Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 3. modul: Az „oktasd-az-oktatót kurzusok” szervezése, menedzsmentje és értékelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 3. modul: Az „oktasd-az-oktatót kurzusok” szervezése, menedzsmentje és értékelése."— Előadás másolata:

1 „Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 3. modul: Az „oktasd-az-oktatót kurzusok” szervezése, menedzsmentje és értékelése

2 Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.

3 Tartalom 1. Elvárások a tréninggel kapcsolatban 2. Az oktatás megszervezése 3. Gyakorlati kérdések 4. Metodológia: az oktatással és felnőttképzési elvekkel kapcsolatos teóriák 5. Felnőttképzési elvek: Andragógia 6. Tanulási folyamat: új tudás felfedezése és befogadása 7. Az oktató szerepe: a tanulás elősegítése 8. A kiscsoportos munka buktatói 9. Eredményesség: a résztvevők hasznosnak találjak a kurzust, ha … lépcső: jótanácsok a csoportmunkában 11. A közönség visszacsatolása: részvételt erősítő technikák 12. Oktatóanyagok 13. Feedback és értékelés 14. Források

4 Elvárások a tréninggel kapcsolatban Mi a tréning? A tréningek általános meghatározásban oktató vezette kurzusok és oktatási alkalmak. Gyakori eset, hogy az oktató vezette kifejezés alatt az óra levezetését vagy prezentációt értenek. Ám a hagyományos kurzus alapú tanulás nem az egyetlen és üdvözítő módja a tanulásnak, a gyakorlat vagy hozzáállás megszerzésének, mellyel a későbbiekben hatékony munkavégzés érhető el. Az egészségügyi szektorban az oktatás a szakmai élet szerves részévé vált Tréning Vs. oktatás Az oktatás a leggyakoribb értelmezésben a tanulónak történő tudás átadását jelenti. Oktatás folyik például az egyetemeken. A tréning arra tanít, hogyan csináljunk meg valamit; gyakorlati készségekre fókuszál. A tréning ezáltal konkrétabb és specifikusabb, így egyszerűbb célokat és elvárt eredményeket definiálni. Az AURORA kurzus számítógépes alapú tréning és önképzés egyvelege

5 Elvárások a tréninggel kapcsolatban Miért? • A tréning része a szakemberré válás folyamatának. • A tréning lehetővé teszi a képzésben részt vevőnek, hogy fejlessze szakmai képességeit és ezáltal magasabb szinten teljesítsen. • A jól képzett szakember hatékonyabb betegellátásra képes és magabiztosabb, elégedettebb lesz munkájával. A tréning ösztönzőleg hat. Nem csak javítja a szakmai képességeket és készségeket, hanem növeli a motivációt és erősíti a csapatszellemet, mivel a tréning alatti együttműködés a résztvevők között gazdagítja a munkakapcsolatokat. Az egészségügynek nem pusztán azt kell biztosítania, hogy a szakemberek megfelelő képzést kapjanak, hanem azt is, hogy folyamatos minőségi standardoknak megfelelően teljesítsenek

6 Elvárások a tréninggel kapcsolatban Miért? A tréningnek az oktatottak igényeinek pontos meghatározásával kell kezdődnie. Az elvárások közlésének egyetlen módja a célcsoporttól történő közvetlen információnyerés. Ez megtehető felfedő találkozások szervezésével az egészségügyi szektor vezetőivel vagy orvosokkal és nővérekkel folytatott személyes interjúk révén. Az AURORA projekt egyik eredményének, a „Helyi viszonyok elemzése” segítségével azonosítható, hogy a résztvevők elvárásai teljesültek-e.

7 Elvárások a tréninggel kapcsolatban Tisztázzuk az elvárt tanulási eredményeket! • segít az oktatónak és oktatottaknak a tréning lényegi tartalmára koncentrálni • segít a tréning további elvárásainak azonosításában Az elvárt eredmények legyenek: • Specifikusak; • Kezelhetőek; • Elérhetőek; • Relevának; • Idő-specifikusak. Az elvárt tanulási eredmények meghatározásához a megfelelő nyelvet kell használni Példák alternatív tanulási módokra: • Távtanulás: Számítógépen tanulás és e-learning • Munkahelyi tanulás: Mentoring, coaching és értékelés • Önképzés: Megfigyelések és részvételek, olvasás, kutatás, projekt munkák • További lehetőségek: óralátogatás, szekundálás, konferenciák és workshopok

8 Elvárások a tréninggel kapcsolatban A tréning pragmatikus legyen (vagyis az oktatottak igényeinek megfelelő), a rendelkezésre álló időben teljesíthető, értékelhető, hogy az oktató és az oktatott is helyesen érzékelhesse az elért eredményeket. A kurzus alatt biztosított legyen, hogy az oktató és oktatott is tisztán lássa a tréning specifikus céljait. Helyes oktatási technika megválasztása. Miért töltsön az oktató időt az elvárt eredmények kidolgozásával és leírásával? Jelen oktatókurzus az AURORA projekt keretein belül került kidolgozásra és a méhnyakrákszűrésben involvált szakembereket célozza meg. Az oktatás célpontjai egészségügyi szakemberek, különösképpen nőgyógyászok, családtervezéssel foglalkozók, nővérek, háziorvosok, stb. Összegezve, első lépésként az oktatóknak az oktatottak specifikus igényeit kell felmérniük annak érdekében, hogy a tréning hasznos legyen minden résztvevő számára. Az oktatói környezet specificitásait és az adott környezetben nehezen elérhető csoportokat figyelembe kell venni

9 Elvárások a tréninggel kapcsolatban A tréning feladatainak kitűzése Az azonosított elvárásokat konkrét témákká kell alakítani, melyek a kurzus anyagát fogják képezni. Ezzel egyidőben, figyelmet kell szentelni a célcsoportnak: milyen szintű tudásanyag vagy készségszint átadása szükséges és milyen módszerrel (metodológia és tréning technikák fejezet). Ha már tudjuk, mik az elvárásokat, a következő lépés a specifikus feladatok azonosítása Szisztematikus és strukturált megközelítés szükséges az azonosított elvárásoknak a tréning feladataivá történő átalakításához. A stratégia lehet: • Az azonosított elvárások összegyűjtése. • Az egyes elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciák eléréséhez szükséges készség, tudás és hozzáállás minél specifikusabb azonosítása. Rendkívüli jelentőségű, hogy minden forrást figyelembe vegyünk, mely hozzájárul meghatározza az elvárásokat

10 Elvárások a tréninggel kapcsolatban • A teljesítmény szempontjából leglényegesebb elvárások prioritási sorrendjének kialakítása. • A megbeszélést követően az oktatással kitöltendő tudásrés nagyságának elemzése, indexelése. • Minden egyéb, a probléma szempontjából releváns evidencia mérlegelése. • Végső konklúzió megállapítása: o Az elvárások prioritása a teljesítmény szempontjából. o Az elvárások súlyozásának és oktatással kitöltendő tudásrés nagyságának eredménye. o Más forrásból származó evidenciák. o Az elvárás-szerű problémák valószínűleg később megszűnnek. o A célpopuláció és az elvárást támasztó populáció aránya. o Az elvárás ignorálásából fakadó költségek (szociális és financiális). Egy ilyen jellegű szisztematikus hozzáállással kisebb valószínűséggel maradnak ki a probléma fontos aspektusai.

11 Az oktatás megszervezése Források azonosítása Már a tréning tervezésekor gondoljunk a forrásokra. Azonosításhoz segítség az alábbi lista használata: • Emberi tényező: az AURORA „oktasd az oktatót” tréningjén részt vevő oktatók, szakértők, háziorvosok, egészségügyi szakdolgozók, maguk a résztvevők, betegek, stb. • Helyszín: releváns ellátó helyek meglátogatása, kórházak, egyetemek, stb. • Írott vagy online oktatási anyag: AURORA e-learning anyag, könyvek, újságok, kiadványok, kézikönyvek, videók, online anyagok, stb.

12 Az oktatás megszervezése Elhelyezési kérdések: a fizikai komfort legyen szempont. Vegyük figyelembe: •terem hőmérséklete; •rterem szellőzése; •ülőhelyek száma; •elrendezés – mindenki látja az előadót? Az előadó lát mindenkit? Van elég helyiség (pl. kiscsoportos foglalkozáshoz)? Az alkalmazott módszertől függetlenül, egy rendkívül fontos kérdés: hogyan biztosítsuk az oktatottak kényelmét és befogadókészségét. Más szóval, mi lesz a lehető legoptimálisabb oktatási környezet? Helyszín: a munkahelytől földrajzilag elkülönült helyszín biztosítása hasznos lehet. Ebben az esetben kisebb az esélye az oktatás munkából kifolyó megzavarásának (természetesen kikapcsolt mobiltelefonokkal!), ami segíti a tréning céljainak és eredményeinek elérését. A lehető legoptimálisabb környezet biztosítása

13 Az oktatás megszervezése A kurzus megtartása • Időfaktor: az esemény hossza (egynapos, több napos) • A tréning szintje: tapasztalt szakembereknek vagy kezdőknek? • A kurzus célja: tudás vagy készség transzfer, értékrend vagy hozzáállás változtatás? Előzetesen legyen meg az elérni kívánt eredmények listája; ezek minden további döntés és előkészítés meghatározói. Az anyagok és a módszerek Az oktatónak (oktatócsoportnak) már nagyon korai fázisban dönteni kell a tréning lefolytatásának módjáról. Szükséges meghatározni: -Milyen anyagokat adnak ki, előzetesen és a tréning alatt is (program, kézikönyv, olvasnivaló, kiadványok). -Milyen eszközöket használnak?(PowerPoint, kivetítő, video/DVD, írótábla)

14 Az oktatás megszervezése Gyakorlati szervezés 1.Meghívó vagy részvételt megerősítő levél kiküldése az oktatottaknak (min. 2 hónappal korábban) 2.Az anyagok időbeli kiküldése az oktatottaknak, elég időt hagyva a felkészülésre (min. 2 hét) 3.Az oktatók és résztvevők tájékoztatása a ‚menetrendről’. 4. Értékelési eszközrendszer kidolgozása (pre and poszt-tréning kérdőívek, stb.) 5.Névtáblák elkészítése a résztvevőknek és oktatóknak. 6.Kávészünetek/ebédek: kávé, tea és ebéd biztosítása a megfelelő időben. 7.A kiosztandó dokumentumok előkészítése a helyszínen. 8.PowerPoint, kivetítő, írótábla, tollak, stb. kikészítése 9.Az esemény után: értékelési eredmények kidolgozása, follow-up tervezése. Az értékelési eredmények oktatókkal való megbeszélése az oktatási intézményben.

15 Gyakorlati kérdések A legmegfelelőbb környezet biztosítása Az anyagok és felszerelések miatti, utolsó pillanatban történő szaladgálás nem igazán professzionális és nem kelt bizalmat a résztvevőkben az oktató felé. Ezért, már a kurzus kezdete előtt bizonyosnak kell lenni, hogy az oktató rendelkezésére áll az összes igényelt eszköz (pl. projektor, PowerPoint, írótábla, stb.), hogy a program az előírt időben és rendben kezdődhessen. A végleges program legyen a résztvevőknek kiküldve (az elvárt eredményekkel részletezésével) 7-14 nappal a kurzus előtt (írott formában, vagy elektronikusan). A kurzus kezdetekor az elvárt eredmények kerüljenek kiemelésre (pl. PowerPoint vagy projektoros kivetítéssel, a kiküldött anyagra való hivatkozással) és részletezzük miért relevánsak. •Hogyan biztosítsuk a legmegfelelőbb környezetet •Időzítés •A résztvevők kényelmének biztosítása •Alapszabályok

16 Gyakorlati kérdések Időzítés Az idővel gazdálkodni kell, de az időzítés veszélyforrás is lehet. Tervezzük meg a kezdés és zárás időpontjait: a résztvevők valóban elérnek a tréning helyszínére otthonukból a kitűzött időpontra? A túl késői befejezése miatt nem fognak a résztvevők korábban távozni, hogy időben hazaérjenek? A szünetek mindenképpen szükségesek a közönség felfrissítéséhez – de vegyük figyelembe, hogy a kávézás mindig több időt vesz igénybe, mint azt eredetileg tervezzük. •Időzítés •A résztvevők kényelmének biztosítása •Alapszabályok A résztvevők kényelmének biztosítása A felnőtt csoportok igényei nagyban eltérnek pl. egy iskolásétól. A környezet akár még kényelmetlen is lehet. Figyeljünk a helyszínre érkezésre: megfelelő a résztvevők fogadása? (Az oktatók közül jelen van valaki a résztvevők érkezésekor? Van kávé? Névkártyák rendben? Az oktatóknak van lehetőségük a résztvevőkkel találkozni a szünetek alatt vagy ebédidőben?) •A résztvevők kényelmének biztosítása •Alapszabályok

17 Gyakorlati kérdések Rendkívül fontos az első, nyitó szekció: az elvárt eredmények tisztázottak? Támogató légkör teremtése: figyeljünk a fáradtság jeleire és adjunk bátorítást és támogatást, ha szükségét érezzük. A szekciók legyenek rövidek és szünetekkel tagoltak. Hagyjunk elég időt a kitárgyalásra és a kérdések megválaszolására; a tréning a résztvevők ritmusához igazodjon, ne az oktató által diktálthoz. Az előadásos szekciókban az információk legyenek strukturáltak és rendezettek, használjunk áttekintést/összegzést/fejléceket, stb. (PowerPoint!!!). A tartalom igazodjon a résztvevők igényeihez, különböző prezentációs technikákkal tartsuk fenn a figyelmet. Fontos lehetőséget biztosítani a gyakorlatra és alkalmazásra: esettanulmányok, csoportos megbeszélések, reporting, szerepjátékok, stb. •A résztvevők kényelmének biztosítása •Alapszabályok

18 Gyakorlati kérdések Fektessük le az alapszabályokat Hasznos lehet megbizonyosodni, hogy a résztvevők megértették a kötelezettségeiket. Más szóval, ne feltételezzük, hogy minden résztvevő elkötelezett tanuló! Az oktató kötelessége annak biztosítása, hogy a résztvevők a következő alapszabályoknak, udvariassági formáknak megfelelően legyenek képesek részt venni a tréningen. Ezt jobb mindig a tréning elején tisztázni, hogy ne legyen később félreértések forrása. •Alapszabályok 1.A kurzus alatti folyamatos figyelem – a korai eltűnést megelőzhetjük a tréning legvégén körbeküldött kérdőívekkel; 2.Időzítés: időveszteséget fog okozni, ha az időbeosztást pusztán iránymutatásnak tekintjük: pontosan kezdjük és azonnal fejezzük be a szekciót. 3.A részvétel elengedhetetlen – hasznos lehet elmagyarázni, hogy különösen a kiscsoportos foglalkozások (6. fejezet) aktív részvételt igényelnek.

19 Metodológia: az oktatással és felnőttképzési elvekkel kapcsolatos teóriák Az oktatóknak (egészségügyi szakemberek oktatóinak), hogy: • Megértsék a tanfolyam és az egyes szekciókon való részvétel elvárásának jelentőségét • Azonosíthassák az átadni kívánt elméleti és gyakorlati tudást, hozzáállást és értékeket, melyek a tananyag részei • Specifikus stratégiákat és oktatóanyagokat dolgozhassanak ki a méhnyakrákszűrés témájában • Helyes gyakorlati iránymutatást dolgozzanak ki a szűréssel kapcsolatos oktatásban, mely segít megmutatni mind a résztvevőknek, mint az oktatónak, mikor hatékony a tanfolyamon történő oktatás.

20 Felnőttképzési elvek: Andragógia A méhnyakrákszűrést végző egészségügyi szakemberek (nőgyógyászok, nővérek, háziorvosok, stb.) rendelkeznek: • Bizonyított szakmai gyakorlat és tudásanyag; • Elvárt új tudásanyag; • Érdekeltség a gyakorlati jobb eredményekben és tudásban; • Egyenrangú félként történő kezelés igénye • A tökéletes tanulási folyamat mind a 4 elemet lefedi

21 Tanulási folyamat: új tudás felfedezése és befogadása • Életszerű gyakorlat: szerepjáték, demonstráció o ‘csináld jól/rosszul’: pl. kommunikációs stratégiák a méhnyakrákszűrésben a nehezen elérhető populációkban • Elvont fogalmak használata: strukturált diszkusszió az oktatottak tapasztalatairól és konklúzióiról o Többszörös választás o Gondolati térkép • Megfigyelés és reflekció: Óra/prezentáció o Kutatás: a résztvevők megkapnak valamennyi irodalmi adatot, az esettanulmányt/kérdést azonban maguknak kell megoldaniuk a lehető legalkalmasabb teória segítségével. • Új helyzetben való megfelelés: o A résztvevő listát készít a teória alapján. A résztvevők elemzik, hogy az adott esettanulmányban az adott teória helyesen került-e alkalmazásra.

22 Az oktató szerepe: a tanulás elősegítése • Az igények azonosítása o Kommunikációs stratégiák javítása a nehezen elérhető populációk miatt • Elvárt oktatási eredmények meghatározása o A résztvevők megfelelő kommunikációja a méhnyakrákszűrésben való részvétel javítására, o Az utánkövetés javítása érdekében és o A kenetek kiértékelésének kommunikációja • Kurzusok és programok tervezése o A méhnyakrákszűrés helyi viszonyainak és lehetőségeinek megfelelően • Források és módszerek átgondolása és kiválasztása o A résztvevőknek és helyi forrásoknak megfelelően (méhnyakrákszűrésben részt vevő egészségügyi szakemberek) • Tréning vezetése o A résztvevőkhöz igazítva • A tréning eredményeinek értékelése és analízise • Közvetítés az oktatóintézet felé a tréning követelményeiről

23 Gátak • Szervezési (a tréning körülményekhez kapcsolódóan) és személyi (a résztvevőkhöz kapcsolódóan) • Megoldás: o A közönség igényeihez igazított tréning • Méhnyakrákszűrésben részt vevő egészségügyi szakdolgozók (nőgyógyászok, nővérek, háziorvosok, stb.) o Számos oktatási technika alkalmazása Oktatási technikák • A helyes módszer kiválasztása segít: o A résztvevők helytelen hozzáállásának megváltoztatásában o A fennálló pozitív hozzáállás megerősítésében o A résztvevők elfogadásának erősítésében a szűrés promótálása és végzése érdekében o A helyes módszer ébren tartja a résztvevők érdeklődését

24 Csoportmunka • Kooperatív vagy kollaboratív technikákat foglal magában: o Mint feladatok és felelősségek, megbeszélés, magyarázat, véleménycsere és segítségkérés o Homogén csoportok: a résztvevők kellemesebben érzik magukat, könnyebben kommunikálnak egymással • Korábbi, méhnyakrákszűréssel kapcsolatosan szerzett gyakorlat vagy tudás alapján történő csoportképzés o Heterogén csoportok: gátolhatják a kollaboratív munkát (megbeszélésekben való vonakodó részvétel) o A csoportmunka specifikus gyakorlatot igényel az oktató részéről • Információ-forrás/szerep modell Kiscsoportos munka • Lehetőség a csoportos megbeszélésekre • Gondos előkészítés szükséges: o A megfelelő megbeszélésekhez o A professzionális használatot lehetővé tevő konklúziók (guidelineok) levonásához • 3 típusú diszkusszió: o Irányított-oktató diszkussziós csoport – csak egy helyes válasz van, a cél a válaszhoz való megérkezés. o Nem-irányított diszkussziós csoport – nem egy helyes válasz van, a cél a csoportban lévők konstruktív interakciója révén a téma felderítése, megértése. o Szeminárium-típusú dsizkusszió – nincs elfogadott korrekt válasz, a diszkusszió hivatott feltárni azokat a konstruktív konklúziókat, melyek az alternatívák közüli kollektív döntéshez vezetnek.

25 A kiscsoportos munka buktatói • Már fennálló kollegiális kapcsolatok a résztvevők között • Bizonyos ötletek azonnali elutasítása, mások evidensként történő, korlátokat fel nem ismerő elfogadása (elnyomott korábbi szokások) • Túl sok személyes tapasztalatból fakadó példa • A diszkusszió céljainak és elvárásainak tisztázatlansága • Unalmas vagy érdektelen feladatok • Nem minőségi anyag • Személy-központú és nem feladat-központú csoportok • A túl nagy csoportlétszám nem megfelelő részvételt eredményez • A csoporttagok nem ismerik egymást • A csoporttagok véleményei, választásai megnehezítik a megbeszéléseket • Túl sok feladat • Nem megfelelően felkészült csoportvezető • Domináns csoportvezető • Nem megfelelő környezet

26 Eredményesség: a résztvevők hasznosnak találjak a kurzust, ha … • Van esélyük a részvételre: o Tudás és tapasztalat megosztása és szerzése • A diszkusszió célja tisztázott • A légkör kellemes és barátságos • Jó a kurzusvezetés • Úgy érzik, hogy valami hasznosat tanulnak

27 9 lépcső: jótanácsok a csoportmunkában 1: Érts meg a csoportot: speciális összetétel a helyi viszonyoknak megfelelően o Motiváció, korábbi tapasztalat, gátak (korábbi gyakorlatban elnyomott szokások) 2: Tervezd meg a gyakorlatokat ( méhnyakrákkal kapcsolatos témák) 3: Bizonyosodj meg, hogy a csoport megértette a feladatokat és az elvárt eredményeket o Szabályok, feladatok, források azonosítása 4: Bizonyosodj meg, hogy a csoport megértette a csoportvezetőt o Beszélgetések facilitálása 5: Ha egy téma megbeszélésére kerül sor, jól időzített és fókuszált kérdésekkel irányítsd azt o Bevezető megbeszélés, diszkussziók provokálása és lefolytatása 6: Ha egyes feladatok elvégzése kiscsoportos foglalkozások keretében történik o Párok azonosítása, monitoring, beugrás 7 [ha szükséges]: A nehézkes résztvevő megfelelő bevonása o Fenntartva a csoport céljait és központi igényeit. 8: Összegzés o A professzionális méhnyakrákszűrés végzésének relevanciája 9: Áttekintés – önellenőrző lista a megbeszélések után

28 „Brainstorming” • A prezentációt követően • A közönséget ötletelésre kérjük fel • A diszkusszió korai fázisában összeírni és elutasítani az ötleteket • Ezt követően diszkusszió/analízis/kategorizálás „Buzz groups” • 2-3 ember beszéli át az adott témát, majd beszámolnak róla • Akkor, ha a teljes programos, kiscsoportos munka nem kivitelezhető • Világos, előremutató témánál • Különösen hatékony módszer a tréning korai szakaszaiban A közönség visszacsatolása: interakciót erősítő technikák „Snowballing vagy pyramiding” • 3-as, négyes csoportokban • Egy téma megvitatása rövid idő alatt • Aztán egy másik csoporttal ugyanez a téma • Ezután általános megbeszélés • Interakciós lehetőség relatív szűk környezetben • 4-40 résztvevővel • Egy teljes ‚feedback’ szekciót igényel

29 A közönség reakciója Lehetőséget nyújt bepillantani a résztvevők: • szempontjairól • tudásáról • hozzáállásáról • értékeiről a méhnyakrákszűréssel kapcsolatban a nehezen elérhető populációkban ‚Icebreakers’ • rövid gyakorlatok a tréningek elején • a kellemes légkörért és egymás gyors megismeréséért • az oktató részéről a résztvevők megismerését teszi lehetővé • időzítés A résztvevők kurzus előtti teendői • Hasznos: előzetesen anyagok kiküldése (háttérinformációk) • Alapismeretek közlése • A mindennapos problémák meghatározását teszi lehetővé (valós esetek) Szerepjátékok • Az elmélet gyakorlati alkalmazása • Segít a résztvevőknek az elméletben megtanultak hasznosítására • Kooperatív csoportmunka: mindenki bevonásával • Valós szituációk • A feedback rendkívül lényeges

30 Esettanulmány • Egy specifikus eset bemutatása (nehezen elérhető populációból) o Az adott szűrési szituáció menedzselése o A nehezen elérhető populációból származó személy viselkedésének, kulturális/nyelvi gátjainak menedzselése o Eredmény interpretálása és utánkövetési utasítások • Releváns háttérinformáció • A tartalmakat a világosan definiált célokhoz és eredményekhez szükséges igazítani • Hatékonyabb kiscsoportos környezetben “Report back” szekció • Lehetőséget biztosítani a csoportoknak az egymásnak történő beszámolásra • A feladat áttekintésére ad lehetőséget • Különböző szempontok meghallgatása • Lehetőség az ötletek egymás közötti megosztására • Nehézségek: – Az oktató által favorizáltakkal ellentétes válaszok és hozzáállások – Annak biztosítása, hogy a beszámoló az egész csoport nézeteit tükrözi, nemcsak a csoportvezetőét

31 Prezetációk • Elegendő idő biztosítása a prezentáció utáni kérdésekre/vitákra • Sokféle szituációban és feladatban használható o szakértő előadás (az AURORA által betanított) o előadás, majd nyílt megbeszélés (vagy lehetőség az előadás közbeni hozzászólásokra) o vitafórumok megelőző rövid előadásokkal (a közönségtől érkező kérdésekre reflektálás lehetőségével) o a csoportok rövid előadásai a kiosztott feladatokról Előadás • Nehézségek o Az előadó benyomásai o Végig fenntartani a közönség figyelmét • Előkészítés és tartalom o Releváns tartalmak, tiszta és logikus struktúra • Előadásmód o Átgondolva a körülményeket, eszközöket, beszédgyorsaságot

32 Oktatási anyagok Bevezetés Hatékony tréning – megfelelő eszközök és anyagok Hatásos anyagok – előirányzott eredmények Vizuális segítségek: • az előadás struktúrájának megértéséhez • figyelem fenntartásához A vizuális eszközök formái: • projektor, diavetítő, PowerPoint prezentáció, komputeres grafika, fekete- fehér tábla, jegyzettábla, videók, tárgyak és kiadványok Vizuális segédeszközök : • csak ott használjuk, ahol szükséges (ne sallangként!) • mindenki számára jól látható legyen • a lehető legegyszerűbb legyen Szempontok a választásban: • az oktatandó csoport nagysága • az esemény színhelye és használható eszközök • az oktató képességei (pl. PowerPoint használata) • a résztvevők fizikuma • látás- vagy halláskorlátozottsághoz igazodó anyagok

33 Oktatási anyagok Audió-vizuális eszközök • Egy bizonyos téma/állítás kiemelésére. • Segít a résztvevőknek a befogadásban – a tudás vagy információk 75%-a a látáson keresztül érkezik és rögzül. • Az érdeklődés fenntartására. • A figyelem egy helyen/ponton tartására. • Az előadás megszakítására (ajánlott minden 20 percben). • Segít az előadás előkészítésében. • Segít az előadás megtartásában, a közönség koncentrálásában. • Segít a memorizálásban összegzés nyújtásával. • Különböző előadók különböző helyeken történő előadásainak standardizációja. • Változatosságot nyújt.

34 Oktatási anyagok: Power Point és projektor • Legelfogadottabb, leggyakrabban használt • Megjeleníti az előadás struktúráját és kulcspontjait. • előkészítési fázis o az oktató diákat használ az előadást struktúrájának felépítéséhez (címsorok és kulcs megjegyzések) • az előadás maga o az előadás alapját a diák nyújtják, az adott nézet magyarázata és részletezés Diák • új információ nyújtására is (pl. videó-prezentáció esetén) • a résztvevők aktív szerepét biztosítja o a résztvevőkhöz intézett kérdések a diákon o rövid bemutatások vagy vizuális modellek • internet oldalak linkjeinek felvetítése • kinyomtatva is kiadható o segíti a résztvevőket az előadás alatt (nem szükséges a jegyzetelésre koncentrálni) • támogatja a szóban elhangzottakat o színek, betűtípusok, formátumok és animációk segítenek a változatosságban o túl sok animáció zavarólag is hathat

35 Oktatási anyagok Audió-vizuális eszközök • Az eszközök ésszerű használata - Use these tools economically – túlzás kerülése. • Releváns tartalmak használata. • A diákat a kulcs témák kiemelésére használjuk. • Használatukat előzetesen gyakorolni – az audió-vizuális eszközök biztos használata • Egyszerre ne túl sok információ: ne terheljük túl a közönséget • Ne legyen több 7 darab, 5 szavas sornál egy dián • Hagyjunk időt a közönségnek a dia átolvasására • Hand-outok kiosztását érdemes mérlegelni Figyelj arra, hogy a diák a terem leghátsó részéből is láthatóak legyenek: • minimum 24-es betűnagyság • a szöveg sötét színű legyen • Alkalmazható a szöveg fokozatos megjelenítése • Pointer használható a kiemelendő részeknél • Álljunk a projektor mellett • Csak akkor kapcsoljuk be a projektort, ha valóban elkezdjük használni; azonnal kapcsoljuk ki, ha már nem használjuk • SOHA ne fordítsunk hátat a közönségnek beszéd közben • Az általunk használt Power Point kompatibilitásának ellenőrzése a heylszínen találhatóéval • Tudjuk, hogyan kell adatainkat projektorra/laptopra felvinni

36 Oktatási anyagok Flipchartok, papírfunkciós táblák A flipchartok • könnyen használhatóak • hasznosak a csoportok beszámolóinál • olvasható, nagybetűs írás kell hozzá • egyidejű olvasás és beszéd nem javasolt A betűk nagysága legyen: • 10 ember; tábla 2m távolságban: betűk 2cm nagyok és 3mm vastagságúak • 25 ember; tábla 10m távolságban : betűk 4cm nagyok and 3mm vastagságúak • 50 ember; tábla 20m távolságban : betűk 8cm nagyok and 5mm vastagságúak • 100 emberig; tábla 30m távolságban : betűk 12 cm nagyok and 1cm vastagságúak A gyakorlati kérdések előzetes ellenőrzése: • Fognak a tollak? • Elég vastagon fognak? • Van elég papír a táblán? • Az összes résztvevő látja a táblát?

37 Oktatási anyagok Kiadott jegyzetek • megkönnyíti az oktatott dolgát • így biztosan világos és logikus szöveget kapnak meg, e mentén követhetik az előadást • minden extra információ vagy hivatkozás beleírható, mely az előadásba nem fért bele • PowerPoint – kinyomtatható • megválasztható hány dia szerepeljen egy lapon, a készített jegyzetek mennyiségéhez igazítva Oktatási anyagok Videók és DVD-k • mindig magyarázzuk el előre, miért alkalmazzuk az adott eszközt • állítsuk meg a videót, ha megbeszélendő részhez érkezünk • elővigyázattal alkalmazzuk • van jelen látás- vagy hallássérült? • csúszást fog okozni: nem lesz vontatott?

38 Bevezető • A kurzus hatékonyságának megállapítására • Jövőbeli oktatási elvárások azonosítására Minden résztvevőt bevonni: • Oktató • Oktatott • Intézet Miért jó a visszajelzés? Az oktató számára: • Az elvárt eredmények teljesültek-e • Az oktatottaknak milyen jövőbeli elvárásai lehetnek • Mit gondoltak a résztvevők a teljes és a csoportos szekciók teljesítményeiről Az oktatottak számára: • Elérték-e az elvárt eredményeket • A hiányt hogyan lehetne pótolni • A megfelelő eredmények megléte szükséges a munka kielégítőnek minősített elvégzettségéhez Visszajelzés és értékelés

39 Tanulási ciklus Leltározás: Mit tudok? (személyes) Reflekció: Mit kellene még tudnom? (környezettől függő) Visszajelzés és értékelés: Mennyit és milyen mélységben értettem meg? (viszonylagos) Tervezés: Hogyan folytathatom a tanulást? (fejlődési)

40 Visszajelzés és értékelés: Visszacsatolás az oktató felé Az oktató egy igen fontos feladata Tudás: mennyit értettek meg a résztvevők és mennyire tudják a tudásukat alkalmazni Készség: a tréning teljesítményére vonatkozó visszacsatolás • Az oktatott először saját teljesítményét értékeli • A feedback specifikus legyen, ne általános • Vonatkozzon a valós teljesítményre, ne függjön a oktatott személyiségétől • A visszacsatolás mennyisége kezelhető legyen – maximum 3 vagy 4 pontos értékelés • Egyensúly legyen a pozitív észrevétel és a konstruktív kritika között • A visszacsatolás folyamatos legyen Az oktató nyújtotta észrevételek: • A szerepjáték végén • A plenáris szekcióban a közönség interakciójának részeként • Ahol csak lehetséges, a feedback vonatkozzon egy specifikus eredményre

41 Visszajelzés és értékelés Giving feedback to trainers and training institutes Az oktatottakkal közöljük, miért van szükség a visszacsatolásara: • a jövőbeli tréningek minőségének javítására • anonim módon történjen • a kurzus végén hagyjunk rá elegendő időt • a használható válaszok érdekében tegyünk fel célzott kérdéseket • a kérdések vonatkozzanak mind az oktatók teljesítményére, mind a tréning relevanciájára vagy sikerére

42 Visszajelzés és értékelés Jövőbeli igények azonosítása 1. Azonosítsuk, milyen mértékben teljesültek a jelen elvárt tanulási eredmények 2. Keressünk ötleteket és javaslatokat a későbbi tanfolyamokra nézve • Fontos üzenet: a tréning a specifikus közönségre szabott legyen! Formái: kurzus értékelő lapok, kurzus végi konklúziók, kiscsoportos megbeszélések, vagy éppen szünetek alatti informális beszélgetések • Mi volt jó (és miért) • Milyen javításokat lehet eszközölni (és hogyan)

43 Visszajelzés és értékelés A tréningen tanultak továbbadása • Oktatási anyagok összegyűjtése és elérhetővé tétele a tréninget követően • Résztvevők toborzása, akik továbbadják kollégáiknak az anyagot • Az oktatók/szakemberek hanganyagai (videói) és azok weboldalra történő feltétele • Forrásközpont létrehozása, melybe a részvevők anyagokat tehetnek, melyeket a későbbi tréningek felhasználhatnak.

44 Források • Knowles, Malcolm S. (1980) The Modern Practice of Adult Education; From Andragogy to Pedagogy. Englewood Cliffs, NJ: Cambridge Adult Education Merriam, Sharan B. and Rosemary S. Caffarella. (1999) Learning in Adulthood: A Comprehensive Guide. San Francisco: Jossey Bass. • Coetzee, M. (2002) Short course in Skills Development Facilitation. Pretoria: University of South Africa. • Gough, Jacqui (1996), developing learning materials, Institute of Personnel and Development • Sloman, Martyn (1994) A Handbook for Training Strategy - England: Grower publishing Limited • Tiberius, R.G. (1990) Small Group Teaching: A Trouble‐Shooting Guide, Toronto, OISE Press and the Ontario Institute for Studies in Education. • Gibbs, Graham (1992), Teaching More Students: Discussion with More Students, Oxford Brookes University, Oxford Centre for Staff.


Letölteni ppt "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 3. modul: Az „oktasd-az-oktatót kurzusok” szervezése, menedzsmentje és értékelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések