Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013. évben várható változások a társadalombiztosítás fedezeti rendszerében Széll Zoltánné előadása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013. évben várható változások a társadalombiztosítás fedezeti rendszerében Széll Zoltánné előadása."— Előadás másolata:

1 2013. évben várható változások a társadalombiztosítás fedezeti rendszerében Széll Zoltánné előadása

2 Az új MT-hez kapcsolódó változások

3 Bedolgozói munkaviszony   Az új Mt. XV. fejezete rendelkezik a bedolgozók foglalkoztatásáról, július 1-jével hatályát vesztette a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 24.) Korm. Rendelet.   Mivel munkaviszony, a biztosítási kötelezettséget a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontja szerint kell elbírálni.

4 Egyszerűsített foglalkoztatás   július 1-jétől már az új Mt. XV. fejezet 89. pont tartalmazza az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyra vonatkozó főbb szabályokat.   Az Efo tv-hez képest érdemi változás nincs.

5 A biztosítás kezdete   A biztosítás - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.   július 1-jétől hatálytalan az a szabály, hogy az MT. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

6 Biztosítás szünetelése Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha – –a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy….

7 Járulékmértékek   a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási járulék mértéke nem változik,   az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forint (napi összege 222 forint),   a korkedvezmény-biztosítási járulék megszűnik

8 Járulékfizetési felső határ   A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnik Fontos átmeneti szabályok! A január 10-éig megszerzett, december havi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani a december 31-i szabályokat kell alkalmazni. (Járulékfizetési felső határt számolni kell!!)

9 Egészségügyi hozzájárulás   A béren kívüli juttatások utáni ehó mértéke 14 %-ra nő.   Az Eho tv. alkalmazásában nem minősül kifizetőnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében.   A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 27%-osegészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.

10 Szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új kedvezmények

11 2012. július 1-től új kedvezmény a megváltozott munkaképességű vállalkozók után A szociális hozzájárulási adóból rész-kedvezmény illeti meg:   az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,   a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelőadóból.

12 Az új kedvezményre jogosult az egyéni vállalkozó, illetve a tag után a társas vállalkozás, ha:   december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,   ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

13 A társas vállalkozás ki után veheti igénybe?   A kedvezmény csak a Szocho. törvény 455. § (2) bekezdés c) pont szerinti („társas vállalkozói”) jogviszony után jár. Ha a tag munkaviszonyt köt a saját cégével, arra a rehabilitációs kártya- kedvezmény szabályai irányadók, megbízási jogviszony esetén ugyanakkor nem vehető igénybe szociális hozzájárulási adóból kedvezmény.

14 Az új kedvezmény mértéke, számítása   A részkedvezmény egyenlő az adó-megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával.   Kedvezmény, csak az ellátás időszakára – adott esetben töredék hónapra – vonatkozhat, a részkedvezmény alapja az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalapnak az ellátás időszakával arányos része, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.   Amennyiben a részkedvezmény igénybevételéhez jogosultságot teremtő ellátás visszamenőleges hatállyal kerül megállapításra, a részkedvezmény érvényesítésének nincs akadálya. Ilyen esetben az utólagosan igénybe vehető részkedvezményt az adózó önellenőrzés keretében, a törvény hatálybalépését követő időszak vonatkozásában. érvényesítheti.

15 A munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása január 1-jétől [MK szám évi CXLVI. törvény]

16 A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető kedvezmény 1.   A FEOR január 1-jén hatályos 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel összefüggésben a foglalkoztató kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.   Abban az esetben, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása a kedvezményezett munkakörben és a teljes adó-megállapítási időszakban fennáll, akkor a kedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.   Fontos! Ha munkavállalót a tárgyhónapban nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörbe, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény nem jár.

17 A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető kedvezmény 2.   Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.   Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

18 Életkorhoz kötődő kedvezmények   A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

19 Az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény   Az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.   Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.   Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló az 55. évét betölti az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt a kedvezmény.

20 A huszonöt év alatti munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 1.   A huszonöt év alatti munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben kétféle adókedvezmény érvényesíthetőségéről rendelkezik a törvény, annak függvényében, hogy a munkavállaló a jelen foglalkoztatását megelőzően rendelkezik-e 180 napot meg nem haladóan biztosítási kötelezettséget megalapozó munkaviszonnyal, vagy a foglalkoztatását megelőzően már a 180 napot meghaladó időtartamban állt munkaviszonyban.   A legfeljebb 180 napos biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony időtartamát igazoltatni kell az adóhatósággal, amelyre legkorábban január 1-jét követően van mód. A részkedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

21 A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkező – munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 2.   Abban az esetben, ha a huszonöt év alatti munkavállaló legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkezik, a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával. a foglalkoztatás első két évében.   A kedvezmény 2 évig, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig érvényesíthető.

22 A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkező – munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 3.   Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.   Részmunkaidős foglalkoztatás a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

23 A huszonöt év alatti – 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal rendelkező – munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény   egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. Időkorlát kizárólag a 25. életév betöltése.   A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyhoz kötődő huszonöt év alatti munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő kedvezmény a december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának január 1-jét kell tekinteni.

24 A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény 1.   A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Tartósan álláskeresőnek minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

25 A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény 2.   A foglalkoztatás első két évében a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a foglalkoztatás harmadik évében a foglalkoztató 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthet.   Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.   A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.   A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

26 A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 1.   A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.   Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

27 Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 2.   A részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a foglalkoztatás harmadik évében 14,5 százalékával.   Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.   A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

28 Az anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének korlátai:   A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.   A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.   A kedvezmény érvényesíthetőségének feltétele, hogy az anyasági ellátásban részesülő kérelmére az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely a kedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozó körülményekről igazolást állítson ki.

29 Az adókedvezmények korlátozása A START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze:   a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,   a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,   a tartósan álláskereső személyek után, és   a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

30 A szakképzési hozzájárulás 1.   január 1-jén lép hatályba az Szht. alábbi módosítása. a törvény módosítás célja, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek teljesülése esetén a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentse. A START kártyás kedvezményekkel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás alapja nem változott, azokban az esetekben csak adókedvezményt tud érvényesíteni a foglalkoztató.

31 A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, bruttó munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya:   - a pályakezdő munkavállalók után az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint, (27 százalék)   - a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint (27százalék), vagy   - a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint (27százalék)   a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.   Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

32 Nemzetközi ügyek

33 Új szociális biztonsági egyezmények   Magyar- Mongol, hatályba lépett június 1- jén [2011. évi CXVIII. törvény]   Magyar- Ausztrál, hatályba lépett október 1-jén [2011. évi CXVII. törvény]   Az egyezmények kizárólag a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályok tekintetében alkalmazandók, az egészségügyi ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaznak.

34 Közösségi jogalkalmazás 1.   Egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásra tekintettel március 31-én elfogadták a 2012/195/EU határozatot, amely alapján Svájc vonatkozásában az 1408/71/EGK tanácsi rendelet helyett április 1- jétől a 883/2004/EK rendeletet kell alkalmazni.

35 Közösségi jogalkalmazás 2.   Az EGT Vegyes Bizottság 76/2011. számú határozata, úgy módosította a korábbi szabályokat, hogy az EFTA országok (Norvégia, Liechtenstein, Izland) vonatkozásában az 1408/71/EGK tanácsi rendelet helyett június 1-jétől a 883/2004/EK rendeletet kell alkalmazni.

36 A 883/2004/EK. rendelet2012. június 28-tól változott:   olyan esetek szabályozásában, amikor egy személy két vagy több tagállamban dolgozik (12. cikk, 13. cikk ), illetve   a polgári légiközlekedés szabályaival harmonizáló új szabály lépett életbe a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérők tekintetében (11. cikk új (5) bekezdés) [465/2012/EU rendelet ]   Fontos! Átmeneti szabályok.

37 Bázishely elvének alkalmazása 883/2004/EK 11. cikk új (5) bekezdés   A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint a bázishelyük található.”   A bázishely uniós jog szerinti fogalmát a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet tagjaira vonatkozóan a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet III. melléklete következők szerint határozza meg. Bázishely:Az üzemben tartó által a személyzet tagja számára kijelölt hely, ahol az rendszerint megkezdi és befejezi szolgálati idejét vagy szolgálati idejeinek egy sorozatát és ahol normál körülmények között az üzemben tartó nem felelős a személyzet érintett tagjának elszállásolásáért.

38 12. Cikk (1) bekezdés (kiküldetés szabálya)   Az a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az elsőként említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik kiküldött személy felváltása céljából történik.

39 13. Cikk (1) bekezdés módosítása Lényege: Olyan esetekben, amikor egy személy két vagy több tagállamban dolgozik, egyértelművé teszi, hogy a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a „tevékenység jelentős részét” illető követelmény olyan személyekre is vonatkozik, akik különböző vállalkozások vagy munkáltatók alkalmazásában végeznek tevékenységet.   Fontos! Az átmeneti rendelkezés.

40 Átmeneti szabály   Ha a 465/2012/EU rendelet hatálybalépésének eredményeképpen egy személy - e rendelet II. címével összhangban - olyan tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amely eltér attól, amelyhez a hatálybalépést megelőzően tartozott, az adott személyre továbbra is a tagállamnak az ezen időpont előtt alkalmazandó jogszabályait kell alkalmazni, amíg az adott helyzet változatlan marad, de legfeljebb a 465/2012/EU rendelet hatálybalépését követő 10 éves átmeneti időszakra.   Az ilyen személy kérheti, hogy az átmeneti időszak többé ne legyen rá nézve alkalmazandó. E kérelmet a lakóhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményhez kell benyújtani. A szeptember 29-ig benyújtott kérelmek június 28-án válnak hatályossá. A szeptember 29. után benyújtott kérelmek a benyújtásukat követő hónap első napján válnak hatályossá.

41 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "2013. évben várható változások a társadalombiztosítás fedezeti rendszerében Széll Zoltánné előadása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések