Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog A hatósági jogalkalmazó tevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog A hatósági jogalkalmazó tevékenység."— Előadás másolata:

1

2 A közigazgatási hatósági eljárás

3 A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog A hatósági jogalkalmazó tevékenység A hatósági cselekmények típusai A hatósági jogalkalmazás esetei A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

4 Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: szervezői jogalkalmazói Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Jogszabályok alapján Jog, kötelezettség megállapítása Jogvita eldöntése Szankció kiszabása

5 A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása Nyilvántartások vezetése Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések

6 A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog Hatósági eljárás: Eljárási jog: Ügyintézés folyamata A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége évi CXL. tv.: KET.

7 A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma A Ket. tárgyi hatálya A Ket. személyi hatálya A Ket. területi és időbeli hatálya

8 A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen élet- viszonyokra Milyen területen Milyen időben állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Tárgyi Területi Időbeli

9 A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; Adatot, tényt, jogosultságot igazol; Hatósági nyilvántartást vezet; Hatósági ellenőrzést végez; Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

10 A Ket. személyi hatálya HatóságÜgyfél Egyéb közreműködők ALANYOK: Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás Tanú Szakértő Tolmács Szemletárgy birtokosa Ügyfél képviselője

11 Az ügyfél Természetes személy Jogi személyJogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz Egyes eljárásokban: - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, -az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti -Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

12 Eljárási képesség Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: a 18. életévét betöltötte és nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

13 Közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Helyi önkormányzati szervek (képviselő- testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

14 A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatályIdőbeli hatály Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: december 20. Hatálybalépés: november 1.

15 Joghatóság, hatáskör, illetékesség Joghatóság Hatáskör Illetékesség A hatóság eljárási kötelezettsége Közös szabályok

16 Munkamegosztási szabályok JoghatóságHatáskörIlletékesség Mely ország hatósága jár el? Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el?

17 Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Állampolgárság Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) Nemzetközi szerződések Általános joghatósági szabály: Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők:

18 Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog- bejegyzés Gépjárműadó- fizetés

19 Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye Jogellenes magatartás elkövetésének helye Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

20 A hatóság eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv: a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni

21 A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés Pozitív Negatív 1. Hatóságok közötti egyeztetés 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

22 Belföldi jogsegély Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni (10 munkanap) b) azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy (10 munkanap) c) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik(5 munkanap) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a jogsegély nyújtására más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított három munkanapon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.

23 Nemzetközi jogsegély Ha a Magyar Köztársaságnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van, vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a hatóság jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet. A nemzetközi jogsegélyügyben érintett magyar és külföldi (nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. Ha a külföldről érkező jogsegélykérelem teljesítésére nem a megkeresett hatóság jogosult, a megkeresést átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz, és erről a megkereső felet egyidejűleg tájékoztatja. A hatóság megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az a) sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot, b) sértené az ügyben érintett személy alapvető jogát, vagy c) jogszabályba ütközne.

24 Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok -Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; -másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; -jegyző kizárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása

25 A közigazgatási eljárás három fő szakasza Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek első- sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; Alapeljárás (első fokú eljárás) Végrehajtás Jogorvoslati eljárás

26 Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása Értesítés 2. Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás

27 Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Az eljárás megindítása Leggyakoribb eset Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: - hozzon döntést, - adjon engedélyt, - adjon hozzájárulást, -adjon mentesítést, -enyhítse a kötelezettséget.

28 Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 22 munkanapos határidő Kivételes ügyintézési határidők Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal) Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség A határidők

29 Ügyintézési határidő A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését - 22 munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. A határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbítható Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság - haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést – soron kívül kell meghozni. A határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítható

30 Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tíz munkanap. – 10 munkanappal meghosszabbítható Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

31 A kérelem Előterjesztés módja: szóban írásban elektronikus úton Benyújtás helye: Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál Ügyfél lakcíme Foglalkoztatójának székhelye/telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél főszabály Előírható: nyomtatvány, űrlap

32 - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Eljárás eredményességének veszélyeztetése Egyszerű megítélésű ügy Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési Határidő, és abba mi nem számítandó bele Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Értesítés az eljárás megindításáról

33 A kérelem vizsgálata A hatóság feladataLefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása

34 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: -a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; -a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; -kérelem lehetetlen célja; -a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; -kérelem idő előtti vagy elkésett; -az ügy nem hatósági ügy -a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

35 Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi

36 Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése

37 Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult A képviselet fajtái: -törvényes -meghatalmazotti -ügygondnok által ellátott képviselet A képviselet

38 A képviselet fajtái Törvényes képviselő: eljárhat természetes személy jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: -ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen A gyámhatóság rendeli ki

39 Idézés ( végzésben )Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; -a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni (kivételek) Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; meg nem jelenés engedély nélküli eltávozás Eljárási bírság - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tanú, szakértő meghallgatásán TárgyalásonSzemlén Idézés, értesítés - ismételt meg nem jelenés: elővezetés

40 A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Bizonyítékok: Ügyfél nyilatkozata Irat Tanúvallomás Szakértői vélemény Szemle Tárgyi bizonyíték Ügyféllel kötelezően ismertetni kell!

41 Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

42 A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat A hatóság döntései

43 Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; -az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában A határozat - jogorvoslati lehetőség - illeték - teljesítés határideje - jog biztosítása - kötelezettség megállapítása

44 Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - döntés megalapozása- ténybeli és jogi megalapozás - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás). A határozat

45 Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást. Az egyszerűsített határozat

46 A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek A végzés és az egyezség Végzés: Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően Egyezség:

47 A hatósági szerződés Határozathozatal helyett, ha az ügynek - közérdek ÉS - az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében szükséges Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül

48 A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Tény, adat, jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat; Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás) Nem tartalmaz hatósági döntést Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS Nincs ellenérdekű fél ÉS A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot

49 A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Kézbesítési vélelem! A döntés közlése


Letölteni ppt "A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog A hatósági jogalkalmazó tevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések