Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi jog Az általános forgalmi adó. A forgalmi adók A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi jog Az általános forgalmi adó. A forgalmi adók A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi jog Az általános forgalmi adó

2 A forgalmi adók A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók között megkülönböztethetünk egyfázisú, többfázisú, és összfázisú adókat. –az egyfázisú adó az értékesítési folyamatot csak egy ponton terheli, ilyen a mai magyar adórendszerben a jövedéki adó. –a többfázisú adó az értékesítési folyamatot több, de nem az összes pontján terheli. –az összfázisú adó az értékesítési folyamatot annak minden pontján terheli. Erre a legáltalánosabb példa az Áfa. A forgalmi típusú adókat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy bruttó vagy nettó típusú adóról van-e szó. Bruttó adózás esetében a teljes forgalom adja az adóalapot, míg a nettó adó esetén az adó alapját csak az adóalany által hozzáadott érték képezi.

3 A Magyarországon működtetett forgalmi adók A mai magyar adórendszerben több különböző forgalmi típusú adó működik: 1. az általános forgalmi adó, 2. a jövedéki adó és az energiaadó 3. a helyi adók közül pedig az iparűzési adó.

4 Forgalmi adóztatás az EU-ban (1.) Az egységes adóztatás – különösen a forgalmi adók területén – az egységes belső piac működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen. A közösségi szabályozás alapvetően - a hozzáadottérték-adót, és - a jövedéki adót érinti.

5 Forgalmi adóztatás az EU-ban (2.) A közösségi szabályozás: A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről

6 Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú) adó tilalma (1.) Az Áfa.-irányelv 401. cikke (korábban Hatodik Áfa. irányelv 33. cikke) tiltja, hogy a tagállamok az irányelvben szabályozott mellett, ahhoz hasonló adót vezessenek be, és azt párhuzamosan működtessék. Nem tilos ugyanakkor a jövedéki, biztosítási, szerencsejátékot terhelő és egyéb adók bevezetése, ha azok nem rendelkeznek az Áfa.-irányelvben szabályozotthoz hasonló jellemzőkkel.

7 Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú) adó tilalma (2.) Az Áfa.-irányelvben szabályozott adó fő jellemzői: 1.fiskális természetű 2.általános jellegű – minden termék és szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódik, 3.az értékesített termékek és a nyújtott szolgáltatások árával arányos mértékű, 4.a termelési és értékesítési folyamat valamennyi állomását terheli (összfázisú), 5.az adó a hozzáadott értéket terheli – az adóalany által fizetendő adóból vagy annak alapjából a folyamat korábbi állomásain fizetett adó levonható, 6.az adó áthárítható a végső fogyasztóra.

8 A magyar általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó: - a termékek értékesítését, - a szolgáltatások nyújtását - a termékek Közösségen belüli beszerzését és - a termékimportot teljes körűen terhelő összfázisú, nettó jellegű, hozzáadottérték-típusú forgalmi adó. Hatályos szabályozás: évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (2008. január 1-től) Korábbi szabályozás: az évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról.

9 Az Áfa. jellemzői többfázisú nettó forgalmi általános a végső fogyasztót terhelő közvetett semleges könnyen áttekinthető stabil költségvetési bevétel számlázásra kényszerít döntően önadózással (kivételesen kivetéssel) kell megállapítani

10 Az Áfa.-törvény területi hatálya Az Áfa-törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság államterületére – belföldre – terjed ki. A belföld fogalmába beletartozik - a vámszabad terület - és a tranzitterület is. (A belföld fogalma nem azonos a magyar joghatóság fogalmával).

11 Adóalanyiság Az Áfa. Alanya, aki a) jogképes személy vagy szervezet, és b) saját neve alatt gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében használandó, dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége, amely a jogait és kötelezettségeit az általuk kijelölt képviselő útján gyakorolja.

12 A gazdasági tevékenység 1. Az Áfa. esetében az adóalannyá válás feltétele a gazdasági tevékenység végzése. Gazdasági tevékenységnek minősül a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

13 A gazdasági tevékenység 2. Nem minősül gazdasági tevékenységnek - a munkaviszony, - munkaviszony jellegű jogviszony, vagy - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a kötelezett a jogosulthoz képest alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése feltételeinek és egyéb körülményeinek meghatározásában. Nem gazdasági tevékenység a belföldön közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által gyakorolt közhatalmi tevékenység. Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.

14 Gazdasági tevékenység Rompelman A Rompelman-ügyben az általános adóalanyiság kérdése mellett felmerült a gazdasági tevékenység fogalmának meghatározása is. Ebben az ügyben Rompelman házaspár két épületegység jövőbeni tulajdonjogát vásárolta meg a hozzá tartozó földterület haszonbérleti jogával együtt. Az épületrészeket bemutatóterem céljára akarták hasznosítani bérbeadás címén és az általános szabályok szerint kívántak adózni, melyet jeleztek is az illetékes adóhatóság felé. Mielőtt a helyiségek bérbeadása ténylegesen megtörtént volna a Rompelman házaspár áfa visszaigénylési kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, az előzetes költségek tekintetében, melyet az adóhatóság azzal az indokkal utasított el, hogy a bérbeadás még nem történt meg, tehát még nem történt adóköteles ügylet. Az EB a semlegesség elvére hivatkozva, ítéletében arra jutott, hogy mivel az építési beruházások a későbbi gazdasági tevékenységet készítették elő, a vállalkozás szükségletei miatt történtek, így vállalkozási költségként tekintendők, így az a személy, aki ezeket az előkészítő tevékenységeket megtette adóalanynak tekintendő, tehát az inputadó ez esetben visszaigényelhető. C-268/83. sz. ügy - D.A. Rompelman and E.A. Rompelman-Van Deelen v Minister van Financiën

15 Gazdasági tevékenység INZO A társadalmi szervezetek által alapított INZO közhasznú társaságnak az volt a feladata, hogy egy speciális eljárással a tengervizet ivóvízzé alakítsa. Az előkészületi szakaszban a társaság eszközöket szerzett be (mely után visszaigényelte a forgalmi adót), azonban végül meghíusult a kivitelezés, tehát a társaság tényleges tevékenységet nem folytatott. A belga adóhatóság követelte vissza a beszerzett eszközök után visszaigényelt forgalmi adót. Mivel az adóalanyi bhejelntkezést az adóhatóság elvégezte és a társaság ebben a minőségében végezte tevékenységét, annak ellenére, hogy a végső tevékenység meghíusult az előkészületi szakaszban felmerült költségek kapcsán jogosult az általános forgalmi adó visszaigénylésére. A Bíróság azt is kimondta, hogy csorbulna a jogbíztonság, ha a belga adóhatóság visszamenőleges hatállyal visszavonná a személy adólanyi státuszát, arra hivatkozva, hogy az adóalany csak előkészítő tevékenységet folytatott. C-110/94. sz. ügy Intercommunale voor Zeewaterontzilting (Inzo), in liquidation és Belgium

16 Ellenérték 1. Tolsma Mikor mondható egy szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében végzettnek? Az EB szerint akkor történik ellenérték fejében végzettnek a szolgáltatásnyújtás, ha a felek között kölcsönös teljesítés elvárásán alapuló jogviszony keletkezik. Az ügy szereplője egy utcai zenész illetve az őt meghallgató és honoráló járókelő, hiányzik az ellenérték fogalom egyik fontos eleme, mégpedig a kölcsönös teljesítési jogviszony léte. C-16/93.

17 Ellenérték 2. Apple and Pear Az Apple and Pear-ügyben egy fejlesztési tanács feladata volt az alma és körte termesztés ágazati fejlesztése, amelynek előmozdítása érdekében, minden termelőnek hozzá kellett járulnia bizonyos összeggel. A Bíróság kimondta, hogy amennyiben nincs közvetlen kapcsolat az ellenérték és szolgáltatás nyújtása között, az nem tartozik az irányelv tárgyi hatálya alá. Esetünkben a termelők a díjat befizették, de ezért cserébe a fejlesztési tanácstól semmilyen szolgáltatást nem kaptak. C-102/86. - Apple and Pear Development Council v Commissioners of Customs and Excise

18 Ellenérték 3 Kennemer Golf A közvetlen kapcsolatnak a nonprofit szervezetek esetében is fenn kell állnia, melyet a Kennemer Golf Club-ügyben is megerősített a Bíróság. A fő kérdés az volt, hogy fennáll-e a közvetlen kapcsolat az alapvetően sportszolgáltatást nyújtó egyesület által felszámított éves díj és a tagoknak nyújtott szolgáltatások között. Mivel a sportklub tagjai számára folyamatosan tagjai számára bocsátja a sportlétesítményeit és az ezzel összefüggő előnyöket is biztosítja, így a korábban kifejtett kölcsönös teljesítési feltétel egyértelműen megvan a tagok és az egyesület között, még akkor is, ha az éves díjat nem lehet az egyes teljesítésekre lebontani. C-174/00 sz. ügy - Kennemer Golf & Country Club and Staatssecretaris van Financiën

19 Ellenérték 4 Árengedmény Az EB a Kuwait Petroleum-ügyben az értékesítések ösztönzésére alkalmazott módszereket, eljárások során adott árengedményeket, ajándékokat, különböző termékekre és szolgáltatásokra becserélhető utalványmintákat vizsgált. Vizsgálta, hogy a becserélhető javak átadása ellenérték fejében történő értékesítésnek tekintendő-e vagy nem. Az egyik brit olajtársaság 12 liter töltőanyag, benzin értékesítése után ajándékutalványt adott vásárlónak, melyek bizonyos szám után különböző ajándékokra, termékekre voltak beválthatóak. Az angol adóhivatal kifogásolta, hogy a vállalkozás nem számított fel forgalmi adót az átadott termékek után. Az EB arra a döntésre jutott, hogy termékértékesítésnek kell tekinteni minden olyan termékátadást, amelyet az olajtársaság teljesít az üzemanyag értékesítést ösztönző akció keretein belül. A magánszemélyek által a vásárolt üzemanyag mennyiségétől függően, különböző értékben kapott utalványok beváltása során kapott ajándékok, ellenérték fejében történő termékértékesítésnek számít és nem tartozik a HÉA alól kivont ajándék fogalma alá. C-48/97 sz. ügy Kuwait Petroleum (GB) Ltd v Commissioners of Customs & Excise

20 Csoportos adóalanyiság Azon adóalanyok csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre a) akiknek gazdasági célú letelepedési helyük helyük belföldön van, és b) akik együttesen kapcsolt vállalkozások. A csoportos adóalanyiság esetében: a) a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága szintén megszűnik, b) a harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki más csoportos adóalanyiságban már tag. A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő. A tagok egymás adótartozásáért egyetemlegesen felelősek.

21 Az Áfa.-törvény tárgyi hatálya Általános forgalmi adót kell fizetni - az adóalany által – ilyen minőségében – ellenérték fejében belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, - az Európai Közösségen belülről ellenérték fejében történő termékbeszerzés - a termékimport (harmadik országból) után.

22 A termékértékesítés 1. Termékértékesítés - a birtokba vehető dolog átengedése, - amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja - vagy bármely más ilyen joghatást eredményező ügylet. A birtokba vehető dolog fogalma magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának a megszerzését is jelenti. Nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírokat. A csere: lényegét tekintve két ellenirányú termékértékesítés.

23 A termékértékesítés 2. Termék értékesítésének minősül: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi (lízing); b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelező között a termék feletti rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg; d) az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása a jogosultnak.

24 A termékértékesítés 3. – ingyenes ügyletek Ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek az is, ha - az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, - azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy - általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg - azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

25 Termékértékesítés - SAFE A SAFE-ügyben a termékértékesítés kapcsán az Európai Bíróság tulajdonjog átszállása illetve a rendelkezési jog átszállása közötti különbségre világított rá. A döntés szerint a termékértékesítés fogalma nem korlátozódik feltétlenül a tulajdonjog jogi értelemben történő átruházására, így termékértékesítés valósul meg a jogi értelemben vett tulajdonjog átszállása nélkül is, azonban az eladónak tulajdonosként kell rendelkeznie a dologgal. C-320/88 sz. ügy Taatssecretaris van Financiën (Finance Secretary) and Shipping and Forwarding Enterprise Safe BV ( Safe Rekencentrum BV )

26 A termékexport Termékexport az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket az EU területén kívülre értékesítik. A feladást/fuvarozást az értékesítő maga vagy - javára - más végzi, illetve a külföldi utas, vagy a humanitárius tevékenységet végző közhasznú szervezet. Az export adómentességének feltétele, hogy a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint b) a 90 napon belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák.

27 Szolgáltatásnyújtás 1. Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ügylet, amely nem minősül termékértékesítésnek. Szolgáltatásnyújtásnak minősül 1. az általánosan bevett szolgáltatások (SZJ) 2. a vagyoni értékű jogok és más immateriális javak átengedése; 3. kötelezettségvállalás valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére (bánatpénz);

28 Szolgáltatásnyújtás 2. Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

29 Szolgáltatásnyújtás 3. Ingyenes szolgáltatás (más részére ellenérték nélkül végzett szolgáltatás) -főszabály: nem adóztatható, -kivétel: adóztatható, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonható. Ekként az ingyenes szolgáltatás ellenértékesnek tekintendő és adóztatandó: ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

30 Termék vagy szolgáltatás Az új termék fogalmának meghatározása illetve a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elhatárolásasa volt a Bíróság célja a van Dijk’s Boekhuis holland ügyben. Egy holland vállalkozó, aki régi könyvek felújítását végezte, majd a felújított könyveket értékesítette tevékenységét termékértékesítésnek tekintette. A holland adóhivatal szerint a vállalkozó tevékenység szolgáltatásnyújtásnak minősül, mely után 18 %-os forgalmi adót kell megfizetni (az akkor hatályos holland forgalmi adóra vonatkozó törvény szerint a termékértékesítést 4%-os, a szolgáltatásnyújtást 18 %-os adó terhelte). Az EB a termék fogalmát vizsgálva megállapította, hogy akkor történik új termék előállítása és termékértékesítés, hogy ha a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból funkcióját tekintve egy teljesen más, új termék kerül előállításra. A könyvek felújítása azonban - bármilyen alapos is – nem tehinthető új terméknek illetve ezzel összefüggésben termékértékesíésnek sem, hiszen funkcióját tekintve ugyanaz, mint az eredeti termék. C-139/84. sz. ügy VAN DIJK ' S BOEKHUIS BV, KAMPEN és STAATSSECRETARIS VAN FINANCIEN

31 A Közösségen belüli beszerzés Az egységes piac létrejöttével bevezetett Áfa.- rendszerben a közösségen belüli forgalom vonatkozásában a termékexportot felváltotta a közösségen belüli értékesítés a termékimportot pedig a közösségen belüli beszerzés fogalma. Ebben a rendszerben az adóalanyok között közösségen belüli értékesítés adómentesnek tekintendő, a közösségen belüli beszerzés pedig adóköteles a rendeltetési hely országának vonatkozó szabályai – különösen az ott előírt adómérték – szerint. Közösségen belüli beszerzés esetén az értékesítés adómenetes, a beszerzést terhelő Áfá.-t a vevő számítja fel, és le is vonhatja, ha a levonás feltételeinek megfelel.

32 Az adófizetés helye Közösségen belüli ügyletek esetén, a rendeltetési ország elve A közösségi szabályok akként rendelkeznek, hogy az Áfá.-t főszabályként abban a tagállamban kell megfizetni, ahol végső felhasználásra kerül az adott termék (rendeltetési ország elve). E szabályozás célja, hogy a különböző tagállamokban eltérő adómértékek alkalmazása ne vezessen oda, hogy bizonyos termékeket a legkedvezőbb adókulcsot alkalmazó tagállamból vásárolják meg a többi tagállam állampolgárai, és ezáltal megspórolnák a saját országukban a magasabb Áfa. Fizetését.

33 Közösségen belüli ügyletek – adóalanyok között (a főszabály) Az eladó Közösségen belüli értékesítést végez, míg ugyanezt a vevő Közösségen belüli beszerzés címén tartja nyilván. A vevőnél keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: 1. a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállam területére fuvarozták el akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy; 2. a vevő Áfa.-alany, vagy adóalanyisággal nem rendelkező jogi személy; 3. az értékesítés nem távértékesítés, illetve nem fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék. Az értékesítő vállalkozás saját országából Áfa.-mentesen értékesíti a terméket, a beszerzőnek pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén keletkezik adókötelezettsége.

34 Speciális vevői körnek történő értékesítés Speciális vevői kör: olyan vevők, amelyek tevékenységükből kifolyólag sem Áfa.-fizetési kötelezettséggel, sem levonási joggal nem rendelkezenk, nincs bevallási, adófizetési kötelezettségük, így bizonyos értékhatár alatt nem volt célszerű adófizetési kötelezettséget telepíteni ezen adóalanyokra. Ezen a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyokat, adómentességet választott adóalanyokat tartalmazó csoportot nevezi a törvény speciális vevői körnek. E kört közösségen belüli beszerzés esetén adókötelezettség nem terheli, a másik tagállamban lévő szállító a saját tagállama szerinti Áfá.- val növelten fogja az értékhatár alatti értékesítését kiszámlázni. Ha azonban ezek a speciális vevők a eurós értékhatárt beszerzéseikben túllépik, akkor őket is terheli adófizetési kötelezettség, lényegében a normál eljárás szerint. Emellett a speciális vevői kör az értékhatár elérése nélkül is dönthet úgy, hogy a másik tagállamból történő beszerzése után belföldön akar adózni.

35 Saját termék tagállamok közötti mozgatása Adóztatandó ügyletnek minősül, ha az adóalany a tulajdonában lévő, az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba fuvarozza anélkül, hogy ténylegesen értékesítés történne.

36 Új közlekedési eszköz és jövedéki termék beszerzése más tagállamból Új közlekedési eszköz beszerzése másik tagállamból mindig Közösségen belüli beszerzésnek minősül, mely után az adót a vevő illetősége szerinti tagállamában kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a vevő adóalany-e vagy sem. (Vagyis az adóalanyiság hiánya sem enged kivételt a főszabály alól). Jövedéki termék beszerzése mindig Közösségen belüli beszerzésnek minősül, és mindig a rendeltetési ország elvét kell alkalmazni.

37 Adóalanyiság speciális esete – új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése Adóalanyiságot eredményez az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Ennek következtében a nem adóalany személynek is ezen egyetlen ügylet erejéig adóalannyá kell válnia, ha más tagállamból új közlekedési eszközt szerez be.

38 A távértékesítés Távértékesítés esetén amennyiben az értékesítés olyan vevői kör részére történik, mely a más tagállamból történő beszerzése után adófizetésre nem kötelezett (tipikusan a magánszemélyek) és az értékesítések adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladta meg a rendeltetési tagállamban meghatározott limitösszeget ( vagy eurót), az adót abban a tagállamban kell megfizetni, ahonnan az értékesítés történik. Ha a tárgyévet megelőző évben a távértékesítés kategóriájába tartozó termékértékesítések adó nélküli összesített értéke magánszemélyek esetén a / eurót meghaladta, a tárgyévben az adót a vevő a saját tagállamában az ott érvényes adómértékkel fizeti meg.

39 A háromszög ügyletek Háromszög ügyletről akkor beszélünk, ha - az egyik tagállamban (A) illetőséggel rendelkező adóalany eladó a terméket egy másik tagállami (B) illetőségű adóalanynak értékesíti, aki a terméket továbbértékesíti egy harmadik tagállam (C) adóalanyának, - a közvetítő (B adóalanya) a célországban (C) nem rendelkezik székhellyel, ott nem adóalany, de adóalany egy másik tagországban (B), - a termék közvetlenül az első állam (A) adóalanya és a harmadik államban (C) lévő végső vevő között mozog, - a vevő adóalany, vagy adóalanynak nem minősülő jogi személy a célországban (C). Az adót a végső vevő fizeti a célországban (C), és ezt a közvetítő (B adóalanya) számláján is világosan fel kell tűntetni.

40 A termékimport Az EU tagországainak területe egy egységes vámterület  a termékimport a nem tagországból – harmadik országból – a Közösség területére történő termékbehozatalt jelenti. Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a közösség területére történő behozatala, vagy bármilyen egyéb – jogszerű vagy nem jogszerű – módon történő bejuttatása. Termékimport esetén az adókötelezettség nem csak az adóalanyokat terheli. Adómegállapítás: kivetéssel, kivételesen önadózással (vámhatósági engedély szükséges).

41 Az adó fizetésére kötelezett személy 1. Az Áfa.-törvény megkülönbözteti az adóalanytól az adó fizetésére kötelezett személy fogalmát, bár adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor az adót nem a teljesítésre kötelezett adóalany, hanem valaki más fizeti.

42 Az adó fizetésére kötelezett személy 2. Általános rendelkezés, hogy adóalanyiságtól függetlenül adó fizetésére kötelezett, aki adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve 27 %-os felszámított adómértéknél 21,26 % értéket, 18%-os adókulcs esetén 15,25% értéket, 5 %-os felszámított adómértéknél 4,76 % értéket tartalmazó bizonylatot (számlát) bocsát ki.

43 Az adó fizetésére kötelezett személy 3. termékimport és Közösségen belüli beszerzés esetén Az adót termékimportnál az importáló illetve ha a vámeljárásban az importáló helyett az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti. Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén az adót a terméket beszerző adóalany, illetve nem adóalany jogi személy fizeti néhány speciális esetet kivéve.

44 Az adó fizetésére kötelezett személy 4. fordított adózás szolgáltatásimport esetén Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál, személyszállítás, teherközlekedés, kulturális, művészeti, oktatási, sport, szolgáltatásoknál, közlekedési eszköz rövidtávú bérbeadásánál, éttermi és vendéglátó ipari szolgáltatásnál, továbbá közösségen belüli teherközlekedés esetén az adót a szolgáltatást igénybe vevő adóalany fizeti, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, itt lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nincs.

45 Adó fizetésére kötelezett személy 5. fordított adózás belföldi adóalanyok között Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, ha nem alanyi adómentes, többek között az alábbi esetekben: a) értékesítési céllal történt ingatlan építést követő termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; c) fém, műanyag, papír, gumi hulladék termékek értékesítése esetében; d) tárgyi adómentes termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott beépített és be nem épített ingatlan értékesítés esetében; e) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; f) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése és egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll;

46 A teljesítés helye A teljesítés helyének meghatározása abból a szempontból fontos, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során az adott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás meddig tartozik a magyar Áfa-törvény hatálya alá. Az Áfa. esetében ugyanis, a belföldi ügyletek esetén az adókötelezettség a belföldön teljesített termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra terjed ki.

47 A teljesítés helye termékértékesítésnél 1) Ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. 2) Feladás, fuvarozás esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. 3) Ha a termék a feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. 4) Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, akkor a teljesítés helye, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.

48 A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál Főszabály: adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Közvetített szolgáltatás esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (közvetítés, ker. szálláshely üzemeltetés) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg. Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van.

49 A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál 2. A teljesítés helyének azt kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik, az eseményt szervezik, rendezik: a) A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál; b) a nem adóalany személyek szállításához, termékek fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így pl. a raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésnél; c) a nem adóalany részére a terméken – kiv. az ingatlant – végzett munkánál (javításánál, karbantartásánál); d) a nem adóalany részére a termékhez – kiv. az ingatlant – közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél. Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

50 Teljesítés helye a szolgáltatásnyújtásnál 3. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedési helye határozza meg: a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése; b) reklámszolgáltatások; c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló (pl. mérnöki) szolgáltatások,; d) adatok feldolgozása és információk közlése; e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása; g) termék – kiv. az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása; h) A Közösség területén lévő földgázrendszerhez vagy bármely más ilyen rendszerhez kapcsolat hálózathoz hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen hálózaton keresztül földgáz, hő- hűtési -és villamos-energia szállítása, elosztása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások; j) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások; k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

51 Teljesítés helye Közösségen belüli beszerzés esetében Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

52 Teljesítés helye termék importja esetében Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.

53 Teljesítés helye - Komp Az EB álláspontja szerint a székhely az alapvető kiindulási pont. Abban az esetben lehet más székhelyre hivatkozni, ha az eredeti székhelyre való hivatkozás adóügyileg nem hatékony illetve egy másik tagállammal konfliktust teremt. A telephelynek minimális mérettel, valamint a szolgáltatás folyamatos nyújtásához szükséges humán és technikai feltételekkel kell rendelkeznie. A Faaborg-Gelting Linien-ügyben szintén egy Dánia és Németország között közlekedő kompon nyújtott éttermi szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása volt a kérdés. Az EB kiemelte a székhely elsődlegességét illetve azt az álláspontját, hogy amennyiben a székhely nem vezet racionális eredményre, akkor alkalmazandó az egyéb hely (telephely) teljesítési helyként történő meghatározása. C-231/94 sz.ügy Faaborg-Gelting Linien A/S v Finanzamt Flensburg

54 Adófizetési kötelezettség keletkezése termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál Főszabály  a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik (amikor az ügylet megvalósul). Az ügyletet megvalósultnak kell tekinteni, ha a számlakibocsátás megtörtént! Lízing esetén  az a nap, melytől kezdve a lízingbe vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, vagy a terméket birtokba veszi. A folyamatos teljesítésnél  az egyes részkifizetések esedékességének napján.

55 Adófizetési kötelezettség keletkezése Közösségen belüli beszerzés esetén A Közösségen belülről történő termékbeszerzés teljesítésének megállapításához az azonos belföldön történt ügyletek teljesítése az irányadó. Az adófizetési kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik.

56 Az adófizetési kötelezettség termékimportnál a) a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján b) az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket az EU-n forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének időpontjában keletkezik.

57 Az adó alapja 1. Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke, amelybe beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások.

58 Az adó alapja 2. Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár képezi az adó alapját: -az ingyenes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén; -a gazdaságilag nem független felek részére teljesített értékesítéseknél ha az a forgalmi értékhez képest aránytalanul magas/alacsony és az értékesítőt/beszerzőt adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint - az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi beszerzése esetén, amennyiben a beszerzési érték a piaci árhoz képest aránytalanul alacsony.

59 Az adó alapja 3. Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, amelyet növel a) a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek és más kötelező jellegű befizetések, kivéve az általános forgalmi adót; b) az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, (biztosítási, szállítási költségek).

60 Az adó alapja 4. Az általános szabály szerint termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az adóalap tartaémaz mindent, ami azon teljesítés ellenértékét képzi, amelyet ezért az ügyletért a vevőtől, a szolgáltatás megrendelőjétől vagy harmadik személytől az eladó vagy a szolgáltatás nyújtója kap vagy amelyet e személyeknek kapniuk kell, beleértve az ezenértékesítés árát közvetlenül befolyásoló támogatásokat is. Az ellenérték fogalmán a ténylegesen megkapott összeget kell érteni, nem pedig objektív kritériumok alapján meghatározott összeget. A Bíróság a 154/80 számú ügyben kimondta, hogy az ellenérték fogalmába minden pénzben és pénzben nem kifejezhető érték beletartozik. Az ellenérték fogalmának meghatározása igen tág értelemben történik, pont azért, hogy az áfarendszer célkitűzései megvalósuljanak, így minél szélesebb körben történjen a fogyasztás megadóztatása. Staatsecretaris van Financiën / Coöperatieve Aardappelenbewaarplaats

61 Az adó mértéke A közösségi szabályozás előírja, hogy az általános adókulcs legalább 15%, amely mellett két kedvezményes, de legalább 5%-os kulcs alkalmazható. A magyar szabályozás szerint felszámítandó adó általános mértéke az adó alapjának 27 %-a. A magyar Áfa.-törvény jelenleg két kedvezményes kulcsot ismer: a a 18%-os és az 5%-os kulcsot. Az 5%-os adókulcs a gyógyszerekre, könyvekre, napilapok, vakok segédeszközeire és a távhőszolgáltatásra vonatkozik. A 18%-os adókulcs a tejre, tejtermékekre és a pékárukra, valamint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra vonatkozik.

62 Adómentességek Az adómentességek vonatkozásában a közösségi szabályozáson alapuló magyar Áfa.-törvény egy igen összetett rendszert működtet, amelyben megkülönbözteti: –a levonási joggal adómentes, az EU területén kívülre irányuló termékértékesítést (export), és a Közösségen belüli értékesítést, –a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellege miatti adómentességet (tárgyi adómentességet - levonási jog nélkül) és –az alanyi adómentességet (levonási jog nélkül). Tárgyi menteség esetén a menteség oka független az adóalanytól, azt az adott, törvényben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapozza meg. A mentesség csak a tárgyi adómentesnek tekintett ügyletekre terjed ki. Az alanyi menteséget pedig az adóalany személyében rejlő ok alapozza meg, a mentesség az ilyen adóalany valamennyi termékértékesítésére és szolgáltatásnyújtására kiterjed. Az alanyi adómentesség az Áfa. esetében választható lehetőség.

63 Az adómentes termékértékesítés az EU területén kívülre A termékexport levonási joggal adómentes termékértékesítés, amely azt jelenti, hogy ezen ügyletek után nem kell az adóalanyoknak Áfá.-t felszámítani, ugyanakkor ezen ügyletek vonatkozásában az adóalanyok a rájuk korábban áthárított adót levonhatják az általuk fizetendő adó összegéből.

64 Levonási joggal adómentes Közösségen belüli termékértékesítés A Közösségen belüli ügyletek megjelenéséhez kapcsolódik – az adófizetési kötelezettség vonatkozásában a rendeletetési ország elvének megfelelően – a Közösségen belüli értékesítés mentesítése az adófizetési kötelezettség alól. A konstrukció lényegében megegyezik a termékexportnál alkalmazott megoldással.

65 Tárgyi adómentesség 1. A tárgyi adómentesség 2 esetét ismeri a szabályozás: - az adó alóli mentességet a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel Az adóalany a tárgyi adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és termékimport esetén az értékesített, illetve importált termék, vagy nyújtott szolgáltatás vonatkozásában adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Ez utóbbi az a lényeges mozzanat, amely eredményét tekintve lényegesen megkülönbözteti a termékexporttól és a Közösségen belüli értékesítéstől, mivel ott az előzetesen felszámított adó levonására sor kerülhet.

66 Tárgyi adómentesség 2. Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel E körbe tartozik például: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is - tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít; d) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít; e) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít; h) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; i) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében – teljesít természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; j) a közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat.

67 Tárgyi adómentesség 3. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel E körbe tartozik: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása; b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását; e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek numizmatikai értéke van; f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését; g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése; i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év; - adókötelesé tehető k) a beépítetlen ingatlan értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; - adókötelesé tehető l) az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása. - adókötelesé tehető

68 Alanyi adómentesség Az alanyi adómentesség az adóalanyokat nem automatikusan illeti meg, hanem a törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén választhatják. Az alanyi adómentesség választásának általános feltétele az adóalany belföldön letelepedett legyen. Az alanyi adómenteség akkor választható, ha - a bejelentést megelőző adóévben az adóalany által teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, és - a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható időarányos bevétele nem haladja meg az Ft-ot. Az alanyi adómentességet választó adóalany adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

69 Alanyi adómentesség 2. Az alanyi adómentesség megszűnik, ha a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni; b) az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra az alanyi adómentesség feltételei nem teljesülnek; c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az értékhatár feltétele nem teljesül. Ha az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő 2. naptári év végéig nem élhet.

70 Alanyi adómentesség 3. Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében a) adófizetésre nem kötelezett; b) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult; c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

71 Az adólevonási jog Az adólevonási jog az Áfa.-rendszer működésének a kulcsa. Az adó fizetésére kötelezett adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja az előzetesen felszámított adót, vagyis azt az adót, amit a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított; b) termék beszerzéséhez – pl. a termék Közösségen belüli beszerzését –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított; c) termék importjához kapcsolódóan megfizetett; d) előleg részeként megfizetett; e) a saját vállalkozáson belüli beruházáshoz kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított. Az előzetesen felszámított adó levonásának joga lehetővé teszi, hogy az Áfa. az értékesítési folyamat minden állomásán csak az adott ponton hozzáadott értéket terhelje, és ezáltal elkerülhetővé váljon a fizetendő adó – akár többszöri – halmozódása. Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne.

72 Előzetesen felszámított adó megosztása Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.

73 Adólevonási jog korlátozása Nem vonható le (a továbbértékesítési célt kivéve): a motorbenzint és egyéb, személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot; a személygépkocsit; a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt, a yachtot és egyéb sport, vagy szórakozási célú viziközlekedési eszközt; a lakóingatlant és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket; az élelmiszert; az italt; a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, a taxiszolgáltatást, a parkolási szolgáltatást, az úthasználati szolgáltatást, a vendéglátó-ipari szolgáltatást, a szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Nem vonható le előzetesen felszámított adó összegének 30 %-a: a távbeszélő-szolgáltatás a mobiltelefon-szolgáltatás az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás esetén.

74 Adólevonás feltételei Tartalmi: az áthárított adó Formai: az adót áthárító adóalany által kiállított számla

75 Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül - nem gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül - ismét gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

76 Számlázás Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását; c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője; d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

77 A számlakibocsátás ideje Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. Ésszerű idő a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan, b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg b) a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

78 Mentesülés a számlakibocsátás alól – nyugtaadási kötelezettség Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása tárgyi adómentes, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli bizonylatnak minősül; b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítéskor készpénzzel, készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Ebben az esetben az adóalany nyugtát köteles kibocsátani. Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól.


Letölteni ppt "Pénzügyi jog Az általános forgalmi adó. A forgalmi adók A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések