Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2012. évi adótörvény változások. Az adótörvényeket módosító törvények •2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2012. évi adótörvény változások. Az adótörvényeket módosító törvények •2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények."— Előadás másolata:

1 2012. évi adótörvény változások

2 Az adótörvényeket módosító törvények •2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (Magyar Közlöny 140. szám november 29.) •2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Magyar Közlöny 139. szám november 25.) •2011. évi CLXVII. törvény A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról(Magyar Közlöny 148. szám december 9.)

3 A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások 2012.

4 A Tbj. alapelvi szinten változik •A társadalombiztosításban való részvétel - törvényben meghatározottak szerint – továbbra is kötelező. •A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes Tb. ellátásokra. •A pénzbeli ellátások összege - ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. •Törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet

5 Foglalkoztatókat érintő változások • A járulék fogalma leszűkül, megszűnik a társadalombiztosítási járulék. •A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetési kötelezettség továbbra is fennáll. •Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó. •Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása és befizetése közvetlenül a pénztárhoz történik.

6 Korkedvezmény-biztosítási járulék •A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke változatlanul 13 százalék. •Alapja a Tbj. 4. § k) pont (járulékalapot képező jövedelem) szerinti jövedelem, kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket (járulékalapot nem képező jövedelmeket).

7 Magán-nyugdíjpénztári változások •2011. december havi járulékalapot képező jövedelem után magánnyugdíjpénztár tagja 10 % tagdíjat fizet, nyugdíjjárulékot nem fizet. •A december hónapra vonatkozó tagdíjbevallásnak a ´08-as bevallás keretében kell eleget tenni január 12-éig. •2012. január havi tagdíj bevallást már a magán- nyugdíjpénztáraknak kell megküldeni!

8 Magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó bevallás •A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, •a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó saját tagdíjalapja után, •a mezőgazdasági őstermelő a saját tagdíjalapja után köteles a tagdíjat megállapítani, a foglalkoztató a tagdíjat levonni, és a magán- nyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

9 Magán-nyugdíjpénztári tagra vonatkozó új eljárási szabály •A magán-nyugdíjpénztári tag január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíját érintő pótbevallást és önellenőrzést közvetlenül a tag magán-nyugdíjpénztára részére kell teljesíteni. •A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagok tekintetében változatlanul a NAV felé kell a pótlást, önellenőrzést nyugdíjjárulékként megtenni, feltéve, hogy a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik, illetve tagdíj- kiegészítés miatt mutatkozik különbözet.

10 Az adóhatóság szerepe a magán- nyugdíjpénztári rendszerben •A tagdíj önellenőrzése esetén önellenőrzési pótlékot, késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A tagdíjjal összefüggő önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék mértékére, kiszámítására és esedékességére az Art-nak az önellenőrzési és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. •A meg nem fizetett tagdíjat, önellenőrzési és késedelmi pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése alapján az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

11 Az adóhatóság szerepe a magán-nyugdíjpénztári rendszerben II. •Ha a kötelezett a jogszabályban foglalt kötelezettségének a pénztár felszólítására sem tesz eleget, és a tagdíj (tagdíjalap) a pénztár saját nyilvántartása, korábbi bevallások adatai vagy egyeztetés alapján sem állapítható meg, a pénztár az adott időszakra fizetendő tagdíjat a mindenkori minimálbér összegének alapulvételével határozza meg. •A felszólítását követő teljesítési határidő eredménytelen leteltét követően a pénztár a kötelezett székhelye (lakóhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál kezdeményezi a tagdíjtartozás és annak pótlékai adók módjára történő behajtását, ha az adott foglalkoztatóval még fennáll a biztosítással járó jogviszony, a foglalkoztatóval, egyéb esetben a pénztártaggal szemben. A pénztártaggal szemben nem kezdeményezhető behajtás, ha a tag igazolja a pénztárnak, hogy a tagdíjat tőle levonták.

12 Biztosított által fizetendő járulékok •A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított 10 % nyugdíjjárulékot fizet a járulékfizetési felső határig. (A magán-nyugdíjpénztár tagja 10% tagdíj fizetésére kötelezett.) •A járulékfizetési felső határ várhatóan évi forint, napi forint. •A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 %. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 %, a munkaerő-piaci járulék 1,5 %. •A foglalkoztatott az „egyéni járulékokat” a magán- nyugdíjpénztári tag a tagdíjat a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg.

13 Egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony •Megszűnik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség. •A járulékalap után – főszabály szerint – mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. (A munkaerő-piaci járulékfizetés alól történő mentesítésre vonatkozó szabályok nem változnak.)

14 Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni: •A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén kifizetett összeg után is. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után továbbra sem kell fizetni.

15 Az egyházi személy utáni járulékfizetés •Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével 10% mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 10% tagdíjat, valamint 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. •A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

16 Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés •A felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15% nyugdíjjárulékot fizet. •A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. (SZJA bevallásban) •Magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni.

17 Vállalkozókat, vállalkozásokat érintő változások

18 Biztosítási jogviszony, biztosítási kötelezettség elbírálása •A segítő családtag kikerül a biztosítottak köréből. •Amennyiben a vállalkozó közeli hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi, és ez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget eredményez-e.

19 Vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállása •4.§ d) 5. a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó: a Bt, a Kkt és a Kft olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. •A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is, ha a megbízási jogviszonyban a minimálbér 30%-át eléri a járulékalapot képező jövedelme.

20 Vezető tisztségviselő •A BT, Kkt, Kft természetes személy tagjai a jövőben társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. •Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. •Figyelni kell a biztosítási jogviszony bejelentésére Art. szabályi szerinti bejelentésére (‘1041-es nyomtatvány)

21 A társas vállalkozó járulékfizetése •A biztosított társas vállalkozó a 10% mértékű nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 10 % tagdíjat -, valamint a 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. •A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!) •A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat ) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

22 Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége •Megszűnik a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális járulékfizetési szabály. •A biztosított egyéni vállalkozó a 10 % mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 10% mértékű tagdíjat, valamint 8,5 % mértékűi egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. •A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. •Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

23 Az EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége •Az evás egyéni vállalkozó 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 10% tagdíjat) fizet. •A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. •Magasabb összegű Tb. ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összegű járulékalap havonta legalább a minimálbér másfélszerese lehet. (A nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni a magasabb összeg után.)

24 „Másodfoglalkozású” vállalkozók •A járulékalapok változatlanok. •A fizetendő járulékok mértéke változik. •A heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytatóknak a járulékalapot képező jövedelem után 7 % egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

25 „Nyugdíj” mellett vállalkozói tevékenységet folytatók •Figyelem! a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásokról és a szolgálati járandóságokról szóló törvény a kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja. •Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 6390 forint (napi: 213 forint)

26 Őstermelő •A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4% természetbeni és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10% mértékű nyugdíjjárulékot fizet. •Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. •A magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékot nem fizet az általa fizetendő tagdíj mértéke 10%.

27 A külföldieket érintő változások •2012. január 1-től nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. További feltétel, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. •A január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is az előzőekben leírtakat kell alkalmazni, azzal, hogy a két éves időtartamot január 1- jétől kell számítani.

28 A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató Tbj. 56/A. § •A külföldi vállalkozás a járulékalapot képező jövedelemből nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. •Ha a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott személy magán- nyugdíjpénztári tag, a tagdíjat a foglalkoztatott saját maga köteles megállapítani, és a magánnyugdíjpénztár részére - a PSZAF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. •Amennyiben a külföldi vállalkozás teljesíti a járulékkötelezettséget akkor lehetőség van arra, hogy, a pénztártag megállapodjon a foglalkoztatójával, hogy a tagdíjat helyette a foglalkoztató vallja be és fizesse meg a pénztár részére.

29 Hatály •A módosítások január 1.-jén lépnek hatályba, de a január 10-ig juttatott olyan december hónapra járó jövedelmeknél, melyeket a december havi bevallásban kell szerepeltetni, még a december 31- én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

30 Egészségügyi hozzájárulás •A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alapja azonos lesz az adó alapjával, vagyis a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után kell a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást megfizetni. •A változások nem érintik a magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű hozzájárulás kötelezettséget.

31 Egészségügyi hozzájárulás •Bevezetésre kerül a kifizetőt terhelő béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, melynek mértéke 10 százalék. (2011. december 31-éig mentes volt a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a béren kívüli juttatás.) •Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás (béren kívüli juttatás együttes értékének évi 500 ezer forintot meghaladó része) utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege.

32 Szociális hozzájárulási adó •A szociális hozzájárulási adó (röviden: Szocho.) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. •Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

33 A Szocho. alanya •a kifizető, (kifizető: a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. A kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre is, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője a törvényben előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja. A kifizetőre előírt kötelezettségek kiterjednek a gazdasági társaság, a közös vállalat, az egyesülés és az európai gazdasági egyesülés előtársaságára is) •az egyéni vállalkozó, valamint •a mezőgazdasági őstermelő.

34 Adóalanynak minősül továbbá •a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

35 Szocho. alanya kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén •Kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő, de belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek őt terhelik. •Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel.

36 A szociális hozzájárulási adónak nem alanya: •a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó; •az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj- korhatárt már betöltötte; •a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; •a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj. törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

37 A kifizető által fizetendő Szocho. alapja a)a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b)a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c)a tanulószerződésben meghatározott díj; d)a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj; e)az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

38 Szocho. fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony I. a)a munkaviszony b)a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; (Nem eredményez adófizetési kötelezettséget: az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony.) c)a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is). Ugyanakkor nem eredményez adófizetési kötelezettséget a jogviszony akkor, ha a tag saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

39 Szocho. fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony II. d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony. Ugyanakkor nem eredményez adófizetési kötelezettséget a jogviszony akkor, ha a tag saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; f)az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a jogviszony akkor, ha az egyházi személy saját jogú nyugdíjas. g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a jogviszony akkor, ha a szerzetesrend tagja saját jogú nyugdíjas.

40 Szocho. fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony III. •h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.

41 A kifizetőt terhelő Szocho.-nak nem alapja: •a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; •a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; •a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; •a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; •a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész; •a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, •a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, •az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, •az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. ! Jövedelmet pótló kártérítés után kell fizetni Szochó-t.

42 A Kkt, a Bt, a Kft, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyokkal (a továbbiakban: társas vállalkozói jogviszony) összefüggő Szocho. megállapítása: Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőt terhelő adó alapja 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím.

43 A társas vállalkozó után fizetendő Szocho. •Általános szabály szerint a kifizetőnek a kifizetőt terhelő adó alapja után kell a Szochot. megfizetni. •Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, az olyan jogviszony, amikor a tag saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy olyan nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. •Különös szabályok érvényesülnek azokra, akik nem állnak legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. (Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról.)

44 Különös szabályok szerinti Szocho. fizetés társas vállalkozó után •A kkt, a bt, a kft, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. •Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. •Az adóalap megállapításának különös szabály szerinti megállapításakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a kifizető legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

45 A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja: •táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; •gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködik, •önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; •fogvatartott, •az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, illetve •a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról.

46 A kifizetőnek nem minősülő személy Szocho. kötelezettségének megállapítása Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja, 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím.

47 Egyéni vállalkozó •Nem alanya az adónak a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. •Külön szabályok az eva alanyra.

48 Nem eva alany egyéni vállalkozó •A Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. •Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

49 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: •Főszabály szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. •Abban az esetben, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére nyilatkozatott tett a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja. •Az Eva alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül.

50 Az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga az egyéni vállalkozó: •táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; •gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja, •önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; •fogvatartott. •az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, •az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

51 Az őstermelő Szocho. kötelezettsége Az adónak nem alanya •a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; •a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

52 Az őstermelő Szocho. alapja. •A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja – főszabály szerint - a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján. •A mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része. •A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg.

53 A mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját amelyre: •táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; •gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja, •önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; •fogvatartott.

54 Az adó mértéke és fizetendő összege •A számított adó az adóalap 27 százaléka. •A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével. A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik: •a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; •a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; •a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény; •a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

55 Egyéb adókedvezmények •START Program kedvezményrendszerének változása •START Plusz és START EXTRA kiváltása decemeber 31-ig •Bevezetésre kerül a START BONUSZ

56 Cégautó adó változása A gépjármûadóról szóló évi LXXXII. törvény módosítása Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következõ: Gépjármû hajtómotorjának Környezetvédelmiosztály-jelzés teljesítménye (kW) „0”–„4”„6”–„10” „5”; „14–15” 0– Ft8 800 Ft7 700 Ft 51– Ft Ft8 000 Ft 91– Ft Ft Ft 120 felett Ft Ft Ft

57 A szakképzési hozzájárulás 2012.

58 A kötelezettek köre I. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a belföldi székhelyű •a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, •b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, •c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, •d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, •e) közjegyzői iroda, •f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, •g) egyéni cég.

59 Kötelezettek köre II. •Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. •Az EVA adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. •Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti.

60 Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni •a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, •b) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, •c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, •d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint •e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

61 A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett. •A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

62 A kötelezettség megállapítása A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához •a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, •b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, •c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

63 A hozzájárulás kötelezettség teljesítése A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint •a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy •a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, •b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött.

64 A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét •a) évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alap normatíva alapján, •b) a évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján, •az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

65 A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai I. •Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

66 A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai III. •Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. •Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

67 A kötelezettség csökkentés és a visszatérítés korlátja •A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés.

68 Bevallás és befizetés •A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. •Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a törvényi feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. •Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. •A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

69 Átmeneti szabályok •A hozzájárulási kötelezettség évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni. •Bevallás febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé.

70 Az eltérő üzleti évesek átmenete •A évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett •a) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a december 31-éig hatályos szabályok szerint, •b) január 1-jétől a évi CLV. törvény szerint teljesíti.

71 Az eltérő üzleti éves elszámolása •Soron kívüli bevallás febr. 25-éig a 2011-es időszak tekintetében. •Saját munkavállaló képzéséről adatszolgáltatás a munkaügyi központ felé.

72 Gyakorlati képzést szervezők •Ha a kötelezett felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre •a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést kell alkalmazni, •b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést és a visszaigénylésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

73 A Társasági adó törvény változásai Veszteségelhatárolás szabályainak változása •A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. (17.§ (2) bek.) •Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. (17.§ (3) bek.) •A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévet megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkentheti az adóévben elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. (17.§ (4) bek.) •Átalakulást követően az előző évek elhatárolt vesztesége csak akkor használható fel a jogutód által a) ha új tulajdonosa, vagy annak kapcsolt vállalkozása korábban a jogelődben többségi befolyással rendelkezett, és b) bevételt, árbevételt realizál a jogelőd tevékenységéből a következő két adóévben.

74 A Társasági adó törvény változásai Veszteségelhatárolás szabályainak változása Egyéb tulajdonosváltás esetén, ha korábbi nem kapcsolt vállalkozási körbe tartozó tulajdonos szerez közvetlen vagy közvetett többségi részesedést, az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására. Kivéve: • a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az adózó vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőzsdére bevezették, vagy • b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és • ba) annak természete jelentősen nem tér el a korábban végzett tevékenységtől,(a tevékenység jelentős változását jelenti pl. az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások,értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása) • bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

75 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "2012. évi adótörvény változások. Az adótörvényeket módosító törvények •2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések