Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 Vállalati és termelési logisztika 102. lecke

3 Vállalat célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével Termék vagy szolgáltatás előállítása A termék vagy szolgáltatás a fogyasztó számára értéket képvisel Termelés: inputok transzformálása outputokká A transzformációs folyamat lehet: –Fizikai természetű, –Kémiai, –Helyzeti, –Csere, –Tárolás, –Információs jellegű transzformáció.

4 INPUTINPUT Transzformáció Anyag Energia Munkaerő Eszköz Információ OUTPUTOUTPUT Javak

5 A szolgáltatások sajátosságai: –A minőség fogalma sokkal összetettebb –Előállítása és „fogyasztása” gyakorta összekapcsolódik –Nem készletezhetőek –A készleteket a kapacitások helyettesíthetik A szolgáltatások csoportosítása a vevővel kiépített kapcsolat szorossága alapján: –Laza kapcsolatú szolgáltatások –Szoros kapcsolatú szolgáltatások –Közepes szorosságú szolgáltatások

6 Folyamatrendszerű gyártás (termékelvű elrendezés) –A termékek mindig ugyanazon lépéssorrendet követve haladnak végig a termelési folyamaton –Olyan iparágakban alakult ki, ahol nem diszkrét mennyiségekben történik az anyagáramlás (folyamatiparágak) –Jellemzői: Nagy gyártási volumen Alacsony egységköltség Magas átállítási költség –Sorozatgyártás

7 Műhelyrendszerű gyártás (funkcionális elrendezés) –A berendezések funkció szerint rendezettek –Egyszerre sokféle termék gyártása folyhat –Jellemzői: Rugalmas Az egyedi gyártmányoktól kezdve a sorozatgyártásig alkalmazható A gyártás fajlagos költségei magasak

8 Csoportos gyártási rendszerek –Az egy termék előállításához szükséges technológiai műveleteket egy területre vonják össze –Kombinálják a műhelyrendszerű ás a folyamatrendszerű gyártás előnyeit Helyhez kötött gyártási rendszer (projekt típusú) –Térben meghatározott helyen kell találkoznia a termelő berendezéseknek, az anyagoknak és a munkaerőnek –Projektmenedzsment

9 A létesítmények tervezése –Telephely kiválasztása –A telephely hosszú távon meghatározza a működés feltételrendszerét –A létesítmény elhelyezésénél mérlegelni kell szükséges a következő tényezőket: A.Input oldali tényezők: A munkaerő biztosíthatóságának kérdései Anyagellátással kapcsolatos tényezők Tőkeellátás szempontjából megfontolandó tényezők B.Output oldali tényezők: A marketing és az elosztási feltételeket befolyásoló tényezők A gazdasági hatások Nem gazdasági tényezők

10 Kapacitások tervezése –Szorosan kapcsolódik a létesítmények tervezéséhez –Kapacitás: az adott létesítmény által meghatározott idő alatt, a normál működés feltételei mellett maximálisan kibocsátható termékek mennyisége –A kapacitás a termékszerkezettől függő tényező –A kapacitástervezés aggregált szinten történik –Tervezett kapacitás – normál kapacitás –Csúcskapacitás – fenntartható kapacitás

11 A folyamat- és a műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése –Termékelvű berendezés esetén: hány munkaállomást szervezzünk, illetve a munkaállomásoknak milyen műveleteket kell elvégezni –Művelet: a munkás vagy a gép által racionálisan elvégezhető feladatok –Függőségi diagram –Ciklusidő –A munkaállomások minimális száma

12 –Hatékonyság Műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése –Alapvető probléma: az egyes műhelyek között lebonyolítandó szállítások szervezése –Módszerek: pl. matematikai módszerek (lineáris programozás) –Módszeres berendezési tervezés

13 A termeléstervezés lépései Aggregált tervezés MPS MRP I. Készletnyilvántartás Műszaki adatok kezelése Nettó igény Kapacitástervezés Gyártási folyamatirányítás

14 Az aggregált tervezés –Az értékesítési lehetőségek összehangolása a rendelkezésre álló forrásokkal –A tervezés információforrásai: Az előrejelzés adatai A már feladott rendelések –A tervezés időhorizontja (3 hónap és 1 év között) –A kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodáshoz alapvetően két stratégia lehetséges: 1.A kibocsátási szint követi a keresletet A kibocsátás változtatható a következő eszközökkel: A foglalkoztatási szint változtatása Kooperáció A piaci szereplők együttműködésével A kapacitások átszervezése.

15 2. A termelés egyenletes ütemének fenntartása mellett számos gazdaságossági érv szólhat –A különböző stratégiák a költségek alapján értékelhetők –Egyéb tényezők figyelembevétele A vezérprogram létrehozása –A hazai gyakorlatban operatív tervnek is nevezik –Az aggregált tervnél részletesebb időbontású –Kapcsolatot teremt a marketing- és értékesítési tervvel, a kapacitástervezéssel –A vezérprogram alapján lehet az anyag- és kapacitásszükségletet meghatározni

16 Szükséglettervezési rendszer –A termeléstervezés és végrehajtás integrált szervezése –A szükséglettervezési (MRP) és erőforrás tervezési (MRP II) rendszer Az anyagi folyamatok időbeli követését biztosító rendszerek Független keresletű termékek Függő keresletű termékek MRP-rendszerek: azok a rendszerek, ahol a függő keresletű termékek előállítását a független keresletű termékek iránti igényből levezetve tervezik meg.

17 Feltételezi: – a meghatározott termékmennyiség legyártásához és az anyagok beszerzéséhez szükséges átfutási idők rögzíthetők, –A termékek anyagigénye vagy az anyagkihozatal mennyiségileg előre meghatározható. Akkor hatékony eszköz, ha: –A kereslet viszonylag kiszámítható, –A szállítók és termelők kapcsolatrendszere stabilnak tekinthető, –A tervezett és a tényleges nem tér el egymástól.

18 Az MRP megvalósítása –Először az inputok biztosítása állt a középpontjában –Felmerült, hogy az egyéb inputok szükségletét is le lehet vezetni  MRP II. –Teljes körű erőforrásigény megtervezése  ERP –Ezek a rendszerek integrálják a beszerzés – termelés – kibocsátás teljes folyamatát Az MRP működésének inputjai –Vezérprogram, vezérterv Minden olyan termék termelési szükségletét rögzítjük, amelynek keresletét a vállalat a piaci igények alapján határozza meg A periódus megválasztása A vezérprogram az értékesítési tervből származtatható

19 Az MRP működésének inputjai (folyt.) 2. A termék felépülésének leírása (BOM, gyártási anyagjegyzék, gyártmányfa) A vezérprogramban szereplő terméket a beépülő anyagok szerint bontja meg Pontosan meghatározza, hogy a végtermék egy egységéhez mely beépülő részegység és milyen mennyiségben tartozik Gyártmányfa: tükrözi a gyártási rendszer függőségi viszonyait »Horizontális függés »Vertikális függés

20 Az MRP működésének inputjai (folyt.) 3. Készletállapot nyilvántartás Az anyagok időbeli felhasználásának és elkészültségének nyomon követése Az anyaglistában szereplő termék készletváltozását követi Az MRP logikája –Nettósítás: a szükségletszámítás termékszintenkénti lebontása 20

21 Ütemezés –Célja: biztosítani a rendelkezésre álló berendezések, munkaerő, hely, stb. magas szintű hasznosítását –Az ütemezés meghatározza a termelési készletek nagyságát –Termékelvű gyártás: A folyamatos gyártási rendszerek és a termelés vonalszerű elrendezése –Műhelyrendszerű termelés: A műveletek elvégzése a különböző gépcsoportok elhelyezése szerint történik Több feladatot kell több gépen elvégezni

22 Műveletütemezés prioritási szabályokkal Legrövidebb műveleti idő A kritikus ráta szabálya Az elsőnek beérkező elsőnek kiszolgálva elv Indítási idő A rendelési határidők sorrendjében történő prioritás Véletlenszerű sorrendben kialakított feladatütemezés A feladatok végrehajtási sorrendjének meghatározása  Johnson-szabály

23 Vezérelvei: –A pazarlás elkerülése –A JIT önmagát mint egy soha be nem fejezett folyamatot tekinti –A készlet nélküli termelési folyamatot célozza meg –A rendszer egészét alá kell rendelni a fogyasztói minőség biztosításának –Csak azt szabad termelni, amire fogyasztói igény van –A rendszer rugalmassága –Bizalom és egymás tisztelete –Participáció

24 A termelésszervezésre, az anyagi folyamatok irányítására vonatkozó alapelemek: –Az átállítási, várakozási idők minimalizálása –Áttekinthető üzemelrendezés, az üzemi rend fontossága –Preventív karbantartási rendszer a folytonos működőképesség biztosítására –A munkavállalói aktivitás fejlesztése a folyamatok fejlesztésében –Pull-rendszer –KANBAN-rendszer –Eredménytáblák alkalmazása –Kiegyensúlyozottság

25 „Optimalizált termelési technológia” – korlátok elmélete – korlátok menedzsmentje A vállalat mint rendszer teljesítményét az a korlát fogja meghatározni, amelybe éppen beleütközik A korlátok lehetnek: –Belső források –Külső források

26 Az OPT működésének 9 törvénye: A termelési folyamatban áramlásokat és nem a kapacitásokat kell kiegyensúlyozni A nem szűk kapacitások kihasználását a korlátok határozzák meg Az aktivitás nem azonos a hasznosítással! A szűk keresztmetszetek vesztesége a rendszer vesztesége A nem szűk keresztmetszeteken elért megtakarítás látszólagos A szűk keresztmetszet befolyásolja az átfutási időt és a készletet A szállítási sorozatnagyságok nem egyenlők a gyártás sorozatnagyságával A termelési sorozatnagyságokat változónak kell tekinteni A feladatütemezésben a korlátokat szimultán kell vizsgálni

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések