Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Áfa-törvény. Speciális termékértékesítési tényállások: a)Saját rezsis beruházás: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Áfa-törvény. Speciális termékértékesítési tényállások: a)Saját rezsis beruházás: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek."— Előadás másolata:

1 Az új Áfa-törvény

2 Speciális termékértékesítési tényállások: a)Saját rezsis beruházás: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő – nem feltétel, hogy ahhoz levonható adó kapcsolódjon. Miért? I. A saját rezsis beruházás használata teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez történik: az egyes beszerzések áfája a beruházás folyamatában levonható, majd az aktiváláskor felszámítandó adó is levonható. II. A saját rezsis beruházás későbbi használata nem teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez történik: az egyes beszerzések áfája levonható, de!!! nem a beruházás folyamatában, hanem az aktiváláskor, azonban az aktiválás során felszámított áfa csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beruházás adólevonásra jogosító tevékenységet szolgál.

3 b) Saját célra történő felhasználás: az adóalany vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg. c) Adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használat: tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

4 d) Megszűnés: az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg – fontos! Szemben a korábbi szabályozással, ide tartozik a jogutódlással történő megszűnés is! De! Nem minősül termékértékesítésnek a megszűnés, ha: 1. az adóalany a jogutódlással szerzett vagyonra vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve az szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik; 2. a jogutód a szerzés időpontjában belföldön nyilvántartásba vett adóalany; 3. sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a vállalt kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

5 Apport 2008-tól Az apport – adóalanyok között – jelenleg adóköteles ügylet  január 1-től azonban nem lesz termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás  Feltételei: 1. az adóalany a jogutódlással szerzett vagyonra vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve az szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik; 2. a jogutód a szerzés időpontjában belföldön nyilvántartásba vett adóalany; 3. sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a vállalt kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

6 Az „ingyenes” termékértékesítés: Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

7 „Ingyenes” szolgáltatásnyújtási tényállások: a)Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. b)Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

8 Csoportos adóalanyiság Feltételei: 1.Belföldi gazdasági célú letelepedés 2.Egymással kapcsolt vállalkozások Lényege: A csoport kifelé egy adóalany, egy áfa- adószámmal rendelkezik. A tagok egymás közötti ügyletei nem áfáznak.

9 Hogyan jön létre? Adóhatósági engedéllyel. Mi történik a tagok „volt áfa-alanyiságával”? A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag az adóhatósági engedély jogerőre emelkedését megelőző nappal köteles úgy eleget tenni áfa-kötelezettségeinek, mintha a jogutódlással szűnne meg.

10 Felelősségi szabályok Egyetemleges felelősség a más tagok egyes kötelezettségeiért. Van-e csoportkényszer? Nincs. Lehetőség van arra, hogy valamely olyan vállalkozás, amelyre egyébként teljesülnek a feltételek, kívül maradó adóalany legyen, de rá ugyanazon felelősségi szabályok vonatkoznak, mint a tagokra.

11 Mi történik, ha új kapcsolt vállalkozás jön létre? a)Vagy csatlakozó új adóalanyként belép a csoportba b) Vagy kívül maradó adóalany lesz

12 Ingatlanok áfa-rendszerbeli kezelése I.Forgalmazás a)Adómérték Főszabály: Adólevonásra nem jogosító adómentes: -lakóingatlan értékesítése és egyéb beépített ingatlan értékesítése (Kivéve: az új ingatlant és a beépítés alatt álló ingatlant (azaz az olyan ingatlant, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy amelynek jogerős használatbavételétől még nem telt el 2 év.) -beépítetlen ingatlan értékesítése (Kivéve: építési telek)

13 Adókötelessé tétel = adókötelezettség választása Mire? 1.Újnak nem minősülő lakóingatlan és egyéb ingatlan értékesítésére (az újnak minősülő ingatlan és az építési telek eleve adóköteles) 2.Ingatlan bérbeadására (lakó- és nem lakóingatlan) FONTOS!!! Mivel ez egy új tartalmú szabály, függetlenül attól, hogy az adóalany most az egyéb ingatlan tekintetében bejelentkezett áfás adózásra, a jövő évre vonatkozóan ÚJRA BE KELL JELENTENI AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG VÁLASZTÁSÁT!!!

14 Hogyan kell a választást bejelenteni? A változás-bejelentő lapon: ideiglenes lap lesz (egyéni vállalkozóknak: T08AFA-E, jogi személyeknek: T08AFA-T) A választást meg lehet tenni: 1.Ingatlan-értékesítésre (nem lehet külön bejelentést tenni a földterületre és a beépített ingatlanra, csak mindkettőre együttesen) 2.Ingatlan bérbeadására (nem lehet külön bejelentést tenni a lakó- és az egyéb ingatlanra, csak mindkettőre együttesen)  A két pontra lehet külön-külön bejelentést tenni.

15 b) Fordított adózás Fordított adózás alá esik belföldi adóalanyok közötti ügyletben: Termékek: - Az építési szerződés alapján történő ingatlanátadás, valamint a „normál” ingatlanértékesítés akkor, ha az adott ingatlan értékesítése adómentes lenne, de az értékesítő választotta az általános szabályok szerinti adózást (mindezekből következik, hogy az új ingatlanokra, illetve a beépítés alatt álló ingatlanokra a fordított adózás nem alkalmazandó)

16 Szolgáltatások: -Ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, javítás, átalakítás, bontás, karbantartás, fenntartás, takarítás, tisztítás Az ingatlanbérbeadás nem esik fordított adózás alá!!!

17 Honnan értesülhet a beszerző, ha ingatlant vásárol, hogy az értékesítő miért nem hárított át adót a számlában? Ha az értékesítő nem hárít át adót az ingatlan számlázása során, annak két oka lehet: 1.Az adott ingatlan értékesítése adómentes és az értékesítő nem választotta az általános szabályok szerinti adózást  a beszerzőnek nem kell saját nevében adót fölszámítania 2.Az értékesítő választotta az általános szabályok szerinti adózást  az ingatlan fordított adózás alá esik, azaz a beszerzőnek saját magának kell felszámítania az adót Honnan tudja a beszerző, melyik eset van? -Kérheti az értékesítőt, hogy nyilatkozzon -Kérhet erre vonatkozóan tájékoztatást az adóhatóságtól

18 c) Speciális adóalanyiság Gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az, ha: egyébként nem-adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy •annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy •első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (beépítés alatt álló, ill. beépített új ingatlan); •egyébként nem-adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

19 Mi a sorozat jelleg? ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek  A 4. és az azt követő ingatlanok lesznek áfásak.

20 Hogyan történik az adófizetés ilyen esetben? Kivetéses adózás: -az értékesítő a teljesítés napját követő 30 napon belül bejelentést tesz az adóhatóság felé, amely bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából a bevallással egyenértékű -az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót -FONTOS! Kell adószámot kérni és számlázni!

21 II. Ingatlanbérbeadás Bérbeadás definíciója: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek pl. nyílt végű lízing, operatív lízing is

22 Adómérték ingatlan bérbeadásánál Főszabály: bármilyen ingatlan bérbeadása adólevonásra nem jogosító adómentes De! Ingatlan bérbeadására (lakó- és nem lakóingatlan) választható az adókötelezettség (adókötelessé tétel) FONTOS!!! Mivel ez egy új tartalmú szabály, függetlenül attól, hogy az adóalany most az egyéb ingatlan tekintetében bejelentkezett áfás adózásra, a jövő évre vonatkozóan ÚJRA BE KELL JELENTENI AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG VÁLASZTÁSÁT!!! (T08AFA-E, T08AFA-T)

23 Teljesítési időpont Konkrét teljesítési időpontok meghatározását nem tartalmazza a törvény Főszabály: Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).

24 Mit jelent a tényállásszerű megvalósulás? a) Az Áfa-törvényben nevesített tényállások: 1.Részletvétel, zárt végű lízing: a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi 2.Bizomány: a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között termék értékesítése teljesül

25 3. „Zálog”: az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg 4. Építési szerződés: építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre

26 b) Speciális rendelkezések 1.Részteljesítés: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés 2.Elszámolási időszakhoz kötött teljesítés: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik (ha az elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapot, akkor a 12. hónap utolsó napja időarányos részteljesítésnek minősül) FONTOS! A 10. § a) pontra (részletvétel, zárt végű lízing) nem vonatkozik!!!

27 3. Előleg: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani (megszűnik az előleg adókötelezettsége a közösségi beszerzésre vonatkozóan) 4. Fordított adózás: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (Amelyik a leghamarabb következik be) (Pl. belföldi fordított adózás, szolgáltatásimport, összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése)

28 5. Közösségi adómentes értékesítés: a fizetendő adót a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 6. Halasztás: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy b) nyilvántartási kötelezettségének – a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint – módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg (max. 45 nap)

29 7. Termék Közösségen belüli beszerzése: a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani

30 Adóalap Főszabály: a teljesítés – pénzben kifejezett – ellenértéke Csere: ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke

31 Adóalapba nem tartozó tételek •az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; •a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; •az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

32 Üzletpolitikai célú árengedmény Akkor üzletpolitikai célú az árengedmény, ha •az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhető, vagy •az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke

33 Utólagos engedmény Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak az előzőekben ismertetett árengedményt.

34 Helyesbítés és stornó január 1-től megszűnik a helyesbítés és stornó Bizonylatkorrekciók: -Érvénytelenítés -Módosítás

35 Érvénytelenítés Esetei: -Az ügylet érvénytelensége jogcímén az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre -Az ügylet hibás teljesítése jogcímén a jogosult eláll az ügylettől (tulajdonképpen a meghiúsulásnak felel meg)

36 Módja Számlával egy tekintet alá eső okirat  Bármilyen olyan hiteles megoldás, amelyből egyértelműen kitűnik az érvénytelenítés megtörténte (ez lehet az eddig alkalmazott stornírozás is)

37 Módosítás Esetei: Bármilyen olyan változás, amely az eredeti bizonylat, vagy az eredeti teljesítés adatait érinti: -Elírás -Adóalap-változás -Helytelen adómérték felszámítása -Stb.

38 Módja Számlával egy tekintet alá eső okirat Fogalma: A számlával egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely a törvényben meghatározott minimális tartalmi kellékekkel rendelkezik és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Tartalma: - az okirat kibocsátásának kelte; - az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; - az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; - a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

39 Mi történik, ha az adó meghatározásához szükséges tételek módosulnak? 1.Ha meghiúsul a teljesítés: érvénytelenítés 2.Ha nem hiúsul meg, pusztán az adó összegét érintő valamely tétel módosul: módosítás  Hogyan kell figyelembe venni az adó összegének változását?

40 a)Számlabefogadó -Ha nála a levonható adó összege csökken (azaz „visszafizetési” kötelezettsége van): abban az adó- megállapítási időszakban számolja el, amelyben a módosító, vagy érvénytelenítő okirat személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja  ez azt jelenti, hogy felmerülhet önellenőrzés a befogadónál is, szemben a hatályos szabályozással -Ha nála a levonható adó összege nő: legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben a módosító, vagy az érvénytelenítő bizonylat személyes rendelkezésére áll

41 b) Számlakibocsátó -Ha nála a fizetendő adó csökken: legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben a módosító, vagy az érvénytelenítő okirat a jogosult rendelkezésére áll, illetve amennyiben olyan változás van, amelynél nem történik ilyen bizonylat kibocsátása, amikor a kötelezett az ellenértéket visszatéríti, az előleget visszafizeti vagy a betétdíjat visszatéríti. -Ha nála a fizetendő adó nő: nincsen rá tételes szabály  ebből következően önellenőrizni kell az eredeti adó-megállapítási időszakot

42 Adóalap külföldi fizetőeszközben kifejezve Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely •termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint amikor az adó megfizetésére a beszerző, igénybe vevő köteles, a fizetendő adó megállapításakor, •az elszámolási időszakhoz kötött számlázás esetén a számla kibocsátásakor, •egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes.

43 Melyik bank árfolyamát lehet alkalmazni?  bármelyik, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező bank által devizában eladási árként jegyzett árfolyamot  MNB által megadott árfolyamot, ha ezt az adóalany az adóhatóságnak előzetesen bejelenti FONTOS! Mindig a teljesítéskori utolsó árfolyam alkalmazandó

44 Adómérték Alapvetően nem változott Kikerült az 5 százalékos körből a steril műtéti izolálószett

45 Az adómentességek új rendszere I.Tárgyi adómentesség január 1-től megszűnik ez a fogalom- használat Helyette: közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység Fontos különbség: e tekintetben a törvény leválik a Szolgáltatások Jegyzékéről, tehát nem SZJ szám, hanem a tevékenység tartalma alapján kerül meghatározásra, hogy ebbe a körbe tartozik-e vagy sem

46 1.Közérdekű tevékenységek Két kritérium: Ki?  Csak az ott meghatározott személy, szervezet: pl. közszolgáltató, fogorvos, kulturális intézet, stb. Mit?  Csak a 85. §-ban felsorolt tevékenység (nincs SZJ!!!)

47 2. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel -biztosítási szolgáltatások -hitel- és kölcsönszolgáltatások -egyéb pénzügyi természetű szolgáltatások -postai bélyeg névértéken történő értékesítése -szerencsejáték-szolgáltatás -ingatlanértékesítés (kiv.: új és beépítés alatt álló ingatlan, építési telek) -ingatlanbérbeadás

48 Új kategória: Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha •az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; •az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a törvény szabályai szerint nem vonható le

49 Adólevonás Változások: 1.Nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő áfa, de levonható a bérbeadásra beszerzett személygépkocsi áfája (ha azt az adóalany túlnyomórészt bérbeadáshoz használja) 2.Sok helyen említi a törvény a „túlnyomórészt … használja”  legalább 90 százalékos mértékben

50 Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok -Ingatlan: 20 évre nő a figyelési időszak -Utólagos korrekció: ha a levonható adó összegét eredményező változás abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10ezer Ft-ot

51 Számlázás Számla-kiállítási kötelezettség -termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról -előlegről -külföldön teljesített ügyletről, ha a teljesítésre kötelezett adóalany belföldi illetőségű

52 Gyűjtőszámla Tartalma: •A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. •A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Kibocsátása: Ha az adóalany -teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg -a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

53 Számla kibocsátására vonatkozó határidő Legkésőbb: -a teljesítésig -előleg esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az ezektől számított 15 napon belül (Gyűjtőszámla esetén: ha egy adómegállapítási időszakra összevontan számláz az adóalany, akkor az adott adómegállapítási időszak utolsó napjáig, de legkésőbb annak utolsó napjától számított 15 napon belül)

54 Számla nyelve A számla magyarul vagy bármely élő idegen nyelven kiállítható. DE! Az adóhatóság kérhet hiteles fordítást, ha a tényállás másként nem tisztázható. Nyugta csak magyar nyelven bocsátható ki

55 Adóelszámolás Megszűnik a visszaigénylés 4 millió Ft-os értékhatára, továbbá a tárgyi eszközre alapított visszaigénylési lehetőség Helyette, az adóalany akkor kérelmezheti a negatív különbözet kiutalását, ha a különbözet -havi bevallásra kötelezett esetén: 1 millió Ft-ot -negyedéves bevallásra kötelezettnél: 250 ezer Ft-ot -éves bevallásra kötelezettnél: 50 ezer Ft-ot abszolút értékben eléri vagy meghaladja. A feltételt minden egyes adómegállapítási időszakban újra kell vizsgálni.

56 Alanyi adómentesség Új értékhatár: 5 millió Ft. Áfát kell felszámítania: -Befektetett eszköz értékesítése esetén -Új közlekedési eszköz értékesítése esetén -Új beépített ingatlan, új beépítésre váró ingatlan esetén -Ingyenes ügyletek esetén -Közösségi beszerzés esetén, ha értékhatárt lépett, vagy egyébként a közösségi beszerzésre vonatkozó adózási szabályok alkalmazását választotta

57 Utazásszervezés -Ki? Bárki, aki megfelel az utazásszervező fogalmának (tehát nem csak utazási iroda) -Mit? Bármilyen utazásszervezési szolgáltatás (nem csak utazási csomag) -Kötelezően alkalmazandó -Adót hárít át az utazásszervező, ami levonható

58 Használt ingóságra vonatkozó különös szabályok Korábbi különbözet szerinti adózás - Főszabály: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer -Választható: globális nyilvántartáson alapuló módszer (kiv.: 50 ezer Ft egyedi értékű termék) -Műalkotás importjára is lehet alkalmazni, de csak az egyedi nyilvántartáson alapulót -Ki lehet alóla jelentkezni (Nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó új szabályok alól viszont nem lehet kijelentkezni)

59 Átmeneti rendelkezések Általános klauzula: Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletből származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétől kezdődően is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetőleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket – valamennyi érintett fél együttes döntése alapján – e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelőzően – az elévülési időn belül – keletkeztek, feltéve, hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.


Letölteni ppt "Az új Áfa-törvény. Speciális termékértékesítési tényállások: a)Saját rezsis beruházás: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések