Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Járulékok, hozzájárulások, cégautóadó. Társadalombiztosítás jogszabályok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Járulékok, hozzájárulások, cégautóadó. Társadalombiztosítás jogszabályok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint."— Előadás másolata:

1 Járulékok, hozzájárulások, cégautóadó

2 Társadalombiztosítás jogszabályok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (R.) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII: törvény (Szja tv.) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.)

3 Biztosítás az alapul szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Például a munkaviszonnyal egyidejűleg. Bizonyos jogviszony esetében a járulékalap nagysága is számít, pl. megbízási jogviszony. Ha biztosítás létrejött → a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. A járulékok a biztosítottat terhelik! Ez a kötelezettség kiterjed külföldi foglalkoztatóra is.

4 Foglalkoztató [Tbj. 4. § a) ] 1.bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, (pl. egyesület, alapítvány, közalapítvány) és 10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti munka- rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. Az előzőn túl további foglalkoztatók is vannak – felsorolás a 4. § a) pont 2-9. pontjaiban. Például társas vállalkozók esetében társas vállalkozás, álláskeresési járadék, gyed, gyes folyósítása esetén a folyósító szerv.

5 Kik a biztosítottak? [Tbj. 5. § (1) - nem teljes körű felsorolás] a)a munkaviszonyban, …. hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. [A felsoroltakon túl más is szerepel e pontban]. g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében pl. megbízási szerződés alapján, személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

6 Kik a biztosítottak? [Tbj. 5. § (2)bekezdés] Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, stb. amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. [A meghatározás nem teljes.] Nyugdíjas – öregségi nyugdíjas (ideértve a korhatártól függetlenül, 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nőt is) és a rehabilitációs járadékos. [4. § f) pont)] járulékkötelezettség szempontjából fontos, hogy a személy nyugdíjas-e.

7 •- A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. - Munkaviszonyos biztosított, 5. § (1) bekezdés g) és (2) bekezdés szerinti biztosított, ha saját jogú nyugdíjas - baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult. [6. § ] •A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. [7. § (1)] •Szünetel a biztosítás a 8. §-ban felsorolt esetekben: pl. fizetés nélküli szabadság (kivéve gyes, gyed idejét), igazolatlan távollét időtartama alatt. •Ha valaki egyidejűleg több jogviszonyban áll → biztosítást mindegyik jogviszonyban külön kell megállapítani. •Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak – Tbj. 16. § (1)-(2) bekezdés. Például öregségi nyugdíjas, gyesen, gyeden lévő, stb.

8 Biztosítás megállapítása •Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében biztosítást havonta kell elbírálni. •Ugyanannál a foglalkoztatónál ezen jogviszonyok esetében a járulékalapot képező jövedelmet össze kell számítani. •Ha a díjazás nem havi rendszerességgel történik →a biztosítást a díj kifizetésekor kell megállapítani (szja- nál figyelembe vett jövedelmet a díjazás napjainak számával kell osztani). •Választott tisztségviselő - biztosítási idő: választás napjától díj fizetéséig, vagy előző díj kifizetéstől újabb díj kifizetéséig, vagy tisztség megszűnése esetén – tisztség megszűnésének napáig eltelt idő.

9 Járulékfizetési kötelezettség •Járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor kell megfizetni az akkor irányadó járulékmértékek szerint. [Tbj. 18. § (5) bekezdés] •Járulékalapot képező jövedelem: Szja tv. szerit összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett jövedelem [Tbj.4. § k)] (a felsorolás nem teljes körű) •Járulék mértékek – nyugdíjjárulék 10 %, - egészségbiztosítási járulék (természetbeni 4 %, pénzbeli 3 %), - munkaerő-piaci járulék 1,5 %. •Foglalkoztatót terheli – táppénz-egyharmad (biztosított keresőképtelensége, kórházi ápolási időtartam alatt).

10 Foglalkoztatottat terhelő járulékkötelezettség •Foglalkoztatott nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci-járulékot fizet a járulékalap után. [24. §] •Nem képezi a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás 21. § (felsorolás nem teljes) Nem kell járulékot fizetni pl. táppénz, gyes, gyed után. •Saját jogú nyugdíjas biztosított csak nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. [25. §] de szünetelés idején pénzbelit is! •Nem fizet munkaerő-piaci járulékot: 5. § (1) g) és (2) bekezdés alá tartozó – pl. megbízási jogviszonyban álló és választott tisztségviselő.

11 Foglalkoztató kötelezettségei 1. •Nyilvántartás vezetési és az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti adatokról bevallásukban adatszolgáltatási kötelezettség. [44. § (1), 47. § (1)] •Biztosítottról bejelentési kötelezettség [44. § (3) bekezdés] – létrejöttéről, megszűntetésről - az Art. 16 § (4) szerint – bejelentendő adatok: - munkáltató, kifizető adóazonosító száma, neve, székhelye, - foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, TAJ szám, biztosítási jogviszony kezdete, heti munkaidő, stb. Bejelentés határideje: - létrejöttekor: - munkaviszony esetében – legkésőbb a jogviszony napján, - ha biztosítási kötelezettséget utólag kell megállapítani: ezt követő nap (pl. megbízási jogviszony esetén, választott tisztségviselőnél). - megszűntekor: jogviszony megszűnését követő 8 napon belül. •Biztosítotti bejelentés: ‘1041

12 Foglalkoztató kötelezettségei 2. •Igazolás kiadása [ 44. § (5) és 47. § (3)] - biztosítás bejelentéséről – bejelentést követő napon, kérelemre 3 napon belül, - tárgyévben fennállt biztosítási időről, tárgyévre, tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozóan levont járulékok összegéről, foglalkoztató által megfizetett járulékokról – határidő: követő év január 31. (vagy jogviszony megszűnésekor). •Biztosítottat terhelő járulékok megállapítása, levonása, befizetése az Art. 2. számú melléklete, bevallása - Art. 31. § (2)] – szerint. [Tbj. 50. § (1)] bevallás: ’08-as Foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és megfizetni, ha arra nincs mód→magánszeméllyel szemben követelésként nyilvántartásba vétel. [50. § (5) bekezdés] •Írásbeli tájékoztatás tárgyhavi járulékalapról, levont járulékokról, túlvonás miatt visszafizetett járulékokról.

13 Szociális hozzájárulási adó (Szocho.) jogszabály: Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Ead. tv.)

14 Adókötelezettség, adó alanya: •A szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira tekintettel a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. [453. § (1) bekezdés] (Szochóra kötelezett az egyéni vállalkozó, őstermelő is.) •Adó alanya: többek között a kifizető, így civil szervezet is lehet. Kifizető a természetes személlyel az Ead. tv. IX. fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy (a meghatározás nem teljes). [454. § (1) bekezdés a) pont]

15 A kifizetőt terhelő adó alapja: kifizető által a) juttatott, kifizetett, a Szja tv. szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál Szja tv. szerint figyelembe vett jövedelem (bruttó munkabér); b) jutatott, kifizetett Szja tv. szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. [A felsorolás nem teljes, 455. § (1) bekezdés] Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: a) a munkaviszony; h) Szja tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló, az a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony. [455. § (2) bekezdés] A kifizetőt terhelő adónak nem alapja többek között: Kifizető által megállapított és folyósított Tbj. ellátás, pl. táppénz, gyed [455. § (4) bek.]

16 Adó mértéke: számított adóalap 27 %-a. Fizetendő adó: számított adó – adókedvezmények. Adókedvezmények az Ead. tv-ben: -Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény; -Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény; -Karrier Híd program megvalósítását célzó adókedvezmény; -25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után, -Tartósan álláskereső személyek után, -Gyed, gyes és gyet folyósítását követően foglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény; -A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye; -Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény. Adókedvezmények csak Ead. tv. szerinti munkaviszony esetében! Eljárási szabályok: bevallási és fizetési kötelezettség Art. 31. § (2) bekezdés alapján havonta tárgyhót követő 12-éig.

17 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (Eho tv.)

18 -Százalékos mértékű eho terheli a kifizetőt, ha Tbj. szerinti belföldi magánszemélynek juttat 3. § (1) bekezdés szerinti jövedelmet, valamint Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt, ha 3. § (3) bekezdés szerinti jövedelemhez jut. - Kifizető – meghatározott esetekben a magánszemély – 27 % ehot fizet: a) Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után, b) Szja tv. szerinti különadózó jövedelmek közül: ba) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege, bb) kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. [3. § (1) bekezdés a)-b) pont] - Magánszemély 14 %-os mértékű ehot fizet – 3. § (3) bekezdés szerinti jövedelem után (pl. osztalék, árfolyamnyereség). Felső határ: Ft - Kifizető béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) után 14 % ehot fizet [3. § (4) bekezdés]

19 Sajátos szabályok pl. őstermelők esetében. Mentes az eho alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után Tbj. szerint járulékot kell fizetni, illetve a szocho alapját képező jövedelem, és amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni – nincs ugyanazon jövedelem után két fajta közteher (kivéve szja-t). Nem kell megfizetni – Eho tv. 5. §. - Pl. táppénz után, EGT államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka után. Eljárási szabályok Kifizetőt és a magánszemélyt terhelő ehot a kifizető havonta állapítja meg, fizeti és vallja be az állami adóhatóságnak Art. 31. § (2) bekezdése szerint. [11. § (1) bekezdés] Ha magánszemélyt terheli: az ehot a 8. § szerint maga állapítja meg és fizeti be. (Eltérés az adóelőleg fizetésére kötelezett, és az arra nem kötelezett magánszemély teljesítési kötelezettsége között.)

20 Rehabilitációs járulék jogszabály: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény

21 Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek? 22. § a) Akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű [2. § (1)], b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, c) akinek a munkaképesség-csökkenése százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

22 Ki kötelezett? Rehabilitációs hozzájárulás számítása. Munkaadó, ha -az általa foglalkoztatottal létszáma meghaladja a 25 főt, -általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint). A számításnál figyelmen kívül kell hagyni például: -a közfoglalkoztatási jogviszonyban, -az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót. Rehabilitációs hozzájárulás éves összege: kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám x rehabilitációs hozzájárulás Rehabilitációs számítás mértéke: 2013-ban: Ft/fő/év. Létszám: KSH munkaügyi-statisztika szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám; kerekítés 1 tizedesjegyre.

23 Eljárási szabályok Rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából: nyilvántartás vezetése. Kötelezett maga vallja be, fizeti meg állami adóhatóságnak. Év közben negyedévente előleg fizetési kötelezettség - megállapítása: mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján számított éves kötelezettség 25 %-a. Negyedévente fizetéssel egy időben bevallási kötelezettség: ’01-es bevalláson. Határidő: tárgynegyedévet követő hó 20. Negyedik negyedévre nincs előleg fizetési és bevallási kötelezettség. Év végén elszámolás kötelezettség van: az éves kötelezettség és a megfizetett előlegek különbözetét kell megfizetni és bevallani évet követő február 25-éig – ‘01-es bevalláson.

24 Szakképzési hozzájárulás – évi CLV. törvény 2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. (2) belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik A civil szervezetek nincsenek felsorolva →nem alanyai a szakképzési hozzájárulásnak !

25 Cégautóadó - a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény 17/A-17/G. §-ai

26 Adó tárgya: - szervezetek (nem magánszemély) tulajdonában álló személygépkocsi, -magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsi, -az a személygépkocsi, amely után számvitelről szóló C. törvény alapján, vagy Szja tv. alapján tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. Személygépkocsi – Szja tv. 3. § 45. pont szerint. Adó alanya: -személygépkocsi hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonosa – fő szabály, -Hatósági nyilvántartásban nem szereplő szg. esetén, aki/amely költséget számol a szg-val kapcsolatosan Adókötelezettség keletkezése, megszűnése – 17/C. §

27 Adó mértéke szg-ként, a szg. kW-ban kifejezett teljesítménye gépjármű Környezetvédelmi osztály-jelzés hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” „6”-„10” „5”; „14-15” osztályjelzések esetén Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 120 felett Ft Ft Ft

28 Adómentesség 17/D. § - e szabály alapján mentes az a civil szervezet: -mely betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, -melynek működéséből egyértelműen megállapítható, hogy a gépjármű üzemeltetése ténylegesen e célból történik. Kétszeres adóztatás kizárása: megfizetett gépjármű adó figyelembe vétele. Adómegállapítás: negyedévente, negyedévet követő hó 20. napjáig. Megfizetni mindazon negyedévekre kell, amikor az adókötelezettség felmerül. Bevallási kötelezettség is e negyedévekre: ’01-es bevallás. Befizetés, bevallás benyújtás: állami adóhatósághoz. [A gépjárműadót azonban az önkormányzathoz kell teljesíteni.]


Letölteni ppt "Járulékok, hozzájárulások, cégautóadó. Társadalombiztosítás jogszabályok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések