Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogtudomány ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogtudomány ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata."— Előadás másolata:

1 Jogtudomány ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata

2 Tudás és tudomány Tudás fajtái 1. Elméleti – ismeretek összessége (Mi az?) 2. Gyakorlati – cselekvés képessége (Hogyan?) a) Mesterségbeli tudás (Az elméleti tudás alkalmazása gyakorlati célokra – instrumentális) b) Erkölcsi tudás (A helyes célok kiválasztásának képessége) A cselekvésre vonatkozó tudás speciálisa: a) Nem dedukálható objektív ismeretekből (jövőre vonatkozó döntés) b) Nem ellenőrizhető (mi lett volna, ha? kérdésre nincs objektív válasz – Kundera) Hétköznapi tudás és tudományos ismeret különbsége 1. Tudás foka: bizonyos – valószínű 2. Tudás neme: objektív - szubjektív

3 Tudás és tudomány A hétköznapi tudás és a tudomány tudás között nincs sem a tudás foka, sem a neme között szükségszerű különbség, amiben mégis eltér a kettő, hogy a tudományos tudás a) Ellenőrzött (mérés, kísérlet, stb.) b) Standard módszerei vannak (probléma azonosítás, elemzés, megoldás - metodológia) c) Az ismeretek rendszert alkotnak d) Feszes fogalmi háttérrel rendelkezik e) Relatív előrejelző képessége van Mitől válik egy tudományos állítás igazzá? a) megfelelés (ha a valóság rendelkezésünkre állna, de nem) b) koherencia c) pragmatikus válasz d) konszenzus (paradigma)

4 Tudomány Paradigma (Kuhn) Mi a paradigma? – Azon előföltevések összessége, melyek mellett egy tudomány egy kijelentést tudományosnak fogad el. (arisztotelészi, newtoni, einsteini fizika). Egy tudományterület megvilágító erejű, az ismereteket egységes rendszerben taglaló gondolati rendszere. Ismertető jegyei: Leírja és előírja az adott tudomány művelésének módját (hipotéziseit és metodológiáját) Tudományon kívüli tényezőkre is utal (tudós közösségek szerveződés módja) A megismerést is meghatározza (azáltal, hogy meghatározza, mi a a tudományos vagy tudományosan vizsgálható probléma)

5 Természettudomány és társadalomtudomány Természettudományok és társadalomtudományok alapvető különbségei a) Természettudomány kumulatív, a társadalomtudomány nem b) Más a tárgya c) Más az előrejelző képessége d) Kérdés ugyanaz (miért?), de a válasz iránya részben más: ok-cél (mert az ember értelemmel bír) Mi ez utóbbinak a következménye? Weber-megértő szociológia: a cselekvésnek jelentése van, aminek feltárása annak a szabálynak az azonosítását feltételezi, amelynek alkalmazásával a cselekvés végbement. Wittgenstein: életforma - a szabályok és a cselekvések életformába ágyazódnak, így az életforma ismerete nélkül külső megfigyelők azokat nem érthetik meg

6 Jogtudomány A jogtudomány mint tudomány sajátosságai Társadalomtudomány – mert ember s az emberi tudattartalom is a tárgya (római jog matematizálni szerette volna, de ez a d) pont miatt nem lehet) Mesterséges tudás (józan ész nem elegendő, mesterséges szabályok intézményes alkalmazása, ahol maga az alkalmazás is intézményes szabályok alapján megy végbe) Jogászi racionalitás testesül meg benne : formális – ami mérce a jogi megfelelés, és nem az igazságosság – tökéletlen igazságosság (szakmai képességet igényel a materiális igazságosságtól való elvonatkoztatás) Esetlegesség okai: ténykérdés, jogkérdés, nyelv mint közvetitő közeg bizonytalansága Gyakorlati tudomány: Tárgya a cselekvés és a mit tegyek? kérdésre ad választ (gyakorlati tudományok: erkölcs - helyes, politika - célszerű, gazdaságtan - hasznos, jog - jogszerű) Leíró tudomány, amely helyet hagy normatív (értékelő) állításoknak is egy szűk térben (de lege lata és ferenda javaslatok, jogpolitika, kritikai jogelmélet)

7 Jogtudomány Milyen minőségű tudás a jogászi/jogi tudás? a) Elméleti – lényegében a jogszabályok ismeretét jelenti b) Mesterségbeli – a jogszabályok és egyéb jogi jellegű ismeretek hatékony felhasználásának képessége c) Erkölcsi – milyen célokra használható a jog, mikor kell méltányosságot gyakorolni, mikor indokolt a polgári engedetlenség, stb

8 Jogtudomány Egyes jogtudományok Tételes jogtudományok – jogi oktatás és joggyakorlat (történeti, összehasonlító, szociológiai, jogdogmatikai, kritikai módszer) Társtudományok 1. Jogtörténet 2. Jogszociológia 3. Jogpolitika 4. Kriminológia Segédtudomány: amire a tételes és társtudományok alkalmanként támaszkodnak 1. Gazdaságtan 2. Statisztika 3. Demográfia 4. Igazságügyi szakértők, stb. Elméleti jogtudományok 1. Jogfilozófia – szakfilozófia – jogi ontológia, episztemológia és metodológia 2. Jogelmélet: jog fogalma és normativitása


Letölteni ppt "Jogtudomány ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések