Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai Őriné dr. Gracza Zsuzsa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai Őriné dr. Gracza Zsuzsa."— Előadás másolata:

1 A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai Őriné dr. Gracza Zsuzsa

2 Biztosított  Munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati)  a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,  a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,  az álláskeresési támogatásban részesülő személy,  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,  a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,  a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy,

3 Biztosítottak  az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja,  a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,  alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, MRP, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

4 Ellátások Egészségbiztosítási ellátások: Egészségbiztosítási ellátások:  a) egészségügyi szolgáltatás;  b) pénzbeli ellátások:  ba) terhességi-gyermekágyi segély,  bb) gyermekgondozási díj,  bc) táppénz;  c) baleseti ellátások:  ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,  cb) baleseti táppénz,  cc) baleseti járadék;  d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:  da) rokkantsági ellátás,  db) rehabilitációs ellátás.

5 Ellátások A nyugdíjbiztosítási ellátások:  a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:  öregségi nyugdíj,  b) hozzátartozói nyugellátás:  özvegyi nyugdíj,  árvaellátás,  szülői nyugdíj,  baleseti hozzátartozói nyugellátások;  c) rehabilitációs járadék.

6 Az ellátásokhoz való hozzáférés  A biztosított a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szerez.  Sajátjogú nyugdíjas,  Több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosítása.

7 Fedezet  70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.  (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.  (3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.

8 Fedezet  (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.  (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.  (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.  (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

9 Fedezet Szociális hozzájárulási adó - Alanya: kifizető (munkáltató, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) - Mértéke: 27% Korkedvezmény-biztosítási járulék - alanya: korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztató kifizető – 2012-ig - mértéke: 13% Táppénzkiadásokhoz való hozzájárulás - alanya: a munkáltató - mértéke: a kifizetett táppénz 1/3-a

10 Fedezet  A biztosított által fizetett járulékok  Nyugdíjjárulék 10%  Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%  Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%  Munkaerő-piaci járulék 1,5%

11 Szolgálati idő  Amely időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették  Gyed, Gyes, ápolási díj,  Katonai (polgári) szolgálat,  Táppénz, baleseti táppénz, gyed 2000 előtt,  Munkanélküli ellátások,  előtti jogszabály által elismert szolgálati idő  Felsőfokú tanulmányok ideje 1998-ig az öregségi nyugdíj szempontjából, hozzátartozói ellátás esetén nincs korlát

12 Arányosan elismerhető szolgálati idő  Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél alacsonyabb, akkor az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékének és összegének meghatározása során - az december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.

13 Saját jogú társadalombiztosítási nyugdíj - öregségi nyugdíj  Nyugdíjkorhatár: 62-65, 1952-ben születettektől fölfelé ½ évente növekszik, 1957-ben született már 65. életév  Szolgálati idő:  Teljes nyugdíjhoz: 20 év, résznyugdíjhoz: 15 év,  Biztosítási jogviszony megszüntetése.

14 Az öregségi nyugdíj összege  Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok  A B  1. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0

15 A nyugdíj összege  Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok  A B  1. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka  ,5  ,0  ,5  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  ,0  vagy több 100,0

16 A nyugdíj összege  Magánnyugdíj-pénztár tagjainak nyugdíja  Nyugdíjnövelés:  Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.  A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

17 A nők 40 éves jogosultsági idő való nyugdíjba vonulásának lehetősége  Feltételei:  Életkorától függetlenül,  40 év jogosultsági idővel rendelkezik,  Biztosítási jogviszonyban nem áll.  Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

18 A nők 40 éves jogosultsági idő való nyugdíjba vonulásának lehetősége  Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet  jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

19 Ki minősül nyugdíjasnak?  az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),  az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,  a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül  Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,  öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,  növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy  rokkantsági ellátásban részesül,

20 Hozzátartozó nyugelletásá özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa  a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és  aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy  ab) összesen legalább 2 év,  b) a éves korában, és legalább 4 év,  c) a éves korában, és legalább 6 év,  d) a éves korában, és legalább 8 év,  e) a éves korában, és legalább 10 év,  f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év  szolgálati időt szerzett.

21 Hozzátartozói nyugellátás Árvaellátás  Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.  a gyermek 16. életéve betöltéséig jár, vagy ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, legfeljebb 25. életévéig.  Összege gyerekenként: annak az öregségi nyugdíjnak a 30%-a, amely az elhaltat megillette, vagy megillette volna.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A nyugdíjrendszer átalakításának aktualitásai Őriné dr. Gracza Zsuzsa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések