Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VÁLLALKOZÁSBÓL FIZETETT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VÁLLALKOZÁSBÓL FIZETETT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI."— Előadás másolata:

1 A VÁLLALKOZÁSBÓL FIZETETT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI

2 Az előadás témakörei  Alapfogalmak  Az életbiztosítások típusai  A biztosítási szerződés szereplői  Szerződőváltás (a Ptk. előírásain alapulva)  A biztosított érdekét védő garanciális szabályok  Visszavásárlási összeg  Hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítás?  Klasszikus kontra „united-linked” biztosítások?  A kockázati életbiztosítások adókörnyezete  Bírósági döntések, következtetések  A kockázati életbiztosítások elszámolási kérdései  Mit kell tudni az adómentességről?  Kockázati életbiztosítás, mint adótervezési eszköz?  Összefoglalás: az adószakértő szerepe, felelőssége

3 Az életbiztosítások típusai Életbiztosítás Elérési életbiztosítás Kockázati életbiztosítás Vegyes életbiztosítás

4 A biztosítási szerződés szereplői Szerződő, biztosítottKedvezményezett, ha az nem biztosított Biztosító társaság Biztosított Szerződő (természetes vagy jogi személy) A Ptk. szerint szétválhat! Ez adja meg a jogalapját a céges biztosításoknak

5 Szerződőváltás a Ptk. előírásán alapulva A biztosítottnak a szerződő fél beleegyezésével joga van a szerződő helyébe lépni Ha a biztos í tott visszavonja a biztos í totti nyilatkozat á t é s ehhez a szerződő nem j á rul hozz á, akkor a biztos í tási jogviszony megszűnik. Ha a szerződőnek már nem áll érdekében a szerződés fennmaradása és emiatt a szerződés • felmondás vagy a • díjfizetés elmaradása miatt megszűnne. Ekkor a szerződés megszűnése előtt a biztosított egyoldalú nyilatkozatával az eredeti szerződő helyébe léphet. Adó- szakértő szerepe

6 A biztosított érdekét védő két garanciális szabály A kedvezményezettséget csak a biztosítottal egyetértésben lehet módosítani. A szerződő helyébe egyoldalúan beléphet,ha a szerződő a biztosítást bármely okból felmondaná. Fontos szerepük van a számviteli elszámolás és a rendeltetésszerű joggyakorlás alkalmazása során

7 Visszavásárlási összeg Jellemzően VAN az elérési biztosításoknál Jellemzően NINCS a kockázati biztosításoknál VAN a teljes életre szóló „whole-life” biztosításoknál Mi indokolja, hogy visszavásárlási összeg képződik? Az adótervezés eszköze lehet Adó- szakértő szerepe

8 Hagyományos vagy befektetési egységekhez kötött biztosítás? A döntés előtt meg kell ismerkedni az egyes biztosítási díjrészek szerepével! Befizetett biztosítási díj Pl.: Vállalkozói díjrész Pl.: Ez a biztosítót illeti meg Kockázati díjrész Pl.: Kockázati díj Pl.: Ez a biztosítási szolgáltatások fedezete Díjtartalék Pl.: Ez kerül befektetésre A képződött nyereséget a szabályzatban rögzítettek szerint szétosztják

9 Klasszikus kontra „united-linked” biztosítások? Két alapvető különbség! Kezelhetőek-e életbiztosításként? Befektetések kockázata A biztosító szolgáltatásai Adó- szakértő szerepe! A Ptk. szerint IGEN! DE

10 Véleményem szerint: helytelen ezen befektetések életbiztosításként való kezelése Azzal,hogy az adókörnyezet adómentesként kezeli a kockázati életbiztosításokat véleményem szerint azt preferálja, hogy a vállalkozás jó gazda módjára gondoskodik a magánszemély családjáról.A magánszemély fizikai és szellemi erőforrásait a vállalkozó szerződő érdekében használja. Ennek „fejében” ezen erőforrások haszonélvezője bevállalja a biztosítási díj megfizetését, hogy az erőforrások elkoptatása,elvesztése esetében bekövetkező halál miatt kvázi kártalanítsa a magánszemély családját. De milyen kártalanításról beszélhetünk a tőke –és hozamgaranciával sem rendelkező united-linked biztosítás esetében,ahol teljesen bizonytalan vagy aránytalanul alacsony a várható haláleseti kifizetés összege?

11 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE 1. Az üzleti biztosítások jogszabályi környezete: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (Bit) A személyi jövedelem adóról szóló évi CXVII. törvény (Szja) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéréről szóló évi LXXX törvény (Tbj.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (Eho) Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) A számvitelről szóló évi XCII. törvény (Sztv.)

12 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE 2. Felhasznált irodalom: József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai PSZAF tájékoztatás az életbiztosításokról

13 3. Kapcsolódó állásfoglalások, értelmezések: 2008/5. Adózási kérdés : A kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége 1/1996. Számviteli kérdés : Hogyan kell elszámolni a dolgozó javára kötött olyan biztosítási konstrukciót, amelyben a szerződéses feltételek szerint…. AEÉ 2005/7. I. A munkáltató által a munkavállalóknak biztosítási szerződésen keresztül kifizetett összeg minősítése a maradékjog azonnali érvényesítése esetén: az így kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül; II. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájut, vagy az a rendelkezésére áll: a munkaviszonyból származó jövedelemkénti minősítésből következik, hogy jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a biztosítóval szerződő munkáltató a szerződői jogokat átadja a biztosítottnak és aki így egyéni szerződővé válik. Bírósági döntés = BH A kizárólag kockázati jellegű életbiztosítás díja mentes az adó alól [1989. évi XLV. törvény 7. § (2) bek. 48. p.]. A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE

14 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Mindenképpen figyelemmel kell lenni az alábbi törvények vonatkozó előírásaira Szja Tao Sztv Art

15 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Szja A biztosítási díj minősítése a befizetéskor A biztosító társaságok teljesítései, kifizetései az adókötelezettség szemszögéből Főszabály: Szja kötelezettség (és ebből adódóan Tb vagy Eho kötelezettség 5 féle jogcímen keletkezhet jövedelem 1.Adómentes 2.Kamat 3.Összevonandó 4.Járadék megváltás 5.Egyéni vállalkozói (önálló tevékenységből származó) Főszabály :csak akkor adómentes,ha azt biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetik Adómentes csak a legalább 10 éves futamidejű szerződésből származó kamatjövedelem lehet DE!

16 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Szja A biztosítási díj minősítése a befizetéskor Főszabály: Szja kötelezettség (és ebből adódóan Tb vagy Eho kötelezettség DE! Nem keletkezik Szja kötelezettség 1.sz.mell.6.3/pont szerinti adómentes bevételek esetén Ha nincs végleges vagyonvesztés (Garanciális jogosítványokról való előzetes lemondás !) Ha a biztosító szolgáltatásának jogosultja a szerződő

17 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Szja A biztosító társaságok teljesítései, kifizetései az adókötelezettség szemszögéből 5 féle jogcímen keletkezhet jövedelem 1.Adómentes 2.Kamat 3.Összevonandó 4.Járadék megváltás 5.Egyéni vállalkozói (önálló tevékenységből származó) Főszabály :csak akkor adómentes,ha azt biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetik Adómentes csak a legalább 10 éves futamidejű szerződésből származó kamatjövedelem lehet Biztosítási esemény bekövetkezése nélkül (maradékjog alapján) történő biztosítói kifizetések Ide tartozik minden vagyoni érték,ami nem minősül biztosítói szolgáltatásnak Egyetlen esetben keletkezik egyéb jövedelme: adómentes biztosításnál,ha a magánszemély az eredeti szerződő helyébe lépve él a maradékjogával

18 Mit kell tudni az adómentességről? 1.Adómentes bevétel a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. 2.Az adómentességet nem befolyásolja a lejárat (mindegy,hogy futamidős vagy teljes életre szóló a 6.3. pontnak megfelelő biztosítás 3.Díjfizetéskor sem a kifizetőnek,sem a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége 4.Nincs adójogi következménye, ha az eredeti kedvezményezett helyett más kerül megnevezésre 5.Rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve szintén nincs adójogi következménye annak, ha az eredeti szerződő vállalkozás helyébe a magánszemély lép. Ezt követően Ő köteles a díjat megfizetni. 6.Nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek abban az esetben, ha a biztosítás kedvezményezettjeként a szerződő vállalkozás van megjelölve DE! a kedvezményezett jelölés módosításával (kivéve az 1./ pont szerinti biztosításokat) belép a magánszemélynél az adófizetési kötelezettség. Adótervezési eszköz lehet

19 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Tao Személyi oldalról szabályoz 3.sz.mellékelt B/ A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;

20 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Sztv. Történt-e végleges vagyonvesztés ? Igen Nem 3. §. (7) személyi jellegű egyéb kifizetés Követelésként kell elszámolni a befizetéskor. A kifizetéskor/visszavásárlásk or a képződött eredményt kell könyvelni

21 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Sztv. Időbeli elhatárolás szükségessége 1./ Folyamatos díjfizetésnél – csak az üzleti évre időarányosan eső számolható el költségként 2./ Egyszeri és/ vagy rendkívüli díjfizetésnél a.) ha a futamidő ismert az 1./ szerintiek szerint b.) ha a futamidő nem ismert (teljes életre szóló) akkor az időbeli elhatárolásnak nincs helye ! 3./ Követelésként nyilvántartott befizetések időbeli elhatárolása a szerződés módosításkor a./ ha ismert a futamidő,akkor a már eltelt időszakra eső díjrész a tárgyidőszakban költség b.) egyszeri díjas biztosításnál a teljes addigi követelés költség lesz Adótervezési eszköz lehet! Vagyonvesztés történt!

22 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Sztv. a) ha a kedvezményezett maga a szerződő vállalkozás b) ha a biztosított előre írásban lemond a Ptk. által részére biztosított két garanciális kötelezettségről.  Indifferens,hogy a szerződés tartalmazza-e a visszavásárlás lehetőségét  a biztosítási díj adóköteles vagy sem Ha utóbb a) visszavonhatatlanul a magánszemély válik a szerződés kedvezményezettjévé b) illetve a vállalkozás szerződő helyébe lép a követelést a személyi jellegű kifizetésekkel szemben meg kell szüntetni. A változás időpontjában kell azt is eldönteni,hogy beáll-e a magánszemély egyéb adófizetési kötelezettsége. Ennek eldöntéséhez azt kell tisztázni, hogy adóköteles vagy adómentes jövedelemhez jutott-e a magánszemély? Nem történt végleges vagyonvesztés !

23 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Art Art. 2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása

24 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Art Indoklás: Ez a rendelkezés nem tiltja meg általánosságban a legális eszközökre szorítkozó adókikerülést, annak speciális esetét tekinti ellentétesnek a jog társadalmi rendeltetésével………….. hogy ebben az esetben nem az adójogi norma céljára hivatkozik az adóhatóság, hanem az adózó vagy adózók valódi célja alapján kap lehetőséget a beavatkozásra. Az ilyen szerződések nem feltétlenül színlelt vagy leplezett ügyletek, hiszen valódi szerződési akarat is állhat ezek mögött, azonban az ügylet valódi célja az adómegkerülés. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása

25 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Art Mi adhat alapot adhat a bővebb vizsgálódásra ?  pl.: ha az adott munkaerő bérjövedelme az adott ágazatban szokásosnál lényegesen alacsonyabb  pl.:ha a munkaerő bérjövedelme és a részére megkötött biztosítási szerződés alapján befizetett díjak nem állnak arányban egymással  pl.: ha a magánszemély a biztosítási szerződés megkötésétől számítottan túlságosan rövid időn belül él maradékjogával (visszavásárol)  pl.: ???? A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása Adószakértő szerepe!

26 A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Art Mi zárhatja ki az alkalmazását ? József-Polonyi Gábor szerint  pl.: a szerződés kizárja a magánszemély általi azonnali visszavásárlás lehetőségét  ha a visszavásárlási moratórium megfelelően hosszú idő (pl.: 1-3 év),  pl.: a visszavásárlási összeg csekélysége a jogviszony elején elég visszatartó erővel bír A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása Adószakértő szerepe!

27 KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS – ADÓTERVEZÉSI ESZKÖZ (?) Példa:Azonos összegű nettó kifizetések összehasonlítása (kerekített összegekkel) MegnevezésBérOsztalékKockázati életbiztosítás Kivett összeg Bruttó bér Munkáltatói teher (a kifizetett br. összeg és annak adó-járulék terhei) Levonás a dolgozótól Munkáltató adók-járulékok Tulajdonost megillető br.osztalék A br.osztalékhoz szükséges nyereség fedezet Tulajdonost terhelő adók-járulékok Nyereségadó A biztosítottnak kifizetett br.biztositási dij / Biztositottat terhelő adók-járulékok / # Munkáltatói br.fedezet / # Munkáltató nyereségadó megtakarítása / Adók-járulékok összesen /

28 KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS – ADÓTERVEZÉSI ESZKÖZ (?) Példa:A Mennyit lehet kivenni azonos keretből? MegnevezésBérOsztalékKockázati életbiztosítás Rendelkezésre álló összeg Munkáltató teher Levonás a kifizetésből / Kifizethető /

29 BH Bírósági döntések - következtetések 1.A elsőfokú és a másodfokú bíróság merőben ellentétes döntést hozott. 2. Az adóhatóság vegyes biztosításként értékelte és ezáltal teljes mértékben adókötelesnek minősítette a befizetést,mert az nem csak kockázati elemet tartalmazott. 3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvére (lévén az 1999-től hatályos) még nem hivatkozhatott a bíróság, ezért alapozta a döntését arra, hogy a biztosítás nem pusztán kockázati volt. 4. Az un. tőkeértéken való kifizetést – lévén az a biztosító szolgáltatásai között volt feltüntetve – nem a maradékjog érvényesítéseként kezelték. Ez az „apró” eltérés megalapozta az elmarasztaló döntést.

30 AEÉ 2005/7 Bírósági döntések - következtetések A bíróság kimondta, hogy 1. A rendeltetésszerű joggyakorlásnak nincsenek konkrét ismérvei. 2. A maradékjog méltányolható érdekmúlás nélküli érvényesítése nem egyeztethető össze a szerződés eredeti céljával. A maradékjog azonnali érvényesítésének egyetlen ésszerű magyarázata az adóelkerülési cél. 3. A szerződésnek nem kell feltétlenül színleltnek lennie ahhoz, hogy megállja a helyét az adóelkerülés bizonyítása. 4. Kockázati életbiztosítások esetén csak a maradékjog érvényesítésekor keletkezik adóztatandó jövedelem. Az adó alapja nem a befizetett biztosítási díj, hanem a kifizetett összeg. 5. Az Szja tv. konkrét előírása hiányában a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a szerződés fölött a magánszemély gyakorolja a rendelkezési jogot, tehát amikor a vállalkozás szerződő helyébe lép. Fentiek alapján nem kezelhető az az eset, amikor a magánszemély megszerzi a szerződői jogot és tovább fizeti a biztosítást. Ebben az esetben mi az adó alapja?

31 Összefoglalás – az adószakértő szerepe és felelőssége Aktív részvétel – adótervezés Adók irányított időbeli ütemezése pl.: a szerződőváltással Irányított elszámolás (költség vagy követelés) a kedvezményezett személyének megválasztása révén – a két garanciális szabály alkalmazásával Aktív részvétel a termék kiválasztásában – klasszikus vagy „united-linked”? A rendeltetésszerű joggyakorlás alkalmazása már a szerződés aláírása előtt (visszavásárlás időbeli korlátozása) A szerződés korrekt minősítése – adómentes vagy adó-és járulékköteles Felelősség Az általános értelemben vett felelősségen túlmenően Józan és megfontolt döntésekre van szükség, hogy kétségtelenül adónyereséget eredményező megoldások az Art. előírásának is megfeleljenek


Letölteni ppt "A VÁLLALKOZÁSBÓL FIZETETT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések