Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.

Az előadások a következő témára: "Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson."— Előadás másolata:

1 Elmélettörténet Posztkeynesizmus

2 A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson Journal of Post Keynesian Economics 1978 P. Davidson, S Weintraub Cél: a keynesi általános elmélet általánosítása Kalecki, Ricardo és Marx hatása

3 Közös elemek - Történetiség - Bizonytalanság és várakozások kiemelt jelentősége -Gazdasági és politikai intézmények fontossága Meghatározó intézmények: nagyvállalat, szakszervezet, állam Rendszerszemléletű megközelítés Bizonytalanság és kockázat

4 Közös elemek Történelmi és logikai idő Pénz: hitelvezérelt, összeköttetés múlt és jelen, jelen és jövő között Munkapiac kiemelt súlya, piaci erők helyett a béralku szabályoz Módszertan: a közgazdaságtan nyílt rendszer reális előfeltevések, a modell magyarázó erejét empirikusan igazolni kell, stilizált tények csak kiindulópont Megfigyelés: objektív és szubjektív elemek

5 Közös elemek Organikus megközelítés az atomisztikus helyett Termelés, elosztás magyarázatánál erőforrások allokációjának vizsgálata helyett a strukturális, intézményi változások vizsgálata Fogyasztói szuverenitás korlátozott Monopóliumok, oligopóliumok ármeghatározása a beruházási célokra tekintettel Korlátozott racionalitás

6 Közös elemek Osztálymegosztottság, az értéktöbblet a profit forrása Érték forrása a ráfordításokban Jövedelemelosztás egy változó, ami a monopolizáltság adott foka mellett kapcsolódik a gazdasági expanzió rátájához Az osztályok megtakarítási és beruházási hajlandósága különböző

7

8 Közös elemek Pasinetti: a beruházás kontroll az elosztás, a profitráta felett A táv és a periódus megkülönböztetése Üzleti ciklus a rendszer szükségszerű eleme Monetáris aspektus: a pénzkereslet a portfolió szükséglettől függ, kevésbé a monetáris hatóságoktól Inkább a hitel áll a középpontban, mint a pénz

9 Megközelítések Bizonytalanság vizsgálata, a pénz teljes integrációja, stock/flow kapcsolat a tőkefelhalmozásban (Keynes, Marshall) Hatékony kereslet, társadalmi osztályok (Kalecki, Robinson hatása), Marx újratermelési sémája A hosszú távú ár-jövedelem alakulás és foglalkoztatás (Sraffa, Keynes hatása) Intézményi megközelítés Arestis és Eichner