Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosítások számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosítások számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása."— Előadás másolata:

1 Biztosítások számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása

2 A magánszemély adómentes bevétele a Szja. tv pontja alapján 1.a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, 2.a balesetbiztosítás, 3.a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint 4.a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Az átalakítás lehetőségének opcióját tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított életbiztosítás kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak tekinthető. Életbiztosítás

3 A számvitelről szóló évi C. törvény(Számv-tv.) 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni. A számvitelről szóló évi C. törvény (Számv-tv.) 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni. Költségként csak azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a Szerződőnél (vállalkozásnál) a díjfizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül. Életbiztosítás számviteli elszámolás

4 A Szerződőnél a befizetett életbiztosítási díj azon részét, amely az életbiztosítási kockázatot, továbbá az adminisztrációs díjrészt és az allokációs költségeket fedezi, az előző esetek mindegyikében személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A díjtartalékba kerülő részt a szerződés tartalmának minősítését követően kell a számviteli nyilvántartásban rögzíteni. Életbiztosítás számviteli elszámolás

5 Ha a vállalkozás olyan Életbiztosítást köt (mint Szerződő), amelyben Kedvezményezettként magánszemély van megjelölve, akkor a vállalkozás által fizetett biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként, költségként kell elszámolni [Számv-tv. 3. § (7) bekezdés 3. pont ]. Akkor is elszámolható költségként, ha a szerződésben nem jelölnek Kedvezményezettet, ebben az esetben – Ptk. alapján – a Biztosított örökösét kell Kedvezményezettnek tekinteni. Életbiztosítás számviteli elszámolás 1.

6 Ha a Szerződő a biztosítás időtartama alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a pénzkivonást a Biztosított jogszerűen nem akadályozhatja meg (a szerződés aláírásakor lemondott arról a jogról, hogy a szerződés megszűnése előtt a biztosító felé tett egyoldalú nyilatkozattal a Szerződő helyébe lépjen), akkor a Szerződő által fizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni [Számv-tv. 29. § (1) bekezdés]. Életbiztosítás számviteli elszámolás 2.1.

7 Ha a Szerződő a biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolhatja, majd egy későbbi időpontban – a Biztosított utóbb (nem előzetes hozzájárulásával) tanúsított, visszavásárlást nem korlátozó magatartása mellett – visszavásárolja a díjtartalék egy részét vagy egészét, akkor – rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve – a Biztosító által teljesített kifizetést pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, amely az adózás előtti eredmény részévé válik (díjfizetés időszakában a biztosítási díj vált költségkéntaz eredmény részévé). Ha a Szerződő a biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolhatja, majd egy későbbi időpontban – a Biztosított utóbb (nem előzetes hozzájárulásával) tanúsított, visszavásárlást nem korlátozó magatartása mellett – visszavásárolja a díjtartalék egy részét vagy egészét, akkor – rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve – a Biztosító által teljesített kifizetést pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, amely az adózás előtti eredmény részévé válik (díjfizetés időszakában a biztosítási díj vált költségként az eredmény részévé). Életbiztosítás számviteli elszámolás 2.2.

8 Nem lehet költségként elszámolni, ha a Biztosított előre lemond a Szerződővel való együttes kedvezményezett- jelölés jogáról. A Szerződő által megfizetett biztosítási díjak díjtartalékba kerülő részét Biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni, azzal, hogy a -Szerződőnek a Biztosított hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, -illetve azzal, hogy a Kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja [Számv-tv. 16. § (3) bekezdést figyelembe véve], a Szerződőt a Biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni. Életbiztosítás számviteli elszámolás3. számviteli elszámolás 3.

9 Amennyiben a Szerződésben Kedvezményezettként a Szerződőt nevesítik, akkor a befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, azt Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A Biztosító által eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor vagy a biztosítási esemény bekövetkezésekor fizetett összegből először a Biztosítóval szembeni követelést kell kivezetni, majd a fennmaradó összeget kamatbevételként vagy kamatráfordításként kell elszámolni. Életbiztosítás számviteli elszámolás4. számviteli elszámolás 4.

10 Amennyiben a Szerződésben Kedvezményezettként a Szerződőtől eltérő más, nem természetes személy (másik vállalkozás) van megjelölve, akkor a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt rendkívüli ráfordításként (végleges pénzeszköz-átadásként) kell elszámolni. Nyilatkozat [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. sz. mell. A) fejezet 13. pont szerint] Életbiztosítás számviteli elszámolás5. számviteli elszámolás 5.

11 Ha a Szerződő mérlegfordulónapja nem esik egybe a biztosítási időszak végével, és a biztosítási díj a tárgyévben felmerült, akkor a tárgyévben felmerült biztosítási díj következő üzleti évet terhelő arányos részét időbelileg el kell határolni [Számv-tv. 32. § (1) bekezdés]. A tárgyévben költségként elszámolt eseti biztosítási díjat időbelileg nem lehet elhatárolni (annak futamideje nem állapítható meg). Nem lehet elhatárolniaz egyszeri díjas szerződésre befizetett, a biztosítási jogviszony létrejöttekor esedékes egyszeri díjat sem. Nem lehet elhatárolni az egyszeri díjas szerződésre befizetett, a biztosítási jogviszony létrejöttekor esedékes egyszeri díjat sem. Életbiztosítás számviteli elszámolás6. számviteli elszámolás 6.

12 Vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül a biztosítás díja ha a biztosított -az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, -az adózó vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy -az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. Tao-tv. 3. sz. mell. B) fejezet 8. pont Életbiztosítás társasági adó

13 I/1. Életbiztosítás Szerződő:Kft. Biztosított:munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag Kedvezményezett:magánszemély Biztosító szolgáltatására csak a biztosítási esemény (Szja-tv. 3. § 64.) bekövetkezésekor jogosult a kedvezményezett, amely az Szja- tv. 1. sz. mell alapján adómentes bevételnek minősül Munkavállalónál a díjfizetés időszakában adómentes bevétel keletkezik Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, elismert ktg. (nincs Tb. járulék, Eho, szakképzési hozzájárulás)

14 I/2. Életbiztosítás Szerződő:Kft. Biztosított:személyesen közre nem működő tag Kedvezményezett:magánszemély Biztosító szolgáltatására csak a biztosítási esemény (Szja-tv. 3. § 64.) bekövetkezésekor jogosult a kedvezményezett, amely az Szja- tv. 1. sz. mell alapján adómentes bevételnek minősül Biztosítottnál a díjfizetés időszakában adómentes bevétel keletkezik Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, nem elismert ktg. (nincs Tb. járulék, Eho, szakképzési hozzájárulás)

15 II. Életbiztosítás opciót tartalmazó teljes életre (halál esetére) szóló szerződést (legkorábban a szerződéskötést követő 10. év után) határozott idejűre módosít a Szerződő (jogviszony fennáll)

16 II/1. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő:Kft. Biztosított:munkavállaló Kedvezményezett:magánszemély Átalakított, elérési elemet is tartalmazó életbiztosítás visszamenőlegesen, a szerződéskötés pillanatától nem tekinthető kockázati (halál esetére szóló)életbiztosításnak Átalakított, elérési elemet is tartalmazó életbiztosítás visszamenőlegesen, a szerződéskötés pillanatától nem tekinthető kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak Munkavállalónál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés, elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.) (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

17 II/2. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő:Kft. Biztosított:személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő Kedvezményezett:magánszemély Biztosítottnál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj nem önálló tevékenységből származó bevétele (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

18 II/3. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő:Kft. Biztosított:megbízási szerződés alapján tevékenységet végző tag (biztosított) Kedvezményezett:magánszemély Biztosítottnál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj önálló tevékenységből származó bevétele (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 6 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, nem elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

19 III. Életbiztosítás opciót tartalmazó teljes életre (halál esetére) szóló szerződést (legkorábban a szerződéskötést követő 10. év után) határozott idejűre módosít a Szerződő (nincs jogviszony)

20 III/1. Életbiztosítás (tartammódosításkor nincs jogviszony) Szerződő:Kft. Biztosított:magánszemély Kedvezményezett:magánszemély A tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj egyéb jövedelemként adóköteles bevétel a biztosítottnál (16% Szja.) Adóelőleg megállapításra a Szerződő kötelezett, adóelőleget a biztosított magánszemély köteles megfizetni negyedévet követő hó 12. napjáig. Szerződőt 27 % Eho. terheli, végleges vagyonvesztés, nem elismert ktg.

21 IV. Életbiztosítás a Biztosított az eredeti Szerződő helyébe lép

22 IV/1. Életbiztosítás (Szerződőváltás) Szerződő:(Kft.) → magánszemély Biztosított:magánszemély Kedvezményezett:magánszemély Szerződőváltásnak nincs adójogi következménye (rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve) akár adómentes, akár adóköteles volt az addig befizetett biztosítási díj.

23 IV/2. Életbiztosítás (Szerződőváltást követő tartam módosítás) Szerződő:(Kft.) → magánszemély Biztosított:magánszemély Kedvezményezett:magánszemély Ha a biztosított magánszemély már mint Szerződő, határozott tartamúra módosítja a szerződést, nincs adójogi következmény (rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve).

24 IV/3. Életbiztosítás (Szerződőváltást követően nincs tartam módosítás) Szerződő:(Kft.) → magánszemély Biztosított:magánszemély Kedvezményezett:magánszemély Ha a biztosított magánszemély Szerződőként megszünteti (visszavásárolja) a biztosítást, egyéb jövedelem címén keletkezik bevétele (feltéve, hogy az eredeti Szerződő nem alakította át határozott tartamúvá és a visszavásárlás időpontjáig a magánszemély sem fizetett adót). Biztosítót 27 % Eho terheli

25 IV/4. Életbiztosítás (Szerződőváltást megelőzően határozott tartamúvá módosította a Szerződő) Szerződő:(Kft.) → magánszemély Biztosított:magánszemély Kedvezményezett:magánszemély A biztosított magánszemély már Szerződőként megszünteti (visszavásárolja) a biztosítást, akkor kamatjövedelem címén keletkezik adófizetési kötelezettsége.

26 IV/5. Életbiztosítás Adómentes biztosítás → Egyéb jövedelem Adóköteles biztosítás → Kamatjövedelem A kamatjövedelem megállapításának szabálya csak akkor alkalmazható ha a magánszemély a visszavásárlási szándékának bejelentésével egyidejűleg írásban tett teljes bizonyító erejű nyilatkozatában tájékoztatja a Biztosítót, hogy a biztosítási díjak (mint egyéb jövedelem) teljes összege után az adót (Szja. Eho.) megfizeti.

27 Köszönöm a figyelmet! Czapkó Tiborné


Letölteni ppt "Biztosítások számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések