Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan."— Előadás másolata:

1 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan kapjuk. Előrejelzett kereslet : az előrejelzett keresletet tartalmazza. Jele: b. Korábbi rendelés: korábban megrendelt és visszaigazolt pótlások. Jele: q v Készlet(nagyság): az adott időszak végén rendelkezésre álló készlet. Jele: (Q i ) Rendelés beérkezés: A beérkezett, korábban megrendelt pótlás Rendelés feladás: A rendelt mennyiség feladása Utolsó módosítás dátuma: csütörtök, 2014. július 3.csütörtök, 2014. július 3.

2 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 2 Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a következő 8 héten át az igény változatlan, s hetente 100 egység. 100 Egy korábbi 200 egységre szóló rendelés van, amelyik a 2. hét elején érkezik meg. 200 Az induló készlet 130 egység, vagyis az első héten ennyi készlet áll rendelkezésre. (Induló = 130) További feltételek: Biztonsági készlettel dolgozunk. El kívánjuk kerülni, hogy tervszinten ez alá kerüljön a készlet. Legyen ennek az értéke most 20 egység. Biztonsági készlet = 20 Állandó rendelési mennyiséggel dolgozunk. Legyen egy tételnagyság 200 egység. Rendelési tétel = 200 Végül a rendelés és annak beérkezése közötti átfutási időt vesszük fel. Ez legyen 3 hét. Ciklusidő = 3 hét

3 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 3 Az adott időegység végén rendelkezésre álló készletet úgy kapjuk, hogy az előző időszak végén rendelkezésre álló készletéhez hozzáadjuk az időszak alatt beérkező visszaigazolt rendelést és ebből kivonjuk az adott időszakra eső várható keresletet: Ahol q v j a j-edik időszakra visszaigazolt korábbi rendelés b j a j-edik időszakban várható kereslet. 100 100 100 100 100 100 100 100 200 (Induló = 130) Az első hét végén ezért a rendelkezésre álló készlet nyilván: 130 + 0 - 100 = 30 30 0

4 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 4 100 100 100 100 100 100 100 100 200 (Induló = 130) 30 Folytassuk a táblázat kitöltését! A következő héten nem tudnánk termelni, ha nem érkezne be korábbi rendelés. Így viszont a hét végén a rendelkezésre álló készlet az előzők szerint: 30 + 200 - 100 = 130 lesz. 130 A harmadik hét végén a készlet 30-ra csökken, mert 130 - 100 = 30. A negyedik héten pedig „- 70” készlettel zárulna, ha nem lenne pótlás. 30 -70 ! Ez nyilván nem engedhető meg, ezért időben fel kell adni a rendelést. MIKOR? Mivel az átfutási idő három hét, ezért az első héten! A feladott rendelés a 4. hét elején beérkezik, ezért a hét végén a készlet 130 egység lesz. 130 200

5 Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 5 (Induló = 130) A készletek számítására felírt összefüggésünket az előzők szerint ki kell bővíteni a feladott megrendelésekkel: itt a j-edik időszakban már felhasználható, a „j-c”-edik időperiódusban megrendelt utánpótlás, ahol c = ciklusidő. Gyakorlásképpen töltsük ki a táblázat hiányzó rovatait! 3013030130 200

6 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása -1 A továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy mekkora legyen a gazdaságos rendelés abban az esetben, ha az igények változóak. A bemutatott példában a nyitókészlet 370, a biztonsági készlet nagysága 75 egység, a ciklusidő 2 hónap, korábbi rendelés NINCS. Egy rendelés költsége 10 pénzegység, a beszerzendő áru értéke egységenként 1,50, a vizsgált időszakra (itt év) jutó készlettartási költség, a vételár 24%-a. Az előrejelzések szerint az igények a 8 hónapra a következőképpen alakulnak: 130 160 120 260 130 120 190 110 A rendelt mennyiségek állandóak, nagyságuk legyen 500. Próbálkozás -1

7 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 2 Meghatározzuk az időszak összes igényét. Ez a következő:  R = 130 + 160 + 120 + 260 + 130 + 120 +190 + 110 = 1220 Elkezdjük a programozást a már ismert módszerrel. A lépéseket kísérje figyelemmel! 24080 -40! 500 460 70! 200 500 450570260150 Észrevette, hogy az 5. héten miért kell - tervezéskor - 500 rendelésnek beérkeznie? Azért, mert a készlet a biztonsági szint (75) alá csökkenne, amit el akarunk kerülni! Kiszámítjuk az átlagos készletet. Ez nyilván  Készlet/8 lesz. Mivel:  K = 240 + 80 + 460 + 200 + 570 + 450 + 260 + 150 =2410, ezért az átlagos készletszint 2410/8 = 301,25 volt. 2410 Próbálkozás -1

8 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 3 1220 24080 500 460200 500 450570260150 2410 Számítsuk most ki, hogy mennyibe került 8 hónap alatt a beszerzés és készletezés! A készlettartás költsége 1,5*0,16*2410/8 = 72,3 pénzegység volt. Itt azért szerepelt 0,16, mert az éves 24%-nak csak 8/12-ed részét kellett figyelembe venni (csak 8 hónapot vizsgálunk!). A beszerzési költség (kifizetett vételárak összege) 1220*1,5 = 1830 pénzegység volt. A rendelési költség, mert 2 alkalommal rendeltünk 8 hónap alatt: 2*10 = 20 volt. Az összes költség tehát, ha állandó 500 tételnagyságú rendeléssel dolgozunk:  Költség = 72,3 + 1830 + 20 = 1922,3 pénzegységre adódott. Próbálkozás -1

9 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 4 1220 Nézzük most meg, hogyan alakulnak a költségek, ha nem 500, hanem 750 egységet rendelnénk egy-egy alkalommal! Figyelje meg a táblázat kitöltésének részleteit! 24080 750 450710320200 750 760650 Az egyes időszakok végén mért készletek összege:  K = 240 + 80 + 710 + 450 + 320 + 200 + 760 + 650 = 3410 A készlettartás költsége ebben az esetben tehát: 1,5*0,16*3410/8 = 102,3 Mivel a többi költség nem változott, ezért az összes költség, készlettartással:  Költség = 102,3 + 1830 + 20 = 1952,3 pénzegységre adódik, azaz több, mint az első esetben. Próbálkozás -2

10 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 5 1220 Minthogy a 750 rendelés soknak bizonyult, próbáljuk meg most 500-nál kevesebb, mondjuk 350 tételnagyságú rendeléssel is meghatározni az összköltséget! A számítás lépéseit kísérje figyelemmel! 24080 350 310 350 400270150310 350 200 A hónap végi készletek összege:  K = 240 +80 +310 +400 +270 +150 +310 +200 =1650 A készletezés költsége tehát: 1,5*0,16*1650/8 =49,5 A rendelési költségek megnőttek, mert 3-szor rendeltünk:  R = 3*10 = 30 A összes költség tehát:  Készlet = 49,5 + 1830 + 30 = 1909,5 pénzegység, kisebb, mint az 500 tételnagyságnál. 1650 Próbálkozás -3

11 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 6 1220 24080 350 310 350 400270150310 350 2001650 Próbálkozás -3 Ábrázoljuk a készletek alakulását! Idő, t KészletKészlet t1t1 t2t2 Ez egy t i,q jelzőszint nélküli készletezési stratégia. Biztonsági készlet

12 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 7 1220 24080 320 280 320 34021090220 320 1101570 A „próbálkozásos” módszernél van gyorsabb eljárás is. Logikusnak tűnik, hogy a GRM legyen az állandó rendelési mennyiség. A gazdaságos rendelési mennyiség, a már megismert összefüggéssel: Ezzel az értékkel elvégezve a számításokat, az összes költség: 1907,1 pénzegység, ami valóban az eddigi legkisebb érték! Ellenőrizze ÖN is számítással! Rendelési tétel = GRM szerint

13 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 8 1220 24080 120 80 260 80 120130 120 800 Rendelési tétel = „as-needed rule” szerint Most rendeljünk mindig annyit, amennyi az időperiódus előre becsült igénye. Itt tehát a rendelési időköz lesz állandó, a rendelési tétel pedig változó! Ez a “kereslet szerinti rendelés szabálya” (“as-needed” rule). Figyeljük meg a számítás menetét! Mielőtt továbbmenne, válaszolja meg, miért ekkora rendelést adott fel! Számítsa ki az összes költséget! Az összes költség ebben az esetben 1914 pénzegység lesz. 190 80 110 80 Figyelje meg, hogy most a készletezés költsége alacsony (24 pe), de a rendelési költség sok (60 pe). 120260

14 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 9 1220 24080 510 47021080380 420 1650 Rendelési tétel = 3 hónap igénye egyszerre 19080 120 + 260 + 130 = 510 Ha az igények jellemző hullámzást mutatnak, hasznos lehet a rendelési tételeknek a igényeket követő periodikus változtatása. Ez tulajdonképpen az állandó rendelési tételnagyságot, ill. a becsült igények szerint változó rendelési tételnagyságot meghatározó, előzőekben tárgyalt módszerek kombinációja. A különbség az, hogy itt a rendelések nem módosulnak minden hónapban, csak egy előre meghatározott időtartamra (pl. egy évszakra). Azt, hogy milyen hosszú időszakaszokra célszerű a rendelést állandónak tekinteni, először intuitív módon állapítjuk meg: pl. “két hetet egyszerre”, “90 napot egyszerre” stb. Itt 3 hónap igényét rendeljük esetenként. Az összes költség 1899,5! 120 + 190 + 110 = 420

15 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 10 1220 24080 380 3408020080 250 1290 Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből 19080 120 + 260 = 380 Ez az eljárás tulajdonképpen megegyezik az előző módszerrel. Az eltérés az, hogy itt az együtt rendelt időperiódusok számát a GRM-ből vezetjük le. Az átlagos igény nagysága 1220/8 = 152,5 pénzegység/hónap. Az előzőekben láthattuk, hogy a GRM, kerekítve, 320 egységre adódott. Ezzel a „optimálisnak” tekinthető időszakasz hossza tehát 320/152,5  2 hónap. Gyakorlásképpen töltsük ki ismét a táblázat hiányzó rovatait! Az összes költség 1898,7, vagyis ahogy vártuk, az előző változatnál alacsonyabb! 130 + 120 = 250 300

16 Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 11 1220 24080 380 3408020080 250 1290 Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből 19080 300 Ábrázoljuk a készletalakulást! Idő, t KészletKészlet q 1 =380 q 2 =250 q 3 =300 tt Ez egy t,q i készletezési stratégia. A beszerzendő mennyiséget nem a max. kapacitáshoz igazítottuk. Biztonsági készlet


Letölteni ppt "Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések