ehhez a munkadarabhoz? Az alapképzés (alapkészségek kialakításának) szakasza Produktív munka: eredménye valamilyen célra felhasználható termék.

10 Mondjon példát saját szakmájából arra, hogyan lehet összekapcsolni az elméletben tanultfogalmakat a gyakorlattal! Mondjon példákat saját szakmájából produktív és improduktív munkára!

11 4. Tétel Ismertesse saját szakterületén az önálló munkára való átmenet szakaszának sajátosságait!

12 A gyakorlati oktatás szakaszai Bevezető szakasz Szerepe: Az oktató feladatai: A termelőmunkára való átmenet szakasza A tanulók önállóságának fejlesztése. A munka minősége ekkor már (elvileg) magas fokú, a teljesítmény fejlesztése kerül előtérbe. Az oktatói közbeavatkozások szerepét egyre inkább a termelési irányítás veszi át. Biztosítja, hogy a tanult jártasságok és készségek színvonala ne essen vissza Biztosítja, hogy a tanuló tervszerű munkaprogram szerint dolgozzék. Pedagógiai ellenőrzést és szakaszos irányítást végez. Az alapképzés (alapkészségek kialakításának) szakasza

13 Mondjon példákat saját szakmájából a tanulói önállóság fejlesztésére!

14 5. Tétel Ismertesse saját szakterületén a tárgyi eljárás jellemzőit!

15 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Tárgyi eljárás A tanulók alkatrészek, illetve Az elkészített termék tartalmazza a szakma néhány alapműveletét. termékek sorozatának produktív elkészítése révén jutnak a szükséges gyakorlati ismeretekhez. A tárgyi eljárás formái •Egy adott tárgyon több művelet megtanítása, majd más tárgyakon újabb műveletek elsajátítása

16 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Tárgyi eljárás Feladat: fúrás •Többféle munkadarab elkészítése az egyszerűtől a nehezebbig, ahol egy-egy fokozat csak egy-két új alapművelet elsajátítását követeli meg. A tanulók alkatrészek, illetve Az elkészített termék tartalmazza a szakma néhány alapműveletét. termékek sorozatának produktív elkészítése révén jutnak a szükséges gyakorlati ismeretekhez. A tárgyi eljárás formái

17 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Tárgyi eljárás A tárgyi eljárás előnyei: •Az oktatás termelési feltételek között folyik, az alapműveleteket összefüggéseikben látja a tanuló. •Minden munkadarab produktív, ezért ösztönző, aktivitásra serkentő hatású. •A változatos munkadarabok segítik a szakma megszerettetését. •Az alkotás öröme gyorsítja a munkatevékenység megtanulását. A tárgyi eljárás hátrányai: •Elvész az oktatási cél és helyette a termelés lép előtérbe. •Nehezíti a helyes jártasságok és készségek kialakítását Nagy a hiányos és egyoldalú gyakorlás veszélye, a tanulók csak annyi időt töltenek az egyes alapműveletek gyakorlásával, amennyit a termék lehetővé tesz. •Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata nehezen valósítható meg. Hátrányai miatt a tárgyi eljárás kizárólagos alkalmazása nem célravezető.

18 Mondjon példákat saját szakmájából a tárgyi eljárás alkalmazási lehetőségeire!

19 6. Tétel Ismertesse saját szakterületén a művelei eljárás jellemzőit!

20 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Műveleti eljárás A tanulók egy-egy alapműveletet gyakorolnak a kívánt jártasságok és készségek kialakulásáig. A műveleti eljárás formái: •A tanulók egy munkadarabon (improduktív munkában) gyakorolnak egy munkaműveletet a magas begyakorlottsági fokig. •A tanulók produktív termékeken egy-egy alapműveletet gyakorolnak, a következő műveletet egy félretett és újra elővett félkész terméken folytatják. •Szalagszerű termelésben az alapműveleteket egymás után, a készség szintjéig begyakorolják (a tanulók előre elkészített forgatókönyv szerint cserélnek helyet a technológiai folyamatban). Hogyan valósítható meg a műveleti eljárás ennél a munkadarabnál?

21 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Műveleti eljárás A műveleti eljárás előnyei: •Az oktatási cél (a művelet megtanulása) van előtérben, az könnyen elérhető. •Az alapműveletek végrehajtásához szükséges jártasságok és készségek jól elsajátíthatók, az alapműveleteket az elmélettel össze lehet kapcsolni. •A munkadarab elrontása általában (improduktív munka vagy félkész termék megmunkálása esetén) a tárgyi eljárásénál kevesebb kárt okoz, és mivel egy alapművelet végrehajtásáról van szó, kisebb a hibalehetőség is. A műveleti eljárás hátrányai: •A műveletek összekapcsolása háttérbe szorul. •A hosszú gyakorlás unalmas és érdektelen, a tanulók aktivitására nehéz építeni. •A befejezetlen vagy improduktív munka nem adja a munkasiker érzését. •Fennáll a korábban tanult alapműveletek felejtésének veszélye. •A műveleti rendszer növeli a raktárkészletet, illetve sok anyag megy veszendőbe. Hátrányai miatt a műveleti eljárás kizárólagos alkalmazása szintén nem célravezető. A tárgyi eljárással összekapcsolva, különböző változatokban viszont előnyösen alkalmazható.

22 Mondjon példákat saját szakmájából a műveleti eljárásra!

23 7. Tétel Ismertesse saját szakterületén a művelei komplex eljárás jellemzőit!

24 A gyakorlati oktatás főbb tanítási eljárásai Műveleti komplex eljárás A tárgyi és a műveleti eljárás kombinált alkalmazása. Az alapműveletek gyakorlását munkafeladatok elvégzésével kapcsoljuk össze. A gyakorlatban legtöbbször úgy alkalmazzák, hogy több alapművelet (M1, M2, M3, stb.) tanulása után valamilyen komplex munkafeladatot, tárgyat (T1, T2, stb.) készítenek a tanulók. M1  M2  M3  T1  M4  M5  M6  T2  … Hogyan alkalmazható ez az eljárás erre a (T1) munkadarabra? (Mik lennének itt az M1, M2, … műveletek?) Melyik (az M vagy a T) lehet produktív munka?

25 Mondjon példákat saját szakmájából a műveleti komplex eljárásra!

26 8-9. Tétel Ismertesse saját szakterületén egy konkrét bevezető foglalkozás felépítését!

27 A gyakorlati foglalkozás felépítése A szakmai gyakorlati foglalkozás három részből áll: Bevezető foglalkozás A tanulók gyakorlatai Befejező foglalkozás A bevezető foglalkozásra a munkanap elején kerül sor. Az oktató ekkor készíti elő gyakorlati munkavégzést. Itt történik a gyakorlati feladatok végrehajtása. Az oktató ekkor értékeli, elemzi a munkanap folyamán tapasztaltakat

28 A szakmai gyakorlatok előkészítése a bevezető foglalkozásokon történik meg. Itt kell megteremteni az aktív tanulás pszichológiai feltételeit. A bevezető foglalkozás módszertani kérdései Ha nem konkrét munkadarabot készítünk, hanem valamilyen szerelő, javító, beállító, stb. tevékenységet végzünk (pl. futómű beállítása), akkor ismertetni kell annak fontosságát. (Pl. rosszul beállított futómű esetén gyorsabban kopnak az abroncsok, romlik a jármű kormányozhatósága, stb.) Az oktató feladatai ezek alapján hat jól körülhatárolható részre bonthatók.  Elméleti ismeretek áttekintése  A munkafeladat, gyakorlati tevékenység bemutatása  A baleseti lehetőségek ismertetése  A selejt okok bemutatása  A megértés ellenőrzése Amennyiben ez lehetséges, be kell mutatni az elkészítendő munkadarabot, utalni kell annak gyakorlati felhasználására.  Az érdeklődés felkeltése

29 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései Ennek fontossága abból következik, hogy a feldolgozandó munkatevé- kenység elméleti és gyakorlati ismeretekre (azaz előzetes tudásra) épül. Elméleti ismeretek áttekintése A bevezető foglalkozás célja nem az elméleti ismeretek megtanítása! Ha az oktató mégis erre kényszerül, az az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolásának hiányára utal. Lényeges, hogy a bevezető foglalkozáson ellenőrizzük, a tanulók tudják-e azt az elméleti órákon korábban már tárgyalt tananyagot, ami a gyakorlati munkához kell. Csak azokat az ismereteket célszerű felidézni, amelyek a konkrét tevékenységhez kellenek. (A szükségtelen elmélet tárgyalása –amellett, hogy sok időt elvesz- megosztja, eltereli a tanulók figyelmét!) A tanulók tudásában feltárt hiányosságokat pótolni kell.

30 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései A munkafeladat, gyakorlati tevékenység bemutatása Ennek során a munkatevékenységet ismertetjük meg a tanulókkal a gyakorlás megkezdése előtt. A bemutatás részei a következők: A megoldandó munkafeladat ismertetése. A szükséges szerszámok, gépek, készülékek kiválasztása. A műszaki előírások ismertetése, dokumentáció tanulmányozása. A munkatevékenység teljes (oktatói) bemutatása. Részleges, esetleg lassított bemutatás, egyes fontos részeknél szóbeli magyarázattal. Az ellenőrzési módok bemutatása. Hibalehetőségek ismertetése. A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól. Tanulói bemutatás (egy vagy több tanulóval) Hibakeresés és -javítás a tanulók munkájában Összetettebb munkafeladat esetén mindezt több lépcsőben is el lehet végezni.

31 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései A baleseti lehetőségek ismertetése A baleseti veszély okai:  Az életkori sajátosságok (vigyázatlanság, hirtelenség, játékosság, meggondolatlan viselkedés);  A tanulók nem ismerik az adott munkatevékenység a veszélyforrásait  A kevés élettapasztalat (a tanulók nem ismerik a balesetek várható következményeit). A baleseti veszélyek bemutatásakor ismertetni kell, hogy  A technológia betartása esetén milyen balesetek fordulhatnak elő, ezek bekövetkezésének valószínűsége hogyan csökkenthető.  A bekövetkezett baleset hatása hogyan csökkenthető (mit kell tenni baleset esetén).  Milyen szabálytalanság milyen balesetet okozhat (ok-okozati összefüggések feltárása). A tárgyszerű ismertetés legtöbbször nem elegendő. Hatásos lehet konkrét balesetek ismertetése, oktatófilm-részlet bemutatása.

32 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései A selejt okok bemutatása A munkadarab előállítása -főleg a tanulás első szakaszában- nem mindig sikerül hibátlanul, selejt keletkezik. A selejt lehet javítható és nem javítható selejt. A selejt elkerülése érdekében munkaműveletenként meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy milyen selejt okok lehetnek, és a selejt mikor javítható, illetve mikor nem javítható. Annak az ismertetése is fontos, hogy a selejt hogyan előzhető meg, a javítható selejt hogyan javítható ki. Fel kell hívni a figyelmet a selejt okok és a műszaki követelmények kapcsolatára (pl. darabolásnál a nyers méretből a forgácsolás hatására a kész méret kisebb lehet előírtnál, ha a forgácsolás hatását eleve nem számítjuk be).

33 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései A megértés ellenőrzése Az elhangzottak megértését ellenőrizni kell ismétlő kérdésekkel. Fontos, hogy a tanulók tisztában legyenek a tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretekkel, ez a tudatos munkavégzés alapja.

34 A bevezető foglalkozás módszertani kérdései A baleseti lehetőségek ismertetése A baleseti veszély okai:  Az életkori sajátosságok (vigyázatlanság, hirtelenség, játékosság, meggondolatlan viselkedés);  A tanulók nem ismerik az adott munkatevékenység a veszélyforrásait  A kevés élettapasztalat (a tanulók nem ismerik a balesetek várható következményeit). A baleseti veszélyek bemutatásakor ismertetni kell, hogy  A technológia betartása esetén milyen balesetek fordulhatnak elő, ezek bekövetkezésének valószínűsége hogyan csökkenthető.  A bekövetkezett baleset hatása hogyan csökkenthető (mit kell tenni baleset esetén).  Milyen szabálytalanság milyen balesetet okozhat (ok-okozati összefüggések feltárása).

35 10. Tétel Ismertesse saját szakterületén egy konkrét szakmai gyakorlat felépítését!

36 A feldolgozandó tantervi témát (=összetett munkát) felbontjuk munkaműveletekre, műveletelemekre és munkamozdulatokra. A munkatevékenység oktatását az alábbi lépések szerint tervezzük: A tantervi témák sorrendjének ismeretében megállapítjuk, hogy mely összetevők tekinthetők ismertnek és melyeket kell új elemként tanítani. Az oktatás során először a tevékenység alkotóelemeit kell gyakoroltatni. A tevékenység összetevői: •munkafolyamat; •összetett munkafeladat; •munkaművelet; •műveletelem; •mozdulat. Ezt követi az alkotóelemek összekapcsolásának gyakorlása. Ezután kerülhet sor a munkatevékenység különféle változatainak gyakoroltatására (végrehajtás különböző feltételek között). Mondjunk példát ezekre a fémipari alapképzés témaköréből! Hegesztőégő begyújtása, Láng beállítása, Pálca vezetése Vékony lemezek összehegesztése Hegesztés függőleges helyzetben.

37 Egyénileg végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulókat a szakma önálló művelésére kívánjuk felkészíteni. Éppen ezért fontos nevelési cél a tanulók önállóságának fokozása. A tanulói önállóság fejlesztésének eszközei az egyénileg végrehajtható munkafeladatok. A munka megkezdése előtt célszerű megbeszélni a tanulóval, hogy:  mit kell elkészítenie;  milyen anyagból;  milyen eszközökkel;  milyen technológiai sorrendben.

38 Párban végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulók a szakma önálló művelése során másokkal együttműködve fognak dolgozni. Erre fel kell őket készíteni. A kézműves szakmákban bizonyos munkafeladatok csak párban hajthatók végre. Ezek segítségével fejleszteni lehet a tanulók együttműködési képességét. Az oktatónak a munkafeladat megkezdése előtti feladatai megegyeznek a 4. pontban felsoroltakkal. Ezeken kívül a páros munkavégzés sajátosságaiból adódóan az oktatónak: a munka kiadásakor meg kell határoznia, hogy melyik tanulónak mi a feladata, a munka összehangolása miatt ki kell jelölnie az irányítót, a munkafeladatot lehetőleg fordított felállásban is el kell végeztetnie.

39 Az oktatói megfigyelés szempontjai A tanulók a munkafeladatot az oktató közvetlen irányítása és korrigálása alapján végzik. A mester megfigyelés alapján feltárja a hibákat, útmutatást ad, szükség esetén kiegészítő magyarázattal, bemutatással segíti a tanuló munkáját. várhatóan tönkreteszi a szerszámot, a gépet, a berendezést. A tanulót ritkán állítja le, csak akkor, ha: nem tud eligazodni a munkájában, és tevékenységével biztosan selejtet fog okozni; baleseti veszély fenyegeti;

40 A megfigyelés alapján az oktató korrigálhatja a tanuló tevékenységét aktívan, amikor azonnal megállítja a munkát, beavatkozik, és saját maga megmutatja a helyes munkamódszert; közvetlenül, amikor csak az eltéréseknek és az okoknak a magyarázatára szorítkozik; nevelői módon, amikor pontosságra, önellenőrzésre, figyelemre, felelősségérzetre hívja fel a figyelmet. Az ellenőrzés alapján az oktató anyagot gyűjt a tanuló szakmai fejlődésének értékeléséhez. A tanuló fejlődésével, önellenőrzésének kibontakozásával az oktatói ellenőrzés jelentősége fokozatosan csökken, és a tanulás későbbi szakaszában már csak a munkafeladat elvégzésének ellenőrzésére van szükség. Az oktatói beavatkozás típusai

41 A munka eredményének ellenőrzése Az ellenőrzés mind az oktató, mind a tanulók számára visszajelzést ad az addig elért eredményekről. A gyakorlati oktatás során az ellenőrzés leggyakoribb eszköze a teljesítménymérés, amely a munka eredményének ellenőrzése és értékelése révén valósul meg. Ez a következő feladatok megoldását jelenti:  az értékelés elvégzése.  az ellenőrzendő paraméterek kiválasztása;  az ellenőrzés időpontjának kiválasztása az adott művelet, vagy a teljes munka befejezése után  az ellenőrzés végrehajtása a technológiai előírások betartása; a tanuló munkatempója, munkaritmusa. a biztonsági előírások betartása; a munkavégzés szakszerűsége; Melyik lehet értékelés szempontjából a legfontosabb? Mik lehetnek ezek?

42 Egy konkrét munkafeladat esetében ismertesse a munka eredményének ellenőrzését!

43 11. Tétel Ismertesse saját szakterületén egy konkrét befejező foglalkozás felépítését!

44 A befejező foglalkozások módszertani kérdései Az oktató a gyakorlást követő befejező foglalkozáson megbeszéli és értékeli a tanulókkal a napi tanulás során elért eredményeket. Ezzel kapcsolatos feladatai az alábbi részekre oszthatók: A munkafeladatra vonatkozó kérdések Az oktató ellenőrző kérdéseket tesz fel a munkatevékenységre vonatkozóan. Ezek segítségével állapítja meg, hogy a tanulók megértették-e a gyakorlatok elméleti részét, illetve milyen tudatossággal végezték munkájukat.  a munkafeladatra vonatkozó kérdések  a tanulók munkájának értékelése  a következő gyakorlati munkára történő utalás  házi feladat kiadása

45 A befejező foglalkozások módszertani kérdései A tanulók munkájának értékelése Ennek során az oktató megfigyelései alapján:  megerősíti az elért eredményeket  áttekintést ad a leggyakoribb hibákról  elemzi a hibák okait  feltárja a további tennivalókat, javítási lehetőségeket Az oktató összességében és egyénileg is értékeli a tanulók munkáját. Miért van szükség az egyéni mellett a csoportos értékelésre is?

46 A befejező foglalkozások módszertani kérdései A tanulók munkájának értékelése A befejező elemzésbe a tanulókat is célszerű bevonni. A hibáknak csak egy részét tükrözi a munkatermék, az elemzés során a gyakorlat alatt tapasztalt egyéb negatívumokra is ki kell térni  aktivitás hiánya  rossz magatartás  nem megfelelő munkatempó Mik lehetnek ezek a negatívumok? Milyen jellemzőkkel kapcsolatban lehet észrevételeiket hasznosítani?Érdemes arra rákérdezni, mi okozott számukra problémát. Ebből az oktató ötleteket meríthet a tanulók munkájának szervezéséhez.

47 A befejező foglalkozások módszertani kérdései A tanulók munkájának értékelése • A visszajelzésnek leírónak kell lennie, nem pedig kritikusnak: a negatívumok hangsúlyozásának elmaradása csökkenti a védekezés szükségességét. • Az értékelés konkrét legyen: meghatározott magatartásra, teljesítményre vonatkozzon, ne általában az egész személyre. • Az értékelés nem lehet szélsőséges, annak mérsékeltnek kell lennie. Romboló hatású lehet, ha saját igényeinket fogalmazzuk meg és nem tartjuk szem előtt a tanuló fejlettségi szintjét. • Az értékelésnek használhatónak kell lennie: olyan tevékenységre, viselkedésformára kell vonatkoznia, amelyet a tanuló képes megváltoztatni. A helyes értékelés jellemzői:

48 • Az értékelés az egyéni sajátosságok figyelembevételére épüljön: akkor a leghatásosabb, ha a tanuló maga fogalmaz meg kérdéseket, amelyre az oktató aztán válaszolhat. • Az értékelés megfelelő időben történjék. Minél kevesebb idő telik el az adott tevékenység és a visszajelzés között, annál nagyobb a hatása. • Az értékelés világos és pontos legyen: ellenőrizni kell, hogy érthető volt-e a tanuló számára. Az erkölcsi értékelést és értelmezést kerüljük, ha a visszajelzésünk tevékenységre vonatkozik. • Az eredmények elismerése, dicsérete fontos motiváló tényező. Soha nem kritizálhatunk megalázóan. A befejező foglalkozások módszertani kérdései A tanulók munkájának értékelése A helyes értékelés jellemzői:

49 A következő gyakorlati munkára történő utalás A befejező foglalkozások módszertani kérdései  Az oktató megbeszéli a tanulókkal, hogy a következő gyakorlati napon milyen munkát fognak végezni.  Utal arra, hogy az aznapi tevékenység során elsajátított ismeretek, munkafogások hogyan alkalmazhatók az új munkafeladatnál. Házi feladat kiadása Az oktató olyan házi feladatot ad, ami a másnapi munkára való felkészüléshez szükséges. (Ezzel általában a tankönyv bizonyos részeinek átismétlésére ösztönzi a tanulókat.) Mit kell(ene) közölni a tanulókkal a házi feladattal kapcsolatban?  Hol található a tananyag a tankönyvben?  Mit és hogyan kell megtanulni?  Milyen tevékenységet kell tudni elvégezni a tanulás után? A házi feladat növelheti a tanulók közötti különbséget!

50 A befejező foglalkozásnak csak a menetét lehet előre megtervezni, a pontos tartalmát nem, hiszen az oktató nem láthatja előre a gyakorlás során felmerülő tanulói hibákat. A befejező foglalkozások módszertani kérdései A befejező foglalkozás eredményessége a gyakorlatok megtervezése során kiválasztott megfigyelési szempontoktól függ.

51 12. Tétel Ismertesse saját szakterületén a gyakorlati oktatás eredményeként létrejövő lényeges változásokat!

52 A gyakorlati oktatás eredményei  és megállapíthatók a tanulókban létrejövő élettani és pszichológiai változásokból is.  mérhetők a munka elvégzéséhez szükséges munkaidővel (ez folyamatosan csökken),  megjelennek a munka tárgyán (a munka minősége javul, a tanulók a bonyolultabb munkadarabokat is el tudják készíteni),

53 A gyakorlati oktatás eredményeként a tanulókban létrejövő változások. A tanulók mozgásváltozásai Sok a felesleges mozgás (pl. a tanulók egész felsőteste mozog, amikor csak a karoknak kellene). Jellemző a fokozott erőkifejtés (pl. a szerszám erős szorítása és nyomása). A mozgások szabálytalanok és aránytalanok (a szükségesnél nagyobbak). a gyakorlás hatására a mozgások szabványosodnak. közelítenek a gyakorlott szakmunkás által végzett mozgásokhoz. A mozgások sorozata összeolvad, folyamatos lesz. A tanuló már nem gondolkozik azon, hogy mi lesz a következő lépés a munkájában. Fokozatosan kialakul a megfelelő munkaritmus Kezdetben: Később:

54 A gyakorlati oktatás eredményeként a tanulókban létrejövő változások. Az érzékelés fejlődése A munkavégzés gyakorlásának következtében az érzékelés terjedelme szélesedik, finomodik és differenciálódik. A szakma sajátosságaitól függ, hogy melyik szenzoros tevékenység fejlődik jobban.  a szobafestő, az autófényező egyre több színt és színárnyalatot képes felismerni és megkülönböztetni, Például:  a szerelő jellegű szakmákat tanulók "ránézéssel" megállapítják a csavarkulcsok, csavarok jellemző méretét,  az autószerelő a motor hangjából következtet működési problémákra,  a banki alkalmazott tapintással felismeri a hamis pénzt.

55 A gyakorlati oktatás eredményeként a tanulókban létrejövő változások. Fiziológiai változások. A munkatanulás okozta terhelések hatására  Erősödik a tanulók csontozata és izomrendszere.  Az ízületek erősödnek, és mozgékonyabbá válnak  Csökken a hirtelen mozdulatok során előforduló rándulás, ficam veszélye. A munkatanulás kezdeti szakaszában a szerszámok sokszor feltörik a tanulók kezét, illetve az egyoldalú túlzott igénybevétel hatására izomláz alakulhat ki. A gyakorlás során figyelmesen elosztott terheléssel ezek elkerülhetők. A munkavégzés során jellemzően igénybe vett izomcsoportok fokozatosan megerősödnek, és később már az egyoldalú terhelés sem okoz problémát.

56 Mondjon példákat saját szakterületéről a tanulókban megfigyelhető lényeges változásokra!


Letölteni ppt "1. Tétel Értelmezze saját szakterületén a gyakorlati oktatás célját és feladatait!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések