Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanévnyitó konferencia 2012. szeptember 5. Balassi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanévnyitó konferencia 2012. szeptember 5. Balassi Intézet."— Előadás másolata:

1 Tanévnyitó konferencia szeptember 5. Balassi Intézet

2 TÉMÁK  A tanév rendje  – tanév versenyek  Köznevelési törvény  Végrehajtási rendeletek  Jogszabályok jegyzéke

3 Tanév rendje 3/2012. (VI.8.) EMMI rendelet  első tanítási napja: szeptember 3. (hétfő)  utolsó tanítási napja: június 14. (péntek).  szünetek: őszi október 29-től november 4-ig téli december 27-től január 2-ig tavaszi március 28-tól április 2-ig

4 Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

5  Művészeti tanulmányi versenyek az alapfokú művészeti iskolák tanulói részére  XII. Országos Klarinétverseny  XII. Országos Oboa- és Fagottverseny  XIII. Országos Zongoraverseny  XI. Országos Kürtverseny  VIII. Országos Czidra László Furulyaverseny  X. Országos Orgonaverseny  XII. Országos „Alba Regia” Kamarazene-verseny  IX. Országos „Bartók Béla” Hegedű – duó Verseny  IV. Országos Fotó-videó Verseny  V. Országos Grafikai Verseny  IV. Országos Kerámia- és Tűzzománckészítő Verseny  V. Országos Néptáncverseny (csoportos)

6  évi CXC. törvény a köznevelésről  Módosítása: évi CXXIV. Törvény  Hatálybalépés: szeptember 1.  A fokozatosan hatályba lépő szakaszok felsorolása: 95.§ 2016-ig!

7 4. § E törvény alkalmazásában  1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely  o) alapfokú művészetoktatás,  24. összevont osztály (min. 2, max. 4 évf.)  6. § (7) Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg.

8 N É V V Á L T O Z Á S  7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei:  f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)–f) pont alattiak együtt: iskola) elnevezés megváltozása!

9  16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.  (2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.  (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

10  21. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

11  (3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza  a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét,  b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét,  c) az intézmény típusát,  d) az intézmény feladatellátási helyét,  da) székhelyét,  db) tagintézményét,  dc) telephelyét,  e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,  f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,  g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,  h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,  i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,  j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,  k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

12  97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

13  25. § Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

14 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni  a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó elõírásokat,  b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által elõállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,  c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,  d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,  e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,  f) a fegyelmezõ intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,  g) elektronikus napló használata esetén a szülõ részérõl történõ hozzáférés módját,  h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

15  (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg  a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a fõétkezésre biztosított hosszabb szünet idõtartamát, a csengetési rendet,  b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,  c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,  d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,  e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,  f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,  g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

16  25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.  (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

17 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni  a) a mûködés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetõknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,  b) a pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének rendjét,  c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,  d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,  e) a vezetõk és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetõk közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,  f) az intézményvezetõ vagy intézményvezetõ-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,

18  g) a vezetõk és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülõi szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,  h) a nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,  i) a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,  j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,  k) a szakmai munkaközösségek együttmûködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,  l) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,  m) az intézményi védõ, óvó elõírásokat,  n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendõket,  o) annak meghatározását, hogy hol, milyen idõpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

19  p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülõi szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,  q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülõ fegyelmi eljárás részletes szabályait,  r) az elektronikus úton elõállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,  s) az elektronikus úton elõállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,  t) az intézményvezetõ feladat- és hatáskörébõl leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,  u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály elõírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény mûködésével összefüggõ minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

20  (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül  a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, idõkereteit,  b) a felnõttoktatás formáit,  c) a diákönkormányzat, a diákképviselõk, valamint az iskolai vezetõk közötti kapcsolattartás formáját és rendjét,  a diákönkormányzat mûködéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),  d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,  e) szakképzõ iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezõkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,  f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztetõ helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,  g) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza.

21  (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési- oktatási intézmény biztonságos mûködését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelezõ az intézmény területén tartózkodó szülõknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.  (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem mûködik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülõi szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.  (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános mûvelõdési központ SZMSZ-e tartalmazza a mûködés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek mûködését meghatározó elõírásokat.

22  Nktv. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.  Szakértésre vonatkozó előírás nincs!  85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

23 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza  a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül  aa) az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,  ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  ac) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével a teljeskörû egészségfejlesztéssel összefüggõ feladatokat,  ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplõinek együttmûködésével kapcsolatos feladatokat,  ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfõnöki munka tartalmát, az osztályfõnök feladatait,  af) a kiemelt figyelmet igénylõ tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

24  ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  ah) a szülõ, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,  ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,  aj) a felvétel és az átvétel – Nktv. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképzõ iskola tekintetében a szakképzésrõl szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit,  ak) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével az elsõsegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

25  b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül  ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelõs miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,  bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelezõ tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelezõ tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelezõ, kötelezõen választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,  bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,  bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

26  be) az alapfokú mûvészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgásmegvalósításának módját, ha azt nem az Nktv. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,  bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,  bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekbõl a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintû érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezõen vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,  bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintû érettségi vizsga témaköreit,  bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ ellenõrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztõ formáit, valamint a magatartás és szorgalom minõsítésének elveit,

27  bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,  bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élõ nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,  bl) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,  bm) az alapfokú mûvészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,  bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlõségét szolgáló intézkedéseket,  bo) a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elveket,  bp) a nevelõtestület által szükségesnek tartott további elveket,  (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idõ biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

28  (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni  a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,  b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.  (6) Ha az általános iskolában a Nat Mûvészetek mûveltségi területen vagy az annak megfelelõ tantárgy keretei között emelt szintû oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú mûvészeti iskola pedagógiai programja elõírhatja, hogy a tanuló a kötelezõ tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni mûvészeti próbákon és elõadásokon. Az alapfokú mûvészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelezõ részvételt a mûvészeti próbákon és elõadásokon.

29  9. § (1) Az alapfokú mûvészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja  alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.  (2) Az alapfokú mûvészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza  a) az iskola nevelési programján belül az egyes mûvészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,  b) az iskola helyi tantervén belül  ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,  bb) a mûvészeti alapvizsga és a mûvészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.

30  97. § (14) Az iskola december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.  44. § KIR + 229/2012.(VIII.28.) Korm r. 1.§-27.§  46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy  a)....., továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

31  53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony  f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben,  h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

32  57. §  (2) Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.  (5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.

33  (6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.  20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben csoportnaplóként és egyéb foglakozási naplóként a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtatványt is használhatja.

34  61. § (1) Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető.  4. § E törvény alkalmazásában  21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató,

35  61. § (5) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet szeptember 1.

36  62. § (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét év ben.

37  §; 7. számú melléklet: pedagógusok előmeneteli rendszere szeptember 1-től!

38 66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott  a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,  b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.  (2) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.  Utolsó éves hallgató alkalmazására nincs lehetőség!

39 67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:  a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat,  b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,  c) legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,  d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.  január 1-től: (2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.

40  (7) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.  (8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

41 § A köznevelési intézmény vezetője  68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.  (2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

42 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője  b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,  e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,  (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

43  70. § (2) A nevelőtestület  a) a pedagógiai program elfogadásáról,  b) az SZMSZ elfogadásáról,  e) a továbbképzési program elfogadásáról,  g) a házirend elfogadásáról,  j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – az (2) bekezdés h)–i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

44  71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.  (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.  97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

45  73. § (3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.  (4) Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.  (5) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.  20/2012. (VIII.31.) rendelet 121.§ !

46  74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról január 1-től!

47 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet §  A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MÛKÖDTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE VÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT ÉS A MÛKÖDTETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

48 97. § (24) évben szeptember 30-ig szándékát nyilvánítja az állami intézményfenntartó központnak és október 30-ig dönt a települési önkormányzat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől  a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni,  b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni.

49  79. § (1) Az oktatásért felelős miniszter egyes külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala útján látja el.  (2) A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését.

50  Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék: 82. §  A fenntartó kötelezettségei és jogai: 83. §  84. § (3 ) A fenntartó tanítási évben, továbbá – a július- augusztus hónapok kivételével – nevelési évben  a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,  b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,  c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

51  (7) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést  a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,  b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:  ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,  bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,  c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,  d) az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban.

52  Nktv § A köznevelési intézmény ellenőrzése  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§-156.§

53  88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.  (2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat.  (3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

54  95.§ Hatályba léptető rendelkezések! ig!  Pedagógus végzettségek, szakképzettségek: 3. melléklet a évi CXC. törvényhez  10Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakiskola tanára művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész

55  98. § (8) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor  a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;

56  szeptember 1.  Pedagógus előmeneteli rendszer (62.§ (3), §, 97.§ (19)-(21)  Új típusú munkaidő számítás (62.§ (5.)-(14.), 69.§ (5)  Új bérezési rendszer (65.§, 69.§ sz. mell.)  Vezetői létszámok és kötelező óraszámok változása (1., 5. sz.mell.)  Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó új szabályozás (2. mellékletben)  Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó új szabály. [Nktv. 61.§ (5) bekezdése]

57 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  2. § (2) Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület.  (3) A tankerület illetékességi területe azonos a járás illetékességi területével.  (6) A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.

58  Terv: Az iskolák az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos (sui generis) jogi személyiségek maradnak, amely cél eléréséhez az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosítása is szükséges.  Az önálló költségvetési szervi státusz megszűnik. (önálló és részben önálló)

59  2012: CXXIV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg: 3. számú melléklet az év LXXIX. törvényhez  II. Az osztályok, csoportok szervezése  7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot – a fenntartó engedélyével – legfeljebb húsz százalékkal átlépheti.  8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal – a fenntartó engedélyével – túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.

60  Korábbi szabályozás:  7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

61 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2. § (1) Az iskolai évfolyamok számozása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az általános iskola elsõ évfolyamától kezdõdõen a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítõ nemzetiségi oktatás feladatait ellátó iskola elsõ évfolyamától és az alapfokú mûvészeti iskolában az elsõ alapfokú évfolyamtól folyamatos.  3.§ A munkaterv  (3) Az iskola a tanítás nélküli munkanapok idõpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóját és szervezõjét, valamint a vele kapcsolatban álló alapfokú mûvészeti iskolát tájékoztatja.

62  18. § (1) Az alapfokú mûvészeti iskolában a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes idõtartama  a) zenemûvészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc,  b) kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden mûvészeti ágban – legalább száznyolcvan perc.  (2) Az Nkt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes idõtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú mûvészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú mûvészeti iskolában több mûvészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülõnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik mûvészeti ágban vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézményvezetõje köteles a szülõtõl a nyilatkozatot beszerezni.

63  (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott idõ számításánál az alapfokú mûvészeti iskola által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett, vagy igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt.  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet  34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsõoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehetõ szolgáltatások:  b) alapfokú mûvészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a fõtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy mûvészi elõadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,  Főtárgyi, kötelező tárgyi oktatásban részesülő tanulók választható tárgyként második hangszert tanulhatnak térítési díj fizetése mellett, ha a finanszírozást a fenntartó biztosítja!

64  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 23. § (1) Az alapfokú mûvészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás idõpontját a beiratkozás elsõ határnapját megelõzõen legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.  (2) Az alapfokú mûvészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkezõ képességeit az iskola – adott mûvészeti ágnak megfelelõ végzettségû és szakképzettségû – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezõk képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezõt. Ha a tanuló az alapfokú mûvészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelmérõl a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú mûvészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

65  (3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételrõl, átvételrõl tanulói jogviszonyt létesítõ, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülõt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az elõzõ iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidõ- számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.  Nktv §!

66  50.§ (4 ) A tanköteles tanuló kivételével megszûnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú mûvészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülõt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszûnésérõl az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülõt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.  (5) Ha a tanulói jogviszony megszûnik, a tanuló adatait a jogviszony megszûnésével egyidejûleg az iskola nyilvántartásából törölni kell.

67  51.§ (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen  e) alapfokú mûvészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem minõsíthetõ, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.  65.§ (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság elõtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetõség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.  66.§ (4) A vizsga reggel nyolc óra elõtt nemkezdhetõ el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú mûvészeti iskolában, mûvészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat.

68  76. § Az alapfokú mûvészeti iskolában a mûvészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott idõpontban kell megszervezni. A mûvészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság elõtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A mûvészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú mûvészeti iskola közösen is megszervezheti.

69  82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülõk és a tanulók szabadon megtekinthessék.  (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetõje vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülõk, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.  (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.  (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történõ beiratkozáskor a szülõnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülõt, a tanulót tájékoztatni kell.

70  87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet  a) nyomdai úton elõállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefûzött papíralapú nyomtatvány,  b) nyomdai úton elõállított papíralapú nyomtatvány,  c) elektronikus okirat,  d) elektronikus úton elõállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.  (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelõs miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton elõállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.  193.§ (13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerben tovább alkalmazhatja.

71  88.§-106.§ - nyomtatványok és dokumentumok 94. § Az iskola által használt nyomtatvány  a) a beírási napló,  b) a bizonyítvány,  c) a nemzetiségi bizonyítvány,  d) az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,  e) a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,  f) a törzslap külíve, belíve,  g) a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,  h) a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata,  i) a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,  j) az értesítõ (ellenõrzõ),

72  k) az osztálynapló,  l) a csoportnapló,  m) az egyéb foglalkozási napló,  n) a jegyzõkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,  o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához,  p) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok,  q) az órarend,  r) a tantárgyfelosztás,  s) a továbbtanulók nyilvántartása,  t) az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú mûvészeti iskolában,  u) az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zenemûvészeti szakközépiskolában,  v) az étkeztetési nyilvántartás,

73  w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap,  x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,  y) a tanúsítvány a Hídprogram elvégzésérõl.  107. § Az alapfokú mûvészeti iskolák által használt további és speciális nyomtatvány  a) a bizonyítvány (az alapfokú mûvészeti iskola mûvészeti ágai – zenemûvészet, táncmûvészet, képzõ- és iparmûvészet, szín- és bábmûvészet – szerint),  b) a törzslap külív, belív (az alapfokú mûvészeti iskola mûvészeti ágai – zenemûvészet, táncmûvészet, képzõ- és iparmûvészet, szín- és bábmûvészet – szerint),  c) az összesítõ kimutatás a térítési díj és a tandíj befizetésérõl,  d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,  e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,  f) a szülõi nyilatkozat az alapfokú mûvészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz.

74  112.§ (3) Az alapfokú mûvészeti iskolában a hangszeres vagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az intézményvezetõ megbízása alapján – vezeti az egyéni és a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, valamint kiállítja a bizonyítványt.  117.§ nevelőtestület  118.§ szakmai munkaközösség  119.§ szülő szervezet  120.§ diákönkormányzat  121.§ intézményi tanács  122.§ iskolaszék

75  123. § (1) A köznevelési intézmény a mûködése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve –szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában.  (2) A köznevelési intézmény  a) hivatalos nevet,  b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névbõl képzett rövid nevet,  c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet,  d) az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy nemzetközi nyelven,  e) rövidített nevet használhat.

76  (4) A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése  f) alapfokú mûvészeti iskola lehet.  124.§ (2) Az alapfokú mûvészetoktatási feladatot ellátó köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet a 123. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározott megnevezés és elõtte a mûvészeti ágra, ágakra történõ utalás is.  125.§ egyedi elnevezés szabályai  126.§ (2) A tagintézmény neve két vagy három részbõl áll. Az elsõ részben elõtagként az intézmény hivatalos nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a megkülönböztetõ megjelölést az elõtaggal birtokviszonyban. A megkülönböztetõ megjelölés kifejezhetõ az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeiktatásával meg kell különböztetni.

77  157.§ § működési engedélyre vonatkozó eljárási szabályok – nem állami fenntartási intézmények re vonatkozik!  161.§-167.§ + 2. sz. mell.: eszköz és felszerelés jegyzék  183.§ (2) Országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl  e) a köznevelésben a tanulók tehetséggondozása érdekében a mûvészeti tevékenység szervezésére és támogatására létrehozott országos mûvészetoktatási szervezet hirdethet meg.  1. sz. mell.: irattári terv és záradékok

78 A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról  1.§-22.§ KIR – változások! – (pl.: 5 napos adatszolgáltatási határidő, óraadók bejelentése, stb…)  23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista  a) a felvételi lehetõségrõl szóló tájékoztatót,  b) a beiratkozásra meghatározott idõt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,  c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy fõre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

79  d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenõrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevõszék ellenõrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenõrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,  e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentõsebb rendezvények, események idõpontjait,  f) a pedagógiai-szakmai ellenõrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,  g) a szervezeti és mûködési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

80  (5) Az alapfokú mûvészeti iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza  a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,  b) a betöltött munkakörök alapján a nevelõ és oktató munkát segítõk számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,  c) az elsõ minõsítés évéhez viszonyítva az elõképzõ, az alapfokú és a továbbképzõ évfolyamok számát,  d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt,  e) a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket,  f) az alapfokú mûvészeti iskola rendezvényeit, hagyományait,  g) a helyi kulturális életben történõ szerepvállalást,  h) mûvészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát.

81  24. § (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelõen közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselõje a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követõ tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekû statisztikai adatokat tartalmazhat.  (4) A Hivatal a közzétételi listát – a köznevelési intézmény kérelemére – elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történõ megjelenítése céljából.  § adatszolgáltatási kötelezettség rendje

82 39.§-44.§ + 1. számú melléklet:  működtetés vállalása – mentesülés  IMIP szabályozása kikerült a jogszabályokból!

83 RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE évi LXXIX. törvénya közoktatásról évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeleta közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeleta nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi I. törvénya munka törvénykönyvéről évi XXII. törvénya munka törvénykönyvéről (2012 dec 31-ig) évi XXXIII. törvénya közalkalmazottak jogállásáról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendeleta közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

84 277/1997. (XII.22.) Korm.rendeletped.agógus továbbképzésről évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.)MÜM rendeleta munkavédelmi tv. végrehajtásáról 3/2002. (VIII.30.) ESzCsM r.A munkahelyek munkavédelmi köv. min. szintjéről évi LXXV. Törvénya munkaügyi ellenőrzésekről 27/1995. (VII.25.) NM rendeleta foglalkozás eü. szolgáltatásról

85 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet a foglalkozás eü. Szolgálatról 33/1998. (IV.24.) NM rendeleta munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról 65/1999. (XII.22.) EÜM rendeleta munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának min. bizt. és egészségvédelmi köv.-ről évi XXXI. törvénytűzvédelemről 30/1996 (XII.6.) BM rendeleta tűzvédelmi szabályzat készítéséről

86 3/2012. (VI. 7.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről, 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 40/1999. (X. 8.) OM rendelet -az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól

87 39/2010. (II.26.) Korm. r.Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 3/2002. (VIII.30.) ESzCsM r.A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1999.évi LXXVI. törvénya szerzői jogról 28/2012. (IX.4.) NGM rendelet2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

88 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről évi CLXXXVIII. törvény Magyarország évi költségvetéséről 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

89 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról évi CXL. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CLII. törvénya vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségekről évi CXCV. törvényaz államháztartásról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

90 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi LXVI. törvénya köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 335/2005. (XII.29.) Korm.r.a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 202/2012. (VII.27) Korm.r.a Klebersberg Intézményfenntartó Központról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

91 Köszönöm a figyelmet! Lebanov József


Letölteni ppt "Tanévnyitó konferencia 2012. szeptember 5. Balassi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések