Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6.Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium –Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) – a megfelelő segédhipotézisekkel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6.Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium –Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) – a megfelelő segédhipotézisekkel."— Előadás másolata:

1 6.Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium –Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) – a megfelelő segédhipotézisekkel együtt – elvileg sincs semmilyen ellenőrizhető következménye, akkor azt nem tekintik tudományosnak. –A segédhipotézisek miatt ennek eldöntése sem mindig könnyű.

2 3.A konfirmáció kritériumai 1.A konfirmáció 1.A konfirmáció javul: a pozitív esetek számának növekedésével; változatosabbá válásával (pl. Snell-törvény stb.); „új” ellenőrizhető következmények megjelenésével (Balmer-sorozat); a magasabb elmélet támogatásával (Galilei- törvény, Balmer-sorozat).

3 2.A konfirmáció problémái (paradoxonjai) [Carl G. Hempel: Tanulmányok a konfirmáció logikájáról. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm] inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm 2.A hipotézisek egyszerűségének követelményei 1.Viszonylag egyszerűbb hipotézis 2.Kevesebb független hipotézis

4 3.A hipotézisek elfogadhatósága az egész tudásbázistól függ A hipotézisek megerősítettségének jellegét, ad hoc mivoltát, egyszerűségét stb., a kísérletek döntő szerepét és a tudomány minden más logikailag nem teljesen tisztázható elemét csak tudásunk összességéhez viszonyítva tudjuk megítélni (l. Popper hasonlatát a sziklára illetve annak hiányában a megfelelő alapokra épített házról).

5 4.A tudományos magyarázat 1.Előrejelzés, megértés, magyarázat –A jelenségek megértésének, magyarázatának igénye és fajtái. A tudományos magyarázat releváns és ellenőrizhető. [G. H. von Wright: Magyarázat és megértés; különösen: I. Két hagyomány. In: Bertalan László (szerk.): Magyarázat, megértés és előrejelzés (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 1987)]

6 2.A deduktív-nomológikus magyarázat a)A Torricelli-féle barométerben a zárt csőben levő higanyoszlop nyomása egyenlő a nyílt edény feletti levegőoszlop [előző óra 7. ábra] nyomásával, bárhol mérjük is. b)Ez a nyomás arányos a higany illetve a levegő súlyával. c)A hegy tetején a levegőoszlop a nyitott edény felett rövidebb. d)(Ezért) a zárt csőben levő higanyoszlop a magasban rövidebb.

7 –A magyarázat egy olyan érvelés, amelyben a magyarázandó d)-t várjuk az a), b), c) magyarázó tények fényében, amelyekből levezethető. A magyarázó állítások közül a) és b) általános törvény (állandó empirikus kapcsolat) jellegű, c) pedig egy bizonyos konkrét tényt ír le. –Általános formája: T 1, T 2, …, T r F 1, F 2, …, F k E Explanans Explanandum

8 A magyarázandó nemcsak egyedi tény, hanem szabályszerűség, empirikus általánosítás stb. is lehet. A magyarázat lehet oksági jellegű. A magyarázat gyakran részleges (a törvényt nem mondják ki, csak feltételezik pl. „ugyanaz az ok, ugyanaz a hatás” alakban); megvilágító ereje nem csupán a törvényekben lehet. –A törvények mindig megfelelően széles univerzumra vonatkozó igaz, szükségszerű (nem esetleges) univerzális állítások. –A történelmi és társadalmi törvények problémája. [C. Hempel: Az általános törvények szerepe a történelemben (Oktatási segédlet a tudományfilozófiához, ME BI Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszék, 1995)]

9 3.A valószínűségi magyarázat 4.Statisztikai valószínűségek és valószínűségi törvények Alapkísérlet (U): színes golyók húzása egy urnából (visszadobással). a)U-ban minden golyó fehér. Univerzális állítás: minden húzás eredménye F. b)U-ban 600 fehér és 400 zöld golyó van. P(F, U) = 0,6. c)Érmedobálásnál: P(fej, É) = 0,5. d)Kockadobálásnál: P(6, K) = 1/6. A fertőzésnek kitett személyek nagy valószínűséggel elkapják a kanyarót. Jancsi ki volt téve a fertőzésnek. Jancsi elkapta a kanyarót. {nagyon valószínűvé teszi, hogy}

10 A valószínűségi állítások jelentése: a)a valószínűség a kedvező események és az összes lehetséges esemény aránya (ha egyenlő valószínűségűek – de ha cinkelt a kocka?) b)a valószínűség az esetek relatív gyakoriságának határértéke (von Mises) c)statisztikai értelemben „P(eredmény, véletlen kísérlet) = r” azt jelenti, hogy a véletlen kísérletek hosszú sorozataiban az adott esetek aránya majdnem biztosan r közelében lesz d)hajlam interpretáció (Popper) stb. A valószínűségi állítások ellenőrizhetőségének (cáfolásának, megerősítésének) problémája (Popper).


Letölteni ppt "6.Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium –Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) – a megfelelő segédhipotézisekkel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések