Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3."— Előadás másolata:

1 KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN április 3.

2 KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁS [Fgytv. 39. §] Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. [Fgytv. 39. § (1)-(2) bek.] VII. 28-ig

3 KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁS Fő problémák:  az érintett fogyasztók megnevezése  megállapítás, marasztalás kérdésköre  végrehajthatóság

4 TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK MEGTÁMADÁSA Az NFH - mint központi hivatal - vezetője kérheti a bíróságtól  a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint  a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és  alkalmazásra ajánlásától való eltiltást. [1978. évi 2. tvr. 5. §]

5 „CSEKKDÍJ”-PER Támadott szerződési feltételek: „Számlafizetési mód megváltoztatásának adminisztrációs díja A szolgáltató az előfizető által választott és a rendszerekben regisztrált számlafizetési mód előfizető által történő módosításakor bruttó 240,- forint adminisztrációs díjat számol fel. Díjköteles változások: postai csekkről eseti banki átutalásra eseti banki átutalásról postai csekkre csoportos beszedési megbízásról postai csekkre csoportos beszedési megbízásról eseti banki átutalásra.” Bevezetve: ÁSZF egyoldalú módosításával

6 „CSEKKDÍJ”-PER Támadott szerződési feltételek: „További díjak Telefonszámla befizetésének postai úton történő befizetése esetén/telefonszámla/alkalom Nettó ár 100,- forint, bruttó ár 120,- forint Telefonszámla befizetésének díja a szolgáltató értékesítési pontjain történő befizetés esetén/telefonszámla/alkalom nettó 100,- forint, bruttó 120,- forint.” Bevezetve: ÁSZF egyoldalú módosításával

7 „CSEKKDÍJ”-PER Bírósági döntés: Az előző általános szerződési feltételek a hatálybalépésük napján érvényes és hatályos szerződéses jogviszonyban álló valamennyi fogyasztóval szemben tisztességtelennek, és a fogyasztók széles körét érintő tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnek. Tisztességtelenek tehát: a bevezetésüket megelőzően megkötött szerződések vonatkozásában, azaz minden olyan fogyasztó tekintetében, akivel szemben egyoldalú szerződésmódosítás folytán érvényesítette a szolgáltató e díjat. Ugyanakkor nem tekinthetők tisztességtelennek azon szerződések kapcsán, amelyek megkötése idején e kikötések már szerepeltek az ÁSZF-ben.

8 „CSEKKDÍJ”-PER Az általános szerződési feltételek utólagos, a díjra és a költségre kiható módosítása alapvető és jelentős fogyasztói érdekek sérelmét okozhatja, így az e szolgáltatói magatartással kapcsolatban felmerült esetleges joghátrányok a fogyasztói szerződésben szereplő felek egyenjogúságának hiányából adódóan jelentősnek minősülnek önmagukban is, függetlenül attól, hogy az egyes fogyasztókra lebontva a felszámított költségek – összegszerűségüket tekintve - nem jelentősek. A „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

9 ÁRUBEMUTATÓKAT SZERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK Tisztességtelennek minősített általános szerződési feltételek: „A vevő elállási jogát az eladó felé csak 8 munkanapon belül írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) gyakorolhatja.” „Ha a vevő az áru kiszállítása előtt, de a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon túl a szerződéstől eláll, köteles az eladónak megfizetni kárátalány címén az áru ellenértékének 60%-át.” „A vevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a már használatba vett terméket higiéniai okokból a jelentős értékvesztés miatt eladó nem veheti, nem cserélheti vissza, ezért a termék használatbavételét követően a szerződéstől nem jogosult elállni.”

10 ÁRUBEMUTATÓKAT SZERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK Tisztességtelennek minősített általános szerződési feltételek: „Reklamáció esetében a vevő köteles az eladóhoz eljuttatni a reklamált árut /ha a szállítási körülmények úgy igénylik, akkor eredeti csomagolásban/ a jótállási levél, a vételről szóló vénnyel és a reklamáció megnevezésével együtt az eladó telephelyére. Fent említett iratok nélkül az eladó jogosult a reklamációt teljes mértékben elutasítani.” „A reklamált áru szállítási költségeit teljes mértékben a vevő fedezi.”

11 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatáscsomag megszüntetését követően november 15-től három csomag közül választhattak a felhasználók, melyek közül az egyik havidíj mentesen, de regisztrációs díj ellenében volt igénybe vehető. Utóbbi csomagot választók részére a szolgáltató elengedte a és évekre vonatkozó díjat, azonban a honlap – amelyen keresztül a szolgáltatás igénybe vehető volt – a havidíj mentességet hangsúlyozta, nem történt figyelemfelhívás arra, hogy ez csupán a évre vonatkozó akciónak köszönhető november 18. napján a szolgáltató a felhasználókat egy, kizárólag a honlapra történő bejelentkezés után, belső üzenetrendszerben elérhető levél útján arról tájékoztatta, hogy január 1. napjától éves regisztrációs díjat kell fizetniük. A évre vonatkozó regisztrációs díj 2490 Ft-os összege január 11-én recurring útján levonásra került a felhasználók bankszámlájáról. JOGALAP NÉLKÜL FELSZÁMÍTOTT REGISZTRÁCIÓS DÍJ

12 A bíróság  megállapította, hogy −az adott szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé, ezért regisztrációs díj címén jogalap nélkül került levonásra a kérdéses összeg, −a jogszabályba ütköző magatartás a fogyasztók széles körét érintette;  kötelezte a honlap üzemeltetőjét −az általa okozott hátrány kiküszöbölésére akként, hogy a regisztrációs díjat ilyen irányú fogyasztói kérelem hiányában is automatikusan térítse vissza a fogyasztók részére.

13 JOGALAP NÉLKÜL FELSZÁMÍTOTT REGISZTRÁCIÓS DÍJ A bíróság döntése szerint a szolgáltatóval szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen az ÁSZF azon rendelkezése, amelyben az üzemeltető fenntartotta a jogot, hogy a tagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket részben vagy egészben bármikor módosítsa. [A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § d) pontja értelmében a fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani.]

14 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS [Fgytv. 38. §] A fogyasztóvédelmi hatóság pert indíthat  az ellen, akinek a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét  jogerősen megállapította,  a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt,  ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert,  de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A fenti lehetőség nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse VII. 29-től

15 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Jogvesztő határidő:  a jogsértés bekövetkezésétől számított három év vagy  ha külön törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor annak eltelte. Folyamatos jogsértő magatartás esetén a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás időtartama a határidőbe nem számít bele.

16 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS A kereseti kérelem irányulhat arra, hogy 1. a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére Feltétel: a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében egyértelműen megállapítható  az érvényesített igény jogalapja és  az igényben megjelölt kár összege, illetve  egyéb követelés esetén a követelés tartalma, a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül.

17 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Ellenkező esetben: 2. a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal Erről szóló bírói döntés esetén a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. A bíróság ítéletében meghatározza:  a jogosult fogyasztók körét, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére és  az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat.

18 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az arra jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. (A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.) A bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon, melynek szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. (Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az Internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.)

19 KÖSZÖNÖM SZÉPEN MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Csákiné dr. Gyuris Krisztina


Letölteni ppt "KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések