Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 7. szeminárium Közvetlen költségek elemzése. 2 Közvetlen költségek vizsgálata •Költségstruktúra vizsgálat •Költségalakulás elemzése •Befolyásoló tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 7. szeminárium Közvetlen költségek elemzése. 2 Közvetlen költségek vizsgálata •Költségstruktúra vizsgálat •Költségalakulás elemzése •Befolyásoló tényezők."— Előadás másolata:

1 1 7. szeminárium Közvetlen költségek elemzése

2 2 Közvetlen költségek vizsgálata •Költségstruktúra vizsgálat •Költségalakulás elemzése •Befolyásoló tényezők szerinti elemzés: az eltérésfelbontási módszerek segítségével történik  láncmódszer vagy kumulatív eltérésfelbontás, (példa)  standardizálás vagy alternatív eltérésfelbontás, (elmélet)  parciális eltérésfelbontás (példa) Lényege: megvizsgáljuk, hogy milyen hatótényezők okozták az adott költség változását bázisidőszakról tárgyidőszakra.

3 3 Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása I. A költséget a befolyásoló tényezők szorzataként írjuk fel: K = q x f x p = q x ö Ahol: q = termelt mennyiség f = fajlagos felhasználás (a termék egységére jutó erőforrásfelhasználás) p = tarifa, a fajlagos erőforrás egységének ára ö = (f x p), a termék egységköltsége Termelési érték: q x a Ahol: a = a termék eladási egységára) Költségváltozás:  K = K 1 – K 0  K = Σq 1 *f 1 *p 1 - Σq 0 *f 0 *p 0  K = Σq 1 *ö 1 - Σq 0 *ö 0

4 4 Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása II. Láncmódszer -Egyetlen befolyásoló tényezőt változtatnunk, de amit egyszer megváltoztattunk, az a későbbi számításokban már mindig megváltozott értéken szerepel. -Előnye: egyszerűség, hátránya: bizonyos mértékű pontatlanság. -Az együttváltozásokat kumulálja. -A végeredmény függ a befolyásoló tényezők bevonási sorrendjétől.

5 5 Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása III. Standardizálás -Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre csak egy tényezőt változtatunk). -Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket szétosztunk a hatótényezőkre 1-től való eltérésük vagy logaritmusaikból számított megoszlási viszonyszámok alapján. -Az együttváltozásokat nem kumulálja. -Előnye a pontosság.

6 6 Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása IV. Parciális eltérésfelbontás -Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre csak egy tényezőt változtatunk). -Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket arányosan szétosztunk a hatótényezőkre. -Az együttváltozásokat nem kumulálja. -Pontosságban az előző két módszer között foglal helyet.

7 7 LÁNC módszer A költségváltozás (  K) összetevői: q Δ = Σ(q 1 -q 0 )*f 0 *p 0 (volumenváltozás hatása) f Δ = Σq 1 *(f 1 - f 0 )* p 0 (fajlagos változás hatása) p Δ = Σ q 1 * f 1 *(p 1 - p 0 ) (tarifa változás hatása) A volumenhatást (q Δ ) két részre bonthatjuk: Tiszta volumen hatása: q1 Δ = kh 0* (Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 ) Összetétel-változás hatása: q2 Δ = (kh 10 - kh 0 )* Σq 1 *a 0 Ahol: kh 0 = Σq 0 *f 0 *p 0 / Σq 0 *a 0 kh 10 = Σq 1 *f 0 *p 0 / Σq 1 *a 0 kh = költséghányad

8 8 Költségelemzés 4. feladat TK 223. oldal

9 9 2,5*4 500= ,9*4 000= FIKTÍV termelési érték 2*4 500= *4 000= Termelési érték 2*25*80= *15*100= Közvetlen anyagktg „B” termék„A” termékMegnevezés 20X Összesen A táblázat hiányzó adatainak meghatározása

10 ,5*5000= ,9*3 900= Termelési érték ,5*25*60= ,9*18*100= Közvetlen anyagktg Összesen„B” termék„A” termékMegnevezés 20X2 A táblázat hiányzó adatainak meghatározása

11 11 Anyagköltség elemzés LÁNC módszerrel q Δ = Σ(q 1 -q 0 )*f 0 *p 0 = (1,9-2)*15*100+(2,5-2)*25*80= +850 f Δ = Σq 1 *(f 1 - f 0 )* p 0 = 1,9*(18-15)*100+2,5*(25-25)*80= +570 p Δ = Σ q 1 * f 1 *(p 1 - p 0 )= 1,9*18*( )+2,5*25*(60-80)= Összes eltérés: +170

12 12 A q1 Δ és q2 Δ szétválasztása kh 0 = Σq 0 *f 0 *p 0 / Σq 0 *a 0 =7 000/17 000= 0, kh 10 = Σq 1 *f 0 *p 0 / Σq 1 *a 0 = (K 0 ±q Δ ) / Σq 1 *a 0 = ( ) / = 0, q1 Δ = kh 0* (Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 )= 0, ( )= +761,765 q2 Δ = (kh 10 - kh 0 )* Σq 1 *a 0 = (0, , )*18 850= +88,235 q1 Δ + q2 Δ = +850 „A” termék k h 0 = 3000/8000 = 0,375 „B” termék k h 0 = /9 000 = 0,4

13 13 PARCIÁLIS módszer Egytényezős hatások q Δe = Σ(q 1 -q 0 )*f 0 *p 0 f Δe = Σq 0 *(f 1 - f 0 )* p 0 p Δe = Σ q 0 * f 0 *(p 1 - p 0 ) Együttváltozások qf Δ = Σ(q 1 -q 0 )* (f 1 - f 0 )* p 0 qp Δ = Σ(q 1 -q 0 )* f 0 *(p 1 - p 0 ) fp Δ = Σ q 0 *(f 1 - f 0 ) *(p 1 - p 0 ) qfp Δ = Σ(q 1 -q 0 )* (f 1 - f 0 ) *(p 1 - p 0 ) Az együttváltozásokat arányosan osztjuk szét (felezzük, harmadoljuk stb.) a tényezők között. {

14 14 PARCIÁLIS módszer A volumenhatást (q Δ ) két részre bonthatjuk: Tiszta volumen hatása (egytényezős hatásként): q1 Δe = kh 0* (Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 ) Összetétel-változás hatása (egytényezős hatásként): q2 Δe = (kh 10 - kh 0 )* Σq 0 *a 0 Az együttváltozás: q12 Δ = (kh 10 - kh 0 )*(Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 ) Tiszta volumen hatás: q1 Δ = q1 Δe + q12 Δ /2 Összetételhatás: q2 Δ = q2 Δe + q12 Δ /2 Ahol: kh 0 = Σq 0 *f 0 *p 0 / Σq 0 *a 0 kh 10 = Σq 1 *f 0 *p 0 / Σq 1 *a 0 kh = költséghányad

15 15 Vissza a 4-es feladathoz PARCIÁLIS felbontás Egytényezős hatások q Δe = Σ(q 1 -q 0 )*f 0 *p 0 = = +850 f Δe = Σq 0 *(f 1 - f 0 )* p 0 = 2*(18-15)*100+2*(25-25)*80= +600 p Δe = Σ q 0 * f 0 *(p 1 - p 0 )= 2*15*( )+2*25*(60-80)=

16 16 Együttváltozások qf Δ = Σ(q 1 -q 0 )* (f 1 - f 0 )* p 0 = (1,9-2)*(18-15)*100+(2,5-2)(25-25)*80= -30 qp Δ = Σ(q 1 -q 0 )* f 0 *(p 1 - p 0 )= (1,9-2)*15*( )+(2,5-2)*25*(60-80)= -250 fp Δ = Σ q 0 * *(f 1 - f 0 ) *(p 1 - p 0 )= 2*(18-15)*( )+2*(25-25)(60-80)= 0 qfp Δ = Σ(q 1 -q 0 )* (f 1 - f 0 ) *(p 1 - p 0 )= 0

17 17 Összesítés – Parciális módszer Megne vezés Egyté- nyezős qf Δ qp Δ fp Δ qfp Δ Σ qΔqΔ fΔfΔ pΔpΔ Σ

18 18 Tiszta volumen és összetétel változás hatásának bemutatása – Parciális módszerrel kh 0 =láncmódszernél= 0, kh fiktív =Σq 1 *f 0 *p 0 / Σq 1 *a 0 = (K 0 ±q Δ ) / Σq 1 *a 0 ( ) / = 0, q12 Δ = (h fiktív- h 0 )* (Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 )= -5,08 q1 Δe = h 0* (Σq 1 *a 0 -Σq 0 *a 0 )= 0, *( )= +761,765 q2 Δe = (h fiktív- h 0 )*Σq 0 *a 0 =(0, , )*17 000= -46,685 q1 Δ =+761,765-2,54= +759,225 q2 Δ = -46,685 -2,54= -49,225

19 19 Költségelemzés 6. feladat TK 223. oldal

20 Alternatív eljárás Parciális eljárás Lánc- módszer hatása Össze- sen Órabér Fajla- gos Volu- men Össze- tétel Tiszta volu- men Megne- vezés

21 21 Volumen hatás felbontása – parciális eljárás q1  e = k h 0 * (  q 1 * a 0 –  q 0 * a 0 ) q2  e = (k h f – k h 0 ) *  q 0 * a 0 q12  = (k h f – k h 0 ) * (  q 1 * a 0 –  q 0 * a 0 )  q1  = q1  e + q12  / 2 q2  = q2  e + q12  / 2 Ahol: k h 0 =  q 0 * f 0 * p 0 /  q 0 * a 0 k h f = (  q 0 * f 0 * p 0 + q  ) /  q 1 * a 0

22 22 Ismert adatok:  q 0 * a 0 =  q 1 * a 0 = q1  e = láncmódszer tiszta volumen hatása = =  k h 0 = 500 / ( – ) = 0,5   q 0 * f 0 * p 0 = * 0,5 =  k h f = ( ) / = 0,55 Volumen hatás felbontása – parciális eljárás

23 23 q2  e = (0,55 – 0,5) * = q12  = (0,55 – 0,5) * ( – ) = 50 q1  = q1  e + q12  / 2 = (50 / 2) = = 525 q2  = q2  e + q12  / 2 = (50 / 2) = = q  = q1  + q2  = = Volumen hatás felbontása – parciális eljárás

24 24 Megne- vezés Tiszta volu- men Össze- tétel Volu- men Fajla- gos Órabér Össze- sen hatása Lánc- módszer Parciális eljárás Alternatív eljárás Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása

25 25 Megne- vezés Tiszta volu- men Össze- tétel Volu- men Fajla- gos Órabér Össze- sen hatása Lánc- módszer Parciális eljárás Alternatív eljárás 516, , Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása

26 26 6. feladat b) Bázis időszaki bérköltség (a számítások során már meghatároztuk): Ft Tárgyidőszaki bérköltség: = Ft


Letölteni ppt "1 7. szeminárium Közvetlen költségek elemzése. 2 Közvetlen költségek vizsgálata •Költségstruktúra vizsgálat •Költségalakulás elemzése •Befolyásoló tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések