Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Járulékokat, egészségügyi hozzájárulást érintő változások, szociális hozzájárulási adó, 2012- ben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Járulékokat, egészségügyi hozzájárulást érintő változások, szociális hozzájárulási adó, 2012- ben."— Előadás másolata:

1 Járulékokat, egészségügyi hozzájárulást érintő változások, szociális hozzájárulási adó, ben

2 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) változásai 2012-ben

3 A Tbj. alapelveinek változása (Tbj. 2. § (1)-(3), (6a) változások december 01-től hatályosak.: •2. § (1)Társadalombiztosítás: társadalmi szintű kockázatközösség. (2)A társadalombiztosításban való részvétel a tv-ben meghatározottak szerint kötelező. (3)A biztosított - az egyéni felelősség elvének megfelelően, járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. (Korábban tb járulék is szerepet játszott). •2. § (6a) A társadalmi szolidaritás elve → törvény olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet→ szociális hozzájárulási adó→megszűnik a társadalombiztosítási járulék.

4 Biztosítottak körének szélesítése (1) A Tbj. 4. § d) pontja – „Társas vállalkozó” kiegészül egy új 5. ponttal: „a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.” Példák: 1.csak ügyvezető – megbízás: „ingyen”→5. pont szerinti társas vállalkozó, 2.ügyvezetést megbízásban ingyen, de mellette ugyanezen társaságban tagi jogviszonyban személyesen közreműködik→ „hagyományosan” tagi jogviszony egy biztosítási jogviszony csak, 3.gazdasági társaságban ügyvezető ingyen, mellette 36 órás munkaviszonyban tevékenykedik ugyanezen gazdasági társaságban → 36 órás munkaviszonyos társas vállalkozó 5. pont alapján) Ha az ügyvezető e pont alapján től biztosítottá válik→ „biztosítotti” bejelentési kötelezettség – 12T1041.

5 Biztosítottak körének szélesítése (2) Igazodik a Tbj. 4. § új 5. pontjához Tbj. 5. § (2): „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője” Tbj. 10. § (2) b): tagsági jogviszony → „tagsági jogviszony, illetve vezetői tisztségviselői jogviszony” (pl. ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, - melyekben a tagsági jogviszony nem a személyes közreműködéshez kapcsolódik- → biztosítási kötelezettség létrejötte ügyvezető esetében sem a személyes közreműködéshez kapcsolódik) Tbj. 27. § (4): „A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.” Az előzőekhez magyarázat: A nem munkaviszonyos ügyvezetők eddig gyakran ingyenes megbízással látták el az ügyvezetői feladatokat→MOST: minimális járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség vonatkozik rájuk is. Ha az ügyvezetői feladatokon túl személyesen is közreműködik →ügyvezetőként továbbra is társasági jogi szabályok → kvázi megbízás, vagy munkaviszony →biztosítási kötelezettségük.

6 Fogalmak pontosítása, fogalmak hatályon kívül helyezése (1): •4. § h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. •4. § l) Járulék fogalma módosul: a) társadalombiztosítási járulék kikerül a Tbj-ből, b) a korkedvezményes-biztosítási járulék től kerül ki a fogalomból. •Hatályon kívül kerül: -segítő családtag fogalma [4. § g) és az 5. § (1) g)-ből a biztosítottak közül, ehelyett a Tv. indoklás javasolja az egyszerűsített foglalkoztatást. De a Szja tv. 24. § (1) bekezdés f) pontja mint nem önálló tevékenységet sorolja fel, és a 3. valamint 11. számú melléklet elismert költségként sorolja fel az erre tekintettel fizetett díjat és közterheit az őstermelőnél és egyéni vállalkozónál)] -kezdő egyéni vállalkozó fogalma [4. § ba)] és a rá vonatkozó szabályok is [29. § (7) bekezdés]

7 Fogalmak pontosítása, kiegészítése, biztosítottak körének szélesítése (2): A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. tv. módosította a Tbj. 4. § f) pontját, azaz a saját jogú nyugdíjas fogalmát: „1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, …részesül”, azaz a Tbj. szerint a 14. § a) és c) pontja alapján nyugdíjas: aki az alábbi ellátásban részesül: „a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, … c) rehabilitációs járadék.” Következésképpen a korhatár előtti ellátásban (korábban előrehozott, korengedményes, stb. nyugdíjban) részesülő től nem nyugdíjas a Tbj. értelmében. A Szja tv. 3. § 23. pontja módosul től: nyugdíj: „korhatár előtti …törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság”, azaz Szja tv. szempontjából az ellátás továbbra is nyugdíj, így az 1. számú melléklet szerint adómentes. A korhatár előtti ellátás bevezetése miatt módosul a Tbj. 16. § (1) e) és g), pontja, és kiegészül u) és v) pontokkal →Korhatár előtti ellátás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak →nem kötelezettek eü. szolg. járulékra

8 Fogalmak pontosítása, kiegészítése biztosítottak körének szélesítése (3): január 1-vel hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-a, mely az eddigi rokkantsági, baleseti rokkantsági ellátásokat módosította. E törvény módosította a Tbj. 4. § f) pontját is: december 31-éig a fogalom: „f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1.a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül … a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék,”

9 Fogalmak pontosítása, kiegészítése biztosítottak körének szélesítése (4): től a fogalom: „1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”→az eddig rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kikerül a nyugdíjas fogalmából! → az eddig ezen ellátás alapján kiegészítőnek minősülő vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül!! Módosul a Tbj. 16. § (1) bekezdés j) pont is: kiegészül: „egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű” →egészségügyi szolgáltatásra jogosultak →nem kötelezettek eü. szolgáltatási járulék megfizetésére Módosul a Szja tv pontja, mely a társadalombiztosítási ellátások fogalmát határozza meg: kiegészül „megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló …. törvény …. alapján folyósított ellátás”-sal 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpont alapján adómentes: „megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” 1. számú melléklet 6.5. pontja is, így az az összeg is adómentes, melyet a magánszemélynek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fizet, feltéve, hogy a szolgáltatásra jogosult erre rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége alapján vált jogosulttá.

10 Fogalmak pontosítása, kiegészítése biztosítottak körének szélesítése (4): Következmények, feladatok: 1. Ha a december 31-éig korengedményes, előrehozott, stb. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni és társas vállalkozó (eddig saját jogú nyugdíjasként kiegészítőnek minősülő, nem biztosított a Tbj. változása miatt től már nem (kivéve, ha 2012-től a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltve azzá válik): a korábban kiegészítő tevékenységű vállalkozók →biztosítottá válnak. Jogviszony jellege és járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy máshol állnak-e biztosítást megalapozó jogviszonyban (főfoglalkozású vállalkozó vagy többes jogviszonyos vállalkozó). egyéni vállalkozó: biztosítotti bejelentésre kötelezett → 12T1041, munkaviszony jellegének megváltozásáról → 12T101E köteles a 1258-as havi adó- és járulékbevallást benyújtani. társas vállalkozó: biztosítotti bejelentés → 12T as havi adó- és járulékbevallás 2. Egyéni vállalkozó, ha a nyugdíjból „átalakult” új ellátás valamelyikében részesül és szünetelteti tevékenységét, a Tbj. 16. § (1) bekezdés e), g), j), u) és v) pontjai alapján a szünetelés ideje alatt nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

11 Tagdíj mértékekben, illetve az azt szabályozó 19. §-ban változás: Megszűnik a tb járulék (27 %)→19. § (1) bekezdése is. Változik a Tbj. 19. § (3) bekezdése: nyugdíjjárulék, természetbeni egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék változatlan, pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke: 2→3 % Változik: 19. § (4) bekezdés is: Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: Ft/hó 213 Ft/nap. Ez a kiegészítő társas, egyéni vállalkozókat és 39. § (2) bekezdés szerinti kötelezetteket érinti. Hatályon kívül kerül: 31. § (3) bekezdés → 36 órás munkaviszony mellett is meg kell fizetni a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. [ Megszűnik: 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyban nem kellett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni →biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék 36 órás munkaviszony mellett is 7 % (4+3), Tbj. 25/A § változatlan: 36 órás munkaviszony melletti egyéni és társas vállalkozó maga után nem fizet munkaerő-piaci járulékot]. Magyarázat: nyugdíjrendszer reformja : jelenlegi rokkantsági ellátások átalakulnak →finanszírozásuk: Egészségbiztosítási Alapból. Nincs önálló járulékfedezete a rokkantsági kockázatnak → új egészségkárosodással összefüggő pénzbeli ellátások számára pénzügyi forrás teremtése!

12 Változás: 24. §, 22. § és 26. §-ban •„24. § (1) A foglalkoztatott …nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén … tagdíjat, … egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után, b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.” Magyarázat: nincs 20. § →4. § k) a járulékalap, 21. § „járulékalapot nem képező jövedelem” Járulékalap szélesítése: korábban egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékkal nem terhelt jövedelmeket MOST terhelni fog: pl. végkielégítés, szabadságmegváltás, jubileumi jutalom. •22. § álláskeresési támogatás utáni 27 % tb. járulék, ápolási díj után 24 % nyugdíjbiztosítási járulék szűnik meg. •26. § átvezetve a tb járulék megszűnése [(3),(7) módosul, (4),(6), (8) hatályon kívül. •26. § (5) központi költségvetés Ft/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az e bekezdésben érintettek után (pl. gyes) [2011. CLXVI. tv.]

13 Változás a járulékalap minimális összegének meghatározásában: Általánosságban járulékalap: Társas vállalkozó: személyes közreműködésre tekintettel fizetett díj után Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó: - költségként elszámolt kivét (Szja tv. vállalkozói személyi jövedelem szerinti adózó), - átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelem után fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. DE: ELTÉR nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alap minimális összege: társas és Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó: nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér alapulvételével, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszeresét alapul véve. 29/A § szerinti főállású evás egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér után, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszerese után fizet. Változik nyilatkozat szerinti magasabb járulékalap is: az eb. és munkaerő-piaci járulékalap után kell megfizetni→minimálbér másfélszereséhez képest. A minimálbér fogalma változatlan: 4. § s) [minimálbér és garantált bérminimum(„szakképzett”) bér] Megszűnt a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály. Magyarázat: az egészségügyi ellátások fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás

14 Biztosított őstermelő változások (megjegyzés: Szja tv. 3. § 18. pontjának változása→Tbj. Vhr. 4. § (6) bekezdése hatályon kívül került) •Eljárási szabályok változatlanok. •Változás: nincs tb járulékkötelezettség (de van szociális hozzájárulási adó!)→30/A § (1): nyugdíjjárulék, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapja egyaránt a minimálbér (nincs eltérés a két járulékalap között, mint a vállalkozóknál!) Ez vonatkozik a kezdő őstermelőre is. •Változatlan a „különös” szabály (járulékalap: adóévet megelőző bevétel 20 %-a) változatlan. •Továbbra is van lehetőség magasabb járulékalap vállalására. - a minimálbérhez képest magasabb - adóévet megelőző árbevétel 20%-ához képest magasabb. Mindkét esetben valamennyi járulék (nyugdíjjárulék, természetbeni és pénzbeli eb. járulék) megfizetése + szociális hozzájárulási adó is! •A Tbj. megváltozott „saját jogú nyugdíjas” fogalma miatt az az őstermelő, aki korengedményes, előrehozott, stb. továbbá rokkantsági, baleseti rokkantási nyugdíja alapján öregségi nyugdíjasnak minősült december 31-ig, de a nyugdíjjogszabályok változása miatt január 1- től nem minősül öregségi nyugdíjasnak →biztosított őstermelővé válik (kivéve, ha egyéb módon - pl. munkaviszony – biztosított) ! → –biztosítotti bejelentés – 12T1041, –bevallási kötelezettség: 1258

15 Egyéb változások: •Tbj. 65. §-al egészül ki a 11. § b) pontra vonatkozó től hatályos változásokkal összefüggésben, a szabály január 1. előtt megkezdett kiküldetés esetén is alkalmazandó, de a két év számítása: január 1-től kezdődik. •Módosító szabályok január 1-én lépnek hatályba, január 10-éig megszerzett jövedelemre december 31-én hatályos szabályokat (azaz még tb. járulék van, mértékek 2011-esek). [65. § (2)] •A magánnyugdíjpénztár változásokkal összefüggésben (pl. bevallások, befizetések ismét közvetlenül magánnyugdíjpénztárnak, adóhatóság „csak” végrehajtás megkeresésre, visszalépéssel kapcsolatos egyeztetési szabályok: 56/C-56/H §

16 Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény változásai

17 1.3. § (1) bekezdés a) pontja változott: 2012-ben 27 % ehot fizet: kifizető/magánszemély az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó(adóelőleg) után. (2011-ben a 27 % ehot az összevont adóalapba tartozó adóelőleg után kellett megfizetni. Ha nem volt adóelőleg, nem keletkezett eho kötelezettség sem.) 2.3. § (1) bekezdés bb) pontja változik: - eddig a kamatkedvezményből származó jövedelem összege után kellett 27 % ehot fizetni, azaz nem kellett a jövedelmet 1,19-cel szorozni január 1-től: kamatkedvezmény eho alapja = szja alap ↓ kamatkedvezményből származó jövedelem(Szja tv. 72. §) x 1,19= szja és eho alap Számítás megegyezik a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások évi és évi eho alap számításával! §-a kiegészül új (4) bekezdéssel: béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege (jövedelem x 1,19) után 10 % eho terheli a kifizetőt. 4. Módosul 3. § (5) bekezdés: Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól: jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

18 4.3. § kiegészül új (6) bekezdéssel: „Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. A Szja tv. 70. § (4) bekezdése: „(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.”

19 4.Eho tv. 4. § (1) bekezdés helyébe: –4. § (1) Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. Magyarázat: - a törvény indoklásából: „Egy 2009-ben elfogadott módosítás túlzott mértékben megnövelte az átalányadós kistermelők eho kötelezettségét, a jelenlegi javaslat felére csökkenti azt.” - A 3. § (1) bekezdés a) pontjának változása: adóelőleg→adó(adóelőleg)

20 „START kártya” törvény [2004. évi CXXIII. tv. (Pftv.)] módosításai

21 START KÁRTYÁK: - START (alap-, közép-, felsőfokú) változatlanul lesz. Feltételek változatlanok. - START PLUSZ/ EXTRA (2013. december 31-ig←Eu-s költségvetés)- feltételek változatlanok. - ÚJ: START BÓNUSZ [2013. december 31-ig hatályos ez is igazodva a támogatás típusa miatt az Eu-s költségvetés miatti határidőig] kiváltható: január 1-től, érvényességi idő Art. 20/A (2) dc): maximum 1év] Igénybe veheti: a) legalább 3 hónapig álláskereső, vagy b) gyedről, gyesről, ápolási díjról visszatérő, gyes melletti foglalkoztatási jogviszony (Pftv. 1. § (2) bek. 1.b. pontja szerinti). Alap: maximum minimálbér másfélszerese, részkedvezmény: 27 %. Erre a munkaadóra is: legalább 30 nap, legalább napi 4 óra. Tb. járulék megszűnésével →megszűnik a „járulékkedvezmény” →helyébe: Szocho. szerinti „részkedvezmény” – adókedvezmény érvényesítése Módosítások (1)

22 Módosítások (2) Részkedvezmény ELVE: Alap-, középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében: részkedvezmény=érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében …” adóalany részkedvezményt adókedvezményként, azaz adó csökkentésként érvényesíthet. Általánosságban valamennyi START kártya esetében a részkedvezmény elve azonos az eddigi járulékkedvezmény elvével: december 31-ig: járulékkedvezmény mértéke 0%/10%/20% volt január 1-től: részkedvezmény: minimálbér 1,5-szerese/kétszerese után 27%/17%/7 % →a szociális hozzájárulási adóként megfizetendő mérték továbbra is a minimálbér 1,5- szerese/kétszerese után 0%/10 %/20 %. Alkalmazandó részkedvezmény: ←START kártya típusa Részkedvezmény határideje: START PLUSZ/EXTRA/BÓNUSZ ! Részkedvezmény és egyéb, jogszabályon alapuló kedvezmény együttes érvényesítése: - START: más adókedvezménnyel együtt nem érvényesíthető. - START PLUSZ/EXTRA/BÓNUSZ: ezek részkedvezményei mellett a Szocho. szerinti más adókedvezmény (pl. Karrier Híd Program) is érvényesíthető →ha a két adókedvezmény együtt>Szocho. →visszaigényelhető a különbözet

23 Módosítások (3) •Pftv. 8/A § szerinti kedvezmény: Az önkormányzati közfoglalkoztatás, országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadót részkedvezményt illeti meg. Részkedvezmény alapja: (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér 130 százaléka. Mértéke: 13,5 %→megfizetendő: 13,5 % (Eddigi mentesség: tb. járulék 50 %-a volt.) E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. •8/B § feltétel változatlan (gyesről, gyedről visszatérő és az őt helyettesítő munkavállaló együttes tovább foglalkoztatása részmunkaidőben) Részkedvezmény alapja bruttó munkabér, max. minimálbér 2-szerese. Mértéke: 7 % ( eddig érvényesíthető járulékkedvezmény 27 % helyett 20% volt. 8/B § szerinti kedvezmény: e részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem érvényesíthető.

24 Módosítások (4) A Pftv től kiterjed: „1. § (1) f) a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.” „16/A. § (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. (2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki a) december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy b) rehabilitációs járadékban részesül. (3) A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.” Jogosult kérelmére a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról a rehabilitációs hatóság gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok: Pftv. 16/A § 3)-(9) 16/B. § (1) A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén nem fizet szociális hozzájárulási adót. (2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

25 Szociális hozzájárulási adó (Szocho.) a évi CLVI. törvény IX. fejezete [ §]

26 Az adó 1A szociális hozzájárulási adó: - kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, -az egyéni vállalkozót, (saját maga után e jogállására tekintettel) -a mezőgazdasági őstermelőt (e jogállására tekintettel saját maga után), -más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. 2.Cél: forrás biztosítás szociális biztonsághoz, bizonyos szociális ellátások fedezetéhez, egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához, államháztartási forrásokhoz. Bevétel megoszlik: társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és elkülönített állami pénzalapok között. Állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. Adó→ellátásra jogot nem keletkeztet, adó alapja, összege ellátások nagyságát nem befolyásolja.

27 Alanya: 1.Kifizető egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelő 2.Ki minősül kifizetőnek? - Kifizető: természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. -DE kifizetői kötelezettségek→olyan természetes személyre is kiterjed a kötelezettség, aki esetében belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel, stb. nem rendelkező kifizetője a kötelezettségek teljesítését elmulasztotta. -Kifizetőre előírt kötelezettségek: gazdasági társaságokra, közös vállalatra, egyesülésre, eu. egyesülés előtársaságára is kiterjednek. - Belföldön állandó lakóhellyel, stb. belföldi nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett, ha vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, eu-s rendelet hatálya alá tartozó személy Mo-n munkát végez, vagy közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. (Tbj. ~külföldi vállalkozás) -Kirendelés:kirendelést elrendelő. Azonban a természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató minősül KIFIZETŐKÉNT, (mert bejegyzett székhellyel, stb. rendelkezik →Art § 18. pont szerinti kifizető) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő, de belföldön állandó lakóhellyel, stb. bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásával kapcsolatos közterhek őt terhelik. -Munkaerő-kölcsönzés, ha kölcsönbe-adó Mo-n nem bejegyzett→kölcsönbe-vevő. Nem alanya : - saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó -özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, -mg őstermelő abban az adóévben, melyet megelőző adóévben Szja tv. szerinti kistermelőnek minősült (Tbj. bevétel 20 %), kivéve, ha adóévre magasabb járulékalapot választott, -mg. őstermelő, akinek Tbj. szerint nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

28 Kifizető által fizetendő adó alapja •„Kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett” nem önálló tevékenység – Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembevett jövedelem+levont érdekvédelmi tagdíj ~bruttó munkabér •Önálló tevékenység – Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem •Tanulószerződésben – díj •Hivatásos nevelőszülő – nevelési díj •Előzőek hatálya alá tartozó esetekben juttatás hiányában: „adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, díjazás; külföldi kiküldetés. Személyi alapbér: munkaszerződés alapján fizetett, adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetést megelőző évi átlagos alapbére, ennek hiányában tárgyhavi személyi alapbér.” (~ Tbj 4. § k) 2., és Vhr 1. §)

29 Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony(1): •munkaviszony, •a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve iskolaszövetkezet (kivéve iskolaszövetkezetnek nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony (tanuló, hallgatói jogviszony), •kkt, bt stb. és természetes személy tagja között fennálló, tagnak személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony ~[Tbj. 4. § d) (szabadalmi ügyvivő iroda és tagjának személyes ….) és az új 5. (nem munkaviszony keretében vezető tisztségviselő IS] DE nem eredményez adófizetési kötelezettséget, ha a tag saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő …, ha rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte •ügyvédi iroda, stb. egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony [Tbj. ~ 4. § d) 3., 4.] DE nem: ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó …

30 Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony (2) •gazdálkodó szervezet és tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony •egyház és egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy közötti, egyházi szolgálatot megalapozó jogviszony, DE saját jogú nyugdíjas nem •szerzetesrend és tagja között fennálló jogviszony, DE saját jogú nyugdíjas nem •SAJÁTOS SZABÁLY: „a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az előző pontok hatálya alá nem tartozó jogviszony.” [Szja tv. 16. § (1) szerint önálló tevékenység: „minden olyan tevékenység, melynek eredményeképpen bevételhez jut msz., és nem tartozik nem önállóba (24. §-ba): ide tarozik különösen: egyéni v., őstermelő bérbeadó, választott könyvvizsgáló tevékenysége, eu. parlamenti képviselő, helyi önkormányzati képviselői tevékenység. 24. §-ból fel nem sorolt: b) közfoglalkoztatási jogviszonyban, d) gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve választott könyvvizsgáló), ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,..] Vagyis ide tartozhat: megbízási jogviszony; helyi önkormányzat képviselő testületének tagja; polgármester; társasház közös képviseletét ellátó természetes személy, ha jövedelmet kap]

31 Kifizetőt terhelő adónak nem alapja (1) •a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; •a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; •a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; Magyarázat: A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló évi 22. törvényerejű rendelet által szabályozott mentességek (pl. „képviselet vezetője, háztartási alkalmazott, stb, adó és egyéb közterhek) A konzuli kapcsolatokról Bécsben, április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről évi 13. törvényerejű rendelet („konzuli képviselet, stb. adó- és egyéb közterhek tekintetében mentességek) Diplomáciai mentességet élvező szerv pl. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményei a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló évi LXXXV. törvény alapján [~ Tbj. 11. § a)] •belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, …. belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, … valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; [~Tbj. 11. § b) ]

32 Kifizetőt terhelő adónak nem alapja (2): •a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész; •a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; [Előzőek: ~ Tbj. 21. § ] •olyan személynek juttatott bevétel←Tbj. 13. § szerint nem terjed ki a biztosítási kötelezettség •Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem[Magyarázat Szocho § (2) h)]

33 Kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő alapja •A Szja tv. szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó - átalányban megállapított jövedelem. •Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, mg. őstermelő, ha magasabb összegű társadalmi ellátások érdekében→nyilatkozat magasabb járulékalapról (akkor is, ha adóévnek munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnt, s ezt követően nyilatkozik magasabb tb. ellátás érdekében magasabb járulékalapról) →nyilatkozat szerinti összeg •ha nem választ magasabb járulékalapot az evás és az őstermelő → a Szocho. különös szabályai szerint meghatározott összeg •Ha evás legalább heti 36 órás munkaviszonyos, vagy nappali közép- felsőfokú tanulmányokat folytató - eva alap 4 %-a

34 Adóalap megállapításának különös szabályai •Gazdasági társaság – tagi jogviszonyos tagja: adó alapja: legalább a minimálbér 112,5 %-a •Egyéni vállalkozó saját maga után: minimálbér 112,5 %a •Egyház, szerzetesrend tagja után: minimálbér •Mezőgazdasági őstermelő - alap: minimálbér. (Minden esetben, ha jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján a minimálbér 112,5 %-ának/ minimálbérnek harmincad része) Nem kell adóalap számításánál figyelembe venni azokat a napokat, amikor e törvény rendelkezése alapján mentesül az adófizetési különös szabályok alól (azaz az előzőek szerint felsorolt különös szabályok alól). Ez vonatkozik: kifizetőre, egyéni vállalkozóra, mg őstermelőre.→ekkor: adó alap: a többi napra számítva egyház, szerzetesrend tagja, mg. őstermelő esetében minimálbér 30-ad része; egyéni vállalkozó, más kifizető minimálbér 112,5 %-ának harmincad része. •Minimálbér: a Tbj-ben ilyenként meghatározott összeg (minimálbér/garantált bérminimum, ha a személyesen végzett tevékenység legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel) [A fogalmat a Szocho § 6. pontja tartalmazza („minimálbér”)]

35 Mentesülés a különös szabályok alól (1): •Kifizető, egyéni vállalkozó, őstermelő: azokat a napokat nem veszi számításba: -táppénz, tgys, stb -gyes, gyed,stb folyósítás •Kifizető tagjával való jogviszonya alapján, egyéni vállalkozó, mg. őstermelő -tag önkéntes tartalékos katonai szolgálat ideje alatt -fogvatartott [Az itt felsorolt mentesítések ~ Tbj. 24. § (3); 28. §; 29. § (4)] •Ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvívői társaság – kamarai tagság szünetelése időszaka alatt •Ügyvédi tevékenységet, szabadalmi ügyvivői tev-t, közjegyzői tev-t végző egyéni vállalkozó - kamarai tagság szünetelése •Egyéni vállalkozó tevékenység szünetelése az Evctv. alapján.

36 Mentesülés a különös szabályok alól (2) •Nem eva alany egyéni vállalkozó, ha 36 órás munkaviszony mellett, vagy nappali tagozaton közép-, felsőfokú tanulmány (36 órás munkaviszony – több esetében összevonás). •Egyházi személy is – ha más kifizetővel 36 órás munkaviszony. •Gazdasági társaság tagja is, ha mellette 36 órás munkaviszony. •Kifizető tagjával fennálló jogviszonya alapján nem, ha más kifizetővel is van jogviszonya. Ezekben az esetekben az általános szabályok szerint állapítandó meg a Szocho. alapja ~ Szocho. alapjaként figyelembe veendő jövedelem (ha nincs →nem eredményez Szocho. kötelezettséget). Feltétel: nyilatkozat a tényről (36 órás munkaviszony, tagsági jogviszony esetén más társasággal fennálló jogviszony. Változás →újabb nyilatkozat. Újabb nyilatkozat elmulasztása →keletkező adóhiányt és jogkövetkezmények megtérítést kifizető természetes személytől igényelheti. •Egyéni vállalkozó, ha mellette társas vállalkozó →január 31-ig nyilatkozat egész évre vonatkozóan, hogy kifizetővel egész évre adókötelezettséget eredményező jogviszonyban van. (Tbj. szerint egyéni vállalkozó január 31-ig nyilatkozat: gazdasági társaságban teljesíti kötelezettségét) →őt terhelő adóalapjának megállapításkor ezt figyelembe veszi (ha ebben a jogviszonyban nincs tényleges adóalap - nincs adó)

37 Adó mértéke és fizetendő összege: •Számított adó: adóalap 27 százaléka. •Fizetendő adó megállapításánál számított adót – a meghatározott esetben a számított adót meghaladó mértékben - adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény; (Pftv.) d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

38 A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása •A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. •START PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ az e törvényben szabályozott, más adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető – legfeljebb két jogcímen. Keletkezhet visszaigényelhető adó. •Karrier Híd Program megvalósítását célzó és munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló esetében – együttesen is érvényesíthető, legfeljebb számított adó összegéig. Eljárási szabályok •Art.31. § (2) szerint havonta követő hó 12-éig bevallás, fizetés. (kifizető, egyéni vállalkozó) •Külföldi vállalkozó személyesen, vagy képviselője útján. •Ha előző nem – természetes személy. •Mg. őstermelő – né. •Kincstár Art § (11)-(12) szerint. Nyilvántartás vezetési kötelezettség. •Átmeneti szabály: a december 31-ét követően megszerzett jövedelem esetén, ha azt még 27 % tb. járulék, vagy 27 % eho terhelte →nincs Szocho. kötelezettség.

39 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Járulékokat, egészségügyi hozzájárulást érintő változások, szociális hozzájárulási adó, 2012- ben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések