Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati pénzügyek I. Kötvény értékelés 2010. 10. 13. Felhasznált irodalom: BM (2005): Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest, 2005.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati pénzügyek I. Kötvény értékelés 2010. 10. 13. Felhasznált irodalom: BM (2005): Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest, 2005."— Előadás másolata:

1 Vállalati pénzügyek I. Kötvény értékelés Felhasznált irodalom: BM (2005): Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest, fejezet Maga az előadás!

2 Mai órán  Vállalati pénzügyi döntések  Finanszírozási módok  Vállalati kötvények kibocsátása  Lejárati hozam  Elaszticitás- árfolyamok kamatrugalmassága  Átlagos futamidő  Bruttó és nettó árfolyam

3 Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntésekRövid távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntésekForgótőke menedzselés Feladat ai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés - forgóeszközök szintje - finanszírozás - pénzáramlások Célja „ vállalati érték maximalizálása” „ likviditás biztosítása, fizetőképesség megőrzése”

4 Vállalati pénzügyi döntések  Beruházási döntések  Finanszírozási döntések  A finanszírozási döntések esetén feltételezzük, hogy a vállalat már döntött a beruházásait illetően. A kérdés, hogy milyen finanszírozási forrással valósítsa meg.  A pénzügytanban külön vizsgáljuk a két döntés, de fontos a kettő közti kölcsönös kapcsolat.

5 A beruházási és finanszírozási döntések főbb kapcsolódási pontjai:  Beruházási döntés hatása finanszírozásra: A befektetések meghatározzák a befektetők tényleges hozamát.  Finanszírozás hatása beruházásra: A finanszírozás során határozódik meg a befektetők elvárt hozam követelménye.

6 Finanszírozási források Finanszírozási források formái:  banki folyószámla hiteleket,  hosszabb távra szóló banki beruházási hiteleket,  tartoznak a szállítóiknak,  lízingelnek eszközöket,  államilag támogatott banki és fejlesztési hiteleket,  a folyó gazdálkodási év adózott eredményét  A nagyvállalatok számára jelentős forrás:  részvény-, vagy kötvény kibocsátással,  vagy szindikált hiteleket vehetnek fel bankoktól.

7  A vállalati finanszírozási döntések középpontjában a forrásbevonás kérdései állnak.  A vállalatok finanszírozási döntései:  a részvényesi érték a maximalizálását,  a vállalat értékének a növelését szolgálják.  A vállalat vezetés célja, hogy a finanszírozási forrásokat úgy válasszák meg, amely a vállalati működést a leghatékonyabban szolgálja.

8 A vállalkozásfinanszírozás formái  A vállalat értéke:  V=Belső fin. + Külső fin., illetve a várható jövőbeli pénzáramlások jelenértéke  Belső finanszírozás  Forgalmi bevételekből történő finanszírozás:  Tartalékolásból történő finanszírozás:  Az eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás

9 Külső finanszírozás: Minden olyan forrás külső bevonásnak minősül, amelyet nem a vállalati működés során termeltek ki.  Részesedés finanszírozás  Azt jelenti, hogy a vállalkozásba újabb tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek.  Saját tőke értéke nő azáltal, hogy új részvényeket bocsátanak ki.  Idegen finanszírozás  Az idegen finanszírozás (hitel igénybevétele) esetén a tőkét juttatók tulajdonosi igényekkel nem léphetnek fel, viszont általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb.  A hitelek felvételének adókímélő hatása van (adópajzs), mivel a hitelek kamatát a vállalkozások ráfordításként, az adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat, s végső soron a fizetendő adó összegét is.  Idegen tőke esetén kötvény kibocsátásról, hitelfelvételről beszélhetünk.

10 Miért népszerű a belső forrás használata?  Kisebb vállalatok számára a külső forrás, pl. bankhitel elnyerése sem egyszerű.  A bankok számára a hitelnyújtás költsége és kockázata nagyobb a kis és közepes vállalatok esetén, amely megdrágítja a források bevonását a vállalatok számára.  Így a KKV-k elsősorban belső forrásból fejlődhetnek.  Nagy vállalatoknál pedig, belső források felhasználásával a vállalatvezetők megtakarítják a külső forrásbevonás költségeit, valamint a belső forrás nagyobb mozgásteret biztosít számukra, nem kell a külső befektetők kontrolljától tartani, elvárásához igazodni.

11 Kötvények értékelése

12 Az értékpapírokról általában  Az értékpapír olyan okirat vagy számlán megjelenő összeg, amely valamilyen vagyoni értékkel kapcsolatos jogot testesít meg.  A vállalatok által kibocsátott értékpapírok:  saját tőke értékpapírok  hitel jellegű (adósság) értékpapírok

13 Pénzügyi nézőpontból az adósság és a saját tőke közötti különbség a következő  Az adósság nem jár tulajdonosi érdekeltséggel a cégben.  Az adósság utáni vállalati kamatfizetés a vállalkozás folytatásának költsége és teljes mértékben adócsökkentő tétel.  A ki nem fizetett adósság a vállalat kötelezettsége.

14 Az értékpapírok főbb fajtái  Kötvény  Részvény  Részjegy  Befektetési jegy  Állampapír  Közraktárjegy  Banki értékpapírok  Kárpótlási jegy  (Váltó)

15 A kötvények jellemzői A kötvény  hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,  rendszerint hosszú távú kötelezvény  tulajdonosának általában előre meghatározott és állandó kamatösszeget fizet minden évben (időszakban)  adott időpontban a kölcsöntőke is visszafizetésre kerül

16  A magyar gyakorlatban a kötvény kamatozó, általában hosszabb lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely szólhat névre és bemutatóra.  A kötvénykibocsátó kötelezettsége előre meghatározott időpontban a névérték visszafizetése és az esedékes kamat megfizetése, legkésőbb a lejáratkor.  A névértéken történő visszafizetés alól "mentesülhet" a kibocsátó, ha a piacon névérték alatti áron visszavásárolja kötvényét.

17 Történelmi háttér  Magyarországon a kötvény a 80-as évek első felében jelent meg  Ez jelentette az egyetlen értékpapírt a lakosság számára  A kisbefektetők ekkortól ismerked­het­tek meg az "értékpapírpiac" működésének egyszerűbb módjaival.  Ekkor még az állam garanciát vállalt a vállalatok által kibocsátott kötvényekre.  oka, hogy pozitív irányba fordítsák a lakosság tartózkodó magatartását.  Az előzőek hatására 1987-ig jelentősen növekedett a kötvények kibocsátása és forgalma.  Valójában a kötvény vásárlóknak nem nagyon kellett számításokat végezniük az egyes kötvények kockázatosságáról, hiszen az állami garancia biztossá tette a vásárlást.

18  A 80-as évek végén azonban a kötvények népszerűsége rohamosan csökkent.  A piaci kamatok elkezdtek növekedni és az újonnan kibocsátott kötvények vonatkozásában megszűnt az állam garanciavállalása is.  A 90-es évek elejére a lakosságot érintő sokkszerű gazdasági hatások következtében a kötvénypiac további bővülése semmissé lett.  Valamelyest változtatott a helyzeten a tőzsde beindulása, de a vállalati kötvények hosszú ideig nem tudtak túl nagy szerephez jutni, mert a kockázatmentes államkötvények vásárlásával elérhető hozam igen magas volt.

19 A kötvény fontosabb jellemzői  Eszközökre és jövedelemre vonatkozó követelés  Névérték (par value/face value)  Kamatszelvény (coupon)  Lejárat (maturity)  Biztosíték (security)  Okirat (indenture)  Folyó hozam (current yield) – egyszerű hozam  Felmondási záradék (call provision)  Kötvény rangsorolás (bond rating)

20 A kötvénykamat  fix kamatrátájú, amely az egész lejárati idő alatt változatlan  rögzített kamatrátájú, előjogok biztosításával  átváltható kötvény  opciós kötvény  nyitott kötvény  kamatszelvény nélküli kötvény (zero coupon bond) (diszkontkötvény) : A kibocsátás mélyen a névérték alatt történik, a visszafizetés névértéken az időszak végén egy összegben  változó kamatrátájú

21 Az értékelés fogalma, elvei  könyv szerinti érték  Egy eszköznek a vállalat mérlegében kimutatott értéke, ami inkább múltbeli, mintsem aktuális érték.  felszámolási érték (liquidity value),  Amikor egy eszközt egyedenként adnak el, és nem egy jól működő üzem részeként.  piaci érték  A piaci keresletnek és kínálatnak megfelelően alakuló, a vásárlók és az eladók által kölcsönösen elfogadott ár.  valódi vagy gazdasági érték (intrinsic/economic value)  Az eszköz remélt jövőbeni pénzáramlásainak jelenértéke.

22  A pénzügyi menedzsment 6. axiómája azt mondja, hogy a hatékony tőkepiacok árai helyesek.  Az értékpapírok piaca hatékonyan működik, az értékpapírok piaci és gazdasági értéke egyenlő lesz.  Ha az értékpapír gazdasági értéke különbözik aktuális pia­ci értékétől, a befektetők közötti verseny a profitszerzési lehetőség kihasználására ösztönöz, ami a piaci árat visszaviszi a gazdasági értékhez.  Így egy hatékony piacot olyannak határozhatunk meg, ahol az összes értékpapír értéke bármely pillanatban teljesen visszatükröz minden lehetséges publikus információt, amelyek a piaci és a gazdasági értékhez vezetnek.  Ha a piacok hatékonyak, akkor a befektetőknek nagyon nehéz extraprofithoz jutniuk az árak előrejelzése útján.

23 Egy eszköz értéke a valódi érték vagy a valószínűnek tartott jövőbeni pénzáramlások jelenértéke, ahol ezek a pénzáramlások a befektetők által igényelt hozamrátával a jelenbe vannak diszkontálva. Ennek következtében az érték három elem által befolyásolt:  Az eszköz valószínűsített pénzáramlásainak mennyisége és időzítése.  A pénzáramlások kockázatossága.  A befektető által a befektetés elfogadásához igényelt hozamrátája.

24 Kötvények értékelése  A kötvény egy rendszeres, általában fix összegű kamatfizetést biztosít és a lejáratkor visszafizetésre kerül a kölcsöntőke is  Módszer a kötvény értékelésre: diszkontálás  A pénzáramlásokat a hozam elvárt rátájával kell diszkontálni, hogy megkapjuk a kötvény gazdasági értékét.

25  A kötvény értéke (Vb) ahol I t - az időszakonkénti kamatfizetés összege (Ft) r - elvárt hozamráta (%) P n - kölcsöntőke visszafizetendő összege lejáratkor (Ft) n - időszakok száma

26 Általánosabban ahol CF t - az időszakonkénti pénzáramlások összege (Ft) (kamat + tőketörlesztés)

27 Azonos mennyiségű kamat fizetés esetén: évjáradék jelenértékének számítását használjuk fel. Így

28 Példa Tételezzük fel, hogy vásárolni akarunk egy Ft névértékű 5 éves futamidejű kötvényt, amely után évi 15 % kamatot fizetnek és az elvárt hozamráta is 15 %. Mennyi a kötvény értéke? = =

29 Elméleti árfolyam  Elméleti árfolyam = Kibocsátáskori érték - névérték  Kibocsátás utáni, futamidő alatti érték meghatározói:  piaci kamatláb  kötvény kockázata  lejáratig hátralévő idő hossza  Megjegyzés:  Ha csak a piaci kamatláb változik, akkor a kamat változása nagyobb mértékben befolyásolja a hosszabb futamidejű kötvények piaci értékét, mint a rövidebb lejáratúakét!

30 Kötvények hozama  Névleges hozam kupon ráta, fix kamatozás esetén nem igényel számítást  Egyszerű hozam éves kamatjövedelem / árfolyam  Tényleges hozam lejáratig számított hozam (YTM): az a kamatláb, amellyel a pénzáramlásokat diszkontálva, azok összege éppen a kötvény vételi árfolyamával egyezik meg.

31  Közelítő képlet a tényleges hozam kiszámítására

32 Elaszticitás  A piaci kamatráta és a kötvények értéke ellentétes irányba mozog.  Egy adott nagyságú kamatláb változás egyformán hat-e a különböző típusú kötvények értékére?  Azonos nagyságú kamatláb változás a kötvény lejárati kamatozásától és lejáratától függően eltérő nagyságú értékváltozást idéz elő.  A kötvények kamatérzékenységének mérésére az egyik általánosan használt mutató az elaszticitási (rugalmassági) mutató.

33 Képlete  A rugalmassági mutató azt jelenti, hogy a kamat 1 %-nyi változása az ár hány százalékos változását idézi elő.  Értéke általában a korábban bemutatott kamat és ár viszonyból következően negatív.  Az rugalmasságot lényegében egy bázis értékhez és egy tárgyidőszaki értékhez viszonyított elmozdulásként mérik.

34 ahol E - rugalmassági együttható P 1 - tárgy időszaki érték P 0 - a kötvény névértéke r 1 - tárgy időszaki kamatláb r 0 - lejárati kamatláb (névleges kamatláb)

35 Példa Tételezzük fel, hogy vásárolunk egy Ft névértékű, 15 % kamatozású, 10 éves lejáratú kötvényt. Ezt a kötvény mindaddig, amíg a piaci kamatráta is 15 %, a névértékén tudnánk eladni. Ha viszont a piaci kamatláb 12 %-ra csökkenne, a kötvény értéke Ft lenne. Ha pedig a piaci kamatláb 17 %-ra emelkedne, a kötvény értéke Ft-ra leesne.

36 Mekkora az érték kamatrugalmassága lefelé mozgó piaci kamatláb esetén? Tehát a piaci kamatráta 1 %-os csökkenése %-os növekedést jelent a kötvény értéké­ben.

37 Mennyi lesz a változás felfelé mozgó piaci kamatláb esetén? Tehát a piaci kamatráta 1 %-os növekedése 0.7 %-os csökkenést jelent a kötvény értékében.

38 Duration- Átlagos futamidő  A kötvény megtérülési ideje.  A mutató azt fejezi ki, hogy a befektetőnek átlagosan mennyi időt kell várnia, hogy a kötvény vásárlására fordított pénz megtérüljön.  Képlet:  Egy súlyozott átlagszámítás, ahol súlyként a diszkontált értékek szerepelnek.  A kötvény időtartam mutató értéke mindíg kisebb, mint a kötvény lejárata.

39 Példa Egy befektető vásárol egy Ft névértékű 10 éves lejáratú 20 % kamatrátájú kötvényt, amelynek a lejárati kamatrátája 25 %, az időtartam mutatója mekkora? D=

40 Nettó és bruttó árfolyam  Nettó árfolyam: Ha a jelen időpont éppen a kamatfizetést követő nap,tehát a következő kamatfizetés csak egy periódus múlva esedékes.  Bruttó árfolyam:  Nettó árfolyam + Felhalmozott kamat összege  Ha a kötvény vásárlása két kamatfizetési időpont közé esik akkor a kötvény vételi árfolyamában az utolsó kamatfizetéstől a vásárlás napjáig felhalmozódott kamatot is meg kell fizetni.

41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Vállalati pénzügyek I. Kötvény értékelés 2010. 10. 13. Felhasznált irodalom: BM (2005): Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest, 2005."

Hasonló előadás


Google Hirdetések