Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatási hatósági eljárás Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási."— Előadás másolata:

1

2 A közigazgatási hatósági eljárás

3 Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 2. A közigazgatási eljárás alapelvei 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 4.A Ket. és a különös eljárási normák 5.Joghatóság, hatáskör, illetékesség 6.A közigazgatási eljárás szakaszai 7. A jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárás 8. A végrehajtási eljárás 9. Elektronikus ügyintézés

4 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 1.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység 1.2. A hatósági cselekmények típusai 1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

5 1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: szervezői jogalkalmazói Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Jogszabályok alapján Jog, kötelezettség megállapítása Jogvita eldöntése Szankció kiszabása

6 1.2. A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása Nyilvántartások vezetése Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések

7 1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei Jogalkalmazás jogsértés esetén Közvetlen hatósági jogalkalmazás Jogszabály közvetlenül biztosít jogot, ró kötelezettséget Hatóság közvetlen közreműködésére nincs szükség CSAK JOGSÉRTÉSNÉL! Jog gyakorlását csak a hatóság egyedi döntése teszi lehetővé Ugyanez határozza meg a követendő magatartást

8 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog Hatósági eljárás: Eljárási jog: Ügyintézés folyamata A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége évi CXL. tv.: KET.

9 2. A közigazgatási eljárás alapelvei

10 2.1. Az alapelvek két nagy csoportja A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek Törvényesség Hatáskörrel való visszaélés tilalma Szakszerűség, gyorsaság Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Diszkrimináció tilalma Hivatalból való eljárás, stb. Tisztességes ügyintézés Anyanyelv használat Kártérítéshez való jog Jogorvoslati jog Iratbetekintés Jóhiszemű eljárás

11 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 3.1. A Ket. tárgyi hatálya 3.2. A Ket. személyi hatálya 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya

12 3. A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen élet- viszonyokra Milyen területen Milyen időben állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Tárgyi Területi Időbeli

13 3.1. A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; Adatot, tényt, jogosultságot igazol; Hatósági nyilvántartást vezet; Hatósági ellenőrzést végez; Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

14 3.2. A Ket. személyi hatálya HatóságÜgyfél Egyéb közreműködők ALANYOK: Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás Tanú Szakértő Tolmács Szemletárgy birtokosa Ügyfél képviselője

15 Az ügyfél Természetes személy Jogi személyJogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz Egyes eljárásokban: - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, -az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti -Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

16 Eljárási képesség Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: a 18. életévét betöltötte és a 18. életévét betöltötte és nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

17 Közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Helyi önkormányzati szervek (képviselő- testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) Helyi önkormányzati szervek (képviselő- testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

18 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatályIdőbeli hatály Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: december 20. Hatálybalépés: november 1.

19 4. A Ket. és a különös eljárási normák

20 4.1. A közigazgatási eljárási szabályok 2 fő típusuk: ÁltalánosKülönös Kiegészítő jelleg Minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket- et kell alkalmazni Kivétel: Kivett eljárások (5+1) Részlegesen kivett eljárások Egy-egy eljárás- fajtára irányadó

21 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 5.1. Joghatóság 5.2. Hatáskör 5.3. Illetékesség 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége 5.5. Közös szabályok

22 5. Munkamegosztási szabályok JoghatóságHatáskörIlletékesség Mely ország hatósága jár el? Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el?

23 5.1. Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Állampolgárság Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) Nemzetközi szerződések Általános joghatósági szabály: Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők:

24 5.2. Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog- bejegyzés Gépjárműadó- fizetés

25 5.3. Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye Jogellenes magatartás elkövetésének helye Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

26 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv: a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni Ügyintézési határidő: 22 munkanap Ennek eredménytelen eltelte = mulasztás Kivizsgálás és eljárás lefolytatására utasítás: felügyeleti szerv Újabb mulasztás esetén: új szerv kijelölése fegyelmi eljárás kezdeményezése

27 5.5. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés Pozitív Negatív 1. Hatóságok közötti egyeztetés 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

28 6. Az alapeljárás (első fokú eljárás) 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 6.2. Az eljárás megindítása 6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6.5. A hatóság döntései

29 6. A közigazgatási eljárás három fő szakasza Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek első- sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; Alapeljárás (első fokú eljárás) Végrehajtás Jogorvoslati eljárás

30 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása Értesítés 2. Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás

31 Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján 6.2. Az eljárás megindítása Leggyakoribb eset Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: - hozzon döntést, - adjon engedélyt, - adjon hozzájárulást, -adjon mentesítést, -enyhítse a kötelezettséget.

32 A kérelem Előterjesztés módja: szóban írásban elektronikus úton Benyújtás helye: Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál Ügyfél lakcíme Foglalkoztatójának székhelye/telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél főszabály Előírható: nyomtatvány, űrlap

33 - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Eljárás eredményességének veszélyeztetése Egyszerű megítélésű ügy Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési Határidő, és abba mi nem számítandó bele Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Értesítés az eljárás megindításáról

34 6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása A kérelem vizsgálata A hatóság feladataLefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása

35 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: -a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; -a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; -kérelem lehetetlen célja; -a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; -kérelem idő előtti vagy elkésett; -az ügy nem hatósági ügy -a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

36 A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Bizonyítékok: Ügyfél nyilatkozata Irat Tanúvallomás Szakértői vélemény Szemle Tárgyi bizonyíték Ügyféllel kötelezően ismertetni kell!

37 Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 22 munkanapos határidő Kivételes ügyintézési határidők Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal) Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség 6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai A határidők

38 Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

39 = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél - tanú - szakértő meghallgatásáról; - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Papíralapú Hang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, aláírását; - jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét Jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés

40 Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult A képviselet fajtái: -törvényes -meghatalmazotti -ügygondnok által ellátott képviselet A képviselet

41 A képviselet fajtái Törvényes képviselő: eljárhat természetes személy jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: -ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen A gyámhatóság rendeli ki

42 Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok -Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; -másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; -jegyző kizárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása

43 Idézés ( végzésben )Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; -a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni (kivételek) Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; meg nem jelenés engedély nélküli eltávozás Eljárási bírság - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tanú, szakértő meghallgatásán TárgyalásonSzemlén Idézés, értesítés - ismételt meg nem jelenés: elővezetés

44 KÖTELEZŐ: a) A kérelmet visszavonta az ügyfél (több kérelmező esetén mindegyik) és hivatalból nem folytatja az eljárást a hatóság b)Az ügy jsz. változás miatt már nem hatósági ügy c)az ügyfél meghal; jogi személy ügyfél megszűnik; d)az ügyfél az illetéket nem fizeti meg; e)Képviselő visszautasítása f)MÉRLEGELÉS ALAPJÁN: Ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi

45 Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése

46 A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat 6.5. A hatóság döntései

47 Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; -az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában A határozat - jogorvoslati lehetőség - illeték - teljesítés határideje - jog biztosítása - kötelezettség megállapítása

48 Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - döntés megalapozása- ténybeli és jogi megalapozás - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás) A határozat

49 Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást Az egyszerűsített határozat

50 A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek A végzés és az egyezség Végzés: Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően Egyezség:

51 A hatósági szerződés Határozathozatal helyett, ha az ügynek - közérdek ÉS - az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében szükséges Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül

52 A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Tény, adat, jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat; Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás) Nem tartalmaz hatósági döntést Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS Nincs ellenérdekű fél ÉS A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot

53 A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Kézbesítési vélelem! A döntés közlése

54 7. A jogorvoslati eljárás 7.1. A jogorvoslatok 7.2. A jogorvoslatok típusai 7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok 7.4. Hivatalból indított döntés- felülvizsgálati eljárások

55 7.1. A jogorvoslatok Jogorvoslathoz való jog = alapjog Megilleti: alaphelyzetben az ügyfelet egyéb közreműködőket Elnevezése: jogorvoslati kérelem 2 típusa: ügyfél kérelme lapján induló jogorvoslatok a hivatalbóli döntés- felülvizsgálati eljárások

56 A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalbóli döntés- felülvizsgálati eljárások: fellebbezési eljárás Saját hatáskörben módosítás, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás 7.2. A jogorvoslatok, döntés- felülvizsgálati eljárások

57 7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok Fellebbezés Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele Nincs meghatározott formához kötve Bármilyen indok felhozható Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 10 munkanap Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú Eredménye: helybenhagy megváltoztat megsemmisítmegsemmisít + új eljárásra utasít

58 Bírósági felülvizsgálat Jellemzői: Jogorvoslás átkerül az igazságszolgáltatás rendszerébe Eljáró szerv: bíróság Mikor kerülhet rá sor? Ha az ügyfél a fellebbezés eredményeként megszületett döntést sérelmezi Ha a fellebbezés kizárt 2 alapvető feltétel: Fellebbezési jog kimerítése Csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni Benyújtási határidő: közig. határozat közlésétől számított 30 nap Végrehajtásra nincs halasztó hatálya Milyen ítélet hozható? Hatályon kívül helyező; Emellett új közig. eljárás lefolytatására kötelező; Megváltoztató; Az ügyfél keresetét elutasító.

59 Újrafelvételi eljárás Jellemzői: Határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet rá sor Az ügyfél tudomására jut valamilyen lényeges tény, adat, bizonyíték Alapvető feltétel: Csak jogerős határozat ellen nyújtható be Benyújtási határidő: Milyen döntés hozható? Jogerős határozatot módosító; Jogerős határozatot visszavonó; Az új tényállásnak megfelelő új határozatot hozó; Az ügyfél kérelmét elutasító. Ha ez ismert lett volna, az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés született volna Ez az adat, tény már a tényállás tisztázásakor rendelkezésre állt, csak az ügyfél nem tudott róla Szubjektív: 10 munkanap Objektív: 6 hó Kizárt: Ha bírósági felülvizsgálatot már igénybe vettek Elbírálja: elsőfokú közigazgatási hatóság

60 7.4. A döntés-felülvizsgálati eljárások Közös jellemzőik: Csak jogszabálysértés esetén kerülhet rájuk sor; Megindításáról az ügyfelet 5 munkanapon belül értesíteni kell; Általában jogerős döntés ellen irányul; A Ket. időbeli korlátokat állít fel a megindíthatóságára; Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Döntés módosítása vagy visszavonása Felügyeleti eljárás Felülvizsgálat az AB határozata alapján Ügyészi intézke dés

61 A döntés módosítása, visszavonása Első és másodfokon eljáró közigazgatási hatóság élhet vele; Általuk hozott döntés saját hatáskörben történő orvoslását jelenti; Ha a döntés jogszabályt sért; Egy alkalommal alkalmazható; Határidő: a határozat közlésétől számított 1 éven belül; Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

62 Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv bármikor megvizsgálhatja a felügyeleti körébe tartozó hatóságok eljárását; Ez a vizsgálat vonatkozhat első- és másodfokú hatóságokra is; Ha a döntés jogszabályt sért, felügyeleti eljárást folytat le; A jogsértő döntést: megváltoztathatja, megsemmisítheti, új eljárásra utasíthat; Határidő: a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül; Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

63 Felülvizsgálat az AB határozata alapján Alapja: alkotmányjogi panasz; AB valamely hatósági határozat alapjául szolgáló jogszabályt (vagy ennek értelmezését) alkotmányellenesnek minősít; Az eljárás lefolytatására köteles: az eljárt közig. szerv felügyeleti szerve; A jogsértő döntést a felügyeleti szerv: - megváltoztathatja, - megsemmisítheti, - új eljárásra utasíthat.

64 Az ügyészi intézkedés Alapja: általános törvényességi felügyeleti jogkör; A különféle közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységére irányul; Óvás benyújtása: ha az ügyész a jogerős hatósági döntésnél jogszabálysértést fedez fel; Óvás benyújtása: közvetlen a közig. szervhez vagy a felügyeleti szervéhez; Ha a közig. szervhez nyújtja be: a hatóság módosítja vagy visszavonja a határozatot; Ha a felügyeleti szervhez nyújtja be: a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti. Más ügyészi intézkedések: felszólalás, figyelmeztetés, jelzés

65 8. A végrehajtási eljárás 8.1. A végrehajtási eljárás fogalma 8.2. A végrehajtás feltételei 8.3. A végrehajtás módjai

66 A hatóság végrehajtható döntése Jogot Kötelezettséget állapít meg Az önkéntes jogkövetés elmarad A hatóság kényszerít Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja 8.1. A végrehajtási eljárás fogalma Az esetek többségében önkéntes teljesítés történik, DE: HA

67 kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére; jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el; a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették; a végrehajtáshoz való jog nem évült el A végrehajtás feltételei A hatósági határozat végrehajthatóságának feltételei:

68 8.3. A végrehajtás módjai Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott cselekmény végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása

69 Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Leggyakoribb végrehajtási mód Pl. bírság megfizetése Irányulhat: Kötelezettnek valamely pénzintézetnél lévő szabad rendelkezésű pénzösszegére Magánszemély kötelezettnél: munkabérre Ilyen összegek hiányában: ingóságokra Csakis végső esetben: ingatlanra

70 Meghatározott cselekmény végrehajtása 3 féle módozata ismert: HelyettesítőMotivációsKényszerítő Cselekmény ügyfél helyetti elvégzése; Munkavégzéssel elérhető eredmény esetében; Pl. épület lebontása; Költségeket a kötelezettnek kell fedeznie. Eszköze: eljárási bírság; Akkor alkalmazzák, ha sem a kötelezett, sem a szolgáltatás nem helyettesíthető. Ha a kötelezett- ség csak az ügyfél személyes közreműkö- désével valósítható meg.

71 Meghatározott ingóság kiadása A vagyontárgyat természetben kell kiadni Ügyintéző lefoglalja és átadja a jogosultnak Megtagadás esetén: rendőrség közreműködése Ha a vagyontárgy már nincs meg: pénzegyenérték megfizetése

72 9. Elektronikus tájékoztatás 9.1.Kapcsolattartás elektronikus úton 9.2. Elektronikus tájékoztatás

73 9.1. Kapcsolattartás elektronikus úton Főszabály: bármely ügy intézhető elektronikusan Kivételt megállapíthat: Ügyfél választási lehetősége törvény kormányrendelet önkormányzati rendelet Ügyfélkapu létesítése Hatóságtól kódot kap Ezzel kizárólag ő rendelkezik

74 9.2.Elektronikus tájékoztatás Hatóság feladata: Hatóság feladata: Törvényben meghatározott közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala Törvényben meghatározott közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala Ügyintézők neve, hivatali elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetősége Ügyintézők neve, hivatali elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetősége Ügyintézési határidők Ügyintézési határidők Ügyféli jogok, kötelezettségek Ügyféli jogok, kötelezettségek Illetékek összege, lerovásának, befizetésének módja Illetékek összege, lerovásának, befizetésének módja Ügyfélkapu létesítésének módja, üzemzavarról, kapcsolattartás technikai szabályairól való tájékoztatás, stb. Ügyfélkapu létesítésének módja, üzemzavarról, kapcsolattartás technikai szabályairól való tájékoztatás, stb.


Letölteni ppt "A közigazgatási hatósági eljárás Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések