Jogalkalmazás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 6. előadás vázlata.

Az előadások a következő témára: "Jogalkalmazás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 6. előadás vázlata."— Előadás másolata:

1 Jogalkalmazás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 6. előadás vázlata

2 Jogérvényesülés módjai - áttekintés Jogérvényesülés: amikor a jogszabályban testet öltő normatív elvárás ténylegesen hatással van a valóságra Módjai: l Önkéntes jogkövetés 1. Tudattalan 2. Tudatos 3. Instrumentális (csak így érhető el a szubjektív cél vagy a jogkövetés hatékonyabb eszköze annak) b) Jogalkalmazás 1. Hatósági 2. Bírósági

3 Jogalkalmazás - áttekintés A) Hatósági: ha egy joghatás kiváltásához szükséges a hatósági a közreműködés (építési engedély, forgalmi engedély, stb) B) Bírósági: felek között konfliktus, jogvita eldöntése Ellenpéldák is vannak: jegyző szabálysértési hatóság vagy bíróság quasi regisztratív funkciót tölt be (társadalmi szervezetek- megyei bíróság, cégek-cégbíróság), de ezek kivételek

4 Jogalkalmazás funkcionális modelljei a) Közvetítő: nem normatív (érdekre hivatkozik), nem külsődleges (vitán belüli megoldás), nem imperatív (felek választják), nem formális (a többihez képest, pl. megoldás előre nem rögzített, bármi lehet), nem személytelen (közvetítő saját személyes képességeit használja a felek meggyőzésére b) Bíró: normatív, külsődleges, imperatív, formális, személytelen c) Adminisztrátor: nem normatív alapú, de hatalmi döntés, tipikusan széles a diszkrecionális jogkörrel rendelkező autoritás, extrém esete a kádibíráskodás

5 Jogalkalmazás szakaszai I. Ténymegállapítás: Szabad bizonyítási rendszer Bizonyítási teher egyes eljárástípusokban Bizonyítási teher sajátos esetei (köztudomás, hivatalos tudomás, fikció, vélelem) II. Jogértelmezés a) Alanya szerint: autentikus, jogtudományi, jogalkalmazói b) Módszerei szerint: nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti, teleologikus III. Határozathozatal Logikai modellje a szillogizmus. Miért nem alkalmazható?

6 Egyes eljárások Eljárások közös alapelvei : törvényesség, pártatlanság, függetlenség, tájékoztatás, jogorvoslat, nyilvánosság Főbb típusai I. Közigazgatási hatósági eljárás (kérelemre vagy hivatalból, általános elintézési határidő, határozat, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás, AB megsemmisítés utáni felülvizsgálat hivatalból, végrehajtás) II. Polgári eljárás (keresetlevél, tárgyalás, felek bizonyítanak, ítélet, fellebbezés, perújítás és felülvizsgálat, végrehajtás) III. Büntető eljárás (nyomozási, ügyészi, bírósági szakasz, vádhoz kötöttség elve, háromfokú eljárás, perújítás, felülvizsgálat, jogorvoslat a törvényesség érdekében, büntetés-végrehajtás)

7 Laikusok részvétele a bíráskodásban Típusai I. Esküdtszék – ténykérdésben dönt II. Ülnök: tény és jogkérdésben dönt Részvételük okai: 1. Függetlenség 2. Demokrácia 3. Szakmai érv 4. Ellen-szakmai érv 5. Tradíciók 6. Kollektív bölcsesség