Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb."— Előadás másolata:

1  a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket.  A termelői készletek jellemző csoportjai:  késztermékek,  alkatrészek,  kiegészítő termékek,  termelési készletek,  anyagok

2  A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.  A készletezés céljai:  a termék iránti változó kereslet kielégítésére  az egyes műveletek függetlenségének fenntartására  a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására  biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére  a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

3  A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni:  készlettartási költségek  (termékváltás/átállítás költsége)  megrendelési költségek  hiányköltség  A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

4  A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek.  A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből  mikor rendeljünk és  mennyit kell egy alkalommal rendelni

5  A rendelés időpontja lehet:  rögzített időközönkénti (T),  a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R)  A rendelési tétel lehet:  rögzített mennyiségű (Q)  a készletezés maximális szintjétől függő (S)

6

7

8  A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk:  a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan,  az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó,  a termék egységára állandó,  a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul,  a rendelési és a termékváltási költség állandó  a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

9  TC – teljes költség  D – időszaki összkereslet  C – termék beszerzési költsége  Q – rendelési mennyiség  S – rendelési költség  H – készlettartási költség

10  Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb  Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

11

12 D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna Q 0 = 120 t L = 12 nap N = 250 nap EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Első újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap Meghatározandó:EOQdROP első újrarendelés időpontja

13

14 készletszint Time Q Rendelési ciklus Biztonsági készlet b

15 b = z ∙ σ ahol z = biztonsági faktor a normál eloszlásból σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor: b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység

16

17  L = 10 nap  d = 30 tonna  Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna  Elfogadott kockázati szint: 5%  b = ? ROP = ?  b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna  ROP = = 333 tonna

18  Q = 200 t  d = 10 t/nap  L = 8 nap  b = 33 t ROP = 8 * = 113  Q 0 = Q = 400 t  d = 16 t/nap  L = 20 nap  b = 66 t ROP = 386

19

20  Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.  MP > ML - ahol  MP = az N-edik termék eladásából származó haszon  ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség  A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.  P(MP) > (1 - P) ML - ahol  P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják,  1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el  Azaz: P > ML / (MP+ML)

21  Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * ,25 * 40 = 22, = 12,5 $

22  A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk:  A: magas értékvolumen  B: közepes értékvolumen  C: alacsony értékvolumen

23


Letölteni ppt " a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések