Szabályozás és a szervezet működési hatékonysága

Az előadások a következő témára: "Szabályozás és a szervezet működési hatékonysága"— Előadás másolata:

1 Szabályozás és a szervezet működési hatékonysága
Dr. Jászberényi Gábor

2 A közigazgatás tevékenységei
Közhatalmi tevékenységek: jogalkotás, hatósági tevékenység: hatósági jogalkalmazás, hatósági felügyelet Közvetlen igazgatás: szervezetirányítás, belső igazgatás, gazdálkodás, materiális tevékenység

3 Vezetés - irányítás Vezetés Irányítás Hierarchia Hierarchia
Szerven belül Igazgatás igazgatása Irányítás Hierarchia Szervek között Vezetés igazgatása

4 Vezetés feladata Tervezés Döntés Szervezés Ellenőrzés

5 Irányítói jogok, felügyeleti jogok
Meghatározó befolyás az irányított lényeges viszonyaira az államigazgatási szerv alapítása, megszüntetése, vezető kinevezése, munkáltatói jogok gyakorlása, az államigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, döntés megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, személyes adatok kezelése.

6 Feladatkör, hatáskör, kiadmányozás
Célkitűzés, a tevékenység iránya  (gondoskodik, összehangol, elősegít, stb.) pl. A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. hatáskör: a feladatok ellátására rendelkezésére bocsátott jogi eszközök (engedélyez, kötelez, bírságol, összehív) mindig jogszabály telepíti átruházható (jogszabály alapján) pl. A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését és felmentését.  kiadmányozási jog a közigazgatási döntéseknek, intézkedéseknek a szerv vezetője nevében és megbízásából történő kiadása átruházható (belső szabályzat alapján)

7 Szabályozás statútum alapító okirat szervezeti és működési szabályzat
ügyrend egyéb szabályzatok munkaköri leírások

8 SzMSz azonosító adatok (elnevezés, cím, nyilvántartási számok stb.), valamint költségvetési jogállása a szerv szervezeti egységeinek jogállása, feladataik a szerv vezetői általános személyzeti kérdések szolgálati út, szignálás rendje, általában a legfontosabb kiadmányozási szabályok a közigazgatási szerv (belső) ellenőrzése létszámkeret

9 Belső szabályzatok A költségvetési szerv belső szabályzatokban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó kérdéseket. A belső szabályzatok kiegészítik a jogszabályokban, valamint az alapító okiratban és az SzMSz-ben található szabályokat. Jellemző szabályzatok:    gazdálkodási szabályzat, iratkezelési szabályzat, közbeszerzési szabályzat, közszolgálati szabályzat, informatikai biztonsági szabályzat, adatvédelmi, közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, munkavédelmi szabályzat, leltározási szabályzat, belső ellenőrzési kézikönyv, vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat, házirend.

10 Hatékonyság Gazdaság teljesítőképessége – közszféra hatékonysága
Magyary Program: hatékony nemzeti közigazgatás  A „jó állam”: jogszerű és méltányos egyensúly a számtalan érdek és igény között a hatékony joguralom, az intézményi működés, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartása és számon kérhetősége felelősség az örökölt természeti és kulturális javakért versenyképesség.

11 A szervezeti hatékonyság fogalma
A hatékonyság fogalma (Magyary Program) folyamatosan mélyülő, összetett fogalmom Eredményes: a kitűzött feladat az elvárt mértékben teljesítésre kerül. Gazdaságos: A ráfordításokat is figyelembe veszi. Eszerint gazdaságos egy feladat végrehajtása, ha a tevékenységre fordított ráfordítások a tervezettek szerint vagy annál jobban alakulnak. Hatásos: A feladat-végrehajtás a feladat tárgyán túl egyéb körülményekre is kihat, amelyek változása a remélt eredményt pozitív irányban erősíti, de legalább nem veszélyezteti. (Például egy intézkedés közvélemény általi fogadtatása, elutasítása, illetve aránytalan környezeti károk stb.) Biztonságos (rugalmas): Ahhoz, hogy egy feladat valóban hatékonyan működjön, szükség van a megvalósítás tervezésére, ennek részeként modellezésére, melynek során a legtöbb kimenet átgondolására és az ennek megfelelő több végrehajtási mód megtervezésére kerülhet sor. Akadály esetén így további változatok alkalmazhatók rugalmasan, és biztosíthatóvá válik a teljesítés anélkül, hogy felesleges többleterőforrásokat kellene készenlétben tartani. Felügyelhető: Az arra jogosult számára követhető és döntése szerint befolyásolható a folyamat. Ez a fogalmi elem magában foglalja a tevékenység átláthatóságának, uralásának és számonkérhetőségének követelményét is. Alkalmazkodó (fejlődő): A tervezés mellett a visszacsatolás szerepe is fontos a folyamatban, hiszen a folyamatos fejlődés, a javítás csak ebben az esetben kivitelezhető. Az adott feladat végrehajtása egy nagyobb folyamat részeként nyeri el értelmét, értékét, így figyelembe kell venni, hogy ebben az összefüggésben milyen hozadéka van, milyen hasznos, új megoldást, tapasztalatot hoz. Ezzel a hatékonyság tovább növelhető.

12 Jogi, közigazgatási megközelítés
Eredményesség: a kitűzött célok megvalósuljanak Gazdaságosság: a kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen az általánosan elvárható minőség mellett Hatékonyság: a termék, szolgáltatás eredményének értéke a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat, ráfordításokat

13 Az államháztartási kontrollok rendszere
Cél: az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás Területei: külső (törvényhozói) ellenőrzés (Állami Számvevőszék) kormányzati szintű ellenőrzés (KEHI, európai támogatásokat ellenőrző szerv, MÁK) az államháztartás belső kontrollrendszere

14 Belső kontrollrendszer
Kontrollkörnyezet kialakítása Kockázatkezelési rendszer Monitoring rendszer Kontrolltevékenységek kialakítása Információs és kommunikációs rendszer

15 Belső kontrollrendszer
a) kontrollkörnyezet kialakítása világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés, szabályzatok kiadása, folyamatok kialakítása, működtetése, melyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, ellenőrzési nyomvonal, amely tartalmazza a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, biztosítani a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

16 Belső kontrollrendszer
b) kockázatkezelési rendszer Fel kell mérni a tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni a szükséges intézkedéseket. c) kontrolltevékenységek kialakítása Minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolásának kontrollja.

17 11.2. Belső kontrollrendszer
d) információs és kommunikációs rendszer működtetése Megfelelő időben jussanak el az információk az érintettekhez. Hatékony, megbízható és pontos beszámolási rendszerek. e) monitoring rendszer Az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

18 Minőségmenedzsment Szakaszai: minőségellenőrzés minőségszabályozás
minőségbiztosítás minőségügyi rendszer teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management)

19 CAF modell

20 Adottságok Fázis Értékelési tábla Érték-szám CAF 2002
Nem vagyunk aktívak ezen a területen; Nem rendelkezünk információval. 0 – 10 Tervezés (P) Rendelkezünk a megfelelő intézkedésekre vonatkozó tervvel 11 – 30 1 Megvalósítás (D) A megfelelő intézkedéseket végrehajtjuk/tesszük. 31-50 2 Ellenőrzés (C) Ellenőrizzük/felülvizsgáljuk, hogy a megfelelő dolgokat tesszük-e a megfelelő módon. 51-70 3 Beavatkozás (A) Az ellenőrzés/felülvizsgálat alapján végrehajtjuk a szükséges kiigazításokat. 71-90 4 PDCA Minden, amit teszünk, rendszeresen megtervezünk, végrehajtunk, és kiigazítunk, továbbá alkalmazzuk az egymástól tanulás elvét. Folyamatos fejlesztési ciklus jellemzi a szervezetet. 91-100 5

21 Eredmények Eredmény tábla Érték-szám CAF 2002
Nincsenek mérhető eredmények és/vagy nincs hozzáférhető információ. 0 – 10 Az eredmények mérhetőek és csökkenő tendenciákat mutatnak és/vagy az eredmények nem felelnek meg a kitűzött céloknak. 11 – 30 1 Az eredmények stagnálnak és/vagy néhány kitűzött cél teljesül. 31-50 2 Az eredmények javuló tendenciát mutatnak és/vagy a legtöbb kitűzött cél teljesül. 51-70 3 Az eredmények lényeges javulást mutatnak, és/vagy minden kitűzött cél teljesül. 71-90 4 Az eredmények kiválóak és folyamatosan szinten tartottak. Kiváló és folyamatos a jó eredmények elérése. Minden kitűzött cél teljesül. A fontos eredmények tekintetében más szervezetekkel történő összehasonlítás is pozitív eredményeket mutat. 91-100 5

22 Stratégiai tervezés

23 Stratégiai tervezés

24 A szervezeti, valamint az egyéni célmeghatározás és
céllebontás folyamata Kormány irányító tárca kiemelt ágazati vagy szervezeti stratégiai teljesítménycélok közszolgálati szervezet cél-meghatározási szint államtitkárság, helyettes államtitkárság kiemelt szakágazati teljesítménycélok cél-meghatározási szint főosztály főosztály cél-meghatározási szint kiemelt szervezeti egység teljesítménycélok / feladatok osztály osztály cél-meghatározási szint értékelt munkatárs egyéni kiemelt teljesítménykövetelmények értékelt munkatárs cél-meghatározási szint

25 A teljesítményértékelés folyamata
Év elején: Egyéni kiemelt teljesítménykövetelmények meghatározása Kompetenciák meghatározása Egyéni fejlesztési célok meghatározása Év végi értékelés: Közszolgálati tisztviselő szöveges önértékelése A teljesítménykövetelmények részletes, feladatonkénti szöveges értékelése, melynek során a vezető értékeli a dolgozó munkavégzését, munkamagatartását és viselkedését és az egyén fejlesztését, fejlődését szolgáló célfeladatokat Komplex szöveges értékelés.

26 A minősítéshez kapcsolódó következmények

27 Munka–magatartási faktorok és értékelési tényezők

28 A KÖZSZOLGÁLATI-TÉR kompetencia térképe

29 Kormányhivatal

30 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

31 Köztisztviselők létszáma

32 E-ügyintézés - eredmények
90-es évektől komoly stratégia- és programalkotási folyamat (információs társadalom, e-közigazgatás). Haladó szellemű jogszabályok megalkotása, normatív akadályok lebontása, normatív ösztönzők. Legnépszerűbb ügyek (kb ) elektronizálása: pl. adóbevallás, E-NYENYI, TAJ, egyéni vállalkozói stb. E-közszolgáltatások nyújtása, igénybevétele a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren + Hivatali Kapu, Ügyfélkapu – e-dokumentum alapú kommunikáció hatóságokkal, közszolgáltatókkal, ügyfelekkel; (mo.hu: kb. 3 ezer csatlakozott intézmény, 1 millió ügyfélkapu regisztráció, havi ezer egyedi látogató, 2,5-10,5 millió ügyfélkapu belépés) IKT eszközök, szélessávú internet használata Magyarországon is széles körűvé vált (szabályozás + fejlesztés ösztönzése + árak leszorítása) (15-69 éves lakosság: az internetpenetráció és között 21 %-ról 61 %-ra nőtt)

33

34 E-ügyintézés - fejlesztendő
Ügyfelek igényeihez, elvárásaihoz, élethelyzeteihez igazodó, proaktív, személyre szabott, differenciált szolgáltatások (pénzforrás – fenntarthatóság); Európai közigazgatási térhez való igazodás (megoldások, szabványok, színvonal stb.); Háttér folyamatok, ügymenet, szervezet racionalizálása; Egyszerűbb használat: ügyfélkapu / hivatali kapu / e-űrlapokat, e-dokumentumokat kezelő alkalmazások; Az elektronizáltság szintjének emelése területi, települési szinten is. Jogi szabályozás: elektronikusan aláírt dokumentumok elfogadása (eredetben való becsatolás helyett); Ügyfélképzés, e-készségek, e-jártasság fejlesztése (leszakadó rétegek felzárkóztatása); Marketing és menedzsment módszerek alkalmazása a közigazgatásban, személet változás

35 Köszönöm a figyelmet!