Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Forgóeszköz-gazdálkodás. Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Forgóeszköz-gazdálkodás. Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai:"— Előadás másolata:

1 Forgóeszköz-gazdálkodás

2 Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

3 A forgóeszközök körforgása készpénz Anyag,áru termelés Késztermék, készletek értékesítés vevőállomány

4 Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: A forgóeszközök körforgásának fenntartása A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje Eszközök finanszírozása

5 A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók Forgóeszköz-hatékonyság  az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa Forgóeszköz-igényesség  a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya Forgási sebesség mutatók

6 Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői Rövid táv Könnyebben korrigálhatók a döntések A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

7 A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) A termelés és a forgalom nagyságától A versenytársak magatartásától A beszállítók szállítási feltételeinek változásától Konjunkturális változásoktól Technológiai változásoktól A vállalat várakozásaitól

8 Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb politika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

9 Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

10 Anyagi folyamatok Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Térben és időben megszakadnak A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya

11 Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer szerkezete: a) az anyagi áramlások b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

12 megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen 7M A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása.

13 Logisztika története I.  Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor)  II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában  1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára  Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

14 Logisztika története II. Fejlődési szakaszok (célok) 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) 1970-es évek: értékesítés támogatása 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az ellátási hálózatra koncentrál

15 Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja A logisztikai rendszer részei:

16 A logisztikai rendszer szerkezete BeszerzésA termelés ellátásaÉrtékesítés KészletezésAnyag- és vásárolt alkatrész-készletek Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállításanyagmozgatásKiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelésKínálat- menedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartásai Kereslet- menedzsment, vevőnyilvántartások

17 A logisztika helye a vállalatokon belül Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: - a szállítási határidők rövidítése - a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése - a kapacitások kihasználása - készletszintek csökkentése - rugalmasság - rendszer áttekinthetősége - a termék jó minősége - környezetvédelem - megfelelő szolgáltatások nyújtása

18 A logisztikai stratégia Értékesítési stratégia Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások - Az értékesítési rendszer felépítése -A kereslet kielégítés időzítése -A szállítás technológiájának kialakítása

19 A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Logisztika Gyártás- technika Kommuni- kációs technika Informatika Közlekedés- technika Szállítás- és rakodás- technika Üzem- és vállalatgaz- daságtan Marketing Raktározás- technika Csomagolás -technika

20 A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni:  Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát  Működés költségeit

21 A kiszolgálási színvonala (értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

22 A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: Adminisztratív (irányítási) költség: Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

23 Készletgazdálkodás költségei KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető

24 Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen, késztermék készletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

25 Készletgazdálkodási mechanizmusok

26 Fűrészfog modell (t,q)

27 Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t,S) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

28 Ciklikus készletgazdálkodási modell Maximális készletszint Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani Készlet mennyi- ség ttt Idő Q1 Q2 Q3 Kényszer leállás

29 Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s,S) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

30 Csillapításos készletgazdálkodás Idő Készlet mennyi- ség Maximális készletszint t1t2t3 Q1 Q2 Q3 Rendelési jelzőszint Minimális készlet Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

31 Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s,q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

32 Kétraktáras készletgazdálkodás Q Készlet mennyi- ség Idő t1t2t3 Q Q Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

33 Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Raktározási költség Készlettartás összes költsége Q Költségek Utánpótlási költségek


Letölteni ppt "Forgóeszköz-gazdálkodás. Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések