Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Köznevelési intézmények alapdokumentumai Összeállította: Dr. Molnárné Rénes Éva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Köznevelési intézmények alapdokumentumai Összeállította: Dr. Molnárné Rénes Éva."— Előadás másolata:

1 Köznevelési intézmények alapdokumentumai Összeállította: Dr. Molnárné Rénes Éva

2 Alapdokumentumok 1. Alapító okirat 2. Nyilvántartásba vételi és Működési engedély 3. Pedagógiai Program • pedagógiai program (helyi tantervek, környezetnevelési elvek már nem külön programban kell, hogy megjelenjenek), Knt. 26.§, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. §, 6. § • az egészségfejlesztési program a pedagógiai program része, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r § (5) • tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, stb.) követelményeit a programba bele kell foglalni, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. § (5) o Továbbképzési program 5 évre, évente a beiskolázási tervek, 2077/1997. (XII.22.) Korm. r. o Nyilvántartás a pedagógus továbbképzésben résztvevőktől, 277/1997. (XII.22) Korm. r. 4. Szakképzési program 5. Házirend 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 5. § 6. Munkatervek 7. Intézményi SZMSZ 8. Intézményi Kollektív szerződés 9. Intézményi Minőségirányítási Program ajánlott (Ktv. 40. § (10) hatályon kívül helyezte)

3 A köznevelési intézmények tanügy igazgatási tevékenységét alapvetően befolyásolja és meg­ határozza az a tény:  Törvények és más jogszabályok állapítják meg működésüket, tevékenységüket, az intézmény jogait és kötelességeit,  az intézménnyel jogviszonyba kerülő gyermekek, tanulók, munkavállalók jogait és kötelezett­ ségeit. Ezeknek a kívánalmaknak csak akkor tud az intézmény eleget tenni, ha nevelési-oktatási feladatait megfelelő színvonalon teljesíti, meghatározza önmagát, stratégiai céljait, betartja és betartatja az Alaptörvényt, a törvényeket és más jogszabályokat, megalkotja saját belső szabályait, érvényesíti a tanuláshoz való jogot és kötelezettséget.

4 Az intézmény tanügyigazgatási tevékenysége három területre tagolható.  Az intézmény működésének meghatározása, alapdokumentumainak elkészítése, elfogadása.  Az intézményes neveléshez, tanuláshoz való jog biztosítása, a gyermekek, tanulók ügyei­nek intézése.  A tanügyi dokumentumok, nyilvántartások kezelése, vezetése.

5 A köznevelési intézmény működése, önállósága 1. A köznevelési intézmény jogi személy A működést alapvetően meghatározza és befolyásolja:  A köznevelési törvény a közneve­lési feladatok ellátására szolgáló intézményeket jogi személynek nyilvánította. A jogi személy: jogképes, jogviszonyok alanya lehet, saját nevében szerez jogosultságokat, terhelik kötelességek, munkáltató lehet. A köznevelési intézmény jogi személyisége független attól, hogy önálló intézményként vagy más intézmény szervezeti keretében működik, de független attól is, hogy rendelkezik-e gazdálkodási jogkörrel. Világosan elhatárolódik egymástól a fenntartó- és a köznevelési intéz­mény még abban az esetben is, ha a fenntartó szervezetileg nem önállóan működteti a közne­velési intézményt.  A köznevelési intézmény a nyilvántartásba vétellel jön létre.  A köznevelési törvény megváltoztatta a köznevelési intézmények önállóságát, megszűnik az önálló költségvetési intézményi jellege.

6 A köznevelési intézmények olyan jogi személyiségű szervezeti egységek, amelyek a nemzeti köznevelési törvény által meghatározott köznevelési feladatot látnak el és a törvényben meghatározott hatáskörrel, és jogkörrel rendelkeznek. Ezek:  szakmai, intézményi pedagógiai szabályozás  munkaszervezeti működtetés,  önálló szakmai hatáskörgyakorlás,  tanulói jogviszony-létesítése,  foglalkoztatási jogviszony-létesítése,  értékelés. A köznevelési intézmények az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belül nem rendelkeznek önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, adóalanyisággal, költségvetési jogalanyisággal sem.

7 Intézményi autonómia o Az önállóság érvényesülését minden területen az adott külső és a belső intézményen belül kialakított szabályozás biztosítja  A szakmai,  a szervezeti, működési,  a személyzeti és munkaügyek,  tanügyigazgatás önállósága. o A nemzeti köznevelésről szóló törvény is önálló szakmai szervezetnek definiálja a köznevelési intézményeket. o A Nemzeti alaptantervre épülő, kiadott kerettantervek jelentenek biztosítékot arra, hogy olyan iskolai helyi tantervek készüljenek, amelyek alapján a tanuló iskolát tud változtatni. o A nevelési, pedagógiai program része a helyi tanterv, amelynek át kell fognia valamennyi iskolai évfolyamot.

8 A pedagógiai szakaszokhoz igazodó központi programok A pedagógiai szakaszokhoz igazodóan központi programok határozzák meg azokat az alapel­veket, tartalmi szabályozókat, amelyeket a helyi pedagógiai program megalkotásánál, elfoga­dásánál figyelembe kell vennie az intézményeknek. A pedagógiai program kialakításában a következő jogi megkötéseket - központi programokat - kell figyelembe venni: • az Óvodai nevelés országos alapprogramját, • a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerét, • az érettségi vizsgaszabályzatot, • a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, • a szakmai vizsgák vizsgakövetelményeit, Továbbá • a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, • a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, • az oktatásért felelős miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészet­ oktatás követelményei és tantervi programját, • a kerettanterveket.

9 A helyi tantervek A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyúttal jóváhagyásuk kritériuma is), hogy megfeleljenek a Nat előírásainak és a központi kerettantervnek. o Az iskolák pedagógustestüle­tei helyi tantervet készítenek a kerettanterv által meg nem határozott, a tanterv 10%-át magában foglaló ismeret és tudástartalomra. A helyi tantervi rész megalkotásánál figyelembe kell venni az állami vizsgák követelményeit is. o Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyeket a Nat megfogalmaz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van sze­mélyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszke­déshez és a munkához. (Részletesen lásd: 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rend. Melléklet: II. rész 1. rész)

10 Intézményi programok Valamennyi intézménytípusban azonos eljárási rendben kell a pedagógiai programot elkészíteni. A pedagógiai program és a helyi tanterv betartása és betartatása nemcsak szakmai tartalmi, hanem törvényességi követelmény is. o Az intézmény vezetője felelős azért, hogy elkészüljön a pedagógiai program, a nevelőtestület megtárgyalja és határoz az elfogadásról, az igazgató dönt a jóváhagyásáról, megszervezi végrehajtását, az abban foglaltak betartatását, indokolt és szükségszerű esetekben a módosítását. o A fenntartóhoz jóváhagyásra akkor kell benyújtani, ha többletköltséget tartalmaz a program. o Az egyházi intézményeknél a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. o A jóváhagyott pedagógiai program normatív módon szabályozza a tanuló felvételének köve­telményeit, a belépési szintet. Meghatározza a tanuló tudásának értékelési módját és formáját.

11 Szervezeti, működési önállóság o A szervezeti, működési önállóság azt jelenti, hogy a szakmailag önállóságot élvező iskola maga határozza meg szervezetét, maga szervezi működését az érvényes jogszabályokat köz­nevelési törvényt, valamit a 20/2012. (VIII. 31. EMMI rendelet rendeletet figyelembe véve. o Ezt az önállóságot foglalja keretbe a két fontos okmánya: • a Szervezeti és Működési Szabályzat, • Házirend. IV. Az intézmény szervezetével, működésével kapcsolatos szabályzatok Szervezeti és Működési Szabályzat és kötelező mellékletei •adatkezelési szabályzat, Knt. 43. § (1), az SzMSz kötelező melléklete •az SzMSz része az iskolai könyvtár SzMSz-e, 20/2012 (VIII.31.) EMMI r. 4. § (2)/g), ennek kötelező mellékletei pedig (163. §, 167. §) •gyűjtőköri szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat, könyvtáros tanár és könyvtáros munkakör leírása, katalógus szerkesztési szabályzata, tankönyvtári szabályzat •a tanulói tankönyvellátás iskolai rendje, évi XXXVII. tv. 7. § (1) Már nem kell az SzMSz-ben vagy mellékletében szabályozni az alábbiakat: •a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezi és végrehajtási rendjének meghatározása, mert a 37/2001. (X.12.) OM-r tól nem hatályos •FEUVE- ellenőrzési nyomvonal, mert a 217/1998. (XII.30.) Korm. r. már nincs hatályba •szabálytalanságok kezelési rendje, 292/2009. (XII.19.), 292/2009. Korm. r. (XII.19.) 156. § (2) Korm. r. már nincs hatályban

12 Szervezeti terület: •kollektív szerződés (nem kötelező), Kjt. 2. §, közalkalmazotti szabályzat, Kjt. 2. § •a diákönkormányzat működése 20/2012. (VIII.31.) EMMI r § (3) •az iskolaszék, szülői szervezet működési szabályai, Knt 73. § (6) •minőségirányítási program, Ktv. 40. § (10) hatályon kívül van •az oktatási igazolványok (diák, pedagógus) kezelési rendje, 362/2011. (XII.30.) Korm. r. 7. § (2)/f •szabadságolási terv, Kjt. 16. § (2)/f •munkavédelmi szabályzat, évi XCIII. tv. a munkavédelemről 2. § (3) •kockázatértékelési szabályzat, évi XCIII. tv. a munkavédelemről, 54. § (2)-(5) •tűzvédelmi szabályzat, évi XXXI. tv. 19. § (1) •közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési tv. 6. § (2)-(3) •esélyegyenlőségi terv (50 fő alkalmazása felett), évi CXXV. tv. 63. § (4) •gyakornoki szabályzat Kjt. 22. § (9) •vagyonnyilatkozati szabályzat, évi CLII. tv. 11. § (6) •ügyviteli, iratkezelési, adatkezelési szabályzat és Irattári terv •munka-, tűz-, balesetvédelmi szabályzat •szoftverhasználati szabályzat

13 A szervezeti és működési szabályzat alapvetően két nagy területet szabályoz. A szervezetet és a szervezet működésének szabályait. A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését. Ezek különösen: • az vezetés szerkezete, amely lehet líneáris, funkcionális és törzskari lehet. • a vezető (igazgató, óvodavezető, intézményvezető) - határköre és feladatköre, • a helyettesek- a helyettesek közötti munkamegosztás, a beszámoltatás rendje. • a nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek és más rendszeresen, vagy eseti jelleg­gel működő bizottságait, ezek feladat és hatáskörét, átruházott jogköreit, beszámoltatásuk rendjét, • a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, • az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét, • a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája és rendjét • a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátá­sával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, • a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

14 A működési rész tartalmazza: • a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, • a pedagógiai munka belső ellenőrzését, • a belépés és benntartózkodás szabályozását azok részére, akik nem állnak jogviszony­ban a nevelési-oktatási intézménnyel, • tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás módját, • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos fela­datokat, • a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgá­lattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, • a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, • a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás­rendet, • az intézményi védő, óvó előírásokat, • a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, • a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi el­járás részletes szabályait, • annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a peda­gógiai programról,

15 • azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ vélemé­nyezési joggal ruházza fel, • az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, • az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, • az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munka­köri leírás- mintákat, • az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, • a felnőttoktatás formáit, • a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolat­tartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), • az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rend­jét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcso­lattartás formáit és rendjét, • az iskolai (kollégiumi) könyvtár SZMSZ-ét, működési rendjét, a használat rendjét, • a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazot- tainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (in- tézményi védő, óvó előírások). • a nevelési program, illetve a pedagógiai program, illetve a szervezeti és működési sza­bályzat és a házirend nyilvánosságát. • Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e tartalmazza még az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanuló­val együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartal­mát, szervezeti formáját, időkeretét.

16 A házirend szabályozó szerepe A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirend az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tag­ jainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatit, továbbá viselkedési normáit határozza meg.

17 „A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni: • a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó • a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, • a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, • a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formá­it, • a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, • a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, • elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, • az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

18 A házirend állapítja meg: o a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, o az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, o a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, o a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, o a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, o az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kol­légiumhoz tartozó területek használatának rendjét, o az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsoló­dó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást." (Lásd: 20/2012. VIII. 31.) EMMI rend. 5.§.)

19 A munkaterv Az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg, az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. • Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, kollégiumi szék, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. • A munkaterv lehet alulról építkező, vagy lebontó. Két módszernek együtt kell érvényesülnie. A munkaterv tartalmi elemeit részben a rendelet, részben pedig a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is meghatározza. Ezekben a jogszabályokban meghatározottakat a helyi munkatervi feladatok közzé fel kell venni és a tanév helyi rendjét azok figyelembe vételével kell kialakítani. A munkatervben mindig meg kell határozni a feladat ellátásáért felelős személyt vagy csoportot. • A beszámoló is a vezetői tevékenység mellett a felelősök beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza. A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról.

20 Az intézmény-igazgatásnak három eleme van: • Az intézmény „önmeghatározása", az „önigazgatás" az alapdokumentumok - pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend - megalkotása, az intézmény belső működését meghatározó más szabályzatok - az adatvédelmi szabályzat, esélyegyenlőségi szabályzat, ügyiratkezelési szabályzat, stb. megalkotása. • Az intézményben az egyedi, gyermekekkel, tanulókkal - a tanulói jogviszonnyal - kapcsolatos döntések meghozatala. A köznevelési intézmény elsődleges funkciója a nevelés, oktatás, de tanügyigazgatási szervezetként is működik. Dönt a tanulói jogviszonyokról (felvételről, átvételről, jogviszony megszüntetése, osztályba sorolás, a tanulmányokkal összefüggő kérdések: felmentés tantárgy tanulása, értékelése alól, vizsgáztatásról, magasabb évfolyamra lépés, osztályozó vizsgára bocsátás, egyes szociális, gyermekvédelmi kérdésekben, stb.) • A tanügyi nyilvántartások vezetése.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Köznevelési intézmények alapdokumentumai Összeállította: Dr. Molnárné Rénes Éva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések