Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Takarmánykonzerválás Nedves tartósítás (silózás).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Takarmánykonzerválás Nedves tartósítás (silózás)."— Előadás másolata:

1 Takarmánykonzerválás Nedves tartósítás (silózás)

2 Bevezetés  A tartósítás  célja: egész évben tárolható takarmány  lényege: fizikai, kémiai vagy biológiai úton akadályozzuk meg a romlást, a káros mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) szaporodását  módja:  nedves tartósítás (fermentáció): oxigén kizárásával és a kémhatás csökkentésével tartósítunk (savanyítunk), eredmény: szilázsok, szenázsok  szárítás: a szöveti, vegetációs víz csökkentésével tartósítunk, eredmény: szénafélék, szalmák, gabonafélék légszáraz állapotban

3 Erjesztéses tartósítás Alapfogalmak:  silózás: tömörítés, anaerob körülmények, mikroorganizmusok,szerves savak, csökkenő kémhatás  szilázs: egy menetben betakarított növényből készített erjesztett tömegtakarmány, ált % sz.a-tart.  szenázs: két menetben betakarított, fonnyasztott anyagból készített tömegtakarmány, ált. >40% szárazanyag-tartalommal  siló: tárolótér

4 Erjesztéses tartósítás Alapfogalmak: Nem illó zsírsav:  tejsav (3C): H 3 C -( OH)HC-COOH Illó zsírsavak:  ecetsav (2C): H 3 C-COOH  propionsav (3C): H 3 C-CH 2 -COOH  vajsav (4C): H 3 C-(CH 2 ) 2 -COOH  valeriánsav (5C): H 3 C-(CH 2 ) 3 -COOH  kapronsav (6C): H 3 C-(CH 2 ) 4 -COOH

5 Erjesztéses tartósítás A silózás előnyei:  kevesebb veszteség  kisebb az időjárási kockázat  több karotin őrizhető meg  egyes növényekből (silókukorica, cirok) széna nem készíthető  a tejsav önálló táplálóhatással rendelkezik  az antinutritív anyagok (pl. gyommagvakban) egy része semlegesítődik  tűzbiztos  gépesíthető A silózás hátrányai: A silózás hátrányai:  kevesebb D-vitamin  vajsav jelenléte (lágy sajtok)  gépigény

6 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából hasznos mikroorganizmusok: Tejsavtermelő baktériumok: –homofermentatív baktériumok: pH-tűrésük sorrendjében: 1. Streptococcus faeceum, 2. Pediococcus acidilactici, 3. Lactobacillus plantarum, L. casei, anyagcseretermék: tejsav –heterofermentatív baktériumok Leuconostoc dextranicum, Lactobacillus. buchneri (aerob stabilitást fokozó baktérium, ecetsav és 1,2 propándiol): anyagcseretermék: tejsav(90-95%), ecetsav, H 2, NH 3, CO 2, Ideális összetétel: • % Lactobacillus spp. (55-60% homofermentatív +5-10% heterofermentatív) • 20-25% Leuconostos d. • 10-15% Streptococcus f.

7 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából hasznos mikroorganizmusok: Tejsavtermelő baktériumok:

8 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Nem valódi tejsavtermelő baktériumok: Coli aerogenes csoport (Aerobacter, Escherichia, Klebsiella nemzetség):

9 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok: Vajsavbaktériumok (Clostrydium butyricum- szacharolitikus, Cl. Tyobutiricum-szacharolitikus, Cl. sporogenes- proteolitikus):

10 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok A vajsavbaktériumok elszaporodásának következménye : 1. Táplálóanyag-konkurense a tejsavtermelőknek  kevesebb szubsztrát, kevesebb tejsav 2. Fehérje mennyiségének csökkenése (  szmh.táplálóanyag- ellátása) 3. Ammónia: szúrós szag, pufferhatás  kevésbé savas kémhatás 4. Vajsav-bűzös, kevésbé erős sav, mint a tejsav  kevésbé savas kémhatás 5. Tejsav mennyiségének csökkenése  kémhatás növekedése 6. Instabilitás- nem eléggé savas kémhatás, egyéb káros mikroorganizmusok elszaporodása 7. Mérgező anyagcseretermékek, biogén aminok, mikotoxinok 8. Lágy sajtok- spórák miatt

11 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok: Ecetsavtermelő baktériumok (Acetobacter xylinum, A. rancens fajok):

12 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok: Rothasztó baktériumok (Pseudomonas, Flavobacterium fajok):

13 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok: Penészgombák (Penicillium, Aspergillus, Mucor, Cladosporium fajok):

14 Az erjedésben szerepet játszó mikroorganizmusok Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok: Élesztőgombák (Saccharomyces, Torula fajok):

15 Az erjedés szakaszai 1. Önmelegedés (autooxidáció): C 6 H 12 O O 2 = 6 H 2 O + 6CO 2 + HŐENERGIA (+3-5 °C) C 6 H 12 O O 2 = 6 H 2 O + 6CO 2 + HŐENERGIA (+3-5 °C) Folyamat: Folyamat: a még élő növényi sejtek légzése következtében:  erőteljes a hőképződés  a CO 2 termelődés nagy mértékű  O 2 hiány alakul ki (anaerob viszonyok) Befolyásoló tényezők: Befolyásoló tényezők:  tömörítés (megfelelő tömörítés nélkül melegerjedés zajlik le)  szárazanyag-tartalom Időtartam: 1-2 nap Időtartam: 1-2 nap

16 Az erjedés szakaszai 2. Ecetsavképződés szakasza: Folyamat: Folyamat:  aerob coli aerogenes csoport:  O 2 -t fogyaszt  anaerob viszony  ecetsavat termel  pH-csökkenés  anaerob coli aerogenes csoport:  ecetsavat termel  pH-csökkenés 4,5 -alá, ecetsav-termel ő baktériumok elhalnak Befolyásoló tényezők: Befolyásoló tényezők:  baktériumszám  takarmány nedvességtartalma  időjárás (esős) Időtartam: 1-3 nap Időtartam: 1-3 nap

17 Az erjedés szakaszai 3. Tejsavképződés szakasza: Kezdete: coli aerogenes csoportba tartozó baktériumok elhalása Kezdete: coli aerogenes csoportba tartozó baktériumok elhalása Folyamat: C 6 H 12 O 6  2 CH 3 CHOHCOOH Folyamat: C 6 H 12 O 6  2 CH 3 CHOHCOOH  hetero- és homofermentatív tejsavtermelő baktériumok szaporodása (Streptococcusok, Pedoicoccusok, Lactobacillusok)  csökken a takarmány cukortartalma, nő a tejsav mennyisége (propionsav, esetleg vajsav)  a cukrok tejsavvá való átalakulása 4% veszteséggel jár (ecetsav 15%, vajsav 24% veszteség) csökken a kémhatás (optimum: 3,5-4,2 szilázs; 4,5-5,0 szenázs)  a keletkező tejsav elpusztítja az anaerob baktériumokat Időtartam: 2-3 nap, legfeljebb nap Időtartam: 2-3 nap, legfeljebb nap

18 Az erjedés szakaszai 4. Lecsillapodás szakasza: Feltétel: Feltétel:  erőteljes tejsavas erjedés  állandó kémhatás  csökkenő mikrobaszám Eredmény: stabil, jó minőségű szilázs Időtartam: nap Időtartam: nap (gyakorlati körülmények között 6 hétnek tekintjük az erjedés lefolyását és a lecsillapodást) (gyakorlati körülmények között 6 hétnek tekintjük az erjedés lefolyását és a lecsillapodást)

19 Az erjedés szakaszai Káros folyamatok: 5. Vajsavas erjedés (másodlagos erjedés) 5. Vajsavas erjedés (másodlagos erjedés)Oka:  földdel szennyezett alapanyag  vontatott tejsavas erjedés, nem eléggé savas kémhatás a lecsillapodást követően  °C hőmérséklet (rossz tömörítés) Következménye:  táplálóanyag-veszteség  fehérjedenaturáció  bűzös, rossz minőségű szilázs, szenázs  a tej feldogozása korlátozott 6. Utóerjedés (silóbontás után) 6. Utóerjedés (silóbontás után)  szakszerűtlen, nagy felületű silóbontást követően élesztők, rothasztóbaktériumok és penészgombák szaporodnak el

20 A silózás kritikus pontjai  anaerob környezet kialakítása (megfelelő tömörítés)  a kémhatás gyors csökkentése (szilázs:  4,0; szenázs:  4,5-5,0)  a tejsavbaktériumok megfelelő mennyiségben való jelenléte  °C körüli hőmérséklet (megfelelő tömörítés)  megfelelő mennyiségű, könnyen erjeszthető cukor jelenléte  megfelelő szárazanyag-tartalom (35% minimum)  szennyeződésektől (Coli, Clostridiumok) való mentesség

21 Az erjedést befolyásoló tényezők 1. Szénhidrát-tartalom: Befolyásolja : Befolyásolja :  faj:  könnyen silózható : silókukorica, cukorcirok ( g cukor / kg sz.a., C/PK > 2,5; cukor/nyersfehérje >1)  közepesen silózható: legelőfű, szilázsfüvek: csomós ebír, magyar rozsnok, zöld pántlikafű ( g cukor / kg sz.a.), réti komócsin: nem szilázsfű, mert keskeny a levele, de 200g/kg cukor-tartalma van (6,5 MJ/kg sz.a.)  nehezen silózható: lucerna, vöröshere (60-70 g cukor / kg sz.a.)  vegetáció fázisa: öregedés cukortart. csökkenés, nyersrost.tart. növekedés  napszak: este 15-20%-kal több cukor van a növényekben  időjárás: csapadék (kevesebb cukor)  műtrágyázás: nagyadagú N-műtrágya Þ nyersfehérje-tartalom növekedése, cukortartalom csökkenése A sok, könnyen oldható cukor jelenléte káros alkoholos erjedés, instabil szilázs A sok, könnyen oldható cukor jelenléte káros alkoholos erjedés, instabil szilázs

22 Az erjedést befolyásoló tényezők 2. Nyersfehérje-tartalom: nagy fehérjetartalom  NH 3 lúgos kémhatás  közömbösíti a tejsavat PUFFERKAPACITÁS fogalma: 1 g sz.a.-ban a 4,0 pH eléréséhez szükséges tejsav mennyisége, mg -ban (a nagy fehérje- és Ca, K-tartalmú növények pufferkapacitása jelent ő s: 50-80; lucerna: 74) A pufferkapacitást meghatározó tényezők:  fehérjetartalom,  fehérjebomlás melléktermékei,  hamulúgosság (alkáli- és alkáli földfémek),  gyenge szerves savak a takarmányban.

23 Az erjedést befolyásoló tényezők A fehérjelebomlás mértéke csökkenthető: a szárazanyag és a cukortartalom növelésével (proteolitikus baktériumok aktivitása csökken) Silózhatóság mutatói:  cukor-pufferkapacitás arány: > 2,5 (kukorica 5-8)  cukor-nyersfehérje arány: > 1  nyersfehérje-cukor arány: 1: 1,3 leveles kukorica; 1: 0,17 bimbós lucerna  nyersfehérje-nitrogénmentes kiv. anyagok aránya: 1: 5,2 kukorica; 1: 1,5 lucerna

24 Az erjedést befolyásoló tényezők 3. Szárazanyag-tartalom: Erjedés szempontjából optimális:  silókukorica: teljes növény %  lucerna: fonnyasztott növény 35-40% (baktériumkultúrával 30-35%, enzimekkel <30%, kompromisszum:30-33%)  legelőfű: fonnyasztott növény 33-36% Vízaktivitás:  ozmotikus viszonyok szerepe: >35% sz.a. kedvez a tejsav- termelőknek, gátolja a káros baktériumokat  > 40% sz.a. csökkenti a tömöríthet ő ség mértékét ! A szárazanyagtartalom növelhet ő :  fonnyasztással  adalékanyaggal (melasz, abrak, répaszelet)

25 Az erjedést befolyásoló tényezők 3. Szárazanyag-tartalom folytatása: A fonnyasztás (nagyobb sz.a. tartalom) el ő nyei:  nő a táplálóanyag-koncentráció,  kevesebb a gázveszteség,  jobban kihasználható a silótérfogat,  kevesebb a csurgaléklé,  nagyobb a szárazanyag-felvétel. A szárazanyag-tartalom becslése:  nedvesség könnyen kinyomható, csepeg: % sz.a.  erősen összenyomva a kéz nedves marad: 16-20% sz.a.  kicsavarva kissé csepeg: 21-30% sz.a.  kicsavarva alig vagy egyáltalán nem csepeg: >30% sz.a. 4. Nyersrost-tartalom:  Silózás szempontjából optimális: sz.a.% (kukorica esetében a virágzástól a viaszérésig csökken a rosttartalom a cső érése miatt)  Csökkenti a tömöríthet ő ség mértékét.

26 Az erjedést befolyásoló tényezők 5. Szecskaméret: Mérete: Silókukorica-, cirokszilázs:  2-3 cm lenne ideális strukturális szempontból, napjainkban 0,8- 1,1 cm közötti tartomány az átlagos (szénával kompenzálható), 4-15 mm-es szecskahossz esetében +20% teljesítménycsökkenéssel jár a betakarítás  szemroppantáskor az átlagos szecskaméret csökken  a szecskaméret csökkentésével (szemroppantó elhagyása mellett) csökken az ép szemek aránya Lucernaszilázs/szenázs:  ha >45% sz.a. akkor 45% sz.a. akkor < 2-3 cm falközi silóban és fóliatömlőben  30-40% sz.a.-nál 4 cm falközi silóban és fóliatömlőben (túl apró szecska-csurgaléklé-képződés)  eredeti szálhosszúság-bálaszenázs Fonnyasztott füvek: 1,2-2,5 cm falközi silóban és fóliatömlőben

27 Az erjedést befolyásoló tényezők 6. Töltési idő, tömörítési vastagság és hőmérséklet :  rétegvastagság: függ a szállítási kapacitástól, a szárazanyag-tartalomtól és a tömörítő gép súlyától, napi minimum cm,  tömörség:  bálaszenázs : kg/m 3 (30-45% sz.a.)  falközi silóban: kg/m 3 (40% sz.a.)  a tömörség fordítottan arányos a szárazanyag- tartalommal  maximum 7 nap  hőmérséklet: < 30 °C

28 Az erjedést befolyásoló tényezők 7. Anaerob viszonyok fenntartása:  silótakarás:  fekete fólia szalmabála rögzítéssel vagy talajborítással, rávetés (árpa, pásztortáska),  szalmaréteg (laza szálas, szecska, bála),  talajfelhordás - szennyezi a szilázst,

29 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  zsombolyai kazal (kazalsiló, meleg- hidegerjesztés, önetetés, kis beruházási költség)  fóliával fedett kazal (8*14*1,5m)  fóliazsák (rosszul tömöríthető, kisüzemi módszer, rossz térfogatkihaszálás)  vermelés (kötött talaj, 2m mély * 3-6m széles árok, 1,5m magas)  szalmabála-siló  ároksiló (kötött talaj, fóliával v. szalmával bélelve, földdel érintkező rész romlása)  palánksiló  silózás két fal között  acéldrót siló (kisüzemi módszer)

30 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  egyedi vagy csoportos csomagolású bálaszenázs  Bálázás: állandó bálakamrás hengerbálázóval (göngyölve bálázó berendezés); lengő- vagy csúszódugattyús szögletes bálázóval  Bálák: kg súlyú, kg/m 3 térfogattömegű nagy hengerbála Kelemen, 2000 JOHN DEERE bálázók

31 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  egyedi vagy csoportos csomagolású bálaszenázs  Csomagolás: légmentes csomagolás automatikus bálacsomagolóval  Csomagoló anyag: 500 mm széles, m hosszú, mm vastag fólia, fordulattal 0.15 mm vastagság érhető el Kelemen, 2000

32 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  fóliahengerbe történő silózás (tömlő, „hurka”)  szecskázott silókukorica (0,1 cm), lucerna (2,5 cm), gabonafélék teljes növénye (1,5-2,5 cm), nedves kukoricadara (1,5-2,5 mm), CCM, cukorrépa-szelet (3-3,5 cm), törkölyök silózása,  minimum 30% sz.a.-csurgaléklé összegyűlik a fólia aljában-romlás  minőség: gyorsabban és tökéletesebben lehet elérni, továbbá tartósan fenntartani az anaerob körülményeket, mint falközi silóban  gyorsan, kevés élőmunkával betölthető (üzemi körülmények között cukorrépa: 0,5 nap, silókukorica: 1 nap)  gépi úton kitermelhető

33 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  fóliahengerbe történő silózás (tömlő, „hurka”)  bárhol elhelyezhető (nem kell fedett vagy betonozott tér, de szükséges a kötött talajszerkezet!)  alkalmazkodik az állatlétszámhoz (középüzemek)  kis mennyiségben szükséges takarmányok erjesztve tárolása (pl. középüzem-répaszelet)  elsősorban kiegészítő technológiája a már meglévő kapacitásnak nagyüzemben  a tárolási kapacitást meghaladó mennyiségű takarmány esetében extra tárolási kapacitást jelent  a présgép bérelhető, nem kell beruházni (a fólia költsége: kb 150eFt/60 méter)

34 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  silófólia-töltő présgép:  takarmánybehordó asztal, fésűs kialakítású forgó (tömörítő) henger, nyomásviszonyok kialakítása: hidraulikusan fékezett dobra csévélt acélsodrony és rácsos hátfal (BAGGER típusú présgépnél)  meghajtás: traktorhajtás (teljesítményleadó tengelyen keresztül), a présgép, a traktor és az etetőasztal együtt mozog, a tömlővégen elhelyezett támasztó és fékező fal stabil. Roto Tube típusú présgép

35 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  silófólia-töltő présgép:  nyomásviszonyok kialakítása: csévélődob (acélsodrony) fékezése, anyagtovábbítás az asztalon, tömörítőhengerek fordulatszáma  préselési nyomás: induláskor 0-60 bar,  lucernaszenázs bar (erjedést serkentő adalékanyag adagolásakor a nyomás csökkenthető kb. 10%-kal)  teljes kukoricanövény, cirok, K+C keverék: bar,  cukorrépaszelet bar (pépesedés elkerülése)  nedves szemes kukorica: bar  betárolási teljesítmény:  silókukorica t/óra; lucernaszenázs - 70 t/óra; cukorrépa t/óra  tömörség:  630 kg/m 3 térfogattömeg silókukorica szilázs,  660 kg/m 3 térfogattömeg cukorrépaszelet,  580 kg/m 3 térfogattömeg lucenaszenázs

36 Silótípusok 1. Ideiglenes silók :  fóliatömlő:  méter, m; 2,4, 2,7, 3,0 m átmérő, 0,28mm vastag  befogadó-képesség: tonna/60 méter fóliahenger kukoricaszilázs esetében,  3 rétegű fólia: kívül UV-stabil fóliaréteg, nyúlásjelző szalagcsík a fólia oldalán

37 Silótípusok –csoportosan (fóliatömlőbe) csomagolt bálaszenázs

38 Silótípusok 2. Állandó jellegű silók : A. Függőleges tengelyű silók  földbe süllyesztve (talajvíz)  félig földbe süllyesztett  középmagas  toronysiló (drága, kihordó szerkezet könnyen romlik, kisebb veszteség, egész évben egyenletes minőség)  középső ejtőcsöves silótorony  alsó ürítésű toronysiló (15-18 m magas * 6m átmérőjű, Harvestor siló, utántölthető, max. 45% sz.a., kisebb kitárolási teljesítmény: 0,8-1,5 t / óra)  felsőürítésű toronysiló (10 m magas * 9-12m átmérő, Colman siló, nagyobb kitárolási teljesítmény: t / óra)

39 Toronysiló típusok Felső ürítésű (Colman típusú) toronysiló Alsó ürítésű (Harvestor típusú) toronysiló

40 Silótípusok B. Vízszintes tengelyű silók (olcsó, nagyobb veszteség) a.3 oldalú siló b.áthajtó v. falközi siló (50-150m hosszú * 2,5-3m magas, lehet osztott terű) Orosz, 2002 (Józsefmajor) Kelemen, 2000

41 Táplálóanyag-veszteség a silózás során I. Szántóföldi veszteségek: 1. mechanikai veszteségek:  betakarítási idő  fonnyasztás időtartama (karotin)  rossz munkaszervezés  magas tarló  taposási veszteség  szóródási veszteség Mértéke : Szárazanyag. 6 %; Nyersfehérje: 7-8 % 2. biológiai eredetű veszteségek:  légzés, kilúgzás Mértéke : Szárazanyag. 3%; Nyersfehérje: 2,5-3,5%

42 Táplálóanyag-veszteség a silózás során II. Erjedési veszteségek:  Nyersfehérje:fehérjebomlás, tápanyagforrás (proteolitikus baktériumok: Clostrydiumok, Coli)  Nyerszsír:mennyisége nő a tej- és illózsírsavak keletkezése miatt  Nyersrost: a hemicellulóz bomlik, a lignin nem bomlik le  Nitrogénmentes kivonható anyagok: nagy mértékű veszteség, fő tápanyagforrás Mértéke: %

43 Táplálóanyag-veszteség a silózás során III. Csurgaléklé okozta veszteség: csugaléklé = kipréselt vagy tartósító anyagok hatására kivonódott növényi sejtnedv, 90%-a víz, 10 %-a szárazanyag: 25-40% ásványi anyag csugaléklé képződése: < 30 sz.a. tartalom esetében jelentkezik, befolyásolja a szecskaméret is. Mértéke: Szárazanyag. 3-7 %; Nyersfehérje: 0,1-1,4 % IV. Romlás okozta veszteség: Mértékét a silótípus határozza meg !  kazal siló:szárazanyag 2-5%; nyersfehérje 3-4 %  falközi siló: szárazanyag 1-3%; nyersfehérje 1-2 %  toronysiló: szárazanyag 0 %; nyersfehérje 1 %  bálaszenázs, fóliatömlő: a technológiai fegyelemtől és a szárazanyag-tartalomtól függ

44 Táplálóanyag-veszteség a silózás során V. Felhasználási veszteség: utóerjedés: a siló felbontása után beinduló káros erjedési folyamat, szakszerűtlen (nagy felületű) silóbontás után jelentős veszteség alakulhat ki (silómaró, blokkvágó alkalmazása) kilúgzás: csapadék szállítás: szóródás Mértéke : Szárazanyag. 1-2 %; Nyersfehérje: 1-2 %

45 Táplálóanyag-veszteség a silózás során : silóbontás Silómarók Kelemen, 2000

46 Táplálóanyag-veszteség a silózás során : silóbontás Silómaróval felszerelt keverő-kiosztó kocsik Seko típusú keverő-kiosztó kocsi Faresin típusú keverő-kiosztó kocsi

47 Táplálóanyag-veszteség a silózás során : silóbontás Blokkvágók Kelemen, 2000


Letölteni ppt "Takarmánykonzerválás Nedves tartósítás (silózás)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések