Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Családjogi és szociális jogi alapismeretek Sárospatak2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Családjogi és szociális jogi alapismeretek Sárospatak2008."— Előadás másolata:

1 Családjogi és szociális jogi alapismeretek Sárospatak2008

2 1. előadás A családjog alapelvei, vagyonjogi alapok

3 A családjog mint a magánjog része Alapvetően nem jogi, hanem erkölcsi normákkal rendezett; Alapvetően nem jogi, hanem erkölcsi normákkal rendezett; A családjogon belüli alanyi jogok nem elidegeníthetők; A családjogon belüli alanyi jogok nem elidegeníthetők; Alanycserére nem kerülhet sor; Alanycserére nem kerülhet sor; A jogviszony egyéni akarattal történő megszüntetése vagy módosítása korlátozott. A jogviszony egyéni akarattal történő megszüntetése vagy módosítása korlátozott.

4 Fő területei Házasság – Házasság – élettársi kapcsolat élettársi kapcsolat bejegyzett (2009. január 1-től) bejegyzett (2009. január 1-től) hagyományos hagyományos a család (rokonság) a család (rokonság) gyámság gyámság

5 A családjog alapelvei A házasság és a család védelme A házasság és a család védelme A házastársak egyenjogúsága A házastársak egyenjogúsága A kiskorú gyermek érdekének elsődlegessége A kiskorú gyermek érdekének elsődlegessége Az érdekösszhang biztosítása és a rendeltetésszerű joggyakorlás Az érdekösszhang biztosítása és a rendeltetésszerű joggyakorlás

6 A házasság és a család védelmének elve Alkotmányos alapjogot érintő elv Alkotmányos alapjogot érintő elv Kiterjed a teljes és a csonka családokra is Kiterjed a teljes és a csonka családokra is Érvényesül Érvényesül a vérségi kapcsolatokban a vérségi kapcsolatokban az örökbefogadással létrejövő kapcsolatokban, az örökbefogadással létrejövő kapcsolatokban, a mostoha szülő-gyermek viszonyban a mostoha szülő-gyermek viszonyban nevelőszülő-nevelt gyermek viszonyban nevelőszülő-nevelt gyermek viszonyban A párválasztás önkéntes, befolyásmentes és szabad A párválasztás önkéntes, befolyásmentes és szabad

7 A házastársak egyenjogúsága A férfiaknak és a nőknek a házasság tartama alatt egyenlő jogai vannak A férfiaknak és a nőknek a házasság tartama alatt egyenlő jogai vannak Az egyik házastársnak sincsen hatalma a másik fél személye és vagyona felett Az egyik házastársnak sincsen hatalma a másik fél személye és vagyona felett Egyik házastárs sem élvez előjogokat sem a házasság, sem annak megszűnése esetén Egyik házastárs sem élvez előjogokat sem a házasság, sem annak megszűnése esetén Két követelménynek kell érvényesülnie: Két követelménynek kell érvényesülnie: a házastársak autonómiája a házastársak autonómiája a kölcsönös alkalmazkodás a kölcsönös alkalmazkodás A konfliktusok megoldásában az esélyegyenlőségnek kell érvényesülni A konfliktusok megoldásában az esélyegyenlőségnek kell érvényesülni

8 A kiskorú gyermek érdekeinek elsődlegessége A gyermek mint autonóm személyiség kapjon aktív lehetőséget a sorsát érintő kérdések eldöntésében: A gyermek mint autonóm személyiség kapjon aktív lehetőséget a sorsát érintő kérdések eldöntésében: Véleménynyilvánítás joga Véleménynyilvánítás joga mindennapok problémái, mindennapok problémái, pályaválasztás, pályaválasztás, vallás, vallás, szülői felügyelet, stb. szülői felügyelet, stb. A családjogi törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. A családjogi törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. A gyermek családban történő nevelésének elősegítése. A gyermek családban történő nevelésének elősegítése. A házasságon kívül született gyermek egyenjogúságának biztosítása. A házasságon kívül született gyermek egyenjogúságának biztosítása.

9 A gyermeki jogok érvényesülésének területei A felek tartós jogviszonyát érintő egyezséget két éven belül csak akkor lehet megváltoztatni, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. A felek tartós jogviszonyát érintő egyezséget két éven belül csak akkor lehet megváltoztatni, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. A 16. életévét betöltött gyermek a gyámhivatal engedélyével elhagyhatja a szülői házat, házasságot köthet. A 16. életévét betöltött gyermek a gyámhivatal engedélyével elhagyhatja a szülői házat, házasságot köthet. A 14. életévét betöltött gyermek elhelyezése csak egyetértésével történhet. A 14. életévét betöltött gyermek elhelyezése csak egyetértésével történhet. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy tőle különélő szülőjével közvetlen kapcsolatot tartson fent. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy tőle különélő szülőjével közvetlen kapcsolatot tartson fent. A nem megfelelő szülői magatartás esetén a szülői felügyelet megszüntethető. A nem megfelelő szülői magatartás esetén a szülői felügyelet megszüntethető.

10 Az érdekek összhangja és a rendeltetésszerű joggyakorlás A jóhiszeműség, tisztesség és együttműködés követelménye természetes elvárás akkor is, ha közöttük a kapcsolat megromlott. A jóhiszeműség, tisztesség és együttműködés követelménye természetes elvárás akkor is, ha közöttük a kapcsolat megromlott. A méltányosság követelménye: a vagyoni igények rendezése során egyik fél sem juthat méltánytalan vagyoni előnyhöz. A méltányosság követelménye: a vagyoni igények rendezése során egyik fél sem juthat méltánytalan vagyoni előnyhöz. Nem kaphat jogvédelmet az, aki jogait rendeltetésellenesen gyakorolja: Nem kaphat jogvédelmet az, aki jogait rendeltetésellenesen gyakorolja: Nem tagadható meg a láthatás az állandóság jelentőségére hivatkozással, Nem tagadható meg a láthatás az állandóság jelentőségére hivatkozással, Az italozó, garázda szülő nem igényelhet birtokvédelmet a közös lakásban, stb. Az italozó, garázda szülő nem igényelhet birtokvédelmet a közös lakásban, stb.

11 A házastársak személyi jogviszonyai 1. A házastársak autonómiája és együttműködése 1. A házastársak autonómiája és együttműködése Autonóm döntést feltételez Autonóm döntést feltételez foglalkozás, munkahely megválasztása foglalkozás, munkahely megválasztása névviselés névviselés Közös döntéseket feltételez: Közös döntéseket feltételez: a házasélet legfontosabb kérdéseiben a házasélet legfontosabb kérdéseiben a gyermek nevelésére a gyermek nevelésére a közös vagyon felhasználására a közös vagyon felhasználására a munka megosztására a munka megosztására

12 A házastársak személyi jogviszonyai 2. A házastársi hűség 2. A házastársi hűség Kiterjed: Kiterjed: szexuális kapcsolatokra, szexuális kapcsolatokra, a házastárs érdekeit sértő valamennyi magatartás tilalma a házastárs érdekeit sértő valamennyi magatartás tilalma Jellemzői: Jellemzői: jogilag nem kikényszeríthető, de jogkövetkezménye lehet jogilag nem kikényszeríthető, de jogkövetkezménye lehet erkölcsi, társadalmi szokásokon alapul erkölcsi, társadalmi szokásokon alapul Szankciója: Szankciója: házastársi tartásra való érdemtelenség, házastársi tartásra való érdemtelenség, a volt közös lakás használatától megfosztás a volt közös lakás használatától megfosztás gyermekelhelyezés esetén a gyermek másik házastársnál történő elhelyezése gyermekelhelyezés esetén a gyermek másik házastársnál történő elhelyezése

13 A házastársak személyi jogviszonyai 3. A kölcsönös támogatási kötelezettség 3. A kölcsönös támogatási kötelezettség Személyes jellegű kötelezettség Személyes jellegű kötelezettség a házastárs egyéniségének fejlesztése a házastárs egyéniségének fejlesztése Vagyoni jellegű kötelezettség Vagyoni jellegű kötelezettség A másik házastárs A másik házastárs gondozása, gondozása, ellátása, ellátása, tartása tartása

14 A házassági vagyonjog A vagyonjogi rendszerek típusai A vagyonjogi rendszerek típusai 1. vagyonelkülönítő rendszer 1. vagyonelkülönítő rendszer 2. vagyonösszesítő rendszer 2. vagyonösszesítő rendszer 3. szerzeményi közösségen alapuló rndszer 3. szerzeményi közösségen alapuló rndszer Fogalma: Fogalma: Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a házastársak egymás közötti, valamint harmadik személyek irányában fennálló vagyoni viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, s a házasság megszűnésének esetére.

15 A házastársi vagyonközösség A közös tulajdon sajátos alakzata, közszerzeményen alapuló tulajdonközösség. A közös tulajdon sajátos alakzata, közszerzeményen alapuló tulajdonközösség. Szabályozhatja: Szabályozhatja: A házasulandók vagy házastársak vagyonjogi szerződése, A házasulandók vagy házastársak vagyonjogi szerződése, ennek hiányában a Csjt. Szabályai ennek hiányában a Csjt. Szabályai Feltételei (együttesen meglévő!): Feltételei (együttesen meglévő!): házassági kötelék házassági kötelék a házassági életközösség létrejötte és fennállása a házassági életközösség létrejötte és fennállása

16 A közös vagyon Amit a házastársak a házassági életközösség alatt szereztek és nem tartozik valamelyik házasfél különvagyonához. Amit a házastársak a házassági életközösség alatt szereztek és nem tartozik valamelyik házasfél különvagyonához. A közös vagyon tárgyai (a bírói gyakorlat alakította ki) A közös vagyon tárgyai (a bírói gyakorlat alakította ki) A házastárs munkabére, egyéb jövedelme, keresménye (jutalom, prémium, borravaló, hálapénz, stb.) A házastárs munkabére, egyéb jövedelme, keresménye (jutalom, prémium, borravaló, hálapénz, stb.) A házastársak különvagyonának hozama (pl. bérleti díj) A házastársak különvagyonának hozama (pl. bérleti díj) A közös vagyon helyébe lépő vagyontárgy, vagyoni érték A közös vagyon helyébe lépő vagyontárgy, vagyoni érték Jogügylettel szerzett vagyontárgy Jogügylettel szerzett vagyontárgy Ingyenesen szerzett vagyontárgyak (kivéve öröklés, az egyik házasfélnek adott ajándék) – nyeremény, lakásépítési kedvezmény, menyasszonytánc bevétele, nászajándék Ingyenesen szerzett vagyontárgyak (kivéve öröklés, az egyik házasfélnek adott ajándék) – nyeremény, lakásépítési kedvezmény, menyasszonytánc bevétele, nászajándék A közös vagyonba utalt vagyontárgy A közös vagyonba utalt vagyontárgy Szellemi alkotásokat létrehozó személy díja Szellemi alkotásokat létrehozó személy díja A különvagyonhoz tartozó, mindennapi életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő dolog A különvagyonhoz tartozó, mindennapi életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő dolog

17 A különvagyon A házatárs különvagyona A házatárs különvagyona A házasságkötéskor megvolt vagyontárgy A házasságkötéskor megvolt vagyontárgy A házasság fennállása alatt szerzett örökség, ajándéktárgy A házasság fennállása alatt szerzett örökség, ajándéktárgy A személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy A személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy Különvagyonba utalt vagyontárgy Különvagyonba utalt vagyontárgy

18 A házastársak adósságai A vagyon nem csak pozitív, hanem negatív elemeket is tartalmazhat – adósságot. A vagyon nem csak pozitív, hanem negatív elemeket is tartalmazhat – adósságot. Fajtái: Fajtái: Különadósság Különadósság Közös adósság Közös adósság

19 Különadósság az egyik házastárssal szemben a házassági életközösség előtt keletkezett követelés az egyik házastárssal szemben a házassági életközösség előtt keletkezett követelés az életközösség megszakadása után, de nem a közös vagyont érintően keletkezett követelés az életközösség megszakadása után, de nem a közös vagyont érintően keletkezett követelés az egyik házasfél által bűncselekménnyel, avagy szándékosan vagy súlyos gondatlan magatartással harmadik személynek okozott kár, az egyik házasfél által bűncselekménnyel, avagy szándékosan vagy súlyos gondatlan magatartással harmadik személynek okozott kár, a különvagyon tárgyait terhelő kötelezettségek a különvagyon tárgyait terhelő kötelezettségek

20 Közös adósság Minden olyan tartozás, amely nem minősül különadósságnak, így: Minden olyan tartozás, amely nem minősül különadósságnak, így: az életközösség fennállása alatt keletkezett adósság az életközösség fennállása alatt keletkezett adósság közös kötelezettségvállaláson alapuló tartozás (közösen felvett kölcsön) közös kötelezettségvállaláson alapuló tartozás (közösen felvett kölcsön) az egyik házastárs által a közös vagyon körében kötött ügyletéből eredő tartozás az egyik házastárs által a közös vagyon körében kötött ügyletéből eredő tartozás a közös vagyont terhelő kötelezettségek a közös vagyont terhelő kötelezettségek

21 2. előadás A család

22 A rokonság Két természetes személy között vérségi kapcsolaton alapuló családjogi viszony Két természetes személy között vérségi kapcsolaton alapuló családjogi viszony Egyenesági rokonság: A két személy közül az egyik a másiktól származik (gyermek-szülő) Egyenesági rokonság: A két személy közül az egyik a másiktól származik (gyermek-szülő) az előd = felmenő az előd = felmenő az utód = lemenő az utód = lemenő Oldalági rokonság: akiknek legalább egy közös felmenőjük van, s ők maguk egyeneságon nem rokonok (testvérek, unokatestvérek) Oldalági rokonság: akiknek legalább egy közös felmenőjük van, s ők maguk egyeneságon nem rokonok (testvérek, unokatestvérek)

23 A sógorság A sógorság az a családjogi kapcsolat, amelyet a házasság közvetít. A sógorság az a családjogi kapcsolat, amelyet a házasság közvetít. Az egyik házastárs és a másik házastárs rokonsága közötti kapcsolat. Az egyik házastárs és a másik házastárs rokonsága közötti kapcsolat. Fajtái: Fajtái: Egyenesági sógorság: az egyik házastárs és a másik házastárs egyenesági rokonai között (anyós, após, vő, meny) Egyenesági sógorság: az egyik házastárs és a másik házastárs egyenesági rokonai között (anyós, após, vő, meny) Oldalági sógorság: a testvér és a testvér házastársa közötti családjogi kapcsolat Oldalági sógorság: a testvér és a testvér házastársa közötti családjogi kapcsolat

24 A házasságon alapuló apasági vélelem A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban állt. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban állt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Mögöttes apaság: Ha a nő a házasságának vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatának megszűnése után újból házasságot kötött, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, az újabb házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet vagy bejegyzett férfi élettársat (a továbbiakban: férj) kell tekinteni, ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Mögöttes apaság: Ha a nő a házasságának vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatának megszűnése után újból házasságot kötött, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, az újabb házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet vagy bejegyzett férfi élettársat (a továbbiakban: férj) kell tekinteni, ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

25 Egységes apasági vélelmek Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban, a gyermek apjának kell tekinteni Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban, a gyermek apjának kell tekinteni a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, vagy d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

26 Az elismerő nyilatkozat Akkor tehető, ha más férfival szemben nem áll fenn apasági vélelem! Akkor tehető, ha más férfival szemben nem áll fenn apasági vélelem! Akkor is tehető, ha a férfi tudja, hogy a gyermek nem tőle származik Akkor is tehető, ha a férfi tudja, hogy a gyermek nem tőle származik pl. örökbefogadás helyett teszi pl. örökbefogadás helyett teszi szívességből teszi. szívességből teszi. Csak személyesen, a hatóság (anyakönyvvezető, bíróság, gyámhivatal, közjegyző, magyar külképviseleti hatóság) előtt szóban tehető. Csak személyesen, a hatóság (anyakönyvvezető, bíróság, gyámhivatal, közjegyző, magyar külképviseleti hatóság) előtt szóban tehető. A nyilatkozatot e hatóságok közokiratba foglalják. A nyilatkozatot e hatóságok közokiratba foglalják.

27 Az elismerés feltételei Időpontja: A gyermek fogamzási idejének kezdetétől számítva bármikor Időpontja: A gyermek fogamzási idejének kezdetétől számítva bármikor Korkülönbség: a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb legyen, mint az apa. Korkülönbség: a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb legyen, mint az apa. Hozzájárulás: Hozzájárulás: az anya hozzájárulása; az anya hozzájárulása; ha a kiskorú gyermek törvényes képviselője nem az anya, akkor a törvényes képviselő hozzájárulása; ha a kiskorú gyermek törvényes képviselője nem az anya, akkor a törvényes képviselő hozzájárulása; a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása

28 Az apaság bírói megállapítása A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Feltételei: Feltételei: Az apai hely betöltetlen Az apai hely betöltetlen Nincs helye, ha a származás reprodukciós eljárás eredménye Nincs helye, ha a származás reprodukciós eljárás eredménye Ha az apa és a gyermek között nincs meg a 16 év korkülönbség Ha az apa és a gyermek között nincs meg a 16 év korkülönbség Az apajelölt cselekvőképtelensége esetén. Az apajelölt cselekvőképtelensége esetén. Kérheti: Kérheti: az apa, az apa, a gyermek, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója a gyermek halála után leszármazója

29 Utólagos házasságkötés Az anya és a vele nem házasságban élő (élettársi közösségben) férfinek a gyermek születése után kötött házassága után a gyermek apja a férj lesz. Az anya és a vele nem házasságban élő (élettársi közösségben) férfinek a gyermek születése után kötött házassága után a gyermek apja a férj lesz. Megdönthető vélelem. Megdönthető vélelem. Feltétele: Feltétele: Anyakönyvvezető előtt a házasságkötést megelőzően tett elismerő nyilatkozat, Anyakönyvvezető előtt a házasságkötést megelőzően tett elismerő nyilatkozat, az apai jogállás betöltetlen, az apai jogállás betöltetlen, az apa és a gyermek között 16 év korkülönbség az apa és a gyermek között 16 év korkülönbség nincs folyamatban apaság megállapítása iránti per. nincs folyamatban apaság megállapítása iránti per.

30 A gyermek neve A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - az apjának vagy az anyjának a családi nevét viseli. A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - az apjának vagy az anyjának a családi nevét viseli. A házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők valamennyi, a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. A házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők valamennyi, a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.

31 Az örökbefogadás Célja: Célja: A vérségi kapcsolattal azonos családi kötelék létrehozása A vérségi kapcsolattal azonos családi kötelék létrehozása A gyermek családi közösségben történő felnevelése A gyermek családi közösségben történő felnevelése

32 Az örökbefogadás feltételei – az örökbefogadó oldalán Az örökbefogadó cselekvőképes Az örökbefogadó cselekvőképes Nem áll szülői felügyeletet megszüntető bírói ítélet hatálya alatt, Nem áll szülői felügyeletet megszüntető bírói ítélet hatálya alatt, Nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, Nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, Alkalmas: Alkalmas: Személyében, Személyében, Lakáskörülményeiben, Lakáskörülményeiben, Jövedelmi viszonyaiban, Jövedelmi viszonyaiban, Megelőző tanácsadáson és felkészítő tanfolyam eredményes részvétel Megelőző tanácsadáson és felkészítő tanfolyam eredményes részvétel

33 Az örökbefogadás feltételei – az örökbefogadott oldalán Kiskorúság (és korkülönbség év) Kiskorúság (és korkülönbség év) Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a gyámhatóság nem utasította el Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a gyámhatóság nem utasította el A gyermeknek nincs olyan fogyatékossága, amely alkalmatlanná teszi harmonikus szülő- gyermek kapcsolatra A gyermeknek nincs olyan fogyatékossága, amely alkalmatlanná teszi harmonikus szülő- gyermek kapcsolatra

34 Az örökbefogadás joghatása Az örökbefogadott a befogadó családban a befogadó szülők gyermekének jogállásába lép, Az örökbefogadott a befogadó családban a befogadó szülők gyermekének jogállásába lép, Tartási jogokat és kötelezettséget keletkeztet (az örökbefogadók a gyermeket, ha felnő az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülőket), Tartási jogokat és kötelezettséget keletkeztet (az örökbefogadók a gyermeket, ha felnő az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülőket), Az örökbefogadott az örökbefogadó szülők nevét viseli. Az örökbefogadott az örökbefogadó szülők nevét viseli. Öröklési jogot szerez az örökbefogadott. Öröklési jogot szerez az örökbefogadott.

35 Az örökbefogadási eljárás A gyámhatóság engedélyezi A gyámhatóság engedélyezi Az örökbefogadó személy kérelmére indult eljárásban Az örökbefogadó személy kérelmére indult eljárásban A gyámhatóság iratok és személyes meghallgatás alapján dönt, meghallgatja: A gyámhatóság iratok és személyes meghallgatás alapján dönt, meghallgatja: az örökbe fogadni szándékozó személyt, az örökbe fogadni szándékozó személyt, a kiskorú szülőjét, a kiskorú szülőjét, a törvényes képviselőt, ha az nem a szülő, a törvényes képviselőt, ha az nem a szülő, az örökbefogadó házastársát az örökbefogadó házastársát A határozat jogerőre emelkedését követően az örökbefogadást be kell jegyezni az anyakönyvbe. A határozat jogerőre emelkedését követően az örökbefogadást be kell jegyezni az anyakönyvbe. A gyermeket a születési anyakönyvben újra anyakönyvezik. A gyermeket a születési anyakönyvben újra anyakönyvezik.

36 Titkos örökbefogadás A vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő nem ismeri egymást. A vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő nem ismeri egymást. A szülő hozzájárulása kell hozzá, lemondó nyilatkozatot érvényesen csak a gyámhatóság előtt lehet tenni. A szülő hozzájárulása kell hozzá, lemondó nyilatkozatot érvényesen csak a gyámhatóság előtt lehet tenni. A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. Örökbefogadhatónak nyilvánítja a gyámhatóság a gyermeket, ha: Örökbefogadhatónak nyilvánítja a gyámhatóság a gyermeket, ha: A szülő a gyermekkel önhibájából 1 éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén nem változtat, ezért az átmeneti nevelés nem szüntethető meg, A szülő a gyermekkel önhibájából 1 éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén nem változtat, ezért az átmeneti nevelés nem szüntethető meg, Ha a szülő a tartózkodási helyét új tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatja, és azt fél éven belül nem lehet felderíteni, Ha a szülő a tartózkodási helyét új tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatja, és azt fél éven belül nem lehet felderíteni, Fél évben át gyermekével semmiféle kapcsolatot nem tart. Fél évben át gyermekével semmiféle kapcsolatot nem tart.

37 Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet vér szerinti szüleinek adatairól Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet vér szerinti szüleinek adatairól A gyámhivatal mérlegelése szerint dönt, hogy megadja-e ezeket az adatokat. A gyámhivatal mérlegelése szerint dönt, hogy megadja-e ezeket az adatokat. Köteles megtagadni a tájékoztatást: Köteles megtagadni a tájékoztatást: Ha az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, Ha az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert felróható magatartásával a kiskorú érdekeit súlyosan sértette, személye ellen szándékos bűncselekményt követett el. így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert felróható magatartásával a kiskorú érdekeit súlyosan sértette, személye ellen szándékos bűncselekményt követett el.

38 3. előadás A gyámság és a gyermekvédelmi gondoskodás szabályai

39 A gyámrendelés feltételei – kinek? A kiskorú vagy szülői felügyelet alatt áll, vagy gyámság alatt. A kiskorú vagy szülői felügyelet alatt áll, vagy gyámság alatt. Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, mert Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, mert mindkét szülő meghalt, mindkét szülő meghalt, mindkét szülő felügyeleti joga szünetel, mindkét szülő felügyeleti joga szünetel, mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, Részére gyámot kell rendelni. Részére gyámot kell rendelni.

40 A gyámrendelés feltételei – kit? Nagykorú személyt, aki Nagykorú személyt, aki nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság alatt, nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság alatt, nem áll szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt, nem áll szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt, szülői felügyeleti joga nem szünetel azért, mert gyermekét a gyámhivatal tartós nevelésbe vette, szülői felügyeleti joga nem szünetel azért, mert gyermekét a gyámhivatal tartós nevelésbe vette, nem áll közügyektől eltiltó bírói ítélet hatálya alatt, nem áll közügyektől eltiltó bírói ítélet hatálya alatt, akit a gyámságból kizártak, akit a gyámságból kizártak, akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.

41 A gyám kirendelése A gyámrendelésről a gyámhivatal dönt. A gyámrendelésről a gyámhivatal dönt. hivatalból, hivatalból, kérelemre. kérelemre. A gyámrendelés sorrendje: A gyámrendelés sorrendje: nevezett gyám, nevezett gyám, kötelező gyám kötelező gyám törvényes gyám törvényes gyám rendelt gyám rendelt gyám hivatásos gyám hivatásos gyám

42 Nevezett gyám Akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámként kijelöl Akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámként kijelöl A gyámnevezés joga megilleti: A gyámnevezés joga megilleti: a vérszerinti szülőt a vérszerinti szülőt az örökbefogadó szülőt az örökbefogadó szülőt több gyám is kijelölhető több gyám is kijelölhető a szülőt megilleti a gyámságból való kizárás joga. a szülőt megilleti a gyámságból való kizárás joga.

43 Kötelező gyám A bíróság vagy a gyámhivatal rendeli ki, akkor, ha a szülőnél való elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti. A bíróság vagy a gyámhivatal rendeli ki, akkor, ha a szülőnél való elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti. Feltétele: nincs nevezett gyám Feltétele: nincs nevezett gyám Esetei: Esetei: Bíróság: házassági vagy gyermekelhelyezési perben Bíróság: házassági vagy gyermekelhelyezési perben a gyámhivatal, a gyámhivatal, az ügyész vagy az ügyész vagy a szülő kérelmére, a szülő kérelmére, Gyámhatóság: azonnali intézkedés során Gyámhatóság: azonnali intézkedés során másik szülőnél másik szülőnél más alkalmas személynél, más alkalmas személynél, intézetben való elhelyezés esetén. intézetben való elhelyezés esetén.

44 Törvényes gyám Ki lehet: rokon, vagy a kiskorúval családi kapcsolatban álló személy, ha ilyen nincs, más alkalmas személy (rendelt gyám) Ki lehet: rokon, vagy a kiskorúval családi kapcsolatban álló személy, ha ilyen nincs, más alkalmas személy (rendelt gyám) a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta. c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.

45 A gyámság tartalma A gyám A gyám gondviselő, gondviselő, a gyám feladata a kiskorú gondozása, a gyám feladata a kiskorú gondozása, nevelése, nevelése, erkölcsi, értelmi fejlődésének biztosítása erkölcsi, értelmi fejlődésének biztosítása vagyonkezelő, vagyonkezelő, nem kötelessége, de a gyámhivatal kérésére erre feljogosíthatja nem kötelessége, de a gyámhivatal kérésére erre feljogosíthatja a vagyont leltár alapján veszi át a vagyont leltár alapján veszi át törvényes képviselő törvényes képviselő

46 A gyám díjazása A gyámnak díjazás nem jár, A gyámnak díjazás nem jár, Kiadásai kiegyenlítésére igényt tarthat Kiadásai kiegyenlítésére igényt tarthat A gyámolt bevételeiből, A gyámolt bevételeiből, A gyámolt vagyonából A gyámolt vagyonából

47 A gyámság megszűnése A gyámságot megszünteti: A gyámságot megszünteti: a gyámolt halála, a gyámolt halála, a gyámolt szülői felügyelet alá kerül, a gyámolt szülői felügyelet alá kerül, a gyámolt nagykorúvá válik. a gyámolt nagykorúvá válik. A gyámság megszűnése egyben a gyámi tisztség is megszűnik. A gyámság megszűnése egyben a gyámi tisztség is megszűnik. A gyám tisztségének megszűnése után A gyám tisztségének megszűnése után átfogó jelentést készít átfogó jelentést készít a gyermek neveléséről a gyermek neveléséről végszámadásra köteles végszámadásra köteles A gyermek vagyonának kezeléséről A gyermek vagyonának kezeléséről

48 5. előadás A gyermekvédelmi gondoskodás

49 Alapelvek A gyermek családban történő nevelése, A gyermek családban történő nevelése, Biztosítani kell a családból bármilyen okból kikerült gyermek Biztosítani kell a családból bármilyen okból kikerült gyermek biztonságát, biztonságát, nevelését. nevelését. gondozását, gondozását, A hátrányos megkülönböztetés tilalma. A hátrányos megkülönböztetés tilalma.

50 A gyermeki jogok alkotmányos védelme 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.

51 A gyermek jogai I. A gyermeknek joga van: A gyermeknek joga van: a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez; a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez; hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez; hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez; A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz; A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz; védelemre a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen; védelemre a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen;

52 A gyermek jogai II. A gyermeknek joga van A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához; emberi méltósága tiszteletben tartásához; a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez; a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez; A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

53 A gyermek jogai III. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia; a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia; A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

54 A gyermek jogai IV. A gyermeknek joga van A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék; ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék; ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen; ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen; ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

55 A gyermek kötelességei A gyermek kötelessége különösen, hogy A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

56 A szülők jogai és kötelességei I. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

57 A szülők jogai és kötelességei II. A gyermek szülője köteles A gyermek szülője köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, a gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

58 A gyermeki jogok védelme A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét intézményesen biztosítja A gyermek alkotmányos jogainak védelmét intézményesen biztosítja az országgyűlési biztos az országgyűlési biztos a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen, a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen, gyermekjogi képviselő gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

59 A gyermekjogi képviselő feladatai segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, eljár az érdek-képviseleti fórum megkeresése alapján, eljár az érdek-képviseleti fórum megkeresése alapján, a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni.

60 A gyermekvédelem fogalma A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

61 A gyermekvédelem formái I. Alapellátások Alapellátások pénzbeli ellátások pénzbeli ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás; otthonteremtési támogatás; kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások: személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek napközbeni ellátása, A gyermekek napközbeni ellátása, A gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása

62 A gyermekvédelem formái II. Szakellátások Szakellátások otthont nyújtó ellátás, otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

63 A gyermekvédelem formái III. Hatósági intézkedések: Hatósági intézkedések: védelembe vétel, védelembe vétel, családba fogadás, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátások elrendelése. utógondozói ellátások elrendelése.

64 6. előadás I. A szociális jog, a szociális védelem fogalma, II. A biztosítási és segélyezési rendszerek sajátosságai

65 Alkotmányi rendelkezések 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

66 Alkotmányi rendelkezések 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senki sem lehet önkényesen megfosztani. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senki sem lehet önkényesen megfosztani. A szociális ellátás egy bizonyos minimuma az emberi méltósághoz való jog része (32/1998. (VI.25.) AB határozat). A szociális ellátás egy bizonyos minimuma az emberi méltósághoz való jog része (32/1998. (VI.25.) AB határozat).

67 Alkotmányi rendelkezések 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

68 A szociális jog, a szociális ellátás meghatározása A szociális jog azon rendelkezések összessége, amely alapján az állam ellátásokat nyújt az olyan élethelyzetekben, amelyben a szociális érték védelme szükséges. A szociális jog azon rendelkezések összessége, amely alapján az állam ellátásokat nyújt az olyan élethelyzetekben, amelyben a szociális érték védelme szükséges. A szociális ellátás az állam által szervezett vagy ellenőrzött segítsége, amelyekre bizonyos veszélyhelyzetek bekövetkezésekor az egyének jogosultak, s amelyek szociális szempontból védelemre szoruló értéknek tekinthetők. A szociális ellátás az állam által szervezett vagy ellenőrzött segítsége, amelyekre bizonyos veszélyhelyzetek bekövetkezésekor az egyének jogosultak, s amelyek szociális szempontból védelemre szoruló értéknek tekinthetők.

69 A szociális biztonság Biztonság: általános értelmében anyagi jólét, félelem nélküli állapot, védett állapot. Biztonság: általános értelmében anyagi jólét, félelem nélküli állapot, védett állapot. A szociális biztonságot garantáló állam arra vállal kötelezettséget, hogy a megélhetés egy bizonyos igazságos mértékét az egyén kritikus élethelyzeteiben is biztosítja, A szociális biztonságot garantáló állam arra vállal kötelezettséget, hogy a megélhetés egy bizonyos igazságos mértékét az egyén kritikus élethelyzeteiben is biztosítja, úgy, hogy az arra rászorulók érdekében megszervezi a szociális ellátás intézményrendszerét és azt működteti. úgy, hogy az arra rászorulók érdekében megszervezi a szociális ellátás intézményrendszerét és azt működteti.

70 A szociális biztonság megteremtésének módja Öngondoskodás: a polgárok előre látó öngondoskodásának Öngondoskodás: a polgárok előre látó öngondoskodásának állami ösztönzése (pl. önkéntes nyugdíjpénztári befizetés adókedvezménye), állami ösztönzése (pl. önkéntes nyugdíjpénztári befizetés adókedvezménye), vagy kötelezővé tétele (állami illetve magánnyugdíjpénztári befizetés), vagy kötelezővé tétele (állami illetve magánnyugdíjpénztári befizetés), Támogatás: Támogatás: az előrelátó gondoskodásra nem képes polgárok támogatása az előrelátó gondoskodásra nem képes polgárok támogatása Az elégséges szint biztosítása abban az esetben, ha a befizetése arra nem nyújtanak kellő fedezetet. Az elégséges szint biztosítása abban az esetben, ha a befizetése arra nem nyújtanak kellő fedezetet. Szolidaritás elve: az állam a jólét bizonyos mértékét annak is biztosítja, aki a szociális kockázatok elhárításának terheit nem viselte. Szolidaritás elve: az állam a jólét bizonyos mértékét annak is biztosítja, aki a szociális kockázatok elhárításának terheit nem viselte.

71 A szociális jog intézményei a társadalombiztosítás ellátásai a társadalombiztosítás ellátásai családtámogatások, és a gyermekes családok egyéb ellátásai, családtámogatások, és a gyermekes családok egyéb ellátásai, foglalkoztatáspolitikai eszközök, ellátások, foglalkoztatáspolitikai eszközök, ellátások, a szociális igazgatási rendszer által nyújtott ellátások. a szociális igazgatási rendszer által nyújtott ellátások.

72 7. előadás A társadalombiztosítás rendszere, alapelvei, alanyai

73 A társadalombiztosítás fogalma A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. A biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre. A biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre.

74 A társadalombiztosítás alapelvei I. A kötelező részvétel elve A kötelező részvétel elve A járulék, hozzájárulás, tagdíjfizetési kötelezettség elve A járulék, hozzájárulás, tagdíjfizetési kötelezettség elve A tulajdonhoz fűződő jog korlátozottságának elve A tulajdonhoz fűződő jog korlátozottságának elve A szolidaritás elve A szolidaritás elve

75 A társadalombiztosítás alapelvei II. Az arányosság elve Az arányosság elve A foglalkoztató együttműködési kötelezettségének elve A foglalkoztató együttműködési kötelezettségének elve A célhoz kötött személyes adatközlés elve A célhoz kötött személyes adatközlés elve Az állam mögöttes felelősségének elve Az állam mögöttes felelősségének elve

76 A társadalombiztosítás alanyai Rendszerint három alany szerepel Rendszerint három alany szerepel társadalombiztosító szerv társadalombiztosító szerv a biztosított, vagy ellátásra jogosult a biztosított, vagy ellátásra jogosult foglalkoztató foglalkoztató

77 A biztosítottak I. akik munkaviszonyban, vagy a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső szolgálati viszonyban állnak akik munkaviszonyban, vagy a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső szolgálati viszonyban állnak szövetkezeti tagok, szövetkezeti tagok, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő személy, álláskeresési támogatásban részesülő személy,

78 A biztosítottak II. kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, megbízási, vállalkozási jogviszony keretében végzett tevékenység, ha a jövedelem eléri a minimálbér 30 %-át, megbízási, vállalkozási jogviszony keretében végzett tevékenység, ha a jövedelem eléri a minimálbér 30 %-át, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, mezőgazdasági őstermelő. mezőgazdasági őstermelő.

79 Az ellátásra jogosultak köre A biztosítottak körén kívül eső olyan személyek, akik a törvény erejénél fogva vehetnek igénybe bizonyos ellátásokat. A biztosítottak körén kívül eső olyan személyek, akik a törvény erejénél fogva vehetnek igénybe bizonyos ellátásokat. baleseti ellátásra jogosultak, baleseti ellátásra jogosultak, egészségbiztosítási ellátásra jogosultak egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

80 A kötelező egészségbiztosítás

81 Speciális alapelvek A biztosítottak egyes egészségügyi szolgáltatásokat az egészségi állapotuk (betegségük) által indokolt mértékben, pénzbeli ellátásokat a járulékfizetési kötelezettségükkel arányosan vehetik igénybe. Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság nem függ a járulékfizetés mértékétől, jogcímétől, a szolgáltatást szükség szerint kapjuk, az eü. szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg a jogosultakat.

82 Egészségügyi szolgáltatások egészségügyi alapellátás a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata egészségügyi szakellátás a megyei önkormányzat kötelezően ellátandó feladata a fekvő- és járóbeteg ellátást biztosító intézmények tulajdonosaként, ilyen intézményekkel kötött szerződés alapján

83 Az egészségügy finanszírozási rendje A felhalmozási (felújítás, fejlesztés) az intézmény tulajdonosát terheli, A felhalmozási (felújítás, fejlesztés) az intézmény tulajdonosát terheli, A folyó (működési) kiadásokat az OEP finanszírozza A folyó (működési) kiadásokat az OEP finanszírozza A beteg hozzájárulása vizitdíj és kórházi napidíj formájában A beteg hozzájárulása vizitdíj és kórházi napidíj formájában

84 Az ellátás mértéke és módja Az eü. ellátásoknak, a betegkezelésnek a célja az egészség helyreállítása. Az eü. ellátásoknak, a betegkezelésnek a célja az egészség helyreállítása. A betegkezelés mértékét és módját a kezelőorvos határozza meg A betegkezelés mértékét és módját a kezelőorvos határozza meg a meghatározott finanszírozási eljárási rend és a meghatározott finanszírozási eljárási rend és a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerint. a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerint. Ha a beteg állapota indokolja, az orvos ettől eltérhet. Ha a beteg állapota indokolja, az orvos ettől eltérhet. Amennyiben nincsen meghatározott eljárási rend az ellátás tekintetében, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges. Amennyiben nincsen meghatározott eljárási rend az ellátás tekintetében, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.

85 Betegség megelőzés és korai felismerést szolgáló ellátások Szűrővizsgálatok Szűrővizsgálatok célja: a lakosság egészségének védelme, az egyén életminőségének, élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, az arra hajlamosító kockázati tényezők korai szakaszban történő felkutatása, felismerése célja: a lakosság egészségének védelme, az egyén életminőségének, élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, az arra hajlamosító kockázati tényezők korai szakaszban történő felkutatása, felismerése

86 Megelőző ellátások csoportjai újszülött szűrővizsgálatok, újszülött szűrővizsgálatok, 0-6 évesek szűrővizsgálata 0-6 évesek szűrővizsgálata életkornak megfelelő életkornak megfelelő fogászati rendellenességek felismerése fogászati rendellenességek felismerése életkornak megfelelő testi és lelki fejlődés vizsgálata, életkornak megfelelő testi és lelki fejlődés vizsgálata, környezeti rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése környezeti rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése 6-18 éves korosztály szűrővizsgálata 6-18 éves korosztály szűrővizsgálata iskola- és ifjúságvédelem iskola- és ifjúságvédelem 18 éven felüli korosztály szűrővizsgálata 18 éven felüli korosztály szűrővizsgálata életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatok életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatok

87 Gyógykezelési ellátások háziorvosi ellátás háziorvosi ellátás tanácsadás egészséges életmódra, tanácsadás egészséges életmódra, orvosi vizsgálat és kezelés, orvosi vizsgálat és kezelés, krónikus betegség esetén háziorvosi gondozás krónikus betegség esetén háziorvosi gondozás keresőképtelenség elbírálása keresőképtelenség elbírálása fogászati ellátás fogászati ellátás járóbeteg szakellátás járóbeteg szakellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

88 Egyéb egészségügyi szolgáltatások szülészeti ellátás szülészeti ellátás magzat méhen belüli ellátása, magzat méhen belüli ellátása, szülészeti ellátás, szülészeti ellátás, terhességmegszakítás orvosi indikáció alapján terhességmegszakítás orvosi indikáció alapján anyatej ellátás, anyatej ellátás, meddőség kezelés meddőség kezelés orvosi rehabilitáció orvosi rehabilitáció vizsgálat, gyógykezelés, gyógyászati ellátás vizsgálat, gyógykezelés, gyógyászati ellátás szanatóriumi ellátás, szanatóriumi ellátás, szenvedélybetegek rehabilitációja szenvedélybetegek rehabilitációja egészségügyi ellátást követő rekonstrukció, veleszületett vagy szerzett testi rendellenesség koorekciója egészségügyi ellátást követő rekonstrukció, veleszületett vagy szerzett testi rendellenesség koorekciója betegszállítás, mentés betegszállítás, mentés

89 Az árhoz nyújtott támogatás gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati eljárás árához nyújtott támogatás, gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati eljárás árához nyújtott támogatás, utazási költségtérítés, utazási költségtérítés, részleges térítés egyes ellátásokhoz, így pl. részleges térítés egyes ellátásokhoz, így pl. 18 év alatti fogszabályozás 18 év alatti fogszabályozás fogpótlás fogpótlás méltányosságból az előzőeken felüli további támogatás, méltányosságból az előzőeken felüli további támogatás, külföldön történő gyógykezelés támogatása külföldön történő gyógykezelés támogatása

90 Pénzbeli ellátások táppénz, táppénz, terhességi gyermekágyi segély terhességi gyermekágyi segély gyermekgondozási díj (GYED) gyermekgondozási díj (GYED) mindhárom: a beteg, a szülő nő, továbbá az anyaság illetve apaság esetére járó pénzbeli ellátás a keresetveszteség pótlását szolgálja. mindhárom: a beteg, a szülő nő, továbbá az anyaság illetve apaság esetére járó pénzbeli ellátás a keresetveszteség pótlását szolgálja.

91 8. előadás A magyar nyugdíjrendszer, és a balesetbiztosítási rendszer

92 Fogalma A magyar nyugdíjrendszerhez azok az intézmények tartoznak, amelyek feladata, hogy segítse az embereket életpályájuk aktív időszakában tartalékot képezni a részben vagy egészben kieső jövedelmük pótlására. A magyar nyugdíjrendszerhez azok az intézmények tartoznak, amelyek feladata, hogy segítse az embereket életpályájuk aktív időszakában tartalékot képezni a részben vagy egészben kieső jövedelmük pótlására.

93 Felépítése A magyar nyugdíjrendszer Kötelező I. pillér társadalombiztosítási nyugdíjrendszer II. pillér kötelező magánnyugdíjbiztosítási rendszer Önkéntes III. pillér önkéntes kölcsönös biztosítások IV. pillér nyugdíj előtakarékossági számla V. pillér egyéb, profitorientált üzleti biztosítások

94 Az önkéntes rendszer önkéntes nyugdíjrendszer önkéntes kölcsönös biztosítás nyugdíj előtakarékosság profitorientált üzleti biztosítások

95 A tb. nyugdíjrendszer alapelvei a nyugdíjrendszer állami megszervezése a nyugdíjrendszer állami megszervezése az állam mögöttes felelőssége az állam mögöttes felelőssége a nemzetközi szabályok primátusa a szerződések hatálya alá tartozó személyekre a nemzetközi szabályok primátusa a szerződések hatálya alá tartozó személyekre az arányosság elve az arányosság elve a magánnyugdíjpénztári tagok eltérő tb. biztosításának elve a magánnyugdíjpénztári tagok eltérő tb. biztosításának elve

96 A tb. nyugellátások Sajátjogú nyugellátások Sajátjogú nyugellátások öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátások Hozzátartozói nyugellátások özvegyi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, árvaellátás, szülői nyugdíj, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások baleseti hozzátartozói nyugellátások

97 A kötelező magánnyugdíjrendszer szolgáltatásai egyösszegű kifizetés egyösszegű kifizetés életjáradékok életjáradékok életjáradék, életjáradék, elején határozott időtartamos életjáradék, elején határozott időtartamos életjáradék, végén határozott időtartamos életjáradék, végén határozott időtartamos életjáradék, kettő vagy több életre szóló életjáradék kettő vagy több életre szóló életjáradék

98 A baleseti ellátási rendszer fogalma A baleseti ellátások az üzemi balesetet, foglalkozási megbetegedésben szenvedő biztosítottak betegsége, munkaképtelensége vagy a munkaképességük csökkenésének esetére járó szolgáltatások, illetve a baleset következtében elhunyt hozzátartozókat megillető szolgáltatások. A baleseti ellátások az üzemi balesetet, foglalkozási megbetegedésben szenvedő biztosítottak betegsége, munkaképtelensége vagy a munkaképességük csökkenésének esetére járó szolgáltatások, illetve a baleset következtében elhunyt hozzátartozókat megillető szolgáltatások.

99 Célja A baleseti ellátások célja, hogy megközelítőleg olyan helyzetbe hozza az üzemi balesetet szenvedetett, a foglalkozási megbetegedésben szenvedőt, mintha az nem következett volna be. A baleseti ellátások célja, hogy megközelítőleg olyan helyzetbe hozza az üzemi balesetet szenvedetett, a foglalkozási megbetegedésben szenvedőt, mintha az nem következett volna be. Elsődleges cél a reparáció. Elsődleges cél a reparáció.

100 baleset, munkabaleset Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

101 üzemi baleset Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

102 nem üzemi baleset Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

103 Baleseti egészségügyi ellátások baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti egészségügyi szolgáltatás Az egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a 0 %-ot meghaladja – 100 %-os támogatás jár. Az egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a 0 %-ot meghaladja – 100 %-os támogatás jár. baleseti táppénz baleseti táppénz összege azonos a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, járulékalapot képező jövedelmének összege. összege azonos a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, járulékalapot képező jövedelmének naptári napi összege. baleseti járadék baleseti járadék

104 A baleseti járadék mértéke 1. fokozat: a munkaképesség csökkenése % - a havi átlagkereset 8 %-a 1. fokozat: a munkaképesség csökkenése % - a havi átlagkereset 8 %-a 2. fokozat: a munkaképesség csökkenés % - a havi átlagkereset 10 %-a, 2. fokozat: a munkaképesség csökkenés % - a havi átlagkereset 10 %-a, 3. fokozat: a munkaképesség csökkenés % - a havi átlagkereset 15 %-a, 3. fokozat: a munkaképesség csökkenés % - a havi átlagkereset 15 %-a, 4. fokozat: a munkaképesség csökkenés %-os – a havi átlagkereset 30 %-a. 4. fokozat: a munkaképesség csökkenés %-os – a havi átlagkereset 30 %-a.

105 Baleseti rokkantsági nyugdíj A baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 %-ban túlnyomó részben üzemi baleset következtében vesztette el és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen eltár a megrokkanása előttinél. A baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 %-ban túlnyomó részben üzemi baleset következtében vesztette el és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen eltár a megrokkanása előttinél. A keresetcsökkenés akkor lényeges, ha a 20 %-ot meghaladja. A keresetcsökkenés akkor lényeges, ha a 20 %-ot meghaladja.


Letölteni ppt "Családjogi és szociális jogi alapismeretek Sárospatak2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések