Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szociális hozzájárulási adó. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 453-467.§-a (Magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szociális hozzájárulási adó. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 453-467.§-a (Magyar."— Előadás másolata:

1 1 Szociális hozzájárulási adó

2 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény §-a (Magyar Közlöny évi 140. szám; november 29.) Cél:  a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése  a gazdaság versenyképességének helyreállítása,és az adminisztrációs terhek csökkentése 2

3 Az adó a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. egyes szociális ellátások fedezetéhez, az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása. eljáró hatóság: adóhatóság 3

4 Az adó az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátás, álláskeresési ellátás, illetve államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. 4

5 Az adó alanya a kifizető ( ≠ Art. szerinti kifizető) az egyéni vállalkozó; a mezőgazdasági őstermelő 5

6 Kifizető: a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy, Belföldön:  állandó lakóhellyel,  szokásos tartózkodási hellyel,  székhellyel, telephellyel,  fiókteleppel,  kereskedelmi képviselettel,  jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető 6

7 Adóalanynak minősül továbbá feltéve, hogy: –a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, –magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy –a munkát Magyarországon, –vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. 7

8 Az adó alanya Kifizető: természetes személy, ha a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező kifizetője kötelezettségét nem teljesíti gazdasági társaság, közös vállalat, egyesülés, kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személy esetén a kirendelést elrendelő kifizető kirendelés alapján foglalkoztató személy, ha a ha a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező kifizetővel megállapodott, hogy a közterhek őt terhelik 8

9 Kifizető: munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető munkavállalót kölcsönbe vevő személy, ha a kölcsönbe adó belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik 9

10 Az adónak nem alanya: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó; az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj- korhatárt már betöltötte; a mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő (kivéve, a magasabb járulékalapot választó) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj. törvény nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége 10

11 A kifizető által fizetendő adó alapja Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel a természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső:  nem önálló tevékenységből származó bevételből  az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,  növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;  önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem; 11

12 A kifizető által fizetendő adó alapja  tanulószerződésben meghatározott díj,  a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj,  a fenti juttatások hiányában:  a szövetkezeti tag részére meghatározott személyi alapbér  külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. 12

13 Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: a munkaviszony; a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony 13

14 a tagnak a jogi személy, illetve az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettségét eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony 14

15 az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; a fentiekben fel nem sorolt az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok) 15

16 A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: diplomáciai mentességet élvező külföldinek juttatott bevétel, a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi kifizető által a külföldi munkavállalójának magyarországi  kiküldetésére,  kirendelésére,  munkaerő-kölcsönzés keretében folytatott tevékenységére tekintettel juttatott bevétel a kifizető által megállapított és folyósított tb ellátásból a nem a kifizetőt terhelő rész 16

17 a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. §- a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki 17

18 A társas vállalkozói jogviszonnyal összefüggő Szocho. megállapítása 18

19 Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőt terhelő adó alapja 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím. 19

20 A társas vállalkozó után fizetendő Szocho. Általános szabály szerint a kifizetőnek a kifizetőt terhelő adó alapja után kell a Szochot. megfizetni. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, az olyan jogviszony, amikor a tag saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy olyan nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. 20

21 A társas vállalkozó után fizetendő Szocho Különös szabályok érvényesülnek azokra, akik nem állnak legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról. 21

22 Különös szabályok szerinti Szocho. fizetés társas vállalkozó után Társaságot a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján 22

23 Az adóalap megállapításának különös szabály szerinti megállapításakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a kifizető legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 23

24 A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködik, 24

25 önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; fogvatartott az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, illetve 25

26 a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. 26

27 A kifizetőnek nem minősülő személy Szocho. kötelezettségének megállapítása (Egyéni válallkozó, őstermelő) Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja, 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím. 27

28 Egyéni vállalkozó Nem alanya az adónak a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Külön szabályok az eva alanyra. 28

29 Nem eva alany egyéni vállalkozó A Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 29

30 Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 30

31 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Főszabály szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 31

32 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Abban az esetben, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére nyilatkozatott tett a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja. 32

33 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül. 33

34 Az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga az egyéni vállalkozó: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja, 34

35 önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; fogvatartott. az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, 35

36 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. 36

37 Az őstermelő Szocho. kötelezettsége Az adónak nem alanya a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. 37

38 Az őstermelő Szocho. alapja. A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja – főszabály szerint – a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján. 38

39 Az őstermelő Szocho. alapja. A mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része. 39

40 A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg A mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját amelyre:  táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; 40

41  gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,  önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;  fogvatartott. 41

42 Az adó mértéke és fizetendő összege 1. Adóalap 2. Számított adó: 27 százalék 3. - Adókedvezmények 4. = Fizetendő adó 42

43 Adókedvezmények: a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; más törvényben szabályozott, munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezmények a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény (2013. január 1-jétől) 43

44 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Kifizető adókedvezményt vehet igénybe, ha  végrehajtotta a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendeletet  Béremelésként nem vehető figyelembe a béren kívüli juttatások növelése 44

45  kedvezmény csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetén megvalósul  Közszférához tartozó és az egyházi kifizetők nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel.  Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával november- december hónapokban is munkaviszonyban állt. 45

46 Ha a kifizető senkit sem foglalkoztatott munkaviszonyban november-december hónapokban, akkor az adókedvezmény a béremelési feltételre tekintet nélkül érvényesíthető. 46

47 Adókedvezmény összege: havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön – a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve – kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személy bruttó munkabére 47

48 Kedvezmény mértéke: évre havonta –a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, –ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot akkor az előzőekben megállapított összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 14 százalékával –a kedvezmény ,-Ft-os bruttó bérnél szűnik meg 48

49 Példa: Bruttó bér: ,-Ft Számított szocho (27%): ,-Ft Adókedvezmény: *21,5%= > max: = *14%= = ,-Ft Fizetendő szocho: = ,-Ft 49

50 50 Kedvezmény mértéke: évre havonta –a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, –ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot akkor az előzőekben megállapított összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 20 százalékával –a kedvezmény ,-Ft-os bruttó bérnél szűnik meg

51 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Szociális hozzájárulási adó. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 453-467.§-a (Magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések