Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Széll Zoltánné előadása A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Széll Zoltánné előadása A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások."— Előadás másolata:

1 Széll Zoltánné előadása A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő évi változások

2 Biztosítottak körben bekövetkező változás 1.  január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

3 Hallgatói munkaszerződésen alapuló kötelezettség  Figyelem! A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben folytatott hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony az adófizetési kötelezettség vonatkozásában munkaviszonynak minősül. Erre a személyre továbbra is kiterjed a biztosítási kötelezettség.

4 Biztosítottak körben bekövetkező változás 2.  Új jogviszony a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. [2013. évi CCV. törvény]   A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók január 1-jétől biztosítottnak minősülnek (2013. december 31-ig csak a hivatásos nevelőszülőt tekintettük biztosítottnak).   Szja tv. alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap- számításánál figyelembe vett jövedelmet kell számításba venni.

5 Biztosítás szünetelése  Szünetel a biztosítási kötelezettség –egybek mellett: –az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, –az állat-egészségügyi tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, –a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, –minden olyan esetben, ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

6 Nem szünetel a biztosítási kötelezettség  Ha a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

7 A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak A Tbj alkalmazásában fogvatartottnak minősül: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy. Ezek a személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.   Az őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága továbbra is fennáll.

8 A biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött A hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjed ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

9 Változás  A Tbj. külön rendelkezik arról, hogy kétéves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre. Fontos! a szociális hozzájárulási adónak – egyebek mellett – nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, így az említett rendelkezés alapján a biztosítás alól kivont személyek tekintetében a szociális hozzájárulási adókötelezettség fel sem merülhet

10 Új rendelkezés Az előzőektől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a természetes személy a biztosítási kötelezettség alól, ha  a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés tényleges, vagy várható időtartama a két évet meghaladja és  az előre nem látható körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő 1 év eltelte után következik be, és ezt a körülményt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Figyelem! A biztosítási kötelezettség hiánya a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget már nem érinti, azt meg kell fizetni.

11 Példa   Brazil munkáltató kiküldetés keretében Magyarországon egy projekt megvalósítása érdekében foglalkoztatat egy brazil állampolgárságú mérnököt.   A kiküldetés június 8-án kezdődött és a kiküldetés végének várható időpontjaként december 18-ára volt kitűzve. Előre nem látható ok miatt a kiküldetés július 7-éig meghosszabbításra kerül.   A két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani, akkor is, ha a kiküldetés január 1-jét megelőzően kezdődőt, tehát az érintett személyt nem vonjuk be biztosításba, annak ellenére, hogy a kiküldetés időtartama a két évet meghaladja.

12 Járulékalap Szakképző iskolai tanuló esetében: - a tanulószerződésben meghatározott díj hely a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj. Az Szt. alapján a tanulószerződéses díj csökkenthető igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. A tanulószerződésben megállapított díj csökkentésének másik esete az igazolt hiányzás, amelyre a tanulónak ellátás jár, például a betegszabadság 10 napos időtartama, illetve a táppénz, anyasági ellátás folyósításának ideje.

13 Egészségügyi szolgáltatási járulék  A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás,  a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint  a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő  egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (napi összege 227 forint).

14 A kiegészítő tevékenységet folytató„nyugdíjas” vállalkozókat érintő változás Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt : - keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, - fogvatartott, - állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, - ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, - egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, - foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

15 Egészségügyi hozzájárulás Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely –a Tbj. szerint járulék alapját képezi, –szociális hozzájárulási adó alapját képezi, –az Szja. tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

16 Családi járulékkedvezmény

17 Családi-járulékkedvezmény   január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentésével, hanem a összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény adótartalmának megfelelő összeg (16%) erejéig a biztosított az őt terhelő meghatározott (egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék) járulékait is csökkentheti.   Csjk-t az veheti igénybe, aki a Szja-tv. szerint is családi kedvezménnyel csökkentheti az összevont adóalapját.

18 Családi járulék-kedvezmény igénybe veheti   Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.  Év közben csak az a biztosított, aki az Szja tv. szerint az adóelőleg megállapításánál is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére!

19 Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult [Szja tv. 29/A. § (3) bek.] Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult [Szja tv. 29/A. § (3) bek.] 1) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult; 2) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; 3) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); 4) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély A 3)-4) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

20 A családi járulékkedvezmény érvényesítése  A családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosultak a kedvezményt döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik.  Az együttes igénybevétel feltétele, az érintett személyek adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, az adóazonosító jelet is tartalmazó nyilatkozata.  A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntést is.

21 A munkáltató közreműködése   A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.   A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

22 A családi járulékkedvezmény megállapítása  A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.   Fontos! A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).

23 A családi járulékkedvezmény havi összege A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg- nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő   természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és   nyugdíjjárulék összege.

24 Példa Egyedülálló anya 2 kiskorú gyermeket nevel. Részmunkaidőben dolgozik havi 100 ezer forint a munkabére.  Csk. havi összege: 125 ezer forint  Bruttó munkabér :-100 ezer forint Csjk alapja: *16%= 4000 forint. (Az igénybe nem vett csk. adótartalmának megfelelő összeg a csjk. Ez nem a járulékalapot csökkenti, hanem a fizetendő járulékokból kerülhet levonásra!) Az anya nem fog természetbeni egbizt. járulékot fizetni, azt nem kell levonni (100000*4%=4000 forint).

25 PÉLDA  Munkavállaló 3 gyerekkel összefüggésben jogosult családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítésére 280 e forint munkabér alapulvételével.  Csk. havi keret forint  Munkabér forint (adóelőleg-alap)  x16%= forint (ez az összeg elvileg érvényesíthető lenne a járulékból.)  A forint járulékterhe*( %=17%)= forint (Figyelem az 1,5 % mumkareő-piaci járulék terhére nincs csjk. érvényesítés azt meg kell fizetni.) A magánszemély nem fizet 4+3=7% egbizt. járulékot és 10% nyugdíjjárulékot. A csk. havi kerete összesen Ft-al csökkent és maradt ebben a hónapban Ft. Fel nem használt keret.

26 A kedvezmény érvényesítésének sorrendje A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget   természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   pénzbeli egészségbiztosítási járulékként vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be

27 A társas vállalkozó családi járulékkedvezménye  A biztosított társas vállalkozót is megilleti a családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége. A társas vállalkozás, köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. Figyelem! A társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

28 Példa  A társas vállalkozó családi kedvezmény érvényesítésére jogosult 3 gyermekére tekintettel. A családi kedvezményt 50-50%-os arányban a feleségével közösen érvényesíti. A tagi jövedelem havi összege forint.  Csk. havi keret  Tagi jövedelem  különbözet x16%= ez az összeg érvényesíthető járulékkedvezményként.  A forint tagi jövedelem után forint. természetbeni, forint pénzbeli egészségbiztosítási járulék és forint nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség merül fel, amelyből egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni, nyugdíjjárulék címén Ft. fizetési kötelezettség terheli a biztosítottat. (Az 1,5% munkaerő-piaci járulék mellett)

29 Az egyéni vállalkozók családi járulékkedvezménye   A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg.   Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

30 Az érvényesíthető havi összeg A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő   természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

31 A családi járulékkedvezmény érvényesítése A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget   természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be. (A kivét, átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét is!)

32 Példa évi minimálbérrel  A vállalkozó a minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, vállalkozói kivétje nincs. 2 csk-ra jogosító gyermeke van, a csk. alapja 125 e forint.  *8,5%= forint  98000*10%= 9800 forint Összesen havi forint járulékot fizet, csjk. kivét hiányában nem érvényesíthet!

33 PÉLDA a évre várható minimálbérrel   A vállalkozó a minimum járulékalap után fizeti meg a járulékokat, vállalkozói kivétje nincs. Két családi kedvezményre jogosító gyermeke van, a csk alapja 125 e forint.   *8,5%=   *10%= Összesen havi forint járulékot fizet, csjk-t kivét hiányában nem érvényesíthet!

34 Példa  Az egyéni vállalkozó kivétje adott hónapban forint. Két gyerekkel összefüggésben érvényesíti a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt.  Csk. keret  Kivét (szja)  x16%=4000 forint ez az összeg érvényesíthető a járulékok terhére. A vállalkozó a minimum járulékalap után fizet járulékokat, de csak a tényleges kivétre eső járulékok terhére érvényesíthető csjk.  A kivét után természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 4000 ezt érvényesíthető teljes egészében. A minimum járulékalap után 5880 forint a természetbeni egészségbiztosítási járulék, így ezen a jogcímen a csjk. miatt 1880 forintot+ a járulékfizetési alsó határ figyelembe vételével számított 4410 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot forint munkarő- piaci járulékot+ a forint nyugdíjjárulékot kell megfizetnie.

35 A mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezménye A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg. A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő   természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

36 A családi járulékkedvezmény érvényesítése   A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget   természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre   nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

37 A havi érvényesítés korlátozása   Családi járulékkedvezmény havi, negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

38 A családi-járulékkedvezmény elszámolása 1.   A biztosított az év közben érvényesített családi kedvezményről köteles az év végi bevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapításban elszámolni.   Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető.

39 A családi-járulékkedvezmény elszámolása 2.   Ha a biztosított a csjk-t havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a bevallásában az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybe vett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja a Szja-tv. szabálya (a csk. összegét az igénybe vett járulékkedvezmény 625 százalékával növelni kell).   Figyelem! Jogosulatlan igénybevétel esetén ez a szabály nem alkalmazható.   Mennyiben a biztosított év közben úgy vett igénybe csjk-t, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt 10 ezer forint felett 12 % különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőre vissza kell fizetnie.

40 Havi igazolás kiadása A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

41 Éves igazolás kiadása A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

42 Átmeneti szabály   A családi járulékkedvezmény megállapítására, érvényesítésére vonatkozó január 1-jétől hatályos szabályokat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

43 Összefoglalva  A családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének alapvető feltétele a biztosítotti státusz.  A családi kedvezmény az Szja vonatkozásában adóalapot csökkentő kedvezmény, a járulékok tekintetében a családi járulékkedvezmény nem a járulékalapot, hanem a fizetendő járulékot csökkenti.  A családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekkel összefüggésben.  A családi járulékkedvezmény év közbeni érvényesítésére csak a családi kedvezményre jogosult biztosított magánszemély esetében van mód.

44 Az egyes kamatjövedelmeket terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás  augusztus 1-jétől a kamatjövedelmet és bizonyos esetekben a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozamot 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozása egyértelműsíti, hogy a járuléktörvény alapján a belföldinek minősülő magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet  a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után,  b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

45 Egészségügyi hozzájárulás

46 Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely  a Tbj. szerint járulék alapját képezi,  a szociális hozzájárulási adó alapját képezi,  az Szja. tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

47 Az egyes kamatjövedelmeket terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás  augusztus 1-jétől a kamatjövedelmet és bizonyos esetekben a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozamot 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozása egyértelműsíti, hogy a járuléktörvény alapján a belföldinek minősülő magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet  a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után,  b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

48 A 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallása  A kamat jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik.  A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

49 Mentesítő szabály  A hatályos szabályozás alapján – egyebek mellett – mentes a kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás alól a kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegy) származó kamatjövedelem, ha a megtakarítást legalább 80 százalékban EGT állam forintban jegyezett értékpapírjában tartják.  E mentesség kiterjesztésre kerül a biztosításból származó kamatjövedelemre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételnek.

50 Szociális hozzájárulási adó

51 A szociális hozzájárulási adó alapjának változása A kifizetőt terhelő adó alapja:  a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,  Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

52 Utólagos kifizetések  Az adóalap megállapításánál a szociális hozzájárulási adó alapjaként szolgáló jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony megszűnését követően kerül sor.  Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetésre a jogviszony utolsó napján került volna sor.

53 Adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszony  Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a felsőoktatási intézmény hallgatójának gyakorlati képzésére tekintettel létesített hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszonya.

54 Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony – egyebek mellett -  a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony.

55 Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató fogalma Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató az aki:  a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,  b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy  c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

56 A tanulói, hallgatói jogviszonyok igazolása A jogviszonyt  a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony- igazolás,  a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,  az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,  a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás. Az igazolás, diákigazolvány érvényességi idején belül.   Az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány a tanévet követő október 31-éig tanúsítja.

57 Eva adóalany egyéni vállalkozókat érintő módosítások 1. Eva adóalany egyéni vállalkozó esetében az adó alapja a eva adóalap 4 százaléka, ha - legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, - közép, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy - a minimálbér 112,5 százaléka utáni adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyban áll (tag) társas vállalkozásban.

58 Eva adóalany egyéni vállalkozókat érintő módosítások 2.  Amennyiben az Eva adóalany egyéni vállalkozó eva adóalanyisága év közben szűnik meg az adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

59 Adókedvezmények

60 Megszűnő kedvezmények  A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény  A START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ,  A Karrier-híd program

61 Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye  a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési- statisztikai kistérségben van.

62 Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény kiterjesztése  január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel összefüggésben is lehet érvényesíteni.

63 A részkedvezmény megállapítása (alapja és mértéke)  A doktori vagy magasabb tudományos fokozattal, tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetén a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint.  Mértéke 27 százalék.

64 A részkedvezmény megállapítása (alapja és mértéke)  A doktori képzésben részt vevő hallgató, vagy doktorjelölt esetében a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető, az adó alapjának megállapításakor figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint.  A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.

65 A tartósan munkanélküli személyek foglalkoztatásával összefüggő szabályok változása  Tartósan álláskeresőnek az tekinthető, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.  A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.

66 A gyed, után gyes, gyet folyósítás alatt vagy után foglalkoztatottakkal összefüggő szabály Az adókedvezmény érvényesítését megalapozó igazolás tekintetében változás, hogy a munkáltató a kedvezményt  az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a Kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

67 Anyasági ellátásokkal összefüggő további változások A három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében további két év az adókedvezmény ha a foglalkoztatott a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

68 Kedvezmény A (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka a foglalkoztatás első három évében, és 14,5 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. A munkáltatónak az adókedvezmény érvényesítéséhez rendelkeznie kell az anyasági ellátás folyósítására vonatkozóan a folyósító szerv igazolásával, valamint a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolással is.

69 Korlátozás • • Az adókedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig (ez jogvesztő határidő), de legfeljebb 5 évig érvényesítheti. (Ha a foglalkoztatás január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett” foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.) • • Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

70 Példa: három gyermekkel rendelkező munkaválalló (csp. gazolás van) Munkaviszony kezdete: VII. 1. GYES-en volt (3. gyermekkel): XI. 30-ig Jogvesztő határidő (69 hónap) : VIII. 31. Kedvezményezett foglalkoztatás: XII. 1-től Kk, foglalkoztatás 1-3 éve lejárt : XI ban szocho. kedvezmény nem volt I.1-től a kk. foglalkoztatás 5. évében XI. 31-ig a munkáltató 14,5 százalék kedvezményt érvényesíthet!

71 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Széll Zoltánné előadása A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések