Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat! - Általános jellemzőik - Erjesztett (silózott) takarmányok (silókukorica szilázs, lucerna-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat! - Általános jellemzőik - Erjesztett (silózott) takarmányok (silókukorica szilázs, lucerna-"— Előadás másolata:

1 GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat! - Általános jellemzőik - Erjesztett (silózott) takarmányok (silókukorica szilázs, lucerna- és fűszenázs)

2 Takarmányok tartósítása erjesztéssel a silózás előnyei: –a táplálóanyag veszteség kisebb mint szárítás esetén –kevésbé időjárásfüggő –a karotin nagyobb hányada megőrizhető –kiosztása egyszerűen gépesíthető az erjesztéses tartósítás lényege: –tejsavtermelő baktériumok elszaporodása –pH csökkenés –a káros mikrobák életterének megszüntetése –egy bizonyos pH-nál a tejsavtermelő baktériumok működése is leáll.

3 a silózás során lejátszódó mikrobiológiai és biokémiai folyamatok: 1. az önmelegedés szakasza –a zöldtakarmány levágását követően a sejtlégzés folytatódik, amíg oxigén áll rendelkezésre (tömörítés után 1-2 nap – 1-2 hét), ekkor hő képződik. –a bemelegedést elsősorban a szárazanyag- tartalom és a tömörítés minősége határozza meg. –aerob mikrobák (coli aerogenes, heterofermentatív tejsavtermelők) –képződő termékek: szédioxid, víz, ecetsav, tejsav, alkoholok

4 2. főerjedési szakasz vagy a tejsavképzés szakasza –elegendő fermentálható szénhidrát jelenlétében elszaporodnak a homofermentatív tejsavtermelők. –addig termelnek tejsavat, amíg az alacsony pH már a saját működésüket is korlátozza. –optimális esetben 2-3 napig tart 3. a mikrobás lecsillapodás időszaka –a mikrobák befejezik tevékenységüket –ezt a pH-t nevezzük kritikus pH értéknek, ami a takarmány szárazanyag-tartalmának függvényében változik (magasabb sz.a. magasabb pH) –ekkor a szilázs stabilnak tekinthető

5 4. másodlagos erjedési folyamatok –ha valami miatt nem sikerül a kritikus pH-t elérni (kevés szénhidrát, sok fehérje, nem optimális sz.a.- tartalom stb.) –elsősorban a porral, földszennyeződéssel a szilázsba kerülő vajsavtermelő baktériumok (klosztridiumok) a felelősek –a vajsavas erjedéssel a takarmány energia-, és fehérjetartalma egyaránt csökken 5. utóerjedés – a siló megbontásakor, amikor a takarmány újra oxigénnel érintkezik –újra erjedési folyamatok indulnak be, elsősorban élesztők és penészek hatására –az erjedés szubsztrátjai a szénhidrátok, tejsav, fehérjék –a pH emelkedik, rothasztó baktériumok is elszaporodhatnak

6 az erjeszthetőséget befolyásoló tényezők: 1.erjeszthető szénhidráttartalom –a baktériumok csak az egyszerű cukrokat (glükóz, fruktóz, szacharóz) tudják fermentálni, a keményítőt nem –mennyisége elsősorban növényfajonként és a vegetációs stádium függvényében változik (kukoricában viaszérésig nő) 2.a növény fehérjetartalma –rontja az erjeszthetőséget, mert a baktériumok által termelt NH 3 megköti a képződő szerves savak egy részét, mérsékli a pH csökkenést 3.műtrágyázás –a N-műtrágyázás csökkenti a növények szénhidrát-, növeli a nyersfehérje-tartalmát –változik a gyepek botanikai összetétele, a füvek és a pillangósok aránya –a megnövekvő P- és K-tartalom növeli a növény pufferkapacitását

7 4.takarmányok pufferkapacitása –a pH érték csökkenését nehezítő anyagok együttes mennyiségét értjük pufferkapacitás alatt –azt a tejsavmennyiséget jelenti, amely a silózandó takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ját 4-re csökkenti –befolyásolja az ásványi anyagok (Ca, Na, Mg, K) mennyisége, a fehérjetartalom (NH 3 ) 5.a takarmány szárazanyag-tartalma –a szárazanyag-tartalom növelése egy szintig előnyös az erjeszthetőség szempontjából –ez részben a növekvő fermentálható szénhidráttartalommal, részben a kisebb folyadéktérrel áll összefüggésben (kisebb folyadéktérben a tejsav intenzívebben csökkenti a pH-t) –az ozmózisos nyomás növekedésére a tejsavtermelők kevésbé érzékenyek, mint például a klosztridiumok –az optimálisnak tekinthető sz.a.-tartalom takarmánytól függően 30-40% között változik. Ennél nagyobb sz.a. rontja a tömöríthetőséget

8 szárazanya g (%) erjeszthető szénhidrát (g/kg sz.a. pufferkapacitás g tejsav/kg sz.a. silókukoric a cukorcirok fű olaszperje lucerna vöröshere

9 Összefüggés a sav- és szárazanyag-tartalom között

10 6.takarmányok rosttartalma –a sok rost rontja a tömöríthetőséget –elzárja a szénhidrátok egy részét 7.fitocianidok, antibiotikumok –fitocianidok: a baktériumok szaporodását gátló növényi anyagok (keresztes virágúak) –bizonyos mikrobák, penészgombák antibiotikumokat termelnek

11 takarmányok csoportosítása erjeszthetőség szempontjából: könnyen erjeszthető takarmányok –tartalmaznak annyi szénhidrátot, ami elegendő a kritikus pH eléréséhez, adalékanyagot nem igényelnek (silókukorica, cukorcirok stb.) nehezen erjeszthető takarmányok –kicsi a szénhidráttartalmuk, nagy a pufferkapacitásuk, –fonnyasztással vagy segédanyagok felhasználásával erjeszthetők (fűfélék, pillangósok stb.)

12 Takarmányok csoportosítása erjeszthetőségük alapján

13 az erjesztés szabályozása fonnyasztás –nagyobb szárazanyagnál magasabb a kritikus pH érték –a magasabb sz.a.-tartalmú erjesztett takarmányokat szenázsoknak nevezzük (széna + szilázs) –kevesebb az erjedési, lécsurgási veszteség –hátránya viszont, hogy időjárásfüggő, csökken a karotin- tartalma, nehezebben tömöríthető szénhidrát adalékanyagok –a takarmány pufferkapacitásának függvényében 1-3% erjeszthető szénhidrát-kiegészítés szükséges –melaszból (50% szacharóz) 2-6%, gabonákból (2-4% erjeszthető cukor) 12-20%-os mennyiség kell biológiai tartósítószerek –homofermentatív tejsavtermelő baktériumflórát (Lactobacillus plantarum), enzimeket (celluláz, pektináz), esetleg szénhidrátokat tartalmaznak

14 Különböző szárazanyag-tartalmú zöldtakarmányokhoz szükséges száraz keverék mennyiség

15 az erjedés irányítása savakkal –elsősorban a szerves savakat használják ilyen célra (hangyasav, ecetsav, propionsav) –gátolják a káros mikrobák szaporodását, de kevésbé hatnak a tejsavtermelőkre –többnyire sóik formájában adagolják őket (pl. propionátok) –csökkentik az utóerjedés beindulását

16 A hangyasav kiegészítés optimális dózisai

17 a silózás veszteségei szántóföldi veszteségek –légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható) –kilúgzási veszteség (ha a renden megázik a takarmány) –mechanikai veszteség (a levél és szárrészek letöredeznek, elsősorban nagyobb sz.a.-nál lehet jelentős, 5-8%) a silóban bekövetkező veszteségek –légzési veszteség –erjedési veszteség (a pH csökkenésének ütemétől függően a légzési és erjedési veszteség 3-6% között változik) –lécsurgási veszteség (30%-nál kisebb sz.a.-tartalmú takarmány besilózásakor)

18 –denaturálódási veszteség (rosszul tömörített vagy nagy sz.a.-tartalmú takarmányok hosszabb ideig, akár 60ºC-ra is felmelegedhetnek, a fehérjék denaturálódnak, emészthetőségük csökken –felületi veszteség (a rosszul lefedett silókban, azok szélein a rosszabb tömörítés miatt lényeges (10- 15%-os) veszteség is felléphet –utóerjedési veszteség (a siló megbontásakor, a kritikus pH fölött a felszínen, illetve a siló belsejében is elszaporodhatnak az élesztők, penészgombák, jól tömörített silóban, napi cm-es felhasználásnál ez a fajta veszteség elhanyagolható.

19 silótípusok ideiglenes silók –a bennük készülő szilázsok minősége gyengébb, nagyobb a táplálóanyag veszteség, viszont olcsók, méreteik rugalmasan változtatható, bárhol elkészíthetők –ároksiló (1,5-2m hosszú felfelé szélesedő árok, két végén feljáróval, szalmával, fóliával bélelik) –kazalsiló (az egyik legelterjedtebb, lehet trapéz vagy félgömb alakú, lényeges lehet a peremveszteség) állandó silók –tartós fallal körülhatárolt erjesztő helyek, bennük kisebb a veszteség, jobb minőségű szilázs készíthető –falközi silók (oldalfaluk lehet fém, fa, beton, úgy kell őket méretezni, hogy lehetőleg 3-5 nap alatt befejeződjön a megtöltésük, ellenkező esetben nő a veszteségek nagysága)

20 –lehetnek áthajtós típusúak vagy három oldalú magas falú (5m) silók –törekedni kell, hogy a szállítójárművek ne sok földdel szennyezzék a takarmányt –toronysilók –a be- és kitárolás teljesen gépesíthető, hátrányuk viszont, hogy egyszeri nagy beruházást igényelnek –a túlzott tömörödés miatt bennük 40-45% sz.a.- tartalmú takarmány silózása célszerű –lehetnek alsó és felső ürítésűek

21 a silózás gyakorlati kivitelezése hidegerjesztés –ha a silóban a hőmérséklet nem haladja meg a 40ºC- ot. –a hőmérsékletet a tömörítéssel tudjuk szabályozni, a tömöríthetőséget pedig a szárazanyag-, a rosttartalom és a szecskaméret befolyásolja –silókukoricánál kedvező hatású a betakarító gépeken a zúzókosár használata –a silózás végén fontos, hogy a siló lezárásra kerüljön (műanyag fóliával, szalmával stb.) –a nem megfelelően zárt siló felső rétege elrothad, etetésre alkalmatlanná válik – légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható)

22 Zúzókosár használatának hatása a kukorica szilázs táplálóanyagainak emészthetőségére

23

24

25

26

27

28

29 Ideiglenes siló Állandó siló Fóliahengeres szilázs Szenázs bála készítés

30 Erjesztett takarmányok minősítése:Erjesztett takarmányok minősítése:  Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag…) A jó minőségű szilázs sárgástól olajzöldig terjedő színű, optimális esetben hasonlít a kiindulási anyag színéhez enyhén savanykás, kellemesen aromás, a friss kenyérre emlékeztető illatú a levél és szár részek épek, nem szakadékonyak, nem kenőcsös állagúak Romlott szilázsok: A bemelegedett szilázs barna színű, karamellre emlékeztető illatú és ízű, aránylag száraz tapintatú Intenzív ecetsavas erjedés esetén a szilázs szaga kellemetlen, szúrós

31 A megrothadt szilázs sötét zöldesbarna színű, a fehérje bomlása miatt ammónia-szagú (nagy fehérjetartalmú alapanyag esetében) Minőségromlás esetén a szilázs etetése elsősorban emésztési bántalmakat okoz, ezért etetése nem javasolt, (esetleg kis adagokban, jó minőségű szilázzsal keverve) Laboratóriumi vizsgálatok (szárazanyag, pH, DE, fehérje, gázkromatográfiás zsírsav vizsgálat) A minősítési értékek jelentősen függenek a szilázs (szenázs) fajtájától: A gázkromatográfiás vizsgálat a tejsav, ecetsav és a vajsav arányára terjed ki A tejsav magasabb aránya javítja, az ecetsavé kismértékben, a vajsavé jelentősen rontja a szilázs minőségét.


Letölteni ppt "GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat! - Általános jellemzőik - Erjesztett (silózott) takarmányok (silókukorica szilázs, lucerna-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések