Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014."— Előadás másolata:

1 A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014.

2 Biztosítottak körben bekövetkező változás 1.  január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

3 Biztosítottak körben bekövetkező változás 2. A biztosítás nem terjed ki: (2013. dec. 31-iég hatályos)  a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

4 Változás Az előzőektől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a természetes személy a biztosítási kötelezettség alól, ha  a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés tényleges, vagy várható időtartama a két évet meghaladja és  az előre nem látható körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő 1 év eltelte után következik be, és ezt a körülményt a munkáltató 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.

5 Átmeneti szabály  A két évet meghaladó időtartamú munkavégzésre vonatkozó szabályt alkalmazni kell a január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre.

6 Példa (Tbj. 11. § b)  Amerikai munkáltató kiküldetés keretében Magyarországon egy projekt megvalósítása érdekében foglalkoztatat amerikai munkavállalót. A kiküldetés március 8-án kezdődött és a kiküldetés végének várható időpontjaként október 3-a volt kitűzve. Előre nem látható okok miatt a kiküldetés május 10-éig meghosszabbításra kerül. A két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani, akkor is, ha a kiküldetés január 1-jét megelőzően kezdődőt, tehát a biztosításban az érintett személyt nem vonjuk be, annak ellenére, hogy a kiküldetés időtartama a két évet meghaladja.

7 Biztosítás szünetelése  Szünetel a biztosítási kötelezettség: – Az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, – Az állat-egészségügyi tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, – A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, – Minden olyan esetben, ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

8 Nem szünetel a biztosítási kötelezettség  Ha a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

9 Járulékalapot képező jövedelem – Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, – a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, – a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, – a hivatásos nevelőszülői díj, – a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

10 Egészségügyi szolgáltatási járulék  Havi összege 6810 forint naptári napi 227 forint.  A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségénél figyelembe vehető a munkaviszony illetve az egyidejűleg fennálló több munkaviszony. Amennyiben a foglalkoztatás időtartama munkaviszonyban (több jogviszonyban együttesen) eléri a heti 36 órát, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot a foglalkoztatás időtartama alatt megfizetni.

11 Egészségügyi hozzájárulás Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely – a Tbj. szerint járulék alapját képezi, – szociális hozzájárulási adó alapját képezi, – az Szja. tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

12 Az egészségügyi hozzájárulás bevallása  A kamat jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik.  A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

13 A szociális hozzájárulási adó alapjának változása A kifizetőt terhelő adó alapja:  a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,  Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

14 Utólagos kifizetések  Az adóalap megállapításánál a szociális hozzájárulási adó alapjaként szolgáló jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony megszűnését követően kerül sor.  Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetésre a jogviszony utolsó napján került volna sor.

15 Példa utólagos kifizetés  A munkavállaló munkaviszonyát október 15-én azért szüntette meg, mert a munkáltató pénzügyi nehézsége miatt nem fizetett munkabért. A volt munkáltató márciusban rendezi a volt munkavállalójával szemben fennálló tartozását. A munkáltatónak ezt a kifizetést úgy kell tekintenie, mintha a munkaviszony utolsó napján fizette volna ki, és 27 százalékos mértékű kötelezettséget is teljesítenie kell.

16 Adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszony  Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a felsőoktatási intézmény hallgatójának gyakorlati képzésére tekintettel létesített hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszonya.

17 Hallgatói munkaszerződésen alapuló kötelezettség  A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben folytatott hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony az adófizetési kötelezettség vonatkozásában munkaviszonynak minősül.

18 Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony – egyebek mellett -  a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony.

19 Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató fogalma Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató az aki:  a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,  b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy  c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

20 A tanulói, hallgatói jogviszonyok igazolása A jogviszonyt  a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony- igazolás,  a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony- igazolás,  az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,  a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás. Az igazolás, diákigazolvány érvényességi idején belül.  Az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány a tanévet követő október 31-éig tanúsítja.

21 Példa  A felsőoktatási intézmény hallgatója szünetelteti hallgatói jogviszonyát szeptembertől. Az előző félév alapján kiállított diákigazolványa október 31-éig érvényes. A hallgató biztosítási jogviszonyát az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, mert a tanulmányait ténylegesen nem folytatja, és ebben az esetben nincs jelentősége annak sem, hogy a diákigazolványa érvényes.

22 Eva adóalany egyéni vállalkozókat érintő módosítások 1. Eva adóalany egyéni vállalkozó esetében az adó alapja a Eva adóalap 4 százaléka, ha - legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, - közép, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy - a minimálbér 112,5 százaléka utáni adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyban áll (tag) társas vállalkozásban.

23 Eva adóalany egyéni vállalkozókat érintő módosítások 2.  Amennyiben az Eva adóalany egyéni vállalkozó eva adóalanyisága év közben szűnik meg az adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

24 Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások kedvezménynek feltételeit érintő változás  b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és  c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a szabad vállalkozási zónában vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

25 Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény kiterjesztése  január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel összefüggésben is lehet érvényesíteni.

26 A részkedvezmény megállapítása (alapja és mértéke)  A doktori vagy magasabb tudományos fokozattal, tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetén a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint. Mértéke 27 százalék

27 A részkedvezmény megállapítása (alapja és mértéke)  A doktori képzésben részt vevő hallgató, vagy doktorjelölt esetében a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető, az adó alapjának megállapításakor figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.

28 A tartósan munkanélküli személyek foglalkoztatásával összefüggő szabályok változása  A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.

29 A gyed, után gyes, gyet folyósítás alatt vagy után foglalkoztatottakkal összefüggő szabály Az adókedvezmény érvényesítését megalapozó igazolás tekintetében változás, hogy a munkáltató a kedvezményt  az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a Kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

30 Megszűnő kedvezmények  A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény  START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ,

31 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések