Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23."— Előadás másolata:

1 Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, március 23.

2 Adásvételi szerződés □Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. □Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó - vevő □Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni. Eladó kötelezettségei Vevő kötelezettségei A dolog tulajdonjogának a vevőre történő átruházása. Vételár megfizetése. A dolog átadása.A dolog átvétele. Tájékoztatási kötelezettség a lényeges tulajdonságokról. Költségek és közterhek viselése. Okirat-szolgáltatási kötelezettség (pl. használati utasítás). A szerződéssel összefüggő költségek és illetékek viselése. Kellék- és jogszavatosság.A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségei. Átadással, tehermentesítéssel járó költségek. Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.

3 Vállalkozási szerződés □Fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. □Alanyai: vállalkozó – megrendelő. □Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését. □Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.

4 Vállalkozási szerződés II. – Felek jogállása □Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás → figyelmeztetés → fenntartás → vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné). □A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. □A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot. □Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.

5 Vállalkozási szerződés III. – Szerződésszegés □Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak. □Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.

6 Megbízási szerződés □Fogalma: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet). □Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult. □Alanyai: megbízott - megbízó.

7 Megbízási szerződés II. – Kötelezettségek 1. Megbízott kötelezettségei: □ a rábízott ügy személyes ellátása DE! kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti; □ megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást; □ tájékoztatási kötelezettség; □ elszámolási kötelezettség a megszűnéskor. 2. Megbízó kötelezettségei: □ díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a szerződés; □ együttműködés a megbízottal.

8 Megbízási szerződés III. – Megszűnés □ Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták. □Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás: 1.Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. 2.Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.

9 A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői □Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles. □Kockázati elemeket hordozó szerződés. biztosítási esemény bekövetkezése □Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás. □Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.

10 A biztosítási szerződések főbb sajátosságai □Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása. □A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést. □A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól. □Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség. □A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.

11 A biztosítási jogviszony alanyai □A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi. □A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult. egyoldalú kógencia □Biztosítási ügynök: biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít. □Alkusz: a biztosítási szerződést a szerződni kívánó fél megbízása alapján közvetíti.

12 A biztosítási szerződés létrejöttének speciális szabályai □Az írásba foglalás érvényességi kellék. □A szerződéskötést megelőzően a biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli. □A törvény több létrehozatali módot is szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki). □A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.

13 Általános szerződési feltételek □ügyletek nagy száma egyedi alkudozások + □olyan veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása előnyei + gyakorlati problémái

14 Tájékoztatási kötelezettség □Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás: ■a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van; ■az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti. □Szabályozása: 1.Ptk.: alapelv + általános + különös szabályok. 2.Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások → feladat teljesítése: záradék aláíratásával.

15

16 A biztosítási díj □A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj fizetés. □Főszabály szerint a szerződés hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik. □Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik. □Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat □A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést. □Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.

17 A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése 1.Tartalma: ■készenléti szakaszban: a biztosító készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat; ■biztosítási esemény bekövetkeztekor: a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van; ■teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles. 2.Megszűnése: ■határozott idő lejár; ■felek közös megegyezése; ■életbiztosítás esetében a biztosított halála; ■díjfizetés késedelme; ■lehetetlenülés; ■biztosítási érdek megszűnése; ■rendes és rendkívüli felmondás.

18 Vagyonbiztosítási szerződés □A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles. □Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár. □Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása: ■túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét; ■alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.

19 Életbiztosítás □A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek. □Fajtái: ■halál esetére szóló életbiztosítás; ■elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj elérésével hozzájut a biztosítási összeghez). □Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.

20 Balesetbiztosítás □Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza. □Főszabály szerint a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.

21 Felelősségbiztosítás □A biztosított követelheti, hogy a biztosító mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős. □A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít. □Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni. □Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

22 Önellenőrző kérdések □Határozza meg az adásvételi szerződés fogalmát! □Hogyan alakul a megrendelő utasításainak szerepe a vállalkozási szerződésben? □Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között? □Határozza meg a biztosítási szerződés fogalmát! □Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási szerződések körében? □Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?


Letölteni ppt "Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések