Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."— Előadás másolata:

1 VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2 Takarmányfeldolgozás (szénakészítés, silózás)

3 Szénakészítés zA szálas takarmányok tartósításának legősibb módja zA zöldtakarmány víztartalmát 12-14%-ra csökkentjük  megakadályozzuk az erjedési és bomlási folyamatokat zA tartósítás célja  táplálóanyagok és vitamintartalom megőrzése zA szénakészítés módszerei: yRenden történő szárítás yÁllványos szárítás yMesterséges szénakészítési eljárások (inkább a mezőgazdasági üzemekben, pl. szellőztetéses szárítás, forró levegős szárítás, stb.)

4 A széna minőségét meghatározó tényezők zKaszálás időpontja: yPillangósok: zöldbimbós állapotban yFűfélék: kalász, illetve bugahányás stádiumában zKaszálás, célszerű a szársértő alkalmazása  gyorsabban és egyenletesebben szárad a széna zA szárítás során kb %-os veszteség: yLégzési és enzimatikus veszteség yKilúgozási és rothadási veszteség (fehérjék 15-20%, szénhidrátok %, ásványi anyagok 40-70%)  tartós esőzés esetén jelentős veszteségforrás yPergési veszteség (értékes növényi részek, főleg a levél aránya csökken)  akár 10-20%-os veszteség is lehet, főleg a rend forgatása, felszedése során jelentkezik yEmészthetőség csökkenése (kb %-kal) zA vadtakarmányozás veszteségei csökkenthetők pl. állványos szárítással, illetve korszerűbb, mezőgazdasági szárítási eljárásokkal: yJobb minőségű, kedvezőbb beltartalmú széna készíthető

5 Vadtakarmányok tartósítása erjesztéssel (silózás) zA silózás előnyei: yKevésbé függ az időjárástól yA szilázs/szenázs készítés jobban gépesíthető, mint a szénakészítés (szállítása, adagolása viszont nehezebb) yKisebb a veszteség (kb. 15%), kedvezőbb beltartalom, nagyobb vitamintartalom yNagyobb víztartalmánál fogva télen a vadfajok vízigényének nagy részét is kielégíti yOlyan takarmányok is etethetők, amit a vad egyébként nem fogyaszt el yÍzletes, több évig eltartható takarmány yCsökken a hántáskár

6 A sikeres erjesztést befolyásoló fontosabb tényezők zA tejsavtermelő baktériumok életfeltételeinek elősegítése zAnaerob körülmények megteremtése (tömörítés) zA silózandó takarmány optimális szárazanyag- tartalmának (30-40%) megválasztása: yFű (vegyes állomány): 29-31% ySilókukorica: 35-38% yLucerna: 38-39% zA rendelkezésre álló szénhidrátok mennyisége és milyensége (monoszacharidok és diszacharidok) zPufferanyagok jelenléte (pl. Ca, Mg, Na, ammónia) – C/PK hányados (a jól erjeszthető takarmányoknál magasabb ez az érték)

7 Vadtakarmányozásban használható silózott takarmányok zKönnyen erjeszthető növények (pl. silókukorica, cukorcirok, napraforgós csalamádé) zKözepesen erjeszthetők (pl. fűfélék, füves here, zöld gabonafélék, repce, bükköny) zNehezen erjeszthetők (pl. lucerna, vörös here, bíbor here) zAz erdőben végzett tisztítás-gyérítés során keletkezett gallyból és lombból is készíthető silótakarmány zSilózható fafajok: pl. tölgy, nemesnyár, gertyán zNem silózható: pl. kőris, hárs, cser zA közepesen és a nehezen tartósítható takarmányok minősége adalékanyagokkal (szénhidrátadalékok, gabonamagvak darája, biológiai tartósítószerek, szerves savak, stb.) és/vagy fonnyasztással javítható

8 A jó minőségű szilázs értékei zpH: 3,8-4,2 zAz összes sav 60%-át a tejsav, 30% a propionsav adja zEgyéb illózsírsavat (pl. propionsavat, n-vajsavat) nem tartalmaz, legfeljebb nyomokban zNH 3 -ból 0,01-0,05%-nál többet nem tartalmaz

9 A vadtakarmányozásban alkalmazható silótípusok zPalánksiló zSzalmabála siló: yOldalfala egy, vagy két sor szalmabálából áll, amit kívülről meg lehet erősíteni yAz oldalfalakat célszerű fóliával bélelni zKazalsiló (ezek az ideiglenes silótípusok kimondottan helyben fogyasztásra alkalmasak, de jelentős veszteséggel kell számolni) zAmennyiben a szilázst 2-3 naponta ki tudjuk hordani a vadetetőhelyre, akkor a mezőgazdasági gyakorlatban használt korszerűbb silótípusokat (pl. falközi silók) is lehet választani

10 A silózott takarmányok téli etetésének szempontjai zA téli takarmányozás egyik legnagyobb problémája a silózott takarmányok szakszerű etetése zA megfagyott szilázs etetése a vadfajoknál ugyancsak emésztési zavarokat okozhat zA megbontott ideiglenes silók esetében jelentős lehet a veszteség (pl. taposási kár, utóerjedés, beázás), illetve az emésztési probléma (pl. romlott szilázs etetésekor) zA legszakszerűbb a vadetetőkben történő, lehetőleg fedett helyen történő etetés, vagy az ideiglenes silók szakaszos módszerrel történő feletetése (annyi szilázs megkezdése, amit 1-2 nap alatt elfogyasztanak az állatok)


Letölteni ppt "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések